02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Színek és formák diszkrét bája
2021.01.28 - tiszatáj

TRANKER KATA ÉS KIRÁLY ANDRÁS DISZKRÉT VÉGTELEN CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA

Reliefszerű objektek miniatűr „lakóinak” világa, színpompás, geometrikus formákból álló nagyméretű képek fogadják a Viltin Galéria piciny terébe belépőket Tranker Kata és Király András tárlatán. A két alkotó első ízben állítja ki közösen azokat a válogatott műveket, amelyekben művészeti tevékenységük főbb jellemző vonásai tükröződnek.

A legfiatalabb generáció képviselője, Tranker Kata a Budapesti Képzőművészeti Egyetem festő szakán végzett. Alkotásaival számos egyéni (Az elmosodó halmazok logikája 2018, Egykoron vala (duo Ulbert Ádámmal) 2020) és csoportos kiállításon (Fresh Paint 10, 2018, Leopold Bloom Art Award 2019) szerepelt. Neve legutóbb a Derkovits-ösztöndíjasok tavalyi nagyszabású kiállításán volt olvasható.

Érzékeny munkáiban a vizuális élmény mély gondolatisággal párosul. Részlet gazdag, változatos anyagokból (fából, papírból, kartonból, betonból) álló szobrai, fotói és installációi intim közeget teremtve járják körül mindennapjaink fontos kérdéseit. Tranker Kata alkotásaiban az ember önmagához és a világhoz való viszonyának értelmezése és szubjektív rendszerezése valósul meg. Konceptualista, nem szokványos anyagokból is létrehozott műalkotásain keresztül a minden emberre jellemző törvényszerűségeket kutatja.

 

Tranker Kata: Embertan I. 2020, papírmassza, fa, fotó, karton, ceruza, plexi lemez, 35 x 50 x 7 cm

 

Király András gépészmérnöki és mérnöktanár diplomát is szerzett, majd a budapesti Ferenczy István Vizuális Műhelyben sajátította el a festészet fortélyait. Egyéni (New Directions in Modern Art) és csoportos (Másodlat, Real Hungary. Der Esterházy Kunstpreis, PostContemporary) kiállítással is legutóbb 2017-ben jelentkezett.

Változatos színekkel megkomponált nagyméretű festményei olyan geometriai formákat, ovális köröket, négyzetrácsokat ábrázolnak, amelyek hol egymásba folynak, hol egymást keresztezik, vagy éppen elfedik.  A burjánzó, színpompás alakzatok „káosza” azonban csupán látszat, az alkotások mögött egy komplex rendszer húzódik, amit Király alapos tervezése előzött meg.

Diszkrét végtelen című közös tárlatuk két, látszólag ellentétes világot képvisel.

Tranker Kata Embertan I–V. (2020) című munkáin reliefszerű objektek miniatűr figuráit, tárgyait látjuk. A plexi mögötti rétegelt papírmasszába vájt mélyedésekben kiállítási tárlókba zárt fotók, bábuk állnak. A szürke, barlangszerű terek háttere rácsos, elemei natúr színűek. Tranker egyedi mikrovilágának képe bontakozik ki, egy olyan zárt világé, amely egyszerre menedéket adó, és színtelen merevsége miatt sivár. Közelebb hajolva azonban, a finoman megmunkált figurák és növények magukon viselik az alkotó emberi kéz nyomát, a fotótöredékek gondosan őrzött emléknek tűnnek. Az installációk ezen egyéni történetekre utaló elemei mellett feltűnnek az absztrahált, ovális fejformák, amelyek ősi kultúrák lenyomatainak tekinthetők. Ezek helyet kaptak a kiállítótér központi installációján is, általánossá, időtlenné válva.

Király András legfrissebb képei az elmúlt években kialakított tendenciáját követik. Folytatja azoknak a főként ovális geometriai formáknak és rácsszerkezeteknek a megfestését, amelyek 2018-as műveiben (Amikor a gyereked kamasszá válik, te is kamasszá válsz 2018, Az idő óceán, de a parton végződik 2018) is jelen vannak. Itt kiállított nagyméretű vásznain (69, Tehenészlány, Patchwork) kiemelt szerephez jut a lépték. A keszekusza alakzatok egészen másként hatnak attól függően, hogy milyen távolságból nézzük. A színpompás képek rácsszerkezeteit a végtelenségig absztrahált foltok szakítják meg. A központi installáción ( a+b=x) az ovális foltok optikailag szinte leválnak a rácsról, felrúgva a szabályszerű rendet.

 

Király András: Dobszóló. 2020, olaj, akril, vászon, 200 x 150 cm

 

A tárlat címe utal a matematikában is használt „diszkrét” kifejezésre, amely olyan részterület, amelyben diszkrét, jól meghatározott értékekkel végzünk műveleteket, nem pedig folytonosakkal. Ilyen értelemben a jelentése: véges. A „véges végtelen” ellentmondása tükröződik a két igen különböző alkotó közös központi installációján. A kétféle látásmód egymás mellé helyezése kapcsolódási pontok keresésére ösztönöz. Ilyen például a rácsszerkezet megjelenése, az absztrahálás, az ovális formák használata.

Király korábban figurális képeket festett, hogy aztán azokat „szétszabdalja”, elemeire bontsa, szabályos szerkezetekbe illessze. Tranker pedig alkotásainak emberi alakjait absztrahálja, a fejből oválist, a testből háromszöget és trapézt „varázsol”. Ugyanakkor felesleges túlzott kapcsolódást keresni a két alkotó munkái között, amelyek léptékükben, színvilágukban, anyagukban igen eltérőek. Így is „erősítik” egymást, azaz: a matematika nyelvén a+ b= x.

Habár csupán néhány művet tartogat számunkra a Viltin Galéria kicsiny tárlata, ám ezek mégis kiválóan szemléltetik Tranker Kata és Király András művészetének mibenlétét.

Takáts Fábián

 

Tranker Kata:Embertan V. 2020, papírmassza, fa, fotó, karton, ceruza, plexi lemez, 35 x 50 x 7 cm Tranker Kata:Embertan II. 2020, papírmassza, fa, fotó, karton, ceruza, plexi lemez, 35 x 50 x 7 cm Tranker Kata: Embertan I. 2020, papírmassza, fa, fotó, karton, ceruza, plexi lemez, 35 x 50 x 7 cm Király András: Patchwork. 2020, olaj, akril, vászon, 120 x 95 cm Király András: Dobszóló. 2020, olaj, akril, vászon, 200 x 150 cm Király András: 69. 2020, olaj, akril, vászon, 80 x 60 cm

 

Tranker Kata & Király András

Viltin Galéria, Budapest

2020. 12. 12 – 2021. 01. 30.

 


Címke: , , , , ,
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő