Tiszatájonline | 2021. január 20.

Nagy Zopán: Csöndek, csontok, koponyák…

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

MÁNYOKI ÁDÁM
MŰVEI NYOMÁN,
EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA

Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

A vörös-fekete-piros alapok, illetve folt-gesztusok folyamatosan jelen vannak a munkáiban. 2017-ban a spanyolországi Cuenca-ban volt ösztöndíjas, ahol meglátogattam és ahol kortárs spanyol művészek (pl. Antonio Saura, Antoni Tàpies, Manolo Millares) alkotásaival is folyamatosan ismerkedve: készítette tanulmány-rajzait, mélysötét, intenzív festményeit. Fő témái a bikák, lovak, csontvázak – és különféle absztrakciók voltak…

Mányoki anatómiai tudása és friss ecsetkezelése (véleményem szerint) egyaránt kimagasló…

Az utóbbi években művész-videókat és installációt is készített. Egy-egy közös videómunkánk is született, például Cuenca-ban (Dadaista előadás Federico Muelas ház-romjánál, 2017) és a jászberényi Art Camp művésztelepen (Blue Cave, 2018)… Education of fine arts című, szintén 2018-as installációja (indirekt átfedésekkel, tisztán – és öntudatlanul): Tadeusz Kantor művészetének azt az időszakát, szellemiségét idézi (a leíró meglátása szerint), amikor a Halott osztályt is alkotta…

Budapesten, a Kelet Kávézó Galériájában 2019-ben, a Költészet Napján nyitottam meg egy kis tárlatát: Túlvilági töredékek címmel, ahol vásznakra feszített anatómiai szén-tanulmányok keveredtek amorf alakokkal, elnagyolt torzókkal…

Mányoki Ádám 2020 elején elkezdte Dante-sorozatát, ezt megszakításokkal (műterem hiányában, helyspecifikusan és időszakosan) készíti. Témája, kísérlete: az Alvilág szintjein, a Purgatóriumban és a Pokol bugyraiban szenvedők portréinak feltárása, absztrahálása, Vergilius, Plutus*, az Acheroni** várakozó, stb…

Ebből a sorozatból 2020 őszén egy munkáját a Vásárhelyi Tárlatra is beválasztották…

Művész-barátomat legutóbb budapesti műtermében látogattam meg, ahol jelenlétemben készítette el Pihenő Apokalipszis című, nagyobb méretű munkáját. Anyag-használatánál a vegyes technikát, de főként (és ismételten) a szenet részesítette előnyben… A munkafolyamatról fotó-dokumentációkat készítettem…

– – –

Appendix.

Pape Satan, pape Satan aleppe! – szól durva, rekedt hangon Plutus, a nagy rosszakaró…

Odaértünk, ahol levisz az út:
és láttuk Plutost, a nagy rosszakarót.
(Pokol VI, 114-115, Nádasdy Ádám fordítása)

A két túlvilági utazó tehát szembe találja magát Plutosszal, aki gran nemico-ként, avagy: nagy ellenség-ként van említve, amiért az a pokolbéli negyedik kör őrzőjeként megkísérli útjukat állni…

JEGYZETEK

*Plutus (vagy Plutos: ploutwς) görög isten volt, Démétér és Iaszón fia, a gazdagság istene…

**Acheron határolja az innenső világot, elválasztva egymástól a temporális bűnöket és az örökkévaló büntetést. Ezen átkelés során maga az utazó is átlényegül…

Ha az Acheronon való átkelést az utazó rituális túlvilági átkelésének tekintjük, akkor ennek az átkelésnek az érvényessége egy időtlen, de történetiként megnyilvánuló hagyományhoz való csatlakozásban áll. Egyfajta irodalmi, filozófiai beavatásról van szó, amelyben a nyelv művészete a közeg. E kettő, azaz a nyelv és az értelem ugyanis összefügg…