Nemes Z. Márió: A Győztes fénye
Ez itt Üreges Samu és az ő Szervkórháza.
Van itt minden földi jó, szúró villacsont
és zsibbasztó könyökcsúcs.
Nyisd ki Samut, és rakd a szerveket az ágytálba!
A játék akkor ér véget, ha már mindenki játszott.
A Győztes fénye világít a legtovább.
Amikor végeztél, mind találkozunk a levesben.
De még mindig ugyanott van a köldöke!
[…]
„Nyeld le, légy szíves, ezt a biciklicsengőt.”
Borsik Miklós
Ez itt Üreges Samu és az ő Szervkórháza.
Van itt minden földi jó, szúró villacsont
és zsibbasztó könyökcsúcs.
Nyisd ki Samut, és rakd a szerveket az ágytálba!
A játék akkor ér véget, ha már mindenki játszott.
A Győztes fénye világít a legtovább.
Amikor végeztél, mind találkozunk a levesben.
De még mindig ugyanott van a köldöke!
Pszichés retenció vagyok, menhelyem a libidó.
Nyugtassad meg Samut, és pumpálj neki oxigént,
nehogy berregni kezdjen az orra, amikor kiveszed
az édes húgyát.
Nézzed a botkormány csuklóját
és tárcsázó ujját! Az apró alkatrészek
fulladást okoznak, de a Győztes fénye
világít a legtovább, ha kiveszed
az édes húgyát!
De még mindig ugyanott van a köldöke!
Egyszerű Kati és Üreges Samu szerelembe estek.
Dr. Szentgyörgyi Ervin kileste őket, és kivette
a kapálódzó szívet. Pumpáljatok még oxigént!
A nedves alkonyatban terhes a kanárim! (A kis kurva.)
Törődj magaddal, Samu, és törődj magaddal, Kati!
Hallgass pocakra, mert zúg az ősleves, és egyre
csak azt mondja, mostantól befelé teremtek.
De még mindig ugyanott van a köldöke!
Van itt éhes szájrák és földi jó,
pasztell délután és pszichés retenció!
A játék nem érhet véget, amíg a Győztes fénye
fel nem emeli a szívünk!
Hullámzó agylebeny kúszik fel a torokból,
mint diadalmas hajnal reggeli vizitkor!
Pumpáljatok még oxigént!
Kati és Samu lassan elernyed.
Virágok kelyhe kihasad.
De pumpáljatok még oxigént!
Mert a Győztes átgázolt
a húgyon, hogy a köldökig
hatoljon. Amikor végzett,
mind találkozunk.
