04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
 TiszaLINE Szalon

04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Mikor a kemény anyagok lágy formát öltenek
2020.12.04 - tiszatáj

GONDOLATOK BARTHA ÁGNES ZOMÁNC-ÖTVÖS-ÉKSZER MŰVÉSZETÉRŐL

A görögök a mű megvalósításának folyamatát is szellemi teljesítménynek tartották, Ferenczy Noémi szerint pedig: „minden mű visszaadja, sugározza azt az érzést, amivel csinálódott.” Nos, Bartha Ágnes munkáiban épp ez az alkotói extázis manifesztálódik. Az önfeledt játék, az anyagok sikeres megszelídítésének öröme ott ragyog minden munkáján. Ám az alkotó tudja: kiváló mesterségbeli tudás kell ahhoz, hogy az álom, a gondolat az anyagban megszólaljon. Engedelmességre bírni az anyagokat pedig csak az képes, aki tiszteli azok törvényeit. S mintha a művész maga is hordozná a számára kedves matériák – nemesfém, féldrágakő, üvegplexi – tulajdonságait: kemény, nehezen hajlítható, ugyanakkor érzékeny és törékeny személyiség.

Bartha Ágnes művészete olyan, mint a polihisztorok szellemi reflektorfénye, több irányba is pásztázik s a kiválasztott területek mindegyikén a teljességet igyekszik megragyogtatni. Olyan művész, aki több műfajt is művel, egyiket sem rendelve alá a másiknak, zománc-ötvös művészeti produktumai mellett művészetfilozófiai írásai is figyelemre méltók. 1965 óta állít ki rendszeresen, Engelsz Józsefet tekinti mesterének és sokszor ismételt párizsi tanulmányútjait tartja legfontosabb művészformáló iskolájának. Számos itthoni és külföldi kiállítás és megvalósult alkotás fémjelzi munkálkodását, a Széchenyi Művészeti Akadémia nemrég vette föl tagjai közé.

Nagy kérdés: a zománc művészetben hol végződik az iparművészet és hol kezdődik a képzőművészet? Nos, Bartha Ágnes munkálkodásában nincsenek ilyen határok. A különböző alkotói kategóriák nála váltakozva és párhuzamosan vannak jelen. Rekesz-, és fedőzománc képei, reliefjei szimbolikus gondolat-üzeneteket hordoznak, ékszerei pedig – mint „alkalmazott műtárgyak” – a szépség és a funkcionalitás szerves összetartozását reprezentálják.

 

 

A művész a képi ábrázolás mestere – erről tanúskodik egyik kiemelkedő alkotása, a Pannonhalmi Apátság alapításának 1000 éves évfordulójára készült triptichon. Az ünnepélyességgel átitatott szakrális kompozíció tekintélyes méretével (200×180 cm) ritkaságnak számít a miniatűr felületekre szakosodott rekeszzománc műfajában. Monumentalitását illetően akár a velencei Szent Márk bazilika Palla d’Oro-jához is hasonlítható. Igaz, Bartha jubileumi művét nem jellemzi a bizánci előadásmód szigorú szabályossága, a képet inkább a középkori bencés idők áhítata lengi át, miközben későbbi történeti stílusok jegyeit is rendre föllelhetjük rajta. A művész a fő témát trecentói perspektívába helyezte, az apátság épületének ma is látható architektúrája mellé a néhai gótikus bazilika kubaturáját is megidézte. A Giotto-i (ég, menny, föld) tagolású képmezőkben a kora reneszánsz szelíd statikája mellett a barokk dinamikája is megjelenik. A „szárnyas oltár ” tábláin embercsoportok tömegelnek, egyházfik és lovas katonák hömpölyögnek, köztük, mint felvigyázó őralak ott áll Benedek is a hollóval, és Márton a libával, a két szent mintha egy középkori kódex iniciáléjából lépett volna elénk. A tabló magán hordozza ezer év művészetének formajegyeit, s e történeti eklektikát nagyon is harmonikus korszerű egységben mutatja fel az alkotó.

Egy nemrég készült mű-együttes, A kert épp ellenkezője az emelkedettséget sugárzó pannonhalmi zománcképnek. Ez a pogány életörömtől duzzadó, panteizmusban fogant, kilenc fejezetes képregény a természet szépségét ünnepli harsány, paradicsomi dekorativitással. A méretes vörösréz táblákon növények, virágok, madarak, gyümölcsök pompáznak. Ezeket szemlélve római mozaikok, tárgy-gazdag manierista csendéletek juthatnak eszünkbe, de Lesznai Anna kanyargós szecessziója is felvillanhat előttünk. A transzparens máz alól vörösréz rekesz-rajzolatok kukucskálnak elő, a rekeszekben pedig festői komplementerek ragyognak. Telített színek orgiája tombol a sorozat tábláin. Ezek amúgy egy kísérlet példányai, alkotójuk különleges technikával készíti „épített zománcait”, e finom plasztikájú reliefeket.

A művész fedőzománccal is szívesen dolgozik, az ilyen munkáit sokszor piktogramszerű kifejezésforma jellemzi. Egyik sorozatának darabjain jelszerű formák, mint lidércek táncolnak, egy másikon székformákat láthatunk játékos helyzetekben, és számos alkotáson láthatjuk, amint geometrikus elemek kapcsolódnak absztrakt formációba. A képi igényű alkotások mellett a művész használati tárgyakat is készít rézillatú műhelyében: órákat, tükröket, kegytárgyakat, és a nagyközönség által igen kedvelt ékszereket.

 

 

Bartha Ágnes alkotásainak tárházában előkelő helyet foglalnak el az ékszerek, melyek különböző anyagok egymásba simuló szerelméből születnek. A művész évtizedek óta él szimbiózisban a számára kedves természetes anyagokkal, nemesfémekkel, féldrágakövekkel, de a modern kor egyik ipari termékében, az üvegplexiben is kiválóan formázható alapanyagra lelt.

Az alkotó keze nyomán kemény anyagok szervesülnek lágy formákká, miközben a féldrágakő és a nemesfém, kultikus erőkkel tölti fel egymást. Régészeti leletek távoli rokonai ezek a darabok. A függők cseppszerű formáiban organikus báj lakozik, a művész ezek készítésekor mintha az anyag természetes szépségét ünnepelné. De ennek a fordítottja is igaz: előfordul, hogy az ékkő csupán kiegészítője egy-egy izgalmas ezüst-formának, a hegyi kristály, a rózsakvarc, a jáspis vagy a labradorit afféle hab a tortán. A láncok, karkötők egyéniségek. Egyediek, soha meg nem ismételtek. (Úgy sejtem, kissé fájdalmas lehet a művész számára a fülbevalók másodpéldányát leklónozni.) Az ékszerek testbarátok, a bőr szívesen érintkezik simára csiszolt selymes felületükkel.

A művész évtizedek óta használ üvegplexit, e korszerű anyagból készült ékszerek vállaltan dekoratívak, ám korántsem csecsebecsék. Inkább nevezhetjük ezeket testen hordható kisplasztikáknak, kockák, gömbök, gúlák, kúpok egymásba szervesült forma-variánsainak, egymást metsző síkidomok térbe mozduló kompozícióinak. Különösen izgalmas az a fény által megszólaltatott „színjáték”: amit az áttetsző plexi színeinek egymásba hatolásával, „keverésével” ér el az alkotó. De érdekes az esztergált felületek textúrájának váltakoztatása is: a csillogó és a matt felületek kontextusa. A víztiszta üvegplexit cirkóniával, ezüsttel ötvözni: afféle házasítási bravúr, szögecseket díszítő motívummá előléptetni: szellemes pragmatizmus.

 

 

Ha az ékszerek formakombinációi nagy méretben készülnének, mindegyiket kiállíthatnánk önálló plasztikaként. Mondjuk, ilyen műcímekkel: Egymásba futó formák, A kör kúposodása, Párhuzamosok versenyfutása, Csúcsok triptichonja, Démonok ezüstben, Görbület szonáta, Propeller-dal, A kékmadár tekintete, Az Éjkirálynő álma. Az ékszerek persze tudják a dolgukat, nem kívánnak kilépni szerepkörükből, megelégednek a használható műtárgy szerepkörével, és akár más műfaj kiegészítőjeként is kiválóan működnek. A művész évtizedek óta társítja őket Bein Klára textilművész által tervezett ruhákhoz. Az összegombolók, kitűzők, brossok gyönyörűen muzsikálnak együtt a ruhákkal.

A művésznek idén több kiállítása is elmaradt, illetve a vírushelyzet miatt online-bemutatóvá változott. De Bartha Ágnest semmi nem tántoríthatja el a munkától, egész életében töretlen kedvvel dolgozott. Íme, néhány sor vallomásából:

„Utamról, amelyet önként járok, belső parancsra soha, semmilyen nehezített körülmények között sem léptem le. A legerősebb bennem kötődésem a munkámhoz, igényem a szabadságra, hajlamom az őszinteségre és vágyam a tökéletességre. Számomra a munkám létforma, a lét egyetlen, boldogító formája.”

Pacsika Emília

 

 


Címke: , , ,
2021.04.15 - tiszatáj

SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.14 - tiszatáj

DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

VESZELKA ATTILA: A KÖLTŐ, AKI HÜLYE VERSEKET ÍRT
Azt már tudjuk – József Attila révén is –, hogy: Aki költő akar lenni/ pokolra kell annak menni. A „főhősnek” (egyes szám harmadik személyben íródott önéletrajzról beszélünk) is alá kellett szállnia, mert költő akart lenni. És az lett is. Már addig sem volt szokványos az élete, de: „Aztán leszállt az alvilágba, nem sejtve még, hogy további életében tartósan ott is marad”… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.10 - tiszatáj

KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.06 - tiszatáj

INTERJÚ LACKFI JÁNOSSAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Lackfi János József Attila-díjas költő és műfordító. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa és a kreatív írás program egyik vezető oktatója volt Vörös István mellett. A Hogyan írjunk verset? című könyv szerzője, a karantén-időszakban  indította el a Facebookon a Lackfi Kreatív Írás-kurzusát.

Tovább olvasom >>>
2021.04.04 - tiszatáj

BÁLINT ÁDÁM KÉPZŐMŰVÉSZ FÓLIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Érzelmek dinamikája a szövetekben. A szövet-szerkezet lélegzetében… Szabad-szövésű arabeszkek!
Bálint Ádám Fóliói, akár az Idők végezetében eltűnt (kvázi) üzenetek, titokzatos lapok, melyek áttetsző hártyái között mikroszkopikus jelen(t)ések is lapulnak… Ezen lapok újra feltárt – és rétegesen átírt rejtjelek, talán (ön)megfejtésre várakozó enigmák, kalligrafikus fragmentumok, avagy, meta-nyelvek érzékenyített mozaik-részletei is lehetnek: egyek az Egyben…

Tovább olvasom >>>
2021.04.02 - tiszatáj

SÜVEGES RITA MELLETTE MINDEN PUSZTA GYOM CÍMŰ TÁRLATA AZ INDA GALÉRIÁBAN
Kék, fehér és fekete képek fogadják az INDA Galéria tárlatát felkereső látogatókat. A bejáratnál egy lesötétített helyiségben rideg kék fény világítja meg Süveges Rita két vásznát, amelyek mintegy sűrítve tartalmazzák a kiállítás tematikáját, és megadják annak alaphangulatát. A mezőgazdaság fenntarthatatlan gyakorlatát és annak társadalmi hatását vizsgáló alkotó ezúttal a monokultúrák és a szélükre szorult „természet” valósághű képével érzékenyíti a látogatót… – TAKÁTS FÁBIÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő