04.22
| Vadlovak – Hortobágyi mese >>>
01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Az anya folytatása
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS

Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít.

Más hagyományokhoz is kötődik a Fuss, jelesül a ’60-as években szárnyra kapott psycho-biddy zsáneréhez: Robert Aldrich két műve (Mi történet Baby Jane-nel?, Csend, csend, édes Charlotte), netán a Nő csapdában gazdagították vitathatatlan érdemekkel az alműfajt, melynek tézise szerint egy középkorú hölgy mentális, de nem ritkán fizikai terrornak veti alá áldozatait. E tendencia napjainkig folytatódik, elég csak az Ördögi csapdára vagy a Mamira gondolni – Chaganty és társírója, Sev Ohanian ilyen rangban a Keresés ellenpontját hozták létre. Míg a 2 évvel ezelőtti dolgozat internet-képekbe, okostelefon-felvételekbe merülve, plusz híranyagokat, biztonsági kamerákat mutatva regélt el egy tradicionális suspense thrillert, ráadásul a benne lévő apa-lány kapcsolatot is pozitívan ábrázolta, addig a Fuss-ban változik a felállás. Destruktív viszonyrendszer épül, a hitchcocki indíttatású, lányát kutató apa immár rigorózus anyává módosul, aki pusztán önös céljaiért tartja markában elesettnek tűnő gyermekét.

A Keresés fokozatosan aktivizálódó férfihőse után egy passzív, mozgássérült lány helyeződik centrumba, így a Fuss nemcsak tematikájában, de stiláris húzásaiban is a 2018-as ikerfilm felülírása, miközben az eltérő nézőpont dacára képes továbbörökíteni annak hagyományait. Nincsenek videoképek, a cselekmény sem vágtázó tempóban halad előre. Jóval gazdaságosabb formai megoldások bontakoznak ki, így Chaganty még nagyobb hangsúlyt fektet a feszültségteremtésre. Lassú építkezése, puritánabb snittkezelése nemcsak a minimalizmus mellett törnek lándzsát, de azt is lehetővé teszik, hogy még jobban együtt lélegezzünk a másik életére törő vagy a rabságából menekülni próbáló főkarakterekkel: Diane Sherman, az anya és lánya, Chloe viszonyában ugyanis kezdettől fogva érezni, valami nem stimmel, a békésnek, rendezettnek ható családi otthon bármelyik sarkából ránk ronthat a kiszámíthatatlan gonoszság. Közelikbe, premier plánokba foglalt beállításain Chaganty egyaránt ügyel az anya visszafojtott őrületet leplező jéghideg mosolyára, ahogy a Chloén úrrá lévő ijedtség is mind nagyobb elszántsággá formálódik.

 

 

Diane úgy gondolja, szereti a lányát, ám realitásérzéke végletesen torzult, nem döbben rá, hogy csak ragaszkodó alkat, de őszinte szeretetre, empátiára képtelen. Klasszikus emberrablóként viselkedik, így a Fuss mintha némileg a Natascha Kampusch-ügy átirata volna, akárcsak a Markus Schleinzer jegyezte, osztrák feel bad movie-ként szőtt Michael, ám Chaganty egy másik, jobban meghatározott esetre is reflektál, nevezetesen az amerikai Gypsy Rose Blanchard hányattatásaira. Persze, a Fuss nem dokumentarista pszichodráma, veretes műfajfilmként, azaz thrillerként idővel a lány szabadulási törekvéseit várja a néző, a suspense rendre ebből sarjad. Takarékos formamegoldásai, a lépcsőt, falat, sötét háttérben ólálkodó alakot szemlélő lecsupaszítottság idővel a nevezett műfaj hatásmechnanizmusait kezdi szolgálni és hosszú ideig nem is tűnik kimódoltnak Chloe jelképes talpra állása. A rendező ügyesen oldja meg a kiútkeresés során felmerülő akadályokat. Technikai problémák kerülnek elő, így a film egyértelműen a Keresés okostelefon-narratívájára hajaz, a folyamatos bujkálás a lány részéről, illetve az örök szemmel tartás Diane oldaláról közel hibátlanul ágyaznak meg a szeretetteljes viszonyt leépítő bizalmatlanságnak. Chaganty zömmel realisztikusan, a cselekmény visszafogottságához hűen átlagos szituációkból, nem hiteltelen akciókból származtatja a thriller-motívumokat – a Fuss hiányosságai pontosan akkor ütköznek ki, mikor Chloe végleg átveszi a kezdeményezést és az orra alá borsot törő Diane fölé látszik emelkedni.

 

 

Néha szándéktalan humorba fordul egy párbeszéd (lásd a kincskereső-jelenetet), máskor a tolószékhez kötött lány csaknem MacGyvert szégyenítően használja a keze ügyében lévő tárgyakat vagy birkózik meg lehetetlen, testi adottságai révén teljesíthetetlennek látszó fizikai akadályokkal, így a Fuss a játékidő második felétől a komolyan vehetőség pengeélén táncol. Igaz, cápaugrásai végül nem öltenek bosszantó méreteket, de a felütés rideg, apróságokból szervezett pillanatképeihez mérten feltűnően túlzók, ugyanakkor a direktor becsületére szóljon, Chaganty rendre időben kapcsol, a hihetőségből fakadó logikát a leghajmeresztőbb pillanatokban sem vágja ki az ablakon. Óriási segítséget nyújtanak ebben a színészei: az Üveg manipulatív doktornőjét vagy a Ratched-sorozat címszereplőjét játszó Sarah Paulson árnyalt karakterformálóként bök rá a Diane-t bekebelező veszélyes anyai önzésre és partnere, a való életben is rokkant, első nagyjátékfilmjében bizonyító Kiera Allen ugyancsak hibátlanul teljesít ártatlan, körülményeit elfogadó lányként, majd briliáns thriller-protagonistaként.

Szó se róla, a Fuss rengeteg utalást tesz a Stephen King, Rob Reiner-féle Tortúrára és Paulson túlzás nélkül képes Kathy Bates mentálisan kizökkent matrónájának nyomába érni, a film mégsem viszi a remekműstátuszig. Idővel túl sok csavar, még több és lehetetlenebb akadály vetődik Chloe útjába, így bár az anya-lány relációt tönkretevő drámai gócpont abszolút hiteles, a mind jobban thrillerbe torkolló sztori nem az összetett karakterológiát, hanem az újabb, hökkentésre, karfaszorításra gyúró „Aha!”-élményeket részesíti előnyben. Bökkenője leginkább a természetesen újabb fordulattal bravúroskodó epilógban csúcsosodik ki. Ugyan Chaganty továbbra is a pusztító Diane-Chloe-kapcsolatot részletezi, helyesebben zárja le, mégis kifejtetlenül hagyja a lány és az anya utolsó szembenállásáig vezető szakaszt – a Fuss e slendrián megoldása az idei A láthatatlan ember-adaptáció hasonlóan erkölcsi leszállóágra kihegyezett, szintén kidolgozatlan befejezését juttatja eszünkbe. Nincs különösebb probléma Aneesh Chaganty második rendezésével, a direktor továbbra is érti, hogyan lendítsen mozgásba egy thrillert, ám a jövőre nézve feltétlenül üdvös volna, ha a feszültségábrázolás zálogát nemcsak a fokozáselvben, hanem elsősorban a finomhangolt szereplőrajzokban látná.

Szabó G. Ádám

 

 

 

Run, 2020

Rendező: Aneesh Chaganty

Szereplők: Sarah Paulson, Kiera Allen, Sara Sohn, Pat Healy, Erik Athavale

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő