| | Vadlovak – Hortobágyi mese >>> |
| | A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>> |
| | Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>> |
| | Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>> |
| | Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>> |
| | Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>> |
| | Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>> |
| | ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>> |
| | A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>> |
| | Indul az e-Trafó online programsorozat >>> |
NAPI TANDORI |
| | Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>> |
| | Trafó – Mi a te ügyed? >>> |
| | Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>> |
| | Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>> |
| | Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>> |
| | Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>> |
| | Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>> |
| | A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>> |
| | Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>> |
| | Swimathon Pécs 2020 >>> |
![]() |
Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei „Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában) Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya >>> |
![]() |
Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására |
BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely, kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét, november elején tartotta meg az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről.
– A kötet három mottóval kezdődik, mind valamiképpen a múltat, az elmúlást, a korábbi korokat sűríti magába, viszont a kötet verseiben inkább kortárs helyzetek rajzolódnak ki. Milyen viszonyban vannak a mottók a Balladáskönyv szövegeivel?
– A mottók Rakovszky Zsuzsától, Arany Jánostól és idősebb Pál Sándortól származnak, és mindegyik valamiképpen a múltra, az eltűnt időre, az elmúltak valódiságára reflektál. Ha a versekből kirajzolódó történések, eseményfoszlányok kortárs helyzeteknek is tűnhetnek, mindig van bizonyos distancia, meg aztán kérdés az is, „kortárs helyzetnek” minősül-e még egy kilencvenes évekbeli történet? A szövegekben szereplő rekvizitumok szerintem inkább letűnt korokéi, még ha találkozni is velük itt-ott.
Bemégy a nagyszülők házába, és nézegeted a tárgyakat.
– Az első vers A falba épített asszony balladája címet viseli, és utalásaival Kőmíves Kelemen balladáját idézi fel, vagyis az olvasói elvárás népi (vagy a mottó miatt Arany) balladák kortárs megközelítéseként kezdi értelmezni a kötetet. Miért éppen ezt a verset választottad nyitószövegnek? Milyen viszonya van a kötet verseinek a hagyományos balladákhoz?
– A különféle balladáskönyvek, magyar népballadákat összegyűjtő kötetek általában típusonként közlik a szövegeket, variánsokkal együtt; különféle csoportok vannak, és az általam forgatott, ilyen jellegű könyvek szinte kivétel nélkül a falba épített asszony-tematikával nyitottak, a Kőműves Kelemen-ballada szövegváltozatai sorjáztak, így valahogy evidens volt, hogy a saját variánsommal nyissam a kötetet. A kötet versei esetenként megidézik, átírják, szétírják, linkelik a hagyományos balladákat, de nem folyamatosan, és bízom benne, hogy nem erre az egy kulcsra jár a könyv. Nem bírt volna túlságosan nagy téttel, ha fogok egy magyar népballadagyűjteményt és szépen átírogatom a szövegeket.
– A kötet minden versének címében szerepel a ballada szó, viszont néhánynál balladatöredékként jelenik meg. Mi is pontosan a balladatöredék, miben másak ezek a szövegek a balladáidhoz képest?
– Úgy terveztem, hogy ezek a töredékek egyrészt megálljanak önmagukban is (nem függetlenül persze a romantika töredékkultuszától), másrészt az volt az elképzelésem, hogy egy-egy ilyen kis szövegrész, néha pársoros, néha hosszabb egység valójában tényleg töredék, szövegtöredék, ballada-lelet: teljes, imaginárius balladák megmaradt foszlányai, azaz mindegyik mögött felsejlik jó esetben egy egész ballada.
– A doktori képzés során líra antológiák kutatásával foglalkoztál. A tudományos munka hogyan hatott rád akár a Balladáskönyv, akár a korábbi köteteid írása során? Érzed valamilyen hatását a régebbi vagy az új szövegeidben?
– Nem hiszek abban, amikor költő/író-irodalomtörténészek rigorózusan és tüntetően szétválasztják a kétféle érdeklődésüket, nem gondolom, hogy ez így működik, vagy ha igen, az szörnyűségesen disszociatív állapot lehet. Nálam talán mindkettőnek a nem olyan távoli múltban való kutakodáshoz, a kincskereséshez van köze.
Elfeledett költők a szocializmusban, elfeledett történeteink, életeink az elmúlt 50-100 évben: mindkettő terra incognita.
Ugyanakkor közvetlen, szövegszerű hatásokról nem igazán tudok beszámolni, pedig biztos vannak, de nem érdeklem annyira saját magam, hogy ezt számontartsam.
– Min dolgozol most? Gondolkozol esetleg prózában?
– Elbeszéléseken dolgozom jelenleg, jó pár már meg is jelent folyóiratokban.
Borbíró Aletta
Fotó: Fakan Csaba / Instagram
Címke: Balladáskönyv, Bíró-Balogh Tamás, Borbíró Aletta, interjú, irodalom, Jazz Kocsma, Pál Sándor Attila, Törzsasztal Műhely