01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>

Báger Gusztáv, Bob Dylan, Komor Zoltán, Lengyelfalvi Egbert, Nyirán Ferenc, Talabér Miklós, Zalán Tibor versei
William Shakes­peare szonettjei Fazekas Sándor fordításában
Abafáy-Deák Csillag, Csabai László, Hegedűs Imre János prózája
Lengyel András, Marjanucz László, Tverdota György, Zimonyi Zoltán tanulmánya
Nagy József: Mnémosyne

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Ale Ildikó festőművész kiállítása
2020.10.29 - tiszatáj

SOMOGYI-KÖNYVTÁR, SZEGED

Ez a művésznő negyedik kiállítás a könyvtárban. „Tájak, városképek, lebegő alakok – nézőpontok sokasága. Légies könnyedség, máskor pattogó dinamika jellemzi Ale Ildikó egyedi festői világát, melynek domináns kifejezőeszköze, technikája az alkotó festői eszköztárában oly jellemző pasztellkréta. A Szegeden élő művésznő 2003 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Képzőművészeti Tagozatának, lakóhelyén kívül számos országos és nemzetközi tárlaton mutatkozott már be. Kiállításain rendszerint egy-egy újabb sorozattal jelentkezik. A Somogyi-könyvtárban októberben látható válogatás azonban valami más, valami rendhagyó: egyszerre vannak jelen a korábbi évek és az újabb alkotói törekvések lenyomatai, amelyek közös nevezői az elvágyódás és a hazatalálás, melyek egyaránt jellemzik a több mint két évtizede aktívan alkotó Ale Ildikó képeinek hangulatát.” (Képiró Ágnes, a Tornyai János Múzeum művészettörténésze)

 

Álom-lap I. (papír, vegyes technika)

A műalkotások az utóbbi 10 évben keletkeztek, különböző alkotóidőszakok termései. Kétféle technikával készültek a művek, papír alapra tisztán pasztellel valamint vegyes technikával, jelen esetben monotípia[1] alapra porpasztell alkalmazásával. A monotípiát elsősorban a kisebb méretű képek felületén alkalmazza az alkotó. Inspiráló számára a technika adta látvány, amely sablonok segítségével keletkezik a felfestékezett üveglapon. A két technika és anyag találkozása, folyamatos továbbfejleszthetősége, vetekedése a mű befejezésének pillanatáig tart. Az itt látható képeken többnyire elvész a monotípia réteg és dominánssá válik a porpasztell felület és -rajzolat. Avatott szem is alig láthatja, észlelheti a kiindulási alapot. Ezt a technikai felfogást négy kép képviseli: az Újrakezdés, az Álom-lap I., A király és az Útkereső.

 

Tárlatvezetés 2020. 10. 14.

A kiállítás személyesebb hangvételű megismerésére a művésszel való találkozás ad lehetőséget. A tárlatvezetések interaktívak: a látogatók kérdezhetnek, elmondhatják gondolataikat, benyomásaikat, sőt, a művésznő buzdítja is őket erre.[2] Az alkotó kérdésekkel kezdeményez kapcsolatot a képek és a befogadók között, a képekkel való kommunikáció elindítására. Az első csoportos vezetésen egy gyermek és több felnőtt látogató jelent meg, akik mindannyian motiváltak voltak az interaktivitásra, a második alkalommal is aktívak voltak a résztvevők. Míg az első tárlatvezetésen a véleménykifejtésre „csupán” a művésznő szóban feltett kérdéseire adott válaszokban volt lehetőség, a második alkalom egészen máshogy zajlott le. Rövid bevezető (bemutatkozás és a tárlat rövid ismertetése) után mindenki kapott a művész által előzőleg összeállított kérdésekből, melyeket mindenki átgondolhatott a képek előtt sétálva, azokat szemlélve, elemezve, elmélyedve bennük. A kérdésekből kiindulva a látogatók maguk elemezték a műveket, megbeszélték egymással és a művésznővel, hogy kinek mit jelentenek a képek, ki mire asszociál, kinek milyen emlékeket idéznek fel. Az este mindenki számára jó hangulatban telt, a látogatók élményekben, gondolatokban gazdagon térhettek haza, „jó volt így megdolgoztatni az agyat” – jegyezte meg egyikük. [3]

 

Valahol Itáliában (papír, pasztell, 70×50 cm)

 A kiállítás címe tematikára utalás nélküli, a művész most egyszerűen a nevével hívja az érdeklődőt a tárlat megtekintésére. Hogyan forr egységgé a két sorozatból és sorozatokhoz nem tartozó önálló képekből álló anyag? A válogatásban megmutatkozó összhangteremtő kísérlet megteremtésének okán. A tárlaton szereplő képek között már az első benyomások alkalmával is megtaláljuk a kapcsolatot: a szín- és a formavilág összekötő elemként hat. A színek – barnák, vörösek, zöldek – a természet, a föld, a táj színei, legyen az egy emlék valamely itáliai utazásról (Valahol Itáliában), amely konkrét figuratív tájábrázolást megidéző képben öltött testet, vagy egy benyomás önmagunkon való átszűrése után megszületett belső táj ábrázolása (Tájaim-sorozat). Mindegy, hogy konkrét, létező helyszín, vagy egy emlék lenyomataként bennünk létező lelki táj ábrázolásáról van-e szó: a színek és a formák hasonlóak, hiszen mind ugyanabból a szubjektumból fakad. Ale Ildikó tisztelt főiskolai tanára, a Munkácsy-díjas Tóth Csaba festőművész lírai expresszívnek nevezte a művésznő stílusát, melyben érzékenység és erőteljes kifejezési gesztusok, valamint realitásból absztraktba hajló képteremtő szándék jelenik meg.

 

Újrakezdés (papír, vegyes, 42×29,7 cm)

A kiállítótér fizikai adottságai miatt a kiállítás két részre oszlik: mindkét falon öt-öt kép látható. Az első kép az Újrakezdés címet viseli. A címekről szólva érdemes megemlíteni, hogy a művésznő csak a képek elkészülte után adott címet több, itt látható alkotásnak. (A sorozatokból kiemelt alkotások kivételt képeznek). Az első képen egy a teljes megsemmisülés határán lévő emberi alakot látunk, aki ebből a tehetetlen állapotból képes felállni és újra mozogni, alkotni, élni. A vitalitást, energikusságot a képnek a többinél élénkebb színvilága is felidézi: itt a sárga, narancssárga, vörös és zöld színek élénkebb, erőteljesebb árnyalataival találkozunk. Több, a figurativitás és az absztrakció határán mozgó kép is van ezen az oldalon: a Valahol Itáliában és a Táj részlet is ilyen, valamint az utolsó a sorban, A király. Az első kettőn épületek körvonalai láthatók, az utolsón pedig egy kétségbeesett (vagy inkább sorsába beletörődő?) emberi alak.

 

A király (2008, papír vegyes, 42×29,7 cm)

A két falrész között – mintegy saját nyugalmas kikötőjében – klasszikus ívű vitorlás horgonyoz (Útkereső). Benne (mögötte) felsejlenek a múlt és jövő a képei, a már meglátogatott és a jövőben felkeresendő tájak formái.

 

Útkereső (papír, pasztell)

A kiállítás a Tájaim-sorozat erre az alkalomra kiválasztott darabjaival folytatódik, melyek közül a Tájaim II. egy külföldi tárlaton is szerepelt: 2010-ben az V. Nemzetközi Pasztell Biennálén, Nowy Saczban (Lengyelország). Itt már nincsenek épületek, csak struktúrák, csak utalás van a figurativitásra a képeken. Itt egy út, ki tudja, honnan hová vezet, amott egy híd részlete sejlik, ennek sincs se kezdete, se vége. Ezek a tájak az úton levés, útkeresés állapotát jelenítik meg; többször a messzeségbe vezető utak keresztezik egymást, többszörös választás elé állítva bennünket.

 

Tájaim II. (papír, pasztell, 65×50 cm)

A formavilágot az ívelt, lekerekített, hullámzó formák határozzák meg. A keret nem zárja le a képet: egy-két kivételtől eltekintve a vonalak a kereten kívülről érkeznek és a kereten túlra mutatnak – a következő kép felé. A művésznő által rendezett kiállítás koncepciója szerint így kapcsolódnak a képek egymáshoz, mozgásban tartva a szemet és a szellemet. Az olvasótér felőli falrészen látható négy hullámzó-mozgó táj közepette a középre helyezett Megérkezés hoz nyugalmat: ez a kép egy önmagába zárt rendszer, itt megpihenhet a szemlélődő.

 

Megérkezés (papír, vegyes, 42×29,7 cm)

 De továbblépve a Tájaim-sorozat újabb darabjához, a megérkezés előtti állapot folytatódik és vezet át a sorozat utolsó képéhez, ahonnan további belső tájak, gondolatok, élmények felé haladhatunk tovább.

Kocsis Katalin

Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged, 2020. október 1 – november 3.

 

JEGYZETEK

[1] A monotípiánál a nyomóformára (fémlemez vagy üveglap) készült festményt nyomtatják át papírlapra.

[2]A látogató által kiválasztott időpont az alkotóval egyeztethető az alábbi e-mail címen: montazsvizualismuhely@gmail.com

[3] Néhány példa a kérdésekre:

  1. Ön egy repülőn ül. Melyik kép nézőpontjával egyezik meg az Ön nézőpontja?
  2. Van olyan kép a tárlaton, amelyik ellenérzéseket vált ki Önből? Kérem, indokolja válaszát. Melyik kép szereplőjévé szeretne válni?
  3. Mutassa meg azt a részletet a képen, amelyik a legjobban vonzza a tekintetét!
  4. Válasszon egy olyan képet, amelyikbe szívesen belépne! Válassza ki azt a képet, amelyikből elvenne Ön szerint feleslegesnek vélt részleteket. Mutassa meg, melyek azok a részletek!
  5. Hogyan jellemezné az alkotói szabadság megnyilvánulását a Tájaim-sorozat lapjain?
  6. Fogalmazzon meg egy rövid ajánlást, amely alapján másokat is ösztönözne a tárlat megtekintésére.

Címke: , , , ,
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.08 - tiszatáj

MÁRTON LÁSZLÓ: KÉT OBELISZK
Márton László legújabb regénye, a Két obeliszk továbbhalad a szerző által már jól kikövezett poétikai úton: a fikcionalitás és a referencialitás dichotómikus rendszerének fel-, illetve megbontását tűzi ki célul. Ami azonban az előző két kötethez, A mi kis köztársaságunkhoz és a Hamis tanúhoz képest változott, az az, hogy ezúttal nem (csak) a magyar történelem egy jelentős eseménye (Vésztői köztársaság, tiszaeszlári vérvád) kerül a Márton-féle fikciós krónika középpontjába, hanem egy nemzeteken átívelő szerelmi történet… – KLAJKÓ DÁNIEL KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.06 - tiszatáj

MÉG EGY KÖRT MINDENKINEK
Zenitjén már túljutott az egyik legünnepeltebb kortárs dán rendező, ettől függetlenül Thomas Vinterberg vígdrámája szoros kezekkel összetartott, potens szerzői teljesítmény, amely mindenképpen a pályakép jobban sikerült darabjai között foglal helyet… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.06 - tiszatáj

INTERJÚ PETŐCZ ANDRÁSSAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Petőcz András Babérkoszorú-díjas költő beszél irodalmi tehetséggondozásról, a Kodolányi János Egyetemen általa vezetett kreatív írás tanfolyamon végzett munkáról, annak tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.03 - tiszatáj

ÁFRA JÁNOS: RÍTUS
Útmutató, vizualizáció, meditáció. Efféle benyomást keltenek a Rítus egyes szám második személyben írott versei. Az olvasó részben ennek köszönhetően érezheti: ősi örökség rejtélyeibe vezető beavatástörténet részese. Áfra János harmadik verseskötete egyszerre kezeli komolyan a rituális konstrukciók előírásait, és ébreszt megdöbbenést az abszurdba forduló, de nagyon is ismerős magatartásformákkal szemben… – URBÁN ANDREA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.30 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MILCHO MANCHEVSKI FILMRENDEZŐVEL
Legtöbben az Eső előtt rendezőjeként ismerjük, ám a macedón direktor az elmúlt közel 30 évben sem tétlenkedett. Miután Velencéből a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánnal távozott, öt újabb munkával jelentkezett: a hazai forgalmazásba is bekerült Árnyékok és Anyák után a Fűzfát is megtekinthették az érdeklődők, igaz, a pandémiára való tekintettel csak a Művész Távmoziban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő