| | Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>> |
| | Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>> |
| | Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>> |
| | Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>> |
| | Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>> |
| | ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>> |
| | A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>> |
| | Indul az e-Trafó online programsorozat >>> |
| | Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>> |
| | Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>> |
NAPI TANDORI |
| | Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>> |
| | Trafó – Mi a te ügyed? >>> |
| | Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>> |
| | Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>> |
| | Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>> |
| | Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>> |
| | Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>> |
| | A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>> |
| | Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>> |
| | Swimathon Pécs 2020 >>> |
![]() |
Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei „Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában) Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya >>> |
![]() |
Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására |
AMÍG TART A NYÁR
Hátrányos helyzetűekkel, olykor devianciával kokettál az ausztrál melodrámák bizonyos hányada: a bűnözősorsot érintő The Year My Voice Broke, illetve a mentális problémákkal nagyban foglalkozó Angel Baby után a Rita Kalnejais 2012-es színdarabja nyomán keletkezett Shannon Murphy-rendezés is folytatja a hagyományt – az Amíg tart a nyár egyszerre önfeledt és érzékeny, igazi meglepetésfilm.
Bár nem pártol el a sablonoktól, mi több, olykor kimondottan szívesen időzik rajtuk, Milla és Moses románca zömmel pontosan artikulálja a film legfőbb témáit. Rendezett, domesztikált élet kontra csapongó semmittevés oppozíciójának hinnénk a cselekményt, Murphy azonban gondoskodik róla, hogy a képlet ne legyen ilyen egyszerű, idővel ugyanis e két minőség egymásba olvadásáról regél a 2 órás játékidő. Rendkívül atmoszferikus, érzelmekben gazdag történetet kapunk: az Amíg tart a nyár eleinte élesen elválasztja főalakjait – Moses szakadt ruhás, lepukkant, piti drogdílerként ütközik bele, majd zuhan az iskolásuniformisos Milla nyakába, a film hihetetlen intenzitással veti be egyértelmű metaforáit. Ugyanilyen a nyitófőcímben egy vízzel teli pohár mélyére süllyedő tejfog képe: innen származik az eredeti cím (Babyteeth), de a snitt önmagában beszédes – a gyermekkorból felnőttlétbe lendülés sorsfordító állomása sűrűsödik össze.
Nem túl bonyolult jelképrendszere a továbbiakban sem szorul vissza, az Amíg tart a nyár mégsem válik bornírt szerelmi sztorivá. Archetípusok helyett többszólamú, örömöt és bánatot átélő karaktereket húz elő a kabátujjból, látszik, hogy Kalnejais és Murphy az elsőre antipatikusnak tűnő figurákkal is értőn, kellő empátiával bánnak. Noha a film lassan indul be, az első 30 percben azt is hihetnénk, gyorsan belefullad a klisékbe, hamar ráébredünk, itt többről lesz szó. Nemcsak Milla lép ki jólfésültként a komfortzónájából, Moses is tanulni kényszerül, az élet dolgaiba többször lemondások árán kóstol bele, vagyis a mű hatalmas erénye a precíz karakterábrázolás. A-ból B-be jutnak a szereplők, régi beidegződéseket vetnek le, tehát az otthoni, konzervatív életvitel és a rendetlenkedés polarizált világképe mellett jelen van a melankólia is, így az Amíg tart a nyár – tini, illetve huszonéves karakterei révén – príma coming-of-age story-ként sem bőg le.
Családábrázolása ugyancsak figyelemreméltó: a Haragban a világgal ifjúságot nem értő szülőihez képest, 64 év alatt nagyot fordult a világ, ezért míg kezdetben Milla szülei, vagyis Henry, az apa és Anna, az anya lányukat óvó, Mosest elítélő kartonfigurákként vonulnak át a színen, végül ők is jellemformálódáson esnek át – a film nemcsak a fiatalokat, a középkorúakat is árnyaltan mutatja be. Hol az apa, később az anya tűnik zárkózottnak vagy parancsolgatónak, majd egy újabb pillanatban az egyikük liberálisabbnak mutatkozik, míg a társa merevebben áll a dilemmákhoz. Kisközösségeket vizsgál a film, ilyen fénytörésben az Amíg tart a nyár briliáns foglalata nemcsak a bennük keletkező töréseknek, de arról is ügyesen elmélkedik, hogyan zárhatnak össze a famíliatagok vagy a szeretők, így egyrészt családi melodrámaként is értelmezhető a film, másrészt senki felett nem ítélkezik a mű, állítása szerint bárkiben ott a jóság. Még a legreménytelenebb percekben sincs veszve semmi – ameddig a mások iránt táplált emócióink őszinték, még a halál is feldolgozható.
Ilyenkor sem árul zsákbamacskát a mozi, mivel tudjuk, Milla rákos, 16 évesen búcsút kénytelen venni az élettől – az Amíg tart a nyár túlhabzó színkezelése párban jár a betegségmelodrámák túlzásaival, épp úgy, ahogy a főszereplő lány felszabadulása egy kertvárosi otthonból a vizuális metaforaként nyomatékosított, csaknem földöntúli diszkó neonfényeiig, haj-és öltözködési stílusának változásához vezet. Eliza Scanlen pedig kiválóan érez rá hősnőjének finom hangulatingadozásaira: az Éles tárgyakból és a Greta Gerwig adaptálta Kisasszonyokból ismert színésznő törékeny, ugyanakkor kellően talpraesett, halandóságtudata révén bátran vállalja a carpe diem-filozófiát és épp az utolsó percekben éli át a legnagyobb katarzist. Olyasmit tapasztal, amit eddig, részben betegsége, részben a kora folytán nem ismerhetett, így a felnövéstörténet – akárcsak a mozi összetett érzelmei – újfent egy másik zsánerhez társul, sőt, némileg át is írja a betegségmelodrámák szabályait, Scanlen mellett pedig a Mosesba lelket öntő Toby Wallace ugyancsak remekel, nem szólva a Finlay-családot alkotó, egyébként is remek karakterszínész Ben Mendelsohnról és Essie Davisről.
Ráadásul az Amíg tart a nyár azért zseniális darab, mert érezzük a tétjeit, egészen konkrétan azt, ahogy Milla életveszélybe kerül és ezáltal ismerősei kedélyállapota is romlik: a báli ruha felpróbálása után úgy gondolnánk, helyre rázódik minden, majd jön a gyors cáfolat egy Milla testén keletkező daganat formájában – és ugyanez jellemző más szituációkra is. Az össznépi, régi ismerőst, ázsiai gyereket, terhes szomszéd nőt, kistestvért, apát, anyát, barátot és barátnőt, de még kutyát is összeboronáló nagy, utolsó giccsvacsora ismét a legjobbat ígéri, megint az optimizmus szárba szökkenését remélné a néző, erre bekövetkezik a rettegett tragédia. Mégsem nihilizmus ül a cselekményre: addigra már együtt vagyunk a főszereplőkkel, a hősnő megkapta az élet legnagyobb ajándékát, Moses nem kisszerű zsivány, hanem felelősségteljes felnőtt, vagyis miután révbe érnek a karakterek, kézben tudják tartani a problémáikat és gondoskodni a másikról. Orgazmus és halál egymásra vetítése így cseppet sem indokolatlan: a Verhoeven-féle Török gyümölcs vagy a Betty Blue fináléjából egyszerre merítő, de azokat ki is egészítő zárlat a felütés fogallegóriáját is egyértelműsíti, ugyanakkor a legnagyobb fájdalomból sem vonja ki a szépséget – erre rímel a film vizualitása, a rideg színeket leváltó, csaknem szivárványos pompa önmagában közli, a látszólag szomorú befejezés sem végleges.
Jól reflektál e színszimbolikára Milla utolsó parókája, amit betegsége leplezéséért visel. Szőke póthaja után egy bulikultúrát idéző kék álfrizura kerül rá. Nemcsak a hőn áhított könnyed életvitel kap újabb megjelenítést, de a hideg szín (ami a messzeségbe nyúló tengerparti víztömeggel másik jelentésréteget vesz fel, plusz az Adéle élete képregény-és filmváltozatának angol címét is eszünkbe juttathatja) is rögtön gyengédebbé válik, miután tudjuk, a karakter megélte, amit szeretett volna, a barátja és a szülei sem mondtak le róla. Az Amíg tart a nyár ausztrál Betty Blue-ja nem a reménytelenség hírnöke, hanem a gyász utáni továbblépés, sőt, a boldogság kék madara a szerelem óceánján.
Szabó G. Ádám
Rendező: Shannon Murphy
Szereplők: Eliza Scanlen, Toby Wallace, Emily Barclay, Essie Davis, Ben Mendelsohn