„Testről és lélekről”

MAJOROS ÁRON SZOBRÁSZMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA A GAÁL IMRE GALÉRIÁBAN

Majoros Áron Zsolt generációjának egyik legelismertebb szobrászművésze. 2008-ban végzett a Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, azóta pedig számos díjjal (Finta, Ezüstgerely és Prima Junior) jutalmazták munkásságát. Tavaly novemberben abban a nagy sikerben volt része, hogy a Sotheby’s aukciósház árverésén rekordáron kelt el Korlát (2017) című alkotása. A számos csoportos, és tematikus kiállításon már bemutatkozó művész munkái Mexikótól Kínáig múzeumok, gyűjtemények anyagát gyarapítják. A fiatal szobrász ezúttal többnyire átlátható, és néhány zárt tömböt alkotó művét állítja ki.

Majoros legfőbb témája az ember. Egyensúlyi helyzetei, térben való elhelyezkedése foglalkoztatják. Művein sok esetben alkalmaz vízszintesen vagy függőlegesen sorjázó acél melléktermékeket, lemezrétegeket. A rétegzett lemezkonstrukciók lényeges alkotóelemei a közöttük „tátongó” rések, amelyeken át lehet látni a szobrok testén. Figurái súlyos anyaguk ellenére légiesek. Különös kontextusba kerül a nyitottság és a zártság,  a külső és a belső, vagy éppen a kéreg és a héj egymáshoz való viszonya.

A háromdimenziós tömbök „layerezett” lemezei és a rajtuk előforduló test- hiány azt sugallja, hogy Majoros Áron Zsolt az emberi alak mélyére akar hatolni, annak lelkét szeretné minél inkább feltárni. Ahogyan Szabó Noémi, művészettörténész írja róla: „Majoros finoman stilizáló, de mindvégig organikus plasztikájának szellemi középpontjában az emberi lélek egyszer magát felfedő, máskor elbújó, talán soha nem materializálható illékonysága áll”

Az alkotó megfogalmazása szerint a többségében transzparens vagy zárt tömeget alkotó szobrainak alakjai voltaképpen egyéniség nélküli, arctalan figurák, a tömeg-ember prototípusainak megtestesítői, egyfajta „emberszabványok”. A művész is csak annyit árul el róluk,  hogy férfiak vagy nők, akiket testhelyzeteik, gesztusaik, mozdulataik kiemelik őket az átlaglétből. Bár egyéniség nélküliek, de mind-mind egyediek. Majoros Áron Zsolt szándékosan sematizált szobrainak egyik fő küldetése pedig éppen az, hogy ezekeknek az alakoknak az egyediségét feltárja, megmutassa, hogy az arctalan tömeg valójában egyéniségekből áll.

A Gaál Imre Galéria kiállítóterében Majoros a 2016-2020 között készült szoborinstallációit, női acélalakokat mutat be. A Szóródás (2016) című alkotás egy fiatal női alakot ábrázol, kezében porszívóval. Az acélkorongokból összerakott szobor lyukacsos, a kettétört porszívóból kiguruló korongok azt az érzetet keltik hogy a test szétszóródhat, „porrá lesz”. Ugyanez a plasztikai játék látható a Gyűjtemény (2017) kompozícióján. Egy hűtőszekrénynek támaszkodó, szintén acélkorongokból összerakott figurát ábrázol, amint testének elemei hűtőmágnesként tapadva folytatódnak az ajtón. Majoros Áron 2019-es munkája a Hatás. Az akrilgyantából készített sárga női alak felelmelkedni látszik, feje felfelé néz, összehúzott teste megadja magát egy erőnek, amely felragadja.  A Korlát II (2019) rétegezett női figurája a lehető legkisebb helyet foglalva a térből, kezeivel térdét átkulcsolva ül. Egyenes tartású teste akár dobozba zárható lenne, olyan nyugodt tömböt alkot.

Izgalmas élményt nyújt Majoros Áron Zsolt kicsiny tárlata. A szobrász a test és a lélek egységét kutatva alkotta meg izgalmas szobrait, amelyekhez nemes anyagot, acélt használt. Megmintázott alakjai másként öltenek testet, mint a korábbi korszakok plasztikai alkotásai. A művész megbontja a szobor tömbjét és annak felületét, nem kibontja a formát az anyagból, hanem felépíti azt. Majoros munkássága jól reprezentálja a kortárs szobrászati törekvéseket, a három dimenzió átértelmezését, miközben alakjai  a klasszikus szobrászati anatómia szerint vannak megformálva. Itt kiállított nőalakjai az emberi test és a tér viszonyát boncolgatják.

Takáts Fábián

A szerző fotói

Majoros Áron Zsolt szobrászművész kiállítása

Gaál Imre Galéria, Budapest

2020. szeptember 16 – 2020. október 24.