10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.28.
| Grand Café – Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című novelláskötetének bemutatója >>>
10.27.
| Ráolvasás 04. – Tóth Kinga Írmag című könyvének bemutatója a Grand Caféban >>>
10.22.
| Szent II. János Pál pápával a metróban >>>
10.10.
| Munkácsy-díjas festőművész több mint 300 alkotása a REÖK-ben >>>
10.15.
| 26. Lengyel filmtavasz – ősszel >>>
10.10.
| Long time no see! – Simkó Beatrix és Jenna Jalonen >>>
10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
NAPI TANDORI

10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>
10.05.
| Gyukics Gábor rangos nemzetközi díja >>>
09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>

Bagdal Zoltán, Cirok Szabó István, Farkas Árpád, Jenei Gyula, Kormányos Ákos, Kukorelly Endre versei

Jan Carson, Karácsonyi Zsolt prózája

Farkas Árpád párbeszéde Ilia Mihállyal (1972)

Zsolt 141, 9-10. (Beszélgetés Csalog Zsolt könyvéről; Soltész Márton tanulmánya; Írások a Csalog-hagyatékból)

SÍKFUTURIZMUS (Hungarofuturizmus Délen)

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

A művészet megszállottja – Mozifilm Peggy Guggenheimről
2020.10.05 - tiszatáj

Október 8-tól érkezik országszerte a mozikba a modern művészet leghíresebb gyűjtője és műpártolója, Marguerite „Peggy” Guggenheim életpályáját bemutató, díjnyertes dokumentumfilm, amely végigköveti, hogyan vált a dúsgazdag örökösnő a modern képzőművészet kulcsfigurájává.

A New York-i Tribeca Filmfesztivál versenyprogramjában debütált portréfilm vezérfonalát Jacqueline B. Weld életrajzi bestsellere (Peggy: The Wayward Guggenheim) adja, Peggy Guggenheim neki adta élete utolsó interjúit 1979-ben. A személyes hangvételű beszélgetések sokáig elveszettnek hitt hangfelvételei több évtized után ebben a filmben kerülnek első alkalommal publikálásra. A legendás műgyűjtő saját szavai mellett számos szakértő, egykori pályatárs és híresség is megszólal a filmben, amely az életpálya bemutatásán keresztül egyfajta áttekintést is nyújt a 20. századi modern művészvilágról.

 

 

A 1898-ban született Peggy Guggenheim rendkívüli személyiség volt, aki nemcsak megelőzte korát, de sok szempontból meg is határozta azt. A Guggeneheim család vagyonának örökösnője az évek során autodidakta módon vált a modern képzőművészet kulcsfigurájává. Miután szülőhazájából Európába költözött, először Londonban nyitott galériát. Később Párizsban élt, ahol a világháború árnyékában végül nem tudott galériát nyitni, pedig már ekkor a legjelentősebb magángyűjteményel rendelkezett a 20. századi művészek alkotásaiból, többek közt Kandinszki, Klee, Picasso, Chagall, Miró, Modigliani, Dalí, Ernst műveiből. A háború zaja elől családjával együtt visszatért Amerikába, de művész barátairól sem feledkezett meg: számos alkotónak segített Európából Amerikába jutni a vészterhes időkben. New Yorkban végre sikerült megnyitnia az Art of this Century nevű galériáját, amely fontos szerepet játszott a modern művészet bemutatásában.

Idővel már nem csak műkincseket, hanem „művészeket is gyűjtött”. Samuel Beckett, Max Ernst, Jackson Pollock, Alexander Calder, Marcel Duchamp – hogy csak néhányat említsünk a köré szerveződő, megszámlálhatatlanul sok alkotó közül. 1948-ban bezárta New York-i galériáját, és Velencébe költözött, ahol a Biennélén elsőként mutatott be kortárs műveket. A következő évben megvette az impozáns, bár befejezetlen Palazzo Venier dei Leonit, és 1979. december 23-án bekövetkezett haláláig itt, a Canale Grande partján élt.

Családi tragédiái és viharos kapcsolatai ellenére sikerült megőriznie azt az eltökéltséget, amellyel létrehozta az egyik legmeghatározóbb modern képzőművészeti gyűjteményt. Kollekcióját idővel megnyitotta a nyilvánosság előtt, végrendeletében pedig az épülettel együtt a szintén műgyűjtő nagybátyja által alapított Guggenheim Alapítványra hagyta. A teljesen helyreállított, kibővített velencei palota ma is őrzi Peggy Guggenheim, a modern művészetek és művészek védangyalának nevét és gyűjteményét.

Az október 8-án mozikba kerülő Peggy Guggenheim – A művészet megszállottja a modern művészet leghíresebb műgyűjtője és műpártolója élettörténetén keresztül egyúttal egy áttekintést is nyújt a 20. századi művészettörténetről. „Olyan, mint egy történelemlecke, ami végig szórakoztató” – írta a filmről a Hollywood Reporter kritikusa. A film Budapesten a Művész, Puskin, Toldi moziban és az Uránia Nemzeti Filmszínházban látható, emellett országszerte számos art moziban, többek között Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, Szolnokon és Kecskeméten is bemutatják.

 

 



2020.10.23 - tiszatáj

XAVER BAYER: AZ ÁTLÁTSZÓ KEZEK 
Xaver Bayer első regénye egy egyetemista élet „átfogó orientálatlanság[áról]” ad képet, „a cselekvés következménynélküliségének következményeként”; az Alas­­­­ka­straße a szexualitás és a hatalom összefüggéséről rajzol „radikális és kíméletlen képet”, míg harmadik regényében a „dühös nihilizmus és az undor” már pszichológiailag motiváltan jelenik meg, és az életkedv nélküli fiatalember ábrázolása a stringens elbeszélésnek és a szigorú történetvezetésnek köszönhetően már szinte magával rántja az olvasót a szövegvilágba… – ZSELLÉR ANNA KRITIKÁJA

>>>
2020.10.21 - tiszatáj

A BEFEJEZÉSEN GONDOLKOZOM
Viszonylag gyakran találkozni internetes bejegyzésekben a „pretentious” (nagyigényű) kifejezéssel: a nem ritkán hirtelen felindulásból pötyögő fórumozók többször olyan rendezőkre vagy színészekre aggatják e stigmát, akikből dőlnek a nagy szavak, esetleg affektálva beszélnek, hevesen gesztikulálnak, tehát mini show-val népszerűsítik, fényezik önmagukat, ám érdemleges cselekvést, vagy akár egy emlékezetes darabot ritkán tudnak felmutatni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.10.20 - tiszatáj

Tisztelt Kiállítók! Festőbarátaim!
Kissé felemás módon a fenyegetettség ellenére mégis ünnepel országos rendezvényeivel a festőtársadalom a magyar Festészet Napján. Immáron hatodik alkalommal gyűltek össze a szegedi festők, Szent Lukács evangélista névnapja alkalmából, akit a festők védőszentjének tartanak… – PATAKI FERENC MEGNYITÓJA

>>>
2020.10.19 - tiszatáj

NÁTYI RÓBERT KISMONOGRÁFIÁJA HÉRICS NÁNDOR MŰVÉSZETÉRŐL
Ha Hérics Nándor munkásságáról a róla szóló kismonográfia képanyaga alapján alkotunk képet, akkor egy szellemes, a pop art kritikai attitűdjéhez közel álló, élvezhető műveket alkotó művész tevékenysége kerekedik ki előttünk. A könyv szerzője, Nátyi Róbert elemzése a munkák tartalmi kérdései mellett arra is rávilágít, hogy milyen műfaji áthatások nyilvánulnak meg az életműben… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2020.10.18 - tiszatáj

SZARVAS MELINDA: IRODALOMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A MAGYAR VAJDASÁGI IRODALOMRÓL 
A név meghatároz, a név előír, a név előfeltételeket, sőt előítéleteket hoz létre, és még Bar­thes szerzőjének halála után fél évszázaddal is elvárási horizontot konstruál meg. Szarvas Melinda tanulmánykötetét olvasva ez a horizont fel-, majd leépül. Átalakul, átíródik, átfogalmazódik. Körvonalai de-, majd rekonstruálódnak. Szabályai pedig érvényesülnek, eltolódnak, elmozdulnak és helyenként felszámolódnak… – ROGINER OSZKÁR KRITIKÁJA

>>>
2020.10.17 - tiszatáj

Fudzsi csúcsára
Kicsiny csiga, mássz, csak mássz,
Hogy önmagad légy.

– M. NAGY MIKLÓS FORDÍTÁSA

>>>
2020.10.16 - tiszatáj

November 10. és 22. között új formát öltve, a virtuális térbe költözik a 17. alkalommal megrendezett VERZIÓ programsorozata, így a fesztivál történetében először országosan elérhetővé válik Magyarország egyetlen emberi jogi dokumentumfilm fesztiválja… – SZÁSZ CSONGOR AJÁNLÓJA

>>>
2020.10.15 - tiszatáj

PETŐCZ ANDRÁS:
A MACSKA VISSZATÉR
A szerző fokozatosan építi fel a mondanivalót, a metamorfózis konkrét és általános értelemben is főszerepet kap a kötetben. Kezdetben a macska feketesége egyrészt a fizikai küllemet jelzi, ugyanakkor kontrasztot képez a tisztaság jelenségével, a tisztálkodás gesztusával is. Mintha a macska állandóan arra törekedne, hogy megszabaduljon feketeségétől, tisztátalanságától, valamiféle általános értelemben vett mocskosságtól… – HÖRCHER ESZTER KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő