09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
09.09.
| Duda Éva Társulat – „Újra lendületben! ” >>>
09.08.
| Nobel-díjas író monodrámáját mutatják be a Trafóban >>>
NAPI TANDORI

09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Szeretni a végtelenségig
2020.09.09 - tiszatáj

PALM SPRINGS

Ugyan Dunát továbbra sem rekeszthetünk az időhurkos sci-fikkel, beláthatjuk, hogy az elmúlt közel 10 évben több zsáner is különböző variációkkal reagált a tematikára. Romantikus vígjátéktól (Időről időre) sci-fi akciófilmen (A holnap határa, valamint a bemutatásra váró Boss Level című Joe Carnahan, Mel Gibson-kollaboráció) át neoslasherig (Boldog halálnapot! 1-2.) terjed az Idétlen időkig népszerűsítette komédiaséma, amely jelen állás szerint mintha visszatalált volna az ősforráshoz: Max Barbakow első nagyjátékfilmje közel sem tökéletes, ám roppant szórakoztató, sőt, bizonyos pontokon érzékeny műfajkevercs.

Szemben a Messiásként várt, aztán gyorsan lebőgő Tenettel, a Palm Springs tisztában van az aranyszabállyal: csakúgy, mint az időutazással, illetve azok paradoxonjaival zsonglőrködő tudományos-fantasztikus darabokban, rendszerint nem a zsargon vagy a logikai döccenők számítanak, hanem a karakterológia és a belőle sarjadó könnyek, verejtékek. Éreznünk kell, honnan indul egy karakter, min megy keresztül, a történések milyen hatást gyakorolnak rá és aztán mivé válik a főhős új ismeretei, benyomásai tudatában. Pszichológiai realizmust érdemes zászlóra tűzni és noha Barbakow mozija látszólag ártalmatlan kis nyári limonádé, meglepően sokat kihoz a jellemrajzból. A kelekótya Nyles (a Saturday Night Live-ból ismert Andy Samberg) és a már-már szorongásba hajlóan komoly, őrjítően káromkodó Sarah (Cristin Milioti) csiki-csukija nemcsak a románcok hosszú tradíciójához biggyeszt kiegészítést, hiteles párkapcsolati tételként is működik – Barbakow ugyan bejáratott klisék mentén, fősodorbeli elvárásokra hangolva, de ügyesen vázolja fel egy bimbózó kapcsolat kezdeti nehézségeit, az egymásra találás nagy pillanatát, majd a lamúr végső szárba szökkenését.

 

 

Kezdetben másra számíthatunk: a Palm Springs nyitánya csaknem unalomba fulladó, öncélú gegekből álló, trágárságból várat építő gross out-blődli arccal a padlón landoló karakterrel, szexszel, tesze-tosza szülőkkel, idegesítő barátnővel, ordibáló, céltalanul lézengő, majd hajba kapó szereplőkkel. A rendezőnek időbe telik, míg ráérez a cselekmény dinamikájára, ám amikor végre elkapja a gépszíj, nincs megállás. Vígjátékának szíve-lelke a nő-férfi kapcsolat áttekintése, plusz mozija a J.K. Simmons játszotta, félőrült Roy beemelésével és az időutazás mitológiájának teremtésével is más irányba kacsingat. Vörös fényű, földrengés által kinyíló barlangba lépnek a karakterek, az örök jelenbe záródott 2019. november 9., szombat, a sorsfordító esküvő napja elmaradhatatlan ismétlés-montázsban állandósul, miközben a Palm Springs egy pillanatra sem téveszti szem elől eleven, hibáikkal együtt empátiára méltó főhőseit. Andy Siara forgatókönyve jószerivel alig tűnik kimódoltnak: a független műfaji filmek (lásd a Colin Trevorrow dirigálta, ugyancsak Sundance-en rakétastartoló Kockázatos túrát) vagy a Joe Swanberg által is fémjelzett mumblecore-irányzat párbeszéd-centrikusságát örökítő narratíva idővel nemcsak kliséket hangol újra, de a maga könnyed, szellemes módján filozófiai eszmefuttatásokba is bocsátkozik.

Értelmetlenség kontra célszerű, önzetlen hozzáállás oppozícióját ábrázolja a Palm Springs: míg Nyles sokáig úgy véli, az állandó szombat miatt örökké tart a buli és rövidnadrágban, hawaii ingben pózolva piát kortyolgat, szeretkezik, gondtalanul fittyet hány a holnapra, addig Sarah a kezdeti ijedtség után próbál kiútra lelni. Passzív hímpartnerével ellentétben feministává alakul, kezdeményező szerepet vesz fel, hovatovább, ő az, aki próbál fény deríteni az időhurok rejtélyére. Nemi szerepeket ügyesen felülíró romantikus vígjátékként is nagyot zsákol a mű, ez a vonulat pedig tovább folytatódik, amikor Barbakow és Siara párkapcsolatok modellezésére használja nemcsak a főkarakterek, de a mellékalakok viszonyát is. Zömmel diszfunkcionális kapcsolatokat látunk, gyakori a hűtlenség, Nyles egyre boldogtalanabb a régi barátnője mellett, a vőlegény mást visz ágyba az esküvő előestéjén – vagyis az időparadoxonok, a sehová nem haladás élménye az érzelmek zátonyra futásának, illetve újjászületésének tükrében is értelmezhető.

 

 

Nemcsak Samberg és Milioti remek kémiája folytán üzemel jól a Palm Springs: a show-t gyorsan ellopó, kezdetben veszélyesnek tűnő, majd egyre humánusabb vonásokat öltő Roy figurája végleg a gyengéd hangvételű románcok irányába tereli a filmet. Boldogságról, elszalasztott, sőt, örökre elérhetetlenné váló lehetőségekről esik szó és miközben a Whiplash-ben üvöltöző Simmons az összes pillanatban uralja a vásznat, ezzel párhuzamosan Nyles és Sarah szerelme is kibontakozik. Egy éjszakai tábortüzes beszélgetés jelenti náluk a fordulópontot, ám a Palm Springs nem éri be a szálak hirtelen elvarrásával. Barbakow-ék ennél okosabbak és rafináltabbak, az újonnan létrejött lamúr akadályokat és emocionális útvesztőket rejteget, helyesebben a sztori Nyles és Sarah világnézeti különbségeire reflektál. Innen nézve a Palm Springs nemcsak az egyre aktívabb, kvantumfizikát tanuló, emancipált Nő meséje, hanem az érzelmi, lelkiismereti válságba jutott Férfi imágójának vizsgálata: a zárlat felé haladva Barbakow a semmirekellő Nyles vívódásain állapodik meg. Rájön, fel kell adnia eddig önzését és feltétel nélkül kell szeretnie, így, mint holmi cukormázas tündérmesében, valóban szerelembe eshet és önzetlenül követheti Sarah-t. Döntése nemcsak az időhurokból kínál menekvést, de teljes értékű emberré is avatja, így akárcsak az Idétlen időkig egoista Bill Murray-főfigurája, ő is a felelősség vállalásával léphet ki a napok egyformaságából és saját természetének csapdájából. Miként a Hatodik érzék Bruce Willis-karaktere saját halálának elfogadásával léphet be a túlvilág kapuján a saját kísértethistóriájában (de a Ghost lelőtt szívtiprója is így jár el), úgy a Palm Springs Nyles-a is csak akkor válik méltóvá a Szerelemre, valamint a folyamatos medencében tespedésre, ha vállalja, nem pedig rejtegeti gyengeségeit és érzéseit.

Újat persze nem mond a film, de nem is tisztje: Max Barbakow debütje üdítőként csúszik le a torkunkon a kánikula és a szeptemberi forróság idején, vagyis példás műfajfilmként is leltározható, ám aki többre vágyik, szintén részesül a jóból – a Palm Springs e kettős kötés miatt avanzsálhatott a nyár egyik meglepetéssikerévé.

Szabó G. Ádám

 

 

 

Rendező: Max Barbakow

Szereplők: Andy Samberg, Cristin Milioti, J.K. Simmons, Peter Gallagher, Meredith Hagner

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
2020.09.13 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE KONRÁD GYÖRGGYEL 
Érdekes kérdés, hogy kit számítunk zsidónak. Hallottam erről egy anekdotát Izraelben, amely szerint mondták Ben-Gúriónnak, aki megalapította Izrael államot, és az első miniszterelnöke is volt, hogy sokan jönnek a Szovjetunióból olyan zsidók, akikről nem lehet tudni, hogy valójában azok-e. Erre azt válaszolta, ha valaki olyan hülye, hogy zsidónak mondja magát, akkor zsidó…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő