09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
09.09.
| Duda Éva Társulat – „Újra lendületben! ” >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Amerikai bestiárium
2020.09.01 - tiszatáj

MATT RUFF: LOVECRAFT FÖLDJÉN

Sokkal többről szól Matt Ruff 2016-os regénye, mint elsőre gondolnánk. Posztmodern, puhafedeles regényekkel műfaji játékot űző irodalmi pastiche helyett ugyanis a Lovecraft földjén egyszerre fajsúlyos társadalomkritika és finoman árnyalt karakterrajz.

Természetfelettivel, horrorral kokettáló szála pusztán illusztrálja legfőbb üzenetét az ’50-es évek Amerikájáról, az afroamerikaiak szegregációját célul kitűző Jim Crow-törvényekről, valamint egy maroknyi figuráról, akik az esélyeikkel dacolva próbálnak jobb sorsot kivívni maguknak. Ruffot nem egy rémuniverzum felépítése mozgatja. Ugyan a főkarakterek áhítattal beszélnek az Edgar Rice Burroughs-féle A Mars hercegnőjéről, feltárul a John Carter-mitológia, a mű kedvet csinál Ray Bradburyhez és a Marsbéli krónikákhoz vagy Robert A. Heinleinhez, egy pillanatig sem az idézgetés számít, mint a ’80-as évek popkultúráját újramelegítő Stranger Thingsben. Bármelyik lelkes kijelentés, irodalmi eszmefuttatás vagy a figurák ízlését bemutató oldal a regényalakok viszonyrendszeréről árulkodik, a ponyvaregények beemelése egy pillanatig sem lóg a levegőben.

Újabb témák sarjadnak e hozzáállásból, mi több, a Lovecraft földjén pontosan ettől válik földhözragadt, pszichológiai realizmussal élő, intelligens zsánerregénnyé. Dark fantasyként ugyanis a család szerepéről, annak pervertálódásáról, majd újraformálódásáról regél. Két famíliát használ Ruff tézise bizonyításához: az apját kereső Atticus Turner, nagybátyja, George, valamint régi barátja, Letitia noha régi konfliktusok hálójában élnek, a döntő pillanatban mégis képesek összezárni, egymás értékeit felismerni. Két lábbal a földön járnak, legfeljebb fikcióként jelenik meg előttük az űrutazás, egy szörnyinvázió, elsősorban egymásra figyelnek. Jóllehet, Ruff nem hallgatja el a generációs ellentéteket, Atticus és foglyul ejtett apja, Montrose relációjában sérelmektől fűtött, maradi apai hagyomány feszül a fiú higgadt, békére törekvő magatartásának vagy éppen George szabadszelleműségének, náluk azonban létezik megoldás, a problémák orvosolhatók.

Radikálisan másképp fest az opponensükként fellépő Braithwhite-dinasztia. Felszínes, rasszban is kivetülő fekete-fehér ellentéteken túl Ruff nemcsak a Turnerékkel való egyet nem értésükre világít rá. E házon belül immár visszafordíthatatlanok a családi ellentétek, Caleb az édesapja, Samuel ellenére tör, plusz a Lovecraft földjén rajtuk keresztül a babonák, mítoszok kétélűségét is ábrázolja. Atticusék igazi érzelmekhez való ragaszkodásával szemben Caleb ugyanis rendkívül önző, kizárólag saját boldogulását szem előtt tartó sarj. Istent játszik, előnyére próbál fordítani egy ősi teremtésmitológiát, tisztátalan vérvonal kerül a képbe, vagyis a Lovecraft földjén a hatalom megrontó természetéről és a valóságtól való patologikus elrugaszkodásról is számot ad. Ilyen rangban végképp nyilvánvaló lesz, hogy H.P. Lovecraft munkássága csak sorvezető, de nem intertextként előtérbe furakodó lényeg. Ruff olvasatában örökké az emberi kegyetlenségek borzalmasak, sosem a természetfeletti machinációk, vagyis az író a köztudottan fajgyűlölő Lovecraft metaforikus, szörnyeket feketékkel azonosító felfogását vonja kérdőre. A fanatizmus, a megszállottság és a düh jóval pusztítóbb következményekkel járnak: egyrészt az ’50-es évek rasszista USA-jába ágyazódik a kozmikus horror doyenjének világnézete, másfelől rájövünk, hogy nemcsak a polgárjogi mozgalmak előtt álló Egyesült Államokban, de személyközi viszonylatban is romboló erővel bír, ha előítéletesen, önmagunkra gondolva bélyegzünk meg Káinként másokat. Járjunk egy mélydéli, kötekedő seriff lakta alkonyatvárosban vagy nyerjünk bebocsátást az ardhami (a lovecrafti Arkhamet újrafazonírozó) rezidenciára, az elnyomás réme a legfenyegetőbb.

Ruff deklarálja, mások sakkban tartása egyenesen a XIX., sőt, a XVIII. századig vezethető vissza, vagyis a múltbéli traumák szükségszerűen átformálják a jelent – újabb fájdalmasan aktuális párhuzamot kapunk, ha a Lovecraft földjén világképét összevetjük napjaink jobboldali demagógiájával vagy éppen George Floyd erőszakos halálával. Szociodrámaként ugyancsak bivalyerős tétellel akad dolgunk: az író a mellékszereplők felfogásába is betekintést nyújt, sorsok tárulnak fel előttünk a könyv lapozgatása során Atticus csillagászat-rajongó nagynénjétől, Hippolytától Letitia szintén színes bőrű, emiatt kirekesztett barátnőjén, Rubyn át a főhős 12 éves, képregényrajzoló unokaöccséig, Horace-ig. Nyolc fejezetből álló könyvében Ruff nemcsak gótikus horrorral, science fictionnel bíbelődik. Osztályellentéten (melyhez a Robert Louis Stevenson írta Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete nyújt értelmezési keretet), gyermeki naivitáson, ártatlanságvesztésen, bizalmatlanságon, hatósági korrupció és felsőosztálybeli dekadencia összefonódásán töpreng, de még az afroamerikaiak lakhatási problémái is napirendre kerülnek, így a Lovecraft földjén egy-egy fragmentuma tablóképeket villant fel a korabeli Amerikáról. Üres kézzel viszont a kalandtörténetek vagy a rémmesék imádói sem távoznak. Az Ádám fiai nevű titkos társaság, a szabadkőművesek emlegetése, a Floridát, Chicagót, Massachussetst, Wisconsint érintő utazások (nem ritkán a Néger Útikönyv bejegyzéseivel színesítve), egy kísértház kulcsszerepe, a Necronomiconra, vagyis a holtak bibliájára hajazó Nevek könyve, pláne a természettudományi múzeumban bonyolódó kincskeresés egyszerre tartják életben az okkult és a szellemhorrorok vagy épp az Indiana Jones-típusú kaland szellemiségét.

Nem is landolhatott volna jobbkor a hazai könyvespolcokon Ruff könyve. A puhafedeles kiadásokat imitáló kemény borító rögvest felkelti az érdeklődésünket, ám a regény az izgalmas felvetéseket tartalmazó belbecsnek köszönheti az igazi értékét.

Szabó G. Ádám

 

Lovecraft Country, 2016

Fordította: Huszár András

Agave Könyvek

Budapest, 2020

398 oldal, 4980 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
2020.09.13 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE KONRÁD GYÖRGGYEL 
Érdekes kérdés, hogy kit számítunk zsidónak. Hallottam erről egy anekdotát Izraelben, amely szerint mondták Ben-Gúriónnak, aki megalapította Izrael államot, és az első miniszterelnöke is volt, hogy sokan jönnek a Szovjetunióból olyan zsidók, akikről nem lehet tudni, hogy valójában azok-e. Erre azt válaszolta, ha valaki olyan hülye, hogy zsidónak mondja magát, akkor zsidó…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő