04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Amerikai bestiárium
2020.09.01 - tiszatáj

MATT RUFF: LOVECRAFT FÖLDJÉN

Sokkal többről szól Matt Ruff 2016-os regénye, mint elsőre gondolnánk. Posztmodern, puhafedeles regényekkel műfaji játékot űző irodalmi pastiche helyett ugyanis a Lovecraft földjén egyszerre fajsúlyos társadalomkritika és finoman árnyalt karakterrajz.

Természetfelettivel, horrorral kokettáló szála pusztán illusztrálja legfőbb üzenetét az ’50-es évek Amerikájáról, az afroamerikaiak szegregációját célul kitűző Jim Crow-törvényekről, valamint egy maroknyi figuráról, akik az esélyeikkel dacolva próbálnak jobb sorsot kivívni maguknak. Ruffot nem egy rémuniverzum felépítése mozgatja. Ugyan a főkarakterek áhítattal beszélnek az Edgar Rice Burroughs-féle A Mars hercegnőjéről, feltárul a John Carter-mitológia, a mű kedvet csinál Ray Bradburyhez és a Marsbéli krónikákhoz vagy Robert A. Heinleinhez, egy pillanatig sem az idézgetés számít, mint a ’80-as évek popkultúráját újramelegítő Stranger Thingsben. Bármelyik lelkes kijelentés, irodalmi eszmefuttatás vagy a figurák ízlését bemutató oldal a regényalakok viszonyrendszeréről árulkodik, a ponyvaregények beemelése egy pillanatig sem lóg a levegőben.

Újabb témák sarjadnak e hozzáállásból, mi több, a Lovecraft földjén pontosan ettől válik földhözragadt, pszichológiai realizmussal élő, intelligens zsánerregénnyé. Dark fantasyként ugyanis a család szerepéről, annak pervertálódásáról, majd újraformálódásáról regél. Két famíliát használ Ruff tézise bizonyításához: az apját kereső Atticus Turner, nagybátyja, George, valamint régi barátja, Letitia noha régi konfliktusok hálójában élnek, a döntő pillanatban mégis képesek összezárni, egymás értékeit felismerni. Két lábbal a földön járnak, legfeljebb fikcióként jelenik meg előttük az űrutazás, egy szörnyinvázió, elsősorban egymásra figyelnek. Jóllehet, Ruff nem hallgatja el a generációs ellentéteket, Atticus és foglyul ejtett apja, Montrose relációjában sérelmektől fűtött, maradi apai hagyomány feszül a fiú higgadt, békére törekvő magatartásának vagy éppen George szabadszelleműségének, náluk azonban létezik megoldás, a problémák orvosolhatók.

Radikálisan másképp fest az opponensükként fellépő Braithwhite-dinasztia. Felszínes, rasszban is kivetülő fekete-fehér ellentéteken túl Ruff nemcsak a Turnerékkel való egyet nem értésükre világít rá. E házon belül immár visszafordíthatatlanok a családi ellentétek, Caleb az édesapja, Samuel ellenére tör, plusz a Lovecraft földjén rajtuk keresztül a babonák, mítoszok kétélűségét is ábrázolja. Atticusék igazi érzelmekhez való ragaszkodásával szemben Caleb ugyanis rendkívül önző, kizárólag saját boldogulását szem előtt tartó sarj. Istent játszik, előnyére próbál fordítani egy ősi teremtésmitológiát, tisztátalan vérvonal kerül a képbe, vagyis a Lovecraft földjén a hatalom megrontó természetéről és a valóságtól való patologikus elrugaszkodásról is számot ad. Ilyen rangban végképp nyilvánvaló lesz, hogy H.P. Lovecraft munkássága csak sorvezető, de nem intertextként előtérbe furakodó lényeg. Ruff olvasatában örökké az emberi kegyetlenségek borzalmasak, sosem a természetfeletti machinációk, vagyis az író a köztudottan fajgyűlölő Lovecraft metaforikus, szörnyeket feketékkel azonosító felfogását vonja kérdőre. A fanatizmus, a megszállottság és a düh jóval pusztítóbb következményekkel járnak: egyrészt az ’50-es évek rasszista USA-jába ágyazódik a kozmikus horror doyenjének világnézete, másfelől rájövünk, hogy nemcsak a polgárjogi mozgalmak előtt álló Egyesült Államokban, de személyközi viszonylatban is romboló erővel bír, ha előítéletesen, önmagunkra gondolva bélyegzünk meg Káinként másokat. Járjunk egy mélydéli, kötekedő seriff lakta alkonyatvárosban vagy nyerjünk bebocsátást az ardhami (a lovecrafti Arkhamet újrafazonírozó) rezidenciára, az elnyomás réme a legfenyegetőbb.

Ruff deklarálja, mások sakkban tartása egyenesen a XIX., sőt, a XVIII. századig vezethető vissza, vagyis a múltbéli traumák szükségszerűen átformálják a jelent – újabb fájdalmasan aktuális párhuzamot kapunk, ha a Lovecraft földjén világképét összevetjük napjaink jobboldali demagógiájával vagy éppen George Floyd erőszakos halálával. Szociodrámaként ugyancsak bivalyerős tétellel akad dolgunk: az író a mellékszereplők felfogásába is betekintést nyújt, sorsok tárulnak fel előttünk a könyv lapozgatása során Atticus csillagászat-rajongó nagynénjétől, Hippolytától Letitia szintén színes bőrű, emiatt kirekesztett barátnőjén, Rubyn át a főhős 12 éves, képregényrajzoló unokaöccséig, Horace-ig. Nyolc fejezetből álló könyvében Ruff nemcsak gótikus horrorral, science fictionnel bíbelődik. Osztályellentéten (melyhez a Robert Louis Stevenson írta Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete nyújt értelmezési keretet), gyermeki naivitáson, ártatlanságvesztésen, bizalmatlanságon, hatósági korrupció és felsőosztálybeli dekadencia összefonódásán töpreng, de még az afroamerikaiak lakhatási problémái is napirendre kerülnek, így a Lovecraft földjén egy-egy fragmentuma tablóképeket villant fel a korabeli Amerikáról. Üres kézzel viszont a kalandtörténetek vagy a rémmesék imádói sem távoznak. Az Ádám fiai nevű titkos társaság, a szabadkőművesek emlegetése, a Floridát, Chicagót, Massachussetst, Wisconsint érintő utazások (nem ritkán a Néger Útikönyv bejegyzéseivel színesítve), egy kísértház kulcsszerepe, a Necronomiconra, vagyis a holtak bibliájára hajazó Nevek könyve, pláne a természettudományi múzeumban bonyolódó kincskeresés egyszerre tartják életben az okkult és a szellemhorrorok vagy épp az Indiana Jones-típusú kaland szellemiségét.

Nem is landolhatott volna jobbkor a hazai könyvespolcokon Ruff könyve. A puhafedeles kiadásokat imitáló kemény borító rögvest felkelti az érdeklődésünket, ám a regény az izgalmas felvetéseket tartalmazó belbecsnek köszönheti az igazi értékét.

Szabó G. Ádám

 

Lovecraft Country, 2016

Fordította: Huszár András

Agave Könyvek

Budapest, 2020

398 oldal, 4980 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.04.21 - tiszatáj

TVERDOTA GYÖRGY: HAGYOMÁNY ÉS LELEMÉNY
Kiemelkedően fontos tanulmánykötet jelent meg éppen két éve. Nagy időhatárokat fog egybe, harminc év terméséből állt össze. Az esetleges rossz nyelvek igyekezetét állítsuk meg rögtön. A gyűjtemény nem egy egyébként létező – tipikus – igyekezet terméke, hogy egy szerzőnek legyen sok év után, akár régi szövegekből is, újból egy kötete. Az egész itt lényegesen nagyobbat ad ki, mint az egyes tanulmányok sejtetnék… – SZÉCHENYI ÁGNES KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.17 - tiszatáj

THE FATHER 
Mielőtt bárki kedvét szegné az esetleges teatralitás, nyugodtak lehetünk: Zeller színdarab-adaptációja nemcsak a formai gyerekbetegségektől szabadul meg, hanem egy tematikai irányzat kurrens csúcsdarabjává is avanzsál… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.16 - tiszatáj

Székely Örs szerény költő, még nincs Wikipédia-szócikke se, de pár adat összegyűjthető róla. 1992. május 7-én született Kolozsváron. Brassóban zeneiskolában tanult, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német tanári alapszakos hallgatója volt, a mesterképzést viszont már az ELTÉ-n végezte esztétikán. Jelenleg a doktori disszertációját írja. Tanulmányai mellett volt kántor, alkalmi tudósító vagy service desk agent, ez utóbbi akármit is jelentsen… – BÍRÓ-BALOGH TAMÁS LAUDÁCIÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SYPORCA WHANDAL: VÁKUUM CÍMŰ TÁNC- ÉS PERFORMANCE FOTÓI KAPCSÁN
A szavak elmerültek benne… A bennfentes (mégis független) nézőpontok koncentrált köröket, spirális érzeteket gerjesztettek… A mozdulatok fázisai befelé szakadtak, tér-tágító gondolatokat teremtettek, változatosan és visszatérően sokszorozták önmagukat…

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.14 - tiszatáj

DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

Tovább olvasom >>>
2021.04.10 - tiszatáj

KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő