Bíró József: Ha egyszer hazataláltál

(  –   Petőcz Andrásnak   –  )

mikor micimackó sétálni megy

–   gyakorta megesik   /   sétálgat

kicsit   /   csak úgy l‘art pour l’ art   –

a boldog emberek kedvesen mosolyognak

persze ez nem mindig olyan egyértelmű

ugyanis előfordul   /   …   a nem éppen

boldog emberek bazsalyognak   …   ra  /  re

s a megelégedettségtől majd‘ kicsattanó

andalgók  loholók  csúszó – mászók

mogorván tekintgetnek mindenfelé

ezen okból   /   szegény micimackóra is

pedig   /   ő ezt nem érdemli / tudvalévő

több km – es távolságból megállapít ( ? ) ó

őkelme igazán békés   /   szeretetre

mosolyokra érdemes lény   /   ámbátor

–   mikor micimackó sétálni megy

gyakorta megsik   /   sétálgat

kicsit   /   csak úgy l‘art pour l‘art   –

a boldog emberek hiába   …   /   és az

andalgó  loholó   csúszó – mászó

izék is hiába   …   /   NE MONDD TOVÁBB

NEM TESZ SEMMIT   /   VALAKIT MINDIG   /

VALAMIÉRT   /   ÉS KÖSZÖNÖM   /   mivel

micimackó   /   NEM AZ :   aki   /   NAHÁT   /   !

(  –   az utolsó strófában a kiemelt részek

jelzik   –  :   micimackó KISZÓL a versből   –  )