07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Misztériumjáték csupasz téren
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI

A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát.

– A misztériumjáték 500 éves műfaj – meséli Bodolay, a rendező. – A második világháború végéig a népi változatát Erdélyben még játszották. Az eredeti szöveg Angliában és Hollandiában alakult ki, a szerzője nem ismert. Éppen 100 éve rendezte meg ezt a salzburgi Dóm előtt Max Reinhardt. Annak az előadásnak a szövegét Hugo von Hoffmanstahl írta át. Mi Szegeden most nem ezt, hanem az eredetit játsszuk. A darab kifejezetten templomok elé íródott. A történetét lényegét könnyű összefoglalni: javuljatok meg, mert baj lesz! A halálon túl megjelennek a rokonok, a barátok. A főszereplő pedig Akárki, tehát bármelyikünk lehet. A színészi csapat vegyes, szegediek, pestiek is vannak benne, néhányan a színházból élnek, mások csak szenvedélyként űzik a színészetet. Régen is így volt, hogy helyi művészi közélet néhány ismert alakja beállt a professzionális színészek mellé. Ez megfelel az eredeti misztériumjáték szellemének. Két korszakban éveket töltöttem Szegeden, de a Dóm téren eddig csak statisztaként jelentem meg még főiskolás koromban a Kálmán királyban és a Tell Vilmosban. Különös kegye a Jóistennek, hogy most rendezőként is jelen lehetek. Kevés mű van, ami ennyire idevaló, és az egyórás terjedelme és éppen jó. És nagyon megfelel az a díszlet is, amelyet Schulek Frigyesék itt létrehoztak a 20-as években.

– Gyönyörű ez a tér, elképesztő hely. Így még nem is láttam soha – mondja a címszereplő. Zsótér Sándor a 90-es években tag is volt, többször rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban. Tavaly pedig a koldust játszotta Újszegeden a Don Juanban. – Korábban csak télen láttam így, üresen, nyárra mindig fölépítették a nagy nézőteret meg a fém lámpaállványokat. Most alig van díszlet, csak egy emelvény. Gyönyörű minden és az arányok is tökéletesek. Én mindig is erről álmodoztam, hogy Így kellene színházra használni, Most ez a járványhelyzet mutatta meg nekünk, milyen is lehetne. De valószínűleg jövőre már elmúlik a járvány, a teret nyáron újra beépítik és jönnek megint a musicalek.

– A misztériumjáték miben különbözik egy jólnevelt színházi előadástól?

– Mit nevezel jólneveltnek? Az legtöbbször nem a mű, hanem az előadásmód. Shakespeare-hez például ez közel áll. Ő is alapfogalmakkal dolgozik, és ezek a fogalmak antropomorfak lesznek, azaz egy-egy ember alakjában jelennek meg. Nála a Gonosz az leginkább III. Richárdot jelenti.

– Ezt máshogy is kell játszani?

– Nincs rá hagyomány, senki nem csinálta. Nem tudom, hogy kellene. Nekem most csinálnom kell, nem mondhatok róla véleményt. Hát egy ember, akit meg kell formálni, ez biztos. Egy embert, aki a kamera mögött áll, vagy te, aki kérdezel, meg én, vagy aki csak itt, a téren sétál. Bármelyikünkkel történhet, mert ez mindegyikünkkel megtörténik speciel. Márminthogy kopogtat a Halál és kéri a számlát. És ez bármikor bekövetkezhet, akár életünk virágjában is lecsaphat ránk a mennykő.

1931-ben ugyancsak egy misztériumjátékkal kezdődtek a szabadtéri játékok, akkor Voinovich Géza Magyar passióját mutatták be, a rendező Hevesi Sándor volt. Később jött csak a Tragédia, más színművek, 1935-től pedig az opera. A háború előtt minden nyáron fölépítették és le is bontották a nézőteret, amely sokkal kisebb lejtésű volt, mint amit aztán 1959 után megszoktunk. A mostani produkcióra csak alkalmi nézőteret alakítottak ki, 1000 széket helyeztek el, az ajándékkoncertet 1500-an nézhetik majd. Ezek az előadások ingyenesek, jegyet előzetes regisztráció alapján lehet igényelni.

Eredetileg csak az Akárki egy előadását és az Ajándékkoncertet tervezték ide erre a nyárra, de akkora volt az érdeklődés, hogy mindkét események a főpróbáját is látogathatóvá tették. Ezen túl pedig július 30. és augusztus 2. között a korábbi évek néhány sikerprodukcióját, a Tévedések vígjátéka, az Aida, a Rigoletto és a Tosca tévéfelvétele lesz látható a színpad mögött fölállított ledfalon, ezekre 400 széket tesznek majd ki.

M. T.

 

 

Fotó: Dusha Béla


Címke: , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő