09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
09.09.
| Duda Éva Társulat – „Újra lendületben! ” >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Kis rajzolt civilizációtörténet
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN

Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik.

Legnagyobb erénye, hogy könnyedségén túl a rajzfilmváltozat mer összetett problémákat is boncolgatni. Két civilizáció felel egymásra a fabulában, nevezetesen a medvék és az emberek társadalma, Mattotti (például A prófétát író és a 2015-ös Cowboyokat dirigáló Thomas Bidegain forgatókönyvíró partnereként) óriási hangsúlyt fektet ezek működésének ábrázolására, valamint arra, hogyan romlanak el a dolgok és zilálódnak szét a harmonikusnak vélt közösségek. Felvetése így leginkább a nemrég rebootolt, majmok kontra hús-vér szereplők oppozíciójával élő A majmok bolygója-előzményekkel, egészen konkrétan a Forradalom és a Háború című tételekkel rokonítható. A Medvevilág Szicíliában végig őrzi a címbéli állatok perspektíváját: Leander király és elrabolt fia, Tóni relációja jelenti az animációs átirat szívét-lelkét. Kettejüknek az emberekhez, illetve egymáshoz való viszonya révén jóval átélhetőbb kezdeti intimitásuk, majd eltávolodásuk, így végül a szakadék szélén egyensúlyozó állatbirodalmuk fennmaradása is nagyobb tétekkel gazdagszik, vagyis a karakterek mikrouniverzumából fejlődik ki a makrovilágot fenyegető konfliktus.

 

 

Igaz, a rajzfilm hol szomorú, de nagyrészt kedélyes hangvételű kerettörténete (melyben Gedeon, a vándorzenész és lánya, Almerina mondják el történetüket egy ősöreg barlangi medvének) nem szerepel Buzzati könyvében, vagyis Mattotti csinos önreflexív technikával dúsítja a mozit, érdeklődése középpontjában továbbra is a mű centrális problémái állnak. Rendkívüli érettséggel bök rá, hogy akár az emberek igazgatják hibátlannak vélt királyságukat, netán a medvék döntenek egy új, jobbnak hitt közeg létrehozása mellett, utópiájukat rendre veszélybe sodorják belső kételyeik. Két részre osztható a Medvevilág Szicíliában, a jól tagolt cselekmény első felvonása még polarizált, fekete-fehér világképet ígér: Tóni eltűnése után Leander ezerfős állatcsapatot szervez, vagyis a jóként feltüntetett medvék csapnak össze a galád emberekkel. Szembenállásuk ugyan kedvez az allegorikus interpretációknak, lévén a medvék gyorsan párhuzamba állíthatók a szocialistákkal, míg az emberek a kizsákmányoló kapitalisták metaforái, sőt, a kurrens xenofóbia-megközelítésekről sem kell lemondanunk a bevándorlók (állatok) kontra fehér felsőbbrendűek (emberek) ellentétével, mégis csak egy korrekt, de nem kiemelkedő kalandfilm-narratíva bomlik ki.

Hógolyókkal győzik le a medvék az ellenfeleiket, nagy panorámák gyönyörködtetik a szemet, a mese első fele a hős állatok győzelmével végződik – ám a Medvevilág Szicíliában valódi sztorija ott indul, ahol a hagyományos cselekményszövés végződik. Igaz, Mattotti adaptációja később is hajlik az attrakciók felé, sőt, olykor néhány álomszerű-asszociatív mutatvány-szcéna is gátolja a cselekmény kibontakozását, egyfelől a színpompás, időtlenséget árasztó rajzok megteszik a hatásukat (a Kecskeméti Animációs Stúdió munkatársai csodálatos munkát végeztek), másfelől az átirat ilyenkor válik karakterorientált örömünneppé. Az emberek szokásait átvevő medvék ugyanis hosszú távon képtelenek civilizációt építeni, vagyis a nárcisztikus, ripacskodó, ellenszenves király negatív alakmásaivá degradálódnak: a Medvevilág Szicíliában apa-fiú konfliktussal, valamint a Salavári által kiváltott belviszályokkal mutat rá, elég egy rossz döntés vagy a túlzott, görcsös elvhűségben gyökerező szigor és az addig olajozottan működő társadalmak egy szempillantás alatt mélybe zuhanhatnak. Leander király ugyancsak árnyalt figura – egyrészt valóban odaadná a világ összes kincsét a fiáért, túlságosan magába zárkózó alkat, akit egy idő után csak a régi hagyományok, a törvények foglalkoztatnak, így önmagát becsapva, igazságosnak és jónak feltüntetve hajítja sutba imádott sarját, azaz Mattotti a privát szférát fertőző, ideológiákba záró kötelesség világát is erősen bírálja.

 

 

A rajzfilm azonban mégis reményteli, ugyanis Leander végül rájön a tévedésére, megváltásban részesül és így adja át a stafétabotot, pontosabban a királyságát Tóninak, aki kezdeti tévelygései után racionális döntéseket hozó, apai szeretetet igénylő karakterré formálódik. Tiszta lelkű marad, nem engedi, hogy a körülmények megrontsák, így érett férfi, majd vezér lesz belőle – tehát a Medvevilág Szicíliában ismét visszatér a karakterorientált mesélés terepére. Egy figura pozitív döntéséből származik fordulat, nincs többé rigorózus fellépés, háborúskodás, Buzzati és Mattotti regéjében a lelki-drámai akadályokon történő felülemelkedés jóval erősebb a fizikai konfrontációknál, így könnyebben megalapozhatja a fényes jövőt. Romantikus világképe azonban sosem fordul giccsbe, a Medvevilág Szicíliában árnyalt karakterológiáján és társadalmi analízisén túl dinamikus csataszcénákkal, kifogástalan vágással és jelenetszervezéssel, néha pedig intelligens humorral tartózkodik az égbekiáltó túlzásoktól.

Újabb témaként a történetmesélés mechanizmusa, annak ízekre szedése is előkerül, vagyis Mattotti nem hanyagolja el Gedeon, Almerina és az ősmedve kapcsolatrendszerét, hovatovább apa és lánya idealista, teátrális történetmondásával szöges ellentétben állnak a medve komor, csaknem revízióba forduló, A vihar kapujábant idéző mendemondái, ám a Medvevilág Szicíliában mégsem kiábrándult darab. Pesszimistát és optimistát egyaránt karon tud ragadni 82 percre, könnyed és összetett problémafelvetései nemcsak az önfeledtségre vágyókat, de a gondolkodó nézőket is célozzák.

Szabó G. Ádám

 

 

 

La famosa invasione degli orsi in Sicilia, 2019

Rendező: Lorenzo Mattotti

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
2020.09.13 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE KONRÁD GYÖRGGYEL 
Érdekes kérdés, hogy kit számítunk zsidónak. Hallottam erről egy anekdotát Izraelben, amely szerint mondták Ben-Gúriónnak, aki megalapította Izrael államot, és az első miniszterelnöke is volt, hogy sokan jönnek a Szovjetunióból olyan zsidók, akikről nem lehet tudni, hogy valójában azok-e. Erre azt válaszolta, ha valaki olyan hülye, hogy zsidónak mondja magát, akkor zsidó…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő