07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Kis rajzolt civilizációtörténet
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN

Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik.

Legnagyobb erénye, hogy könnyedségén túl a rajzfilmváltozat mer összetett problémákat is boncolgatni. Két civilizáció felel egymásra a fabulában, nevezetesen a medvék és az emberek társadalma, Mattotti (például A prófétát író és a 2015-ös Cowboyokat dirigáló Thomas Bidegain forgatókönyvíró partnereként) óriási hangsúlyt fektet ezek működésének ábrázolására, valamint arra, hogyan romlanak el a dolgok és zilálódnak szét a harmonikusnak vélt közösségek. Felvetése így leginkább a nemrég rebootolt, majmok kontra hús-vér szereplők oppozíciójával élő A majmok bolygója-előzményekkel, egészen konkrétan a Forradalom és a Háború című tételekkel rokonítható. A Medvevilág Szicíliában végig őrzi a címbéli állatok perspektíváját: Leander király és elrabolt fia, Tóni relációja jelenti az animációs átirat szívét-lelkét. Kettejüknek az emberekhez, illetve egymáshoz való viszonya révén jóval átélhetőbb kezdeti intimitásuk, majd eltávolodásuk, így végül a szakadék szélén egyensúlyozó állatbirodalmuk fennmaradása is nagyobb tétekkel gazdagszik, vagyis a karakterek mikrouniverzumából fejlődik ki a makrovilágot fenyegető konfliktus.

 

 

Igaz, a rajzfilm hol szomorú, de nagyrészt kedélyes hangvételű kerettörténete (melyben Gedeon, a vándorzenész és lánya, Almerina mondják el történetüket egy ősöreg barlangi medvének) nem szerepel Buzzati könyvében, vagyis Mattotti csinos önreflexív technikával dúsítja a mozit, érdeklődése középpontjában továbbra is a mű centrális problémái állnak. Rendkívüli érettséggel bök rá, hogy akár az emberek igazgatják hibátlannak vélt királyságukat, netán a medvék döntenek egy új, jobbnak hitt közeg létrehozása mellett, utópiájukat rendre veszélybe sodorják belső kételyeik. Két részre osztható a Medvevilág Szicíliában, a jól tagolt cselekmény első felvonása még polarizált, fekete-fehér világképet ígér: Tóni eltűnése után Leander ezerfős állatcsapatot szervez, vagyis a jóként feltüntetett medvék csapnak össze a galád emberekkel. Szembenállásuk ugyan kedvez az allegorikus interpretációknak, lévén a medvék gyorsan párhuzamba állíthatók a szocialistákkal, míg az emberek a kizsákmányoló kapitalisták metaforái, sőt, a kurrens xenofóbia-megközelítésekről sem kell lemondanunk a bevándorlók (állatok) kontra fehér felsőbbrendűek (emberek) ellentétével, mégis csak egy korrekt, de nem kiemelkedő kalandfilm-narratíva bomlik ki.

Hógolyókkal győzik le a medvék az ellenfeleiket, nagy panorámák gyönyörködtetik a szemet, a mese első fele a hős állatok győzelmével végződik – ám a Medvevilág Szicíliában valódi sztorija ott indul, ahol a hagyományos cselekményszövés végződik. Igaz, Mattotti adaptációja később is hajlik az attrakciók felé, sőt, olykor néhány álomszerű-asszociatív mutatvány-szcéna is gátolja a cselekmény kibontakozását, egyfelől a színpompás, időtlenséget árasztó rajzok megteszik a hatásukat (a Kecskeméti Animációs Stúdió munkatársai csodálatos munkát végeztek), másfelől az átirat ilyenkor válik karakterorientált örömünneppé. Az emberek szokásait átvevő medvék ugyanis hosszú távon képtelenek civilizációt építeni, vagyis a nárcisztikus, ripacskodó, ellenszenves király negatív alakmásaivá degradálódnak: a Medvevilág Szicíliában apa-fiú konfliktussal, valamint a Salavári által kiváltott belviszályokkal mutat rá, elég egy rossz döntés vagy a túlzott, görcsös elvhűségben gyökerező szigor és az addig olajozottan működő társadalmak egy szempillantás alatt mélybe zuhanhatnak. Leander király ugyancsak árnyalt figura – egyrészt valóban odaadná a világ összes kincsét a fiáért, túlságosan magába zárkózó alkat, akit egy idő után csak a régi hagyományok, a törvények foglalkoztatnak, így önmagát becsapva, igazságosnak és jónak feltüntetve hajítja sutba imádott sarját, azaz Mattotti a privát szférát fertőző, ideológiákba záró kötelesség világát is erősen bírálja.

 

 

A rajzfilm azonban mégis reményteli, ugyanis Leander végül rájön a tévedésére, megváltásban részesül és így adja át a stafétabotot, pontosabban a királyságát Tóninak, aki kezdeti tévelygései után racionális döntéseket hozó, apai szeretetet igénylő karakterré formálódik. Tiszta lelkű marad, nem engedi, hogy a körülmények megrontsák, így érett férfi, majd vezér lesz belőle – tehát a Medvevilág Szicíliában ismét visszatér a karakterorientált mesélés terepére. Egy figura pozitív döntéséből származik fordulat, nincs többé rigorózus fellépés, háborúskodás, Buzzati és Mattotti regéjében a lelki-drámai akadályokon történő felülemelkedés jóval erősebb a fizikai konfrontációknál, így könnyebben megalapozhatja a fényes jövőt. Romantikus világképe azonban sosem fordul giccsbe, a Medvevilág Szicíliában árnyalt karakterológiáján és társadalmi analízisén túl dinamikus csataszcénákkal, kifogástalan vágással és jelenetszervezéssel, néha pedig intelligens humorral tartózkodik az égbekiáltó túlzásoktól.

Újabb témaként a történetmesélés mechanizmusa, annak ízekre szedése is előkerül, vagyis Mattotti nem hanyagolja el Gedeon, Almerina és az ősmedve kapcsolatrendszerét, hovatovább apa és lánya idealista, teátrális történetmondásával szöges ellentétben állnak a medve komor, csaknem revízióba forduló, A vihar kapujábant idéző mendemondái, ám a Medvevilág Szicíliában mégsem kiábrándult darab. Pesszimistát és optimistát egyaránt karon tud ragadni 82 percre, könnyed és összetett problémafelvetései nemcsak az önfeledtségre vágyókat, de a gondolkodó nézőket is célozzák.

Szabó G. Ádám

 

 

 

La famosa invasione degli orsi in Sicilia, 2019

Rendező: Lorenzo Mattotti

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő