09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
09.09.
| Duda Éva Társulat – „Újra lendületben! ” >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Római cselszövések az újszegedi Ligetben
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA

A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos. Illetve jól kell olvasni: sikerre írt, szórakoztatásra, közönség, énekes és muzsikus örömére.

Ezzelafajta tiszteletlen hűséggel nyúlt hozzá Agrippina című operájához a két Tamás, a huszonéves rendező Pányik, és nyolcvanas karmester Pál. A 3,5 órás alapanyagot jó kétórásra meghúzták, ami teljesen megfelel mai időérzetünknek. Főképp hosszú recitativók maradtak ki, vagy változtak rövid prózai párbeszéddé, és a háromrészes áriák harmadik, visszatéréses, variációs része maradt ki, a zenei kár elhanyagolható. Ám nyomban egy szelíd bírálat: van két annyira remek dalosunk, hogy nekik érdemes lett volna meghagyni legalább egy-egy hosszú, virtuóz, személyesen agyondíszetett da capo-szólót. Nagyapák és unokák termékeny együttműködése is jól mutatja, hogy az operajátszás nem generációs kérdés.

 

 

Nézzük, miről szól hát a darab! Rómába Claudius császár halálhírét hozzák, s felesége, Agrippina nyomban hozzálát, hogy előző házasságából származó Néró fiának biztosítsa trónt. Heves kampányt indít, hazugságokat terjeszt, embereket manipulál. Van aztán egy másik nő, az ifjú, hamvasan lenyűgöző Poppea. Rá hárman is pályáznak: Néró szívesen feleségül venné, Claudius csak az ágyára járna, Ottóval, a császár hadvezérével viszont szerelmes kapcsolatban állnak. Ebben a darabban nem sok lapot osztanak a férfiaknak, a két nő folyamatosan átveri és manipulálja őket. Händel – miközben ő maga az 1-esekhez vonzódott – sokkal jobb véleménnyel volt a 2-es személyi számosokról, mint Bayer Zsolt és Kövér László együttvéve.

A díszlet a tavalyi Don Juan háttere kicsit átfazonírozva. Tónusa túlságosan sötét, de egyébként teljesen megfelel. Rámutat, hogy az értelmes, szórakoztató színjátékot egyszerű térben is meg lehet szervezni. A jelmezeket JDS-sel jelzi a színlap. Akárkiket is takarjon a rövidítés, elismerés érte! Agrippina fekete nadrágkosztümje a prém keppel telitalálat. Poppea fehér és piros ruháiban is elragadóan mutat. Néró aranyszínű ruhái, szőke parókája is jellemzik a gyerekes, kicsit nárcisztikus alakot. Agrippina két szövetségesének a lila és a sárga jut, Claudiusnak a kék. Az erős színhatások teszik lehetővé, hogy amikor Poppea arról beszél, hogy három férfi pályázik rá, három színes lufi tökéletesen megjeleníti az udvarlókat. Kettőt szélnek ereszt, de a harmadikat, az igazit öltözködőasztalába zárja. Többen fogalmaztak úgy, hogy Pányik úgymond a „szórakoztatásra” törekedne. Dehogy! Ő a darabot akarja megrendezni – csak közben kiderül, hogy az nagyon szórakoztató.

Persze a közönség is ki volt már éhezve, hisz pár hónapja ez volt Magyarországon az első élő operaelőadás. Énekeseken és nézőkön is érződött némi ünnepélyesség. Az újrafordított szöveg friss, ropogós, helyzetek és jellemek plasztikusak, a publikum szinte minden számot megtapsol, sokat nevet.

 

 

Mester Viktória teljes művészi, női és énekesi fegyverzetében uralja a színpadot. Lírája van, könnyed a koloratúrákban, a prózai részekben egy molnárpiroska, és övé az est csúcspontja, az áldozati libaboncolás véresen kacagtató jelenete. Ám miközben kuncogunk, a hangja úgy szól, mintha Ulrica barlangjában lennénk az Álarcosbál második képében! Az első este leleplező momentuma volt, amikor Hanczár Györgynek második áriája közben teljesen elment a mikroportja – és tökéletesen lehetett hallani! Aztán hoztak neki egy kézi mikrofont, az se működött, Hanczár, a bohóc viszont ahelyett, hogy kétségbe esett volna, fenékig élvezte a bakit, élvezettel improvizált. Amúgy remekül hozta az önimádó, gyerekes figurát, és könnyedén, fényes tónusban szórta a futamokat. A rendező a fináléban egy fáklyát is a kezébe adott utalva rá, hogy ő lett aztán az a császár, aki állítólag saját költői ihletése céljából fölgyújttatta Rómát, és az egyik legnagyobb zsarnoka volt korának. Gyüdi Eszter hangilag egyelőre messze van az ő színvonaluktól, de muzikálisan formál, erősen sugározza Poppea fiatalságát és szépségét, és minden mozdulatából süt a tehetség. Bizonyára megtalálja majd azt a műfajt és formát, amelyben tálentuma optimálisan kibontakozhat. Egyelőre az egyetemista Görbe Norbert világos baritonja éretlennek tűnik, ám Ottóként jól funkcionál. A két tanácsadó Bocskai István (Nárcisz) és Ludovik Kendi (Pallasz) viszont egészséges, csengő hangon dalolnak, nagyszerűen komédiáznak, és a táncos és akrobatikus megoldásokat is fölényesen hozzák. Cseh Antal egészséges, harsogó hangon énekel. Sem a voce sem az alkat még egyáltalán nem tűnik öregedő, erőtlenedő császáré. Pár mély hangja figyelmeztet rá, hogy nem vérbeli basszussal van dolgunk, néhány magas állás viszont imponálóan zeng. Juno istennőnek, aki néha szolgálóvá is változik, az ifjú Varga Anna adott izgalmas kiterjedést.

Barta Viktória mindenórás kismamaként biztos kézzel kovácsolta egységesre tánc-, és énekkar mozgását, sőt a szólistáknak is sok segítséget adott. Azon már meg se lepődtünk, hogy Pál Tamás, aki a bemutató előtt ünnepelte 83. születésnapját, alapos és termékeny betanítói munkát is végzett, újrafordította a nótákat, ő maga csemballózott és könnyed kézzel tartotta egységben az előadást. Händel muzsikája hol gyönyörű, hol erősen karakterizál, néha drámai, máskor gúnyolódik. Ezek az árnyalatok természetesen születnek meg a zenekarban és az énekesekben. Semmi stílushűségezés, meg régizene-őrület. Minden itt és most születik és közvetlenül hozzánk szól. A barokk könnyűzene tüneményes élményt ad.

Márok Tamás

 

Fotó: Dusha Béla


Címke: , , , ,
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
2020.09.13 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE KONRÁD GYÖRGGYEL 
Érdekes kérdés, hogy kit számítunk zsidónak. Hallottam erről egy anekdotát Izraelben, amely szerint mondták Ben-Gúriónnak, aki megalapította Izrael államot, és az első miniszterelnöke is volt, hogy sokan jönnek a Szovjetunióból olyan zsidók, akikről nem lehet tudni, hogy valójában azok-e. Erre azt válaszolta, ha valaki olyan hülye, hogy zsidónak mondja magát, akkor zsidó…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő