11.04.
| Ráolvasás 05. – Áfra János │ Szegedi-Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés >>>
11.03.
| Jazz Kocsma – Pál Sándor Attila Balladáskönyv című kötetének bemutatója >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.28.
| Grand Café – Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című novelláskötetének bemutatója >>>
10.27.
| Ráolvasás 04. – Tóth Kinga Írmag című könyvének bemutatója a Grand Caféban >>>
10.22.
| Szent II. János Pál pápával a metróban >>>
10.10.
| Munkácsy-díjas festőművész több mint 300 alkotása a REÖK-ben >>>
10.15.
| 26. Lengyel filmtavasz – ősszel >>>
10.10.
| Long time no see! – Simkó Beatrix és Jenna Jalonen >>>
NAPI TANDORI

10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>
10.05.
| Gyukics Gábor rangos nemzetközi díja >>>
09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>

Bagdal Zoltán, Cirok Szabó István, Farkas Árpád, Jenei Gyula, Kormányos Ákos, Kukorelly Endre versei

Jan Carson, Karácsonyi Zsolt prózája

Farkas Árpád párbeszéde Ilia Mihállyal (1972)

Zsolt 141, 9-10. (Beszélgetés Csalog Zsolt könyvéről; Soltész Márton tanulmánya; Írások a Csalog-hagyatékból)

SÍKFUTURIZMUS (Hungarofuturizmus Délen)

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

A Szent Tan tudója
2020.07.22 - tiszatáj

HELLER ÁGNES: FILOZÓFIAI LÁBJEGYZETEK

Egy éve, 2019. július 19-én hunyt el Heller Ágnes filozófus. Halálának első évfordulójára a Lábjegyzetek Platónhoz c. könyvsorozat, amely a szegedi filozófiai tanszék által 2002 óta évente megrendezett konferenciák előadásait foglalja magába, külön kötetet jelentetett meg, Heller e konferenciákon tartott előadásait közreadva. A hét előadás nem kapcsolódik egymáshoz, hiszen minden konferenciának más-más tematikája volt, amelyhez Heller törekedett alkalmazkodni. Költészetről, bűnről és igazságszolgáltatásról, filozófiai műfajokról, álomról és akaratról elmélkedő szövegek olvashatók a kötetben. Az „olvashatók” kifejezést tudatosan alkalmazom. A filozófiai szövegekről gyakran, részben joggal, gondolhatjuk, hogy bonyolultak, nehezen követketők. Hegelt vagy Lukácsot, Adornot vagy Benjamint nem lehet csak úgy egy strandon napozgatva vagy kávéházban ücsörögve olvasgatni. Heller szövegei, minthogy felolvasásra szánta őket, olvasmányosak. Az első mondattól az utolsóig követhetők, bármilyen összetett problémát is feszegetnek, bármilye mélységbe is kalauzolják az olvasót.

Aki csak egyszer is megtapasztalta, Heller hogyan volt jelen ezeken a konferenciákon vagy más szereplésein, elevenségére emlékezik, s arra az olthatatlan vágyra, hogy hallgatóságával pezsgő dialógusba kerüljön. Hogy a filozófiai felvetések és koncepciók magas röptét beleszelídítse a jelenlévők reflexiós terébe. Megértetni és még inkább megvitatni vágyta a gondolatait. Bármilyen nagy filozófiai műveltséggel rendelkezett is, olyan témákról beszélt, vagy úgy beszélt minden témáról, hogy azokat közel hozza a hétköznapi ember filozófiájához, mindannyiunk töprengő világába állította a legnagyobb gondolkodók világából válogatott felvetéseket, elméleti kapaszkodókat.

Heller legfőbb filozófiai témái közül kimagaslanak a hermeneutika, az etika és az esztétika területére tartozó művek. Ugyanakkor Heller közszereplő is volt, vitatott és vitatható állításai hazatérését követően jelen voltak a hírekben, és nem ritkán váltak alpári acsarkodások céltáblájává is. Halála után egy évvel azonban ezek már elfelejtődnek vagy megtalálják a maguk helyét az életmű centrumához viszonyítva, annak peremén vagy akár onnan is le, a feledésbe csúszva.

Az évfordulós kötetben két előadás is kifejezetten vallásfilozófiai, amely oldaláról Heller talán kevéssé ismert. A „Bűn szankciók nélkül” és még inkább az „Isteni igazságszolgáltatás – emberi igazságszolgáltatás” című előadások olyan problémákat tárgyalnak, amelyek az etika és a vallás egybeszövődött terében láttathatók.

Heller 2000-től kezdve egyre inkább foglalkozott vallási, bibliai témákkal. Sámsonnal, a megtestesüléssel, a Teremtés könyvével vagy Jézus feltámadásával. Számára a filozófiai gondolkodás forrásai közé egyaránt tartoztak a filozófia és a teológia klasszikusai, például Ágoston vagy Luther. A Biblia alakjait nem vallási áhitattal, hanem a felvilágosult ész kritikus megközelítésével tárgyalta, például Jóbot vagy Jézust.

Letelt a gyász év, de folytatódik az emlékezés. Még könnyen felidézhető apró, törékeny alakja, ahogyan a viták hevében előre hajol, ahogyan a körülötte állók egyikére másikára rávillantja tekintetét. De talán még inkább fájdalmasan emlékezhetünk azokra a döntésekre, amikor egyéb fontos elfoglaltságaink miatt nem mentünk el valamely előadására, vagy nem ültünk be kollegiális alázattal szegedi kurzusaira. Mostmár késő, ezek a mulasztások nem pótolhatók, de kezünkbe vehetjük műveit, újra hallgathatjuk, olvashatjuk előadásait és meríthetünk belőle – bőséggel.

A zsidó tanítás szerint „Boldog az, aki a Szent Tan tudásában vált naggyá, és minden fáradozása a Szent Tanra irányult.” Ilyen értelemben Heller Ágnesre boldog emberként emlékezhetünk, és örököseiként ilyen értelemben törekedhetünk a boldogságra.

Máté-Tóth András

 

Heller Ágnes: Filozófiai lábjegyzetek

Szerkesztette: Laczkó Sándor

Szeged, 2020

3000 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2020.10.26 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A művészeti vásárokra is kihat a vírus okozta válság, érinti az alkotók létét, jelenét, sőt jövőbeni helyzetét is. Az Art Market Budapest piac is, a művészeti tárgyak eladók, megvehetők. A piac működik, megerősíti a látogatókkal való kapcsolatot, felhívja a figyelmet az alkotókra és munkájukra, egzisztenciájukra, a hazai művészek támogatására. A piaci szereplők összefogtak, mint a Kortárs Galériák Egyesülete, amely központi kiállítási standjával jelezte, a „best of” összeállítás igazi csemege és minőség. Az volt…

>>>
2020.10.24 - tiszatáj

A CHICAGÓI 7-EK TÁRGYALÁSA
Valószínűleg a Holdig ugrott volna örömében, sőt, talán a maga idejében így is járt el a nemrég elhunyt, faji elkülönítés ellen Martin Luther King oldalán vonuló John Lewis kongresszusi képviselő, ha értesül az 1968-as demokrata nagygyűlés után összeesküvéssel vádolt Chicagói 7-ek kiállásáról. Az aktivistákból, hallgatókból, hippikből álló csoport ugyan zűrbe keveredett, ám gerincességük rábökött a rendszer visszásságaira, így a képviselő szállóigéjével élve a delikvensek „jó bajban” voltak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.10.23 - tiszatáj

XAVER BAYER: AZ ÁTLÁTSZÓ KEZEK 
Xaver Bayer első regénye egy egyetemista élet „átfogó orientálatlanság[áról]” ad képet, „a cselekvés következménynélküliségének következményeként”; az Alas­­­­ka­straße a szexualitás és a hatalom összefüggéséről rajzol „radikális és kíméletlen képet”, míg harmadik regényében a „dühös nihilizmus és az undor” már pszichológiailag motiváltan jelenik meg, és az életkedv nélküli fiatalember ábrázolása a stringens elbeszélésnek és a szigorú történetvezetésnek köszönhetően már szinte magával rántja az olvasót a szövegvilágba… – ZSELLÉR ANNA KRITIKÁJA

>>>
2020.10.21 - tiszatáj

A BEFEJEZÉSEN GONDOLKOZOM
Viszonylag gyakran találkozni internetes bejegyzésekben a „pretentious” (nagyigényű) kifejezéssel: a nem ritkán hirtelen felindulásból pötyögő fórumozók többször olyan rendezőkre vagy színészekre aggatják e stigmát, akikből dőlnek a nagy szavak, esetleg affektálva beszélnek, hevesen gesztikulálnak, tehát mini show-val népszerűsítik, fényezik önmagukat, ám érdemleges cselekvést, vagy akár egy emlékezetes darabot ritkán tudnak felmutatni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.10.20 - tiszatáj

Tisztelt Kiállítók! Festőbarátaim!
Kissé felemás módon a fenyegetettség ellenére mégis ünnepel országos rendezvényeivel a festőtársadalom a magyar Festészet Napján. Immáron hatodik alkalommal gyűltek össze a szegedi festők, Szent Lukács evangélista névnapja alkalmából, akit a festők védőszentjének tartanak… – PATAKI FERENC MEGNYITÓJA

>>>
2020.10.19 - tiszatáj

NÁTYI RÓBERT KISMONOGRÁFIÁJA HÉRICS NÁNDOR MŰVÉSZETÉRŐL
Ha Hérics Nándor munkásságáról a róla szóló kismonográfia képanyaga alapján alkotunk képet, akkor egy szellemes, a pop art kritikai attitűdjéhez közel álló, élvezhető műveket alkotó művész tevékenysége kerekedik ki előttünk. A könyv szerzője, Nátyi Róbert elemzése a munkák tartalmi kérdései mellett arra is rávilágít, hogy milyen műfaji áthatások nyilvánulnak meg az életműben… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2020.10.18 - tiszatáj

SZARVAS MELINDA: IRODALOMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A MAGYAR VAJDASÁGI IRODALOMRÓL 
A név meghatároz, a név előír, a név előfeltételeket, sőt előítéleteket hoz létre, és még Bar­thes szerzőjének halála után fél évszázaddal is elvárási horizontot konstruál meg. Szarvas Melinda tanulmánykötetét olvasva ez a horizont fel-, majd leépül. Átalakul, átíródik, átfogalmazódik. Körvonalai de-, majd rekonstruálódnak. Szabályai pedig érvényesülnek, eltolódnak, elmozdulnak és helyenként felszámolódnak… – ROGINER OSZKÁR KRITIKÁJA

>>>
2020.10.17 - tiszatáj

Fudzsi csúcsára
Kicsiny csiga, mássz, csak mássz,
Hogy önmagad légy.

– M. NAGY MIKLÓS FORDÍTÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő