07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Újgenerációs hegylakók
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA

Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak: A halhatatlan gárda egyszerre laza és intelligens fantasy akcióthriller, csiszolatlan gyémánt a szuperhőszsánerben.

Greg Rucka (Vakító fehérség, Gotham Central) és Leandro Fernández alig ismert képregényének adaptációja ugyanis valódi tétekkel bír, természetfeletti képességekkel bíró hősei dacára hús-vér jellemeket tologat, vagyis egyszerre intenzív és intim élményt kínál. Konfliktusai elsősorban a karakterek döntéseiből sarjadnak, csakúgy, mint az akciójelenetek – az eddig kritikuskedvenc, sportfilmmel parolázó melodrámával (Nem adok kosarat) vagy nevelődéstörténettel (A méhek titkos élete) jelentkező Gina Prince-Bythewood zömmel a realitások talajára helyezi a cselekményt. Régi iskolát követ a film: a James Bond-kalandok vagy a Mission: Impossible-széria világjáró attrakció szervesülnek a Frederick Forsyth (A Sakál napja) vagy a Robert Ludlum-féle (A Bourne-rejtély) kémtörténetek legszebb hagyományaival. Intrikákra, átverésekre, bizalmas információkra, megfigyelésre hagyatkozik Prince-Bythewood, ütközetek helyett az agymunka, a figurák találékonysága nyomnak sokat a latban.

 

 

Ilyen perspektívából a valóságnál nagyobb hősök jelleme is jobban elénk tárul: a több ezer éves Andy, a Napóleon katonájaként elesett Booker, a keresztes háborúban ellentétes oldalon küzdő, majd szövetségesekké, hovatovább, szeretőkké váló Joe és Nicky csapatfilm-dinamikáját rendkívül jól működő kémia tartja fenn. Noha A hét szamuráj magasságáig nem emelkedik A halhatatlan gárda, gyorsan lepipálja A feláldozhatókat, netán A szupercsapatot: amikor a harcosok vezetője képességei megszűnéséről, életuntságáról beszél, jól irányzott flashbackek, gondosan írt szentenciák révén hiszünk neki. Egy másik örökéletű váratlan, de abszolút indokolt pillanatban összegzi a sebezhetetlenség átkát, és ha az egymásért meghalni is képes másik két gárdatag csókolózni kezd, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a film által hibátlanul megalapozott, egymás iránt érzett hűség és önfeláldozás heroikus, ám cseppet sem bugyuta témáit. Lelki terhek rakódnak ránk, ugyanakkor látjuk, amint A halhatatlan gárda vitézei képesek felülemelkedni az elsősorban bennük keletkező drámai akadályokon – Prince-Bythewood tudja, a kevesebb olykor több, vagyis karakterológia nélkül fabatkát sem érne a figurák könnye, verejtéke és a ledöntött ellenfelek sokasága.

 

 

Feminista szuperhős-regeként ugyancsak potens darabról van szó: azzal, hogy a halhatatlanoknak egy kb. 6000 éves, világfájdalomtól gyötört, egyszerre érzékeny és sebezhető Andy ad parancsokat, nemcsak Charlize Theron sokoldalúságáról, végleg szilárdult akcióhős-státuszáról (ld.: Mad Max: A harag útja) kapunk bizonyítékot, de A halhatatlan gárda is új cselekményszállal gazdagodik. Dinamikus, akció-és karakterorientált coming-of-age storyként pályázhat rokonszenvre az afganisztáni missziója során elesett, majd feltámadt, aztán csapattársai által kiközösített, végül életének új értelmet adó Nile jellemfejlődése: KiKi Layne a hihetetlenül összetett és érzékeny Ha a Beale utca beszélni tudna lírai, elszánt hősnője után ismét rátermett karaktert formál meg. Típusalakjában a Joseph Campbell-tanítások hangoznak vissza, ugyanakkor a női szemszög és a hétköznapi emberek nyűgjei sem tűnnek el belőle, így Andy és Nile mester-tanítvány relációja jóval több a politikai korrektség reklámozásánál. Kortárs problémák szemlézéséből is jelesre vizsgázik A halhatatlan gárda: a Marrákestől Szudánon át Franciaországig és Londonig galoppozó, közepesen grandiózus kalandeposz térfigyelő kamerák, okostelefonok, valamint a közösségi média révén az örök megfigyelés spionsztorikból sem kilógó rémével fenyeget. Joe és Nicky LMBT-viszonya egy pillanatig sem gejl, évszázadok mocskán áthatoló kötődés (vagyis e mozi egy szempillantás alatt megelőzte a női vagy homoszexuális karakterek elsőbbségével vetélkedő Marvel és DC-univerzumot), illetve a bujkálásra kényszerülő, árnyékvilágban is altruista hősök zseniális ellenpontjai a nárcisztikus, magánhadsereggel bástyázott, tudományos felelősséget hangsúlyozó, ám azzal valójában teljesen visszaélő orvosok, tudósok és milliomosok.

 

 

Kultúrákba nyerünk betekintést, olasz, francia, arab, afroamerikai figurákat ölel keblére a film, régmúlt korok szemléletét hozza felszínre, elutasítja a kirekesztéspolitikát, és nem rest humanista üzenetet harsogni az emberiség történelmébe pozitívan beavatkozó, önzés helyett társkeresést propagáló, jövendő rákkutatókat, hip hop-pionírokat segítő szuperemberekről. Theronon és Layne-en kívül a többi színész is élvezi a szerepét: Matthias Schoenaerts morális ambivalenciával nyűgöz le a Bikanyak maszkulin válsága után, Marwan Kenzari egyszerre gyöngéd és nyakat roppantó akcióhős, a Martin Eden példátlanul remek Luca Marinellije törékenységét jól ellensúlyozza találékony éleslátása. Chiwetel Ejiofor nemezisnek tűnő kutatója tragikus zöngékkel erősíti sima beszédű antihősét, a 4 hónap, 3 hét, 2 napból ismert Anamaria Marinca sajnos csak rövid időre, perifériára szorítva bukkan fel (akárcsak a pár évvel ezelőtti Kiéhezettekben), legfeljebb a Harry Potter-sorozat Dudley-ját, Harry Mellinget érheti komolyabb bírálat túlzottan vicsorgó és excentrikus ellenlábasként.

Igaz, A halhatatlan gárdából majdnem kifogy a szufla: generikus akciófináléját ostoba egysorosok kísérik, problémafelvetései, drámai fordulatai révén azonban rózsás összképet mutat. Esztétizált és nyers akciójelenetei (Andy harcművészeti mozikat, John Woo-pisztolybaletteket idéző templomi rendrakása a The World We’ve Made ritmusára bravúros), csupán néhány, varázslatos erejű karakterre redukált, háttérrel rendelkező figurája miatt inkább kultfilmszámba megy, rétegmozi-státuszba kerül és nem glancolt blockbusterként arat diadalt. Príma műfaji kirándulás, a Hegylakó valóban méltó 2.0-ás örököse, amelynek nimbuszát a Marvel-hagyományként beharangozott folytatás sem teszi tönkre – várhatjuk is, hogy a jövőre befutó Örökkévalók és Végtelen képesek lesznek-e átmenteni Gina Prince-Bythewood rendezésének legnagyobb erényeit.

Szabó G. Ádám

 

 

 

The Old Guard, 2020

Rendező: Gina Prince-Bythewood

Szereplők: Charlize Theron, KiKi Layne, Matthias Schoenaerts, Marwan Kenzari, Luca Marinelli

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő