07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

„Békében a világgal”
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á

Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők.

Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára. A kicsit „szájbarágósra” sikeredett megfogalmazást nem tartom szerencsés választásnak, hiszen a kötet didaktikus jellegének kihangsúlyozása ellenérzéseket válthat ki az olvasóból. Azonban ha túltesszük magunkat a gyerekkori tanító-nevelő célzatú traumatikus könyvélményeinken és kinyitjuk a könyvet, akkor a Vagánybagoly hátralévő lapjainak fogyatkozásával párhuzamosan arra leszünk figyelmesek, hogy a didaxis csak finoman jelenik meg. A felnőttek számára Bán Zsófia első gyerekkönyve egy bájos és humoros egydélutáni olvasmányként, a gyerekek számára pedig a rövid fejezeteknek köszönhetően akár esti meseként szolgálhat. A kötetben előfordulnak olyan szavak (vitustánc), humoros nyelvi fordulatok (kiavászkodik) és mélyebb tudást igénylő szöveghelyek, amelyeket egy alsó tagozatos iskolás még nem érthet meg. Például az alábbi párbeszéd már-már filozofikus jellegű: „Na, jó, megpróbálom – ígérte Dini róka, és Vagánybagoly megdicsérte, amiért nem vágta rá rögtön, hogy megígéri. Ha megpróbálja, és mégsem sikerül, az többet ér, mint egy üres ígéret, nem? Mert legalább megpróbálta.” A kötet emellett egy mai gyermek számára már elévült intertextusokat is tartalmaz (Karib-tenger kalózai, Harry Potter.)

Rögtön az első oldalon láthatjuk a szerző Hanna nevű (Nemhanemka!) lányának egykori, Vagánybagolyról készített rajzát, ami a „Hannának, korábbra” ajánló mellett a mesekönyv keletkezésének körülményeire utal. Az írónő évekkel korábban, az akkor még harmadik osztályos kislánya esti mese-igénye miatt teremtette meg Vagánybagoly alakját, de saját elmondása alapján nem gondolta azt, hogy a kettejük közti beszélgetések részeként elhangzott történetek az írói munkásságához tartoznának, így lánya unszolására írta meg végül a laptopján éveken át „porosodó” mesét könyv formátumban. A kötet nyelve kiválóan kifejezi a gyermeki ártatlanságot, hajlamukat a kíváncsiságra és a világra való rácsodálkozásuk pillanatait: a kifejezések félreértelmezése mellett (Gazdagrét a talált „kincseknek” köszönhetően, mint gazdag rét nyer értelmet), a hangulatfestő és hangutánzó szavak halmozása és a rengeteg szójáték („szemhúúnyásnyit sem aludtak”) biztosítja a kötet humorosságát és lendületét. Csak néhány példa a sok közül: Vagánybagolynak a libazsíros kenyér hallatán a bagolyzsíros kenyérről támadnak víziói, a kitömött állatok boltjának gonosz tulajdonosát Taxidermiának hívják, Dini róka pedig nem megtalálja, hanem felfedezi a Dél-Amerika felirattal ellátott dobozt. A kisebbekre jellemző „gyerekszáj” produktumaira, vagyis a szemantikailag értelmezhetetlen szavakra, szószerkezetekre („ha valami tilos, az csikizi a kíváncsiságukat.”), sőt még mondatokra is találunk példát: „Már mindenki tűkön ült, hogy megtudja, hogy sikerült a fogalmazása. Sőt, egyesek, mint később kiderült, még jobban izgultak, mint mások.” A szereplők gondosan (és okosan!) kiválasztott nevei fontos identitásképzőként funkcionálnak, szinte mindenki beszélő névvel rendelkezik: egyesek a személyiségjegyeik által, míg mások a kinézetük alapján kapták meg a hozzájuk illő nevet, de akadnak olyan nevek is, amelyek viselőjéről csak asszociáció útján kaphatunk bővebb információt (Huszti~hiszti). Nemhanemka a tudálékosságának, Várjon Áron polgármester a településvezetőkről alkotott sztereotípiának, Pikinglis és Ifjú Plíz az angol nyelvtudásának köszönheti a nevét, de a szavak hasonlóságán alapuló csúfnevekkel (Varga Liza~Gargaliza) és ártatlan szándékú átnevezésekkel (a külföldi származású Kohinoorból Noórika lesz) is találkozhatunk. Ráadásul a nyelvi csavarok mögött is komoly témák bújnak meg: a szereplők között egyedül a címadó válik képessé arra, hogy levetkőzve korábbi nevét és az azzal együtt járó szorongást (az Eduárd nevet kapta születésekor lány mivolta ellenére) Vagánybagolyként kezdjen új életet. Az identitásváltást pedig nem másnak, mint a gyermekekkel való barátságának köszönheti.

A kötet mondanivalójához illeszkedve nem beszélhetünk egy konkrét főhősről, minden szereplő egyformán fontos: Vagánybagoly vissza-visszatérő alakként ugyan keretet ad a történetnek, azonban a harmadik á osztály tanulói egytől-egyig hangsúlyos karakterként szerepelnek. A toleranciát és empátiát fejlesztő könyv olykor alárendeli a realitást a tanulságnak, hiszen ki hallott már olyan osztályról, ahol minden diák egy-egy sztereotípiát testesít meg, és a legtöbb szituáció valamilyen napjainkban aktuális problémát ábrázol? A mesekönyv gyerekszereplői alapvetően jó szándékúak, azonban hajlamosak a csúfolódásra, kiközösítésre és egyéb negatív tevékenységekre, ahogy a huncut és a rossz közti különbségre is felhívja a figyelmet. („Nem akarnak rosszat, mondta Valentin, csak huncutok.”) És pont ez az, ami miatt a kötet el tudja érni a célját: úgy hívja fel a figyelmet a problémákra, hogy közben a szereplők hitelesek maradnak. A karakterek se nem angyalok, se nem ördögök, hanem egyszerűen néha rosszul cselekvő gyerekek. Ezt a hozzáállást támasztja alá a két tanártípus szembeállítása: Mimi néni kedvességével és hibáinak beismerésével nagyobb tekintélyre tesz szert a diákok körében, mint a fekete pontokat és egyeseket osztogató Karcsi bácsi. Mimi néni mondja ki a mesekönyv tételmondatát is: „hát milyen DÖÖÖGUNALOM lenne, ha mindenkinek PONT ugyanolyan családja lenne, és mindenki PONT ugyanazt írná, nem igaz?! Hát PONT az a jó, hogy mindenkinek más!”

A kötet bővelkedik az érzékeny kérdésekben, olyan témakörök sztereotípiáit próbálja ledönteni, mint a család (árva gyermek, leszbikus szülők, nagymamájánál élő fiú), identitás (dialektus vagy külső jegyek miatti kicsúfolás, például kövérség, szemüveg), feminizmus (lányok lenézése), és árnyaltan a kisebbségi problémák is megjelennek (a cigány kislány nem az etnikuma miatt, hanem a fekete hajából adódóan nem játszhatja el a szőke hajúként elképzelt Csipkerózsika szerepét.) A szerző az emberi világ előítéleteinek felszámolása mellett a mesei sztereotípiákat sem kíméli: a róka előbb nevezhető nagyképűnek és butának, mint ravasznak, a Csipkerózsikát alakító Nemhanemka pedig önállóan, a fiúk segítsége nélkül „ébred fel.” Nemhanemka egyes szokásainak hangsúlyozása a szöveg rovására megy, például a kislány pirulásának mindig ugyanazokkal a szavakkal történő leírása túl sokszor fordul elő a kötetben, van, ahol egy oldalon kétszer is megjelenik: „Nemhanemkának már az arcán és a nyakán is pipacsvörös foltok virítottak. Ha izgult, mindig megjelentek, előbb az arcán, aztán a nyakán.” „Ahogy Mimi néni kihirdette a fogalmazás témáját, Nemhanemka arcán és nyakán egyszerre jelentkeztek a foltok […]” „Nemhanemka arcát és nyakát szokás szerint azonnal elöntötte a pír, az apró piros foltok a nyakán úgy ütköztek ki egymás után, mint egy reggeli párából előtünedező szigetcsoport. Most is, mint mindig, egy égővörös loknit csavargatott a jobb mutatóujjával.”

A kötet szerkesztője, Kovács Eszter nem végzett alapos munkát, több logikai bukfenc is elkerülte a figyelmét: a harmadik á osztály neveinek feloldására csak a kötet későbbi pontján kerül sor, addig az olvasó számára nem világosak (a magyarázat után viszont humorossá váló) nevek. Mimi néni bemutatására várni kell, ameddig másodszor fel nem tűnik a történetben, ezenkívül Nemhanemka szinte ugyanazokkal a szavakkal kétszer is bemutatásra kerül. A szerkesztési figyelmetlenségből adódóan kiolvasható a fejezetek megírásának sorrendje (például a kötet vége felé szereplő fogalmazásírásos fejezet lehetett először kész, mivel a tanulók bemutatására ekkor kerül sor, valamint Vagánybagoly plecsnijének és pólójának története is később derül ki, mint kellene.) Egy másik időbeli következetlenséget vehetünk észre a Harry Potter-intertextusnál („– Majd te leszel a Hermione a következő Harry Potterben, mi? – gúnyolódott Pikinglis”): a szöveg egy jövőbeli filmre utal, holott a Harry Potter-saga már lezárult.

A kötet grafikusa, Nagy Norbert kiváló munkát végzett, a mesekönyv illusztrációi kifejezőek, stílusukkal illeszkednek a történethez. A fejezetek cselekményét körülíró hosszú címek és a kisbetűs-nagybetűs írásmód váltogatása a kötet nyelvi jellegére jellemző gyermeki stílusra játszik rá, amelyet korábban már említettem. Az illusztrátor nem idealizál (az osztályterem tábláján Mimi néni háta mögött a „Hülye Bonifác!” mondat szerepel), és odafigyel olyan apró részletekre, mint a Vakáció szó bővülésére – párhuzamosan a nyári szünidő közeledtével.

A Vagánybagoly egy liberális könyv (olykor már túlzottan is) optimista nézetekkel, hiszen mindenkiről vakon jót feltételez. Biztos vagyok benne, hogy az olvasók nagy része (velem együtt) nem ért mindenben egyet az írónővel, példának okáért a gyermekek és a hajléktalan – szülők által nem felügyelt – összebarátkozása ellenérzéseket válthat ki a felnőtt olvasókból. A kötet egyik nagy érdeme ebben a tabudöntögetésben és párbeszédkészségben rejlik, hiszen a felvetett témákról akarva-akaratlanul is véleményünk alakul ki, ráadásul az olvasás során számos olyan kérdés merülhet fel a gyermekekben, amik komoly és fontos beszélgetések alapját képezhetik.

Vojnics-Rogics Réka

 

Pozsonyi Pagony Kft.

Budapest, 2019

96 oldal, 3490 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő