09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
09.09.
| Duda Éva Társulat – „Újra lendületben! ” >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

XVIII. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé
2020.06.27 - tiszatáj

 

 

 

 

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS

 

XVIII. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé

2020. június 8 – július 12.
REÖK – Regionális Összművészeti Központ
6720 Tisza Lajos krt. 56.

 

Abafáy-Deák Csillag: Táblakép virtuálisan

Szabó Klára: Petra We are in the same room but not sit at the same table, 2020A XVIII. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé megrendezése a szegedi REÖK palotában 2008-tól datálódik, de ahogyan a XVIII. szám is jelzi, (ha beszorozzuk a tizennyolcat kettővel), akkor megszületése a 80-as évekre tehető.

Számtalan kiállításon jártam a REÖK Palotában, de eddig nem figyeltem fel arra, hogy ott tizenkét terem áll rendelkezésre. Mindez a személyes látogatás hiányában az online barangolás során tűnt fel, a termek számozása egyszerű tájékozódást tett lehetővé. A tizenkettes számnak számos olvasata van, 12 hónapból áll az év, a nem digitális óra számlapján 12 számjegy van, tizenkét állatövi jegyet ismerünk, a Bibliában is számos utalás vonatkozik erre a számjegyre, akárcsak a mitológiában. Az Olümposzon 12 főisten volt, Odüsszeuszt vándorlásai során 12 tengerész kísérte.

Azt tudjuk, hogy hajózni kell, de mi most nem hajóra szállunk, hanem szörfdeszkára és keresztül-kasul bejárhatjuk a termeket, nem kell tartanunk a szirének csábításától, nyugodtan élvezhetjük a tárlat sokszínűségét. Ariadné fonalára sincs szükségünk, a termek elrendezésének logikáját követhetjük, de akár fel is cserélhetjük a sorrendet. Mindegyik terem egységes kis tárlat.

Szabó Klára Petra We are in the same room but not sit at the same table, 2020 című festménye Cassandra jóslata is lehetne, mintha előre megérezte volna az év márciusában bekövetkező karantént, a hiányt, a kettős érzést, hogy lehetünk egy szobában, akár egy chatszobában, de nem ülhetünk egy asztalhoz, csak virtuális kapcsolat lehetséges szeretteinkkel. Jagicza Patrícia Linda Zátony alatt, 2019 című képe a hiányt jeleníti meg, kettős értelemben is: korallfátyol mögé rejti arcát, miközben tudjuk, a korallzátonyok pusztulása megállíthatatlan, nem lesz, ami mögé elbújhatnánk. Lenkey-Tóth Péter Fehér párna sorozata, 2020 az érintetlen, vakítóan fehér párnával úszik a levegőben, lóg a sötétségben, szinte felhőszerű, ezáltal elérhetetlen, senki nem hajtja rá a fejét, funkciótlan objektté vált.

Kováts Nikolett Tér-szín-tánc I., 2018) alkotásán a tánc is magányos, mint az utazás Szabó Ábel Anya és lánya, 2019 című festményén, az anya viszi motorbiciklin a lányát, átvette az apa szerepét. A kompozícióban is fellelhető a kettősség, két körmedencét látunk, funkciója ismeretlen, a pávák félelmetes fekete alakja szürreális, a dinók metamorfózisa, nincs családi idill. Papageorgiu Andrea Napfényben fürdőző, 2019 képének középén fehér üres folt, vakfolt, valamit nem láthatunk, hiába a fény. Gáspár Annamária Egység I., 2020 c. képén a jóga pozícióban meditáló alakok között nincs kapcsolat, bármennyire is hasonlóak, csak magukra hagyatkozhatnak. Atlasz Gábor Fény emberrel, 2019 című képén nincs vakfolt, a félelem lép előtérbe, a fény ledorongol, megfélemlít, akárcsak a sötétség. Bács Emese Utasok XII, 2018 c. alkotása a magyar társadalom jelentős rétegének pszichés levonata, a reménytelenségé, amely az úton levés értelmetlenségével, robotszerűségével párosul. A figurák megnyúlt, elmosódó arcával, az idő cseppfolyóssá válik, miközben a testtartás, a ruházat és színei a valóságba rántják vissza tekintetünket.

Czene Márta Homályosan, 2018 c. műve folytatása a személyes létnek, amely kiszakad az ipari világból, a bezártságból, miközben a privát szféra is a bezártságot sugallja. Harmóniában élünk önmagunkkal és világgal, amely körül vesz bennünket? László Dániel Műterem I., 2019 c. festménye a műtermet jelenít meg, a festővel (önmagával) együtt, bizonytalanságot sugároz a fehér pólós alak testtartása. A Műterem II., 2019 az idővel játszik, visszatekint, korábbi önmagára. Csernátony Lukács László Tablókép Szupermeneknek, 2019 képét nézve reméljük, gyerekeink se választanák példaképnek ezeket a horrorisztikus szupermeneket, és nem önmagát beteljesítő jóslat ez, hogy ilyen tablóképek lesznek a jövőben, hanem figyelmeztetés. Az önarcképek (Nagy Attila Magányos napok 2020 márciusában, Vinkó Leó Önarckép, 2019) és a csendéletek (Korossy Khayll Levente Csendélet Bionicle-lel, 2019) is nyugtalanságot sugároznak. Nagy Attila portréjában konkrétan a járvány okozta magányt, bizonytalanságot közvetíti, Korossy Khayll Levente műve a bethlehemi jászol parafrázisa, egyben a mesterséges intelligencia megidézése is, horror filmek rideg, könyörtelen világa is benne van, amiből hiányzik a Jézusi szeretet. Ázbej Kristóf Álló alak 358, 2018 c. műve az ezüst szívvel is adaptáció (remake), olyan kontextusokra épít, amely egyszerre művészettörténeti, egyszerre a sosem volt alkotás létrehozásából, mixeléséből ered. Medúza haja, Csontváry Cédrusából.

Nagy Gábor Mezei emlékmű, 2019 nem is annyira mezei, hanem groteszk, hiába uralja a képet a színes szárny, inkább a szárnyszegettség, az erőszak kettőssége az úthenger által hangsúlyosabb. Góra Orsolya Valóság Fragmentumok a Fehér Mátrixban, 2019 c. képe falanszter háttere lehetne, nincs kapcsolat az elemek között, hidegség, kikövezett útjelző, útakadály, közlekedést akadályozó, arányok eltolódása, az ivókút hatalmas, nem tudjuk mivel itatnak. ef Zámbó István Bizonytalan egyensúly, 2020, viszonylag a csontváz libikókát női ujj, vagy kalapács is mozgathatja, az egyensúlyt a szív biztosítaná? Ne reménykedjünk, az is a koporsóba visz. Tájak és égi jelek kavalkádja utal a megfejthetetlen, de szükségszerű kapcsolatokra, lehet Hübrisz, 2020 (Olajos György), de akár Invázió, 2019 (Végh András) is.

Fürjesi Csaba Ígéret, 2017, lufiárus embere csak fújja a léggömböket, talán maga is levegővé válik, fölszáll, a lufik szőlőfürtté csoportosulnak, lesz még szőlő és lágy kenyér? Személyes kunyhó, 2017, lakókocsijában gáz van, tűz, ízzás, és nem tudhatjuk, mi történik odabent, ha egy kis ajtó nyitva is van, bensőnket nem tárjuk ki. Ronga Eszter Harmónia sorozata, 2019, az árnyékok kitörölhetetlenségére játszik rá, akár lila, akár zöld, az irányok ugyanazok. Király György Tengeróceán-mélye-csend, 2019 a festészet és a látvány határát kutatja. Piti Zsuzsanna A kiválasztott, 2019 szakrális mű, emitt a szó, amott a pohár, a kehely. Zöld Anikó Meander, 2020. A meander jelentése kanyargás, kígyózás, bolyongás, hurokkanyar. Van-e megoldás a labirintus rejtélynek?

Árkossy István Kék fej, 2018 absztrakt fejportréja a zene, a rajz, a művészetek, betűk és formák bonyolult összhatását próbálja egyesíteni, a kék színt a háttér áttetszése adja. Ghyczy György A bölcs cselekszik, de nem ragaszkodik, 2019 slagformára emlékeztető csövek hajolnak el egymástól, keresztutat is formálva. Elengedés és távolodás? Tuzson-Berczeli Péter Vurstli és szappanbuborék, 2018 c. műve színes motívumokból teremt örömteli pillanatot, amely egyben tovatűnik, mint az elengedett lufi. Balla Attila Afrika, 2020 nem földrajzi térkép, nem is hőtérkép, érezzük a forróságot (a piros vért is) és az óceán hűvösét és a vihart. Bihon Győző Magyar táj sorozat-Visegrád-, 2019 régészeti feltárás, a rétegek felfejtése, elkülönítése, és egybetartása. Kiss Botond András Mintázatok 3., 2020 fekete és az ezüstszürke szín ellentétes mozgását, egyben a térhasításokat figyelhetjük meg. Magén István Régészet, 2019 c. festménye vérző szilánkokból áll. A múlt minden sebét hordozza. Sáli Róza Védett áramlás, 2020 az elhalt fatörzs, rönk életjeleit tárja fel, a vérerek áramlását. Sinkó János Fosszíliák XV., 2019, Kövület, 2019 rongybáb figurái, az indián mintázat emlékezés hordozói.

Matzon Ákos 1. Fedő és fedett 2019-10 , 2019, 1. 11, 2019 művei redőtanulmányok, egyben a festészet határainak kutatása. Oroján István Portál, 2020 c. geometrikus műve a portál kettős értelmezésére játszik rá. A portálok az interneten tematikus kezdőlapok, amelyek egy adott témához tartozó cikkeket, tevékenységeket fognak össze. Építészeti oldalról a portál főkapu, díszes bejárat, Itt a bezártság uralkodik. Aknay János Emlék, 2019 a szívből hasad ki, fájdalmas és örömteli egyszerre. Dévényi János Felosztott kör, 2019 színritmusra és színharmóniára, Fábián Zoltán DE-XIII., 2019 dróthálója az ellentétekre, az ellenmozgásokra, feszültségekre épít. H. Barakonyi Klára Vonzásban, 2018 geometrikus formái (négyzet, háromszög) egységet hordoznak. Kovács Péter Balázs – KPB Eltolódás, 2019 áttört síkokból áll, origami, fűrészmotívummal.

A tárlat a témák sokszínűsége ellenére sem tűnik kavalkádnak, nagyon is összefogott és mindegyik terem megkomponált, akár egy zenemű, sajátos hangulattal rendelkezik, a kurátor, Dr. Nátyi Róbert munkáját dicséri. Talán a nonfiguratív (azon belül is az expresszív, konstruktív) felé billen a mérleg nyelve a figuratív alkotásokkal szemben, kevés a pop-artos, fotó- vagy hiperrealista mű. A jövőbeni virtuális tárlatok világát tapasztalhattuk meg? Háttérbe szorul a személyes élmény, a virtualitás kap nagyobb teret. Nézzük a világot új szemszögből? A virtuális térben a mozgásirány nem lineáris, szabadon választhatunk a termek között.

 

 

Kölüs Lajos: A felfüggesztett világ működik

Vidovits Iván: Rész-egész dimenziók 2., 201983 kiállító, 109 mű. A kiállítók 54 %-a 60 és 80 év,30%-a 40 és 59 év, 12 %-a 30-39 év közötti, 5%-a 30 év alatti (azaz a rendszerváltozás után született). E statisztikai tény csak jelzi, hogy a művészeti irányzatok számos kanonizált képviselője van jelen, a művek mögött többnyire befutott életpályák, kiforrott festői stílusok állnak.

A hétköznapi világba vezet bennünket több alkotás, köztük D. Prax Ágnes Közmunkás, 2019 című portréja. Révedő, fásulttekintetű férfit látunk, nem tudja, holnap mi lesz. A csíkozott tér számomra börtönként hat, a figura mintha ki lenne zárva a világból. Pandémia idején másként hat ez a festmény, más kontextust kap, amikor a közmunka felértékelődik, nincs másik választási lehetőség. Koppány Attila Az erő velünk van, 2020, a Pandémia 2020 II. , 2020 művei a jelenre reflektálnak, a túlélésre, az önmagunkkal való azonosság megőrzésére, az áldozatokra is emlékeztetve. Marton Ákos Elrontott kompozíciók I, 2020 c. alkotása, az ürességre, az eltűnésre, a jelen nem létre fókuszál. Tóth György László Duo de lumine, 2019 c. művében a tárgyak rendezett világán keresztül tárja elénk a lecsendesült elmét, annak a belső, meditatív csendjét, mint amikor valaki lelki és szellemi frissülésre vár. Innen csak egy lépés Vidovits Iván absztrakt műve (Rész-egész dimenziók 2., 2019), a mozgásban lévő és átláthatatlan mindennapok világa. Akiram Schwarcz Mária Hazatérés II-III., 2020 c. két műve csupa zsibongás, mint amikor a napszél eléri a földet, felizzik a légkör, szikrázik, és nyugtalanságot kelt.

A keresztény ikonográfia tradíciója erőteljesen és sokszínűen van jelen a tárlaton. A tér és az idő egymáshoz való viszonylagosságát, a létsíkok elmosódó határait ragadják meg az alkotók, az elbizonytalanodás, a világtól való elszakadás idején a megértés, a bizalom, a lelki egyensúly igényét és módját keresik. Pataki Ferenc Aranyvasárnap, 2019 c. műve a karácsonyt idézi meg, a karácsony előtti utolsó vasárnapot, amikor még lehetőség van az utolsó ajándékokat is beszerezni. Pandémia idején különösnek hat a mű, az egymásba futó négyzetekkel, vonalakkal, mintha semmi sem lenne a helyén. Verebes György Itt vagyunk, 2019 feltartott kézfejei metafizikai jelzések, itt vagyunk, apák, anyák, gyermekek. Élők és halottak, evilágról, a túlvilágról. Hasonlatos ez, mint a maga a kiállítás, időben és térben egyek vagyunk, testben és lélekben, akár élünk, akár nem élünk már.

Henn László András Az utolsó Virrasztó (Énok 1), 2020 műve Énok apokaliptikus jellegű apokrif iratára utal….Ímé eljött az Úr az ő sok ezer szentjével, hogy ítéletet tartson mindenek felett, és feddőzzék mindazok ellen, a kik közöttök istentelenek… – Károli Biblia szerint. Nádas Alexandra Profán Madonna VI., 2018, Profán MadonnaXI., 2019 alkotásaiban a madonna szemét figyelem, a kíváncsi tekintet, amely elréved, belefeledkezik a látványba, amely eléje tárul. Egyben rejtőzködő, titokzatos is, emlékezik és emlékeztet is a múlandóságra, az életöröm megélésére. Lányi Adrienn Átjáró XI-XII., 2020 c. műve lépcső a mennybe, valahová, egy ismeretlenbe. A geometrikus forma erőteljes megjelenítése és feloldása, a tér kitakarásával. Sejben Lajos Tavaszi áldozat I., 2019 c. műve egy portré elmosódott, színekben feloldódó karakterét ábrázolja. A Krisztus-fej álomszerű parafrázisa, töviskoronával a részvétel hiányáról, a kapcsolódás nehézségéről szól.

Éles váltás Darázs József Három állat, 2020c. műve pingvinpár, kígyópár és az emberpár hármasa, az állatvilágból, egy szörpös pohárból, valahol egy teraszon, talán piros dinnyeként is felfogható látvánnyal. Groteszkké akkor válik a mű, amikor felfedezzük a horogként megjelenő zsinórt. Horgásznak ránk? Ujházi Péter Fehérvári ég, rég , 2019 műve hét mágikus gömböt jelenít meg, mintha hét szemgolyónk lenne, amelyekkel előre (a jövőbe), és visszafelé (a múltba is) látunk. Farkainál összenőtt emberfejű lény jelenléte jelzi, valami eldönthetetlen, valaminek nincs kezdete és nincs vége sem. Rokon mű Végh András Égi jelek, 2019 című alkotása. Nála a csillagos égbolt olvashatatlan, csak a beavatottak számára nyílhat meg ez a világ. Hérics Nándor Navigare necesse est, 2019 szellemcsónakja túlvilági jelenség, utasa nincs, evezőse sincs. Ennyi maradt Noé bárkájából?

Závorszky-Simon Márton Akt diptichon, 2018 c. műve is emlékezés, a kifakulás, a részletek elmosódottsága a hiányra utal. A régi fotók világát idézi fel, miközben a női hátra koncentrál, a fenék és a hát finom hajlatára. Király Gábor Otthon, 2019 c. művében egy csontsovány ragadozót látunk, mintha gerincét roppantották volna meg. Hajgató Terézia Mimikri XI., 2019 c. műve egy békafejet rejt magában, de ott van a tojás motívum is, sőt a kő is, Péter apostol kősziklája.

A tárlaton fontos szerepet kap a táj, az organikus szimbólumok- növények világa. Kecskés András Táj-emlék 2., 2019 c. műve felidézi bennem az eltűnő szivárványt, amikor elsötétült égbolton még ott van, de már csak maradványaiban, színevesztetten. Bravúros a gyűrődés (ránc) vonalának megjelenítése. Tóth Annamária Rita Kert-fény-tér III., 2019 c. műve is a természet felfedezése, a részletek finom és sejtelmes kibontásával. Luzsicza Árpád Tájaim – éji kép, 2018, ezernyi szentjános bogárral, az éjsötét erdőben. Djuna Barnes Éjerdő könyve jut eszembe, a dolgok és emberek megmagyarázhatatlan kapcsolata, amelyet áthat a valóságot folytonosan kétségbe vonó és tágító, egyszerre homályos és precíz, hipnotikus erejű érzés és gondolat. Várhelyi Tímea Kő császárfalevéllel, 2018 c. műve a tárgyak és a tér kényes egyensúlyát keresi.

Nagy Dénes Díszlet, 2017 c. műve szín- és formatanulmány, egy színházi előadás kezdeti vagy végső pillanata. El sem kezdődött, és mindjárt véget is ért. Váli Dezső Kilenc kicsi műterem – A-2019-53 , 2019-2020 montázs, nem a macska kilenc életét látjuk, de a túlélést igen. Árnyas Koppány Ákos Beyond the fragments, 2020 alkotása függőleges szekvenciákra, azok színes ritmusára épít. Gulyás Andrea Kulcslyuk, 2019 c. művét látva, hirtelen arra gondolok, milyen kulcs való ebbe a zárba? Bartók Kékszakállú várában vagyunk?

Balogh Csaba Zernyeteg, 2020 geometrikus formákat variál, a csavarintott függőleges téglalap, a téglatest egymás mellettisége egyszerre jeleníti meg a különbözést és az összetartozást (kiegészítést). Hasáb, 2020c. alkotása különböző tereket, mélységeket, kapukat hoz létre, mintha tartanánk valahová, a kavargó láva birodalmába, a Nap szimbólumaként. Pinczehelyi Sándor Változatok egy Lakatos Artúr motívumra I-II., 2020 c. műve hommage, mintha maga is színpompás szőnyeget tervezne. Kalas Zsuzsa Átmenet no. 1., 2019 c. művét kék-piros-sárga-zöld árnyalatokból építi fel, a színek közötti határok fokozatosan mosódnak el. Knyihár Amarilla Lomb és árnyék VI., 2019 c. műve a japán metszetek világát idézi meg. A kép hangulata nem melankólikus, hanem hűvös távolságtartás, a látvány harmóniájába feledkezve.

Jelen van a historizmus is. Budaházi Tibor Római töredék I., III., 2019 vakolat mintázatai, négyzetesek és félkörívesek, a múltat idézik, a rendet, a tisztaságot, az átláthatóságot, harmóniát sugallanak, egységet. Dréher János Vertikum I-II, 2019 műve az átmenetek fokozatosságát, egyben az elkülönülés fázisait, valamint az egymásba olvadásokat ragadja meg. A töredékek, megszakítások világegészként jelennek meg.

A nyugalom (a tradíció, a normalitás követése), az önelemzés és önreflexió, a szubjektivitás ismételt felfedezése, átélése sugárzik a művekből, itt-ott jelen van ugyan a kritikai, kockázatot vállaló festészeti pozíció, de mindvégig mellékszerepet játszik. Tetten érhető az a törekvés, hogy az alkotás modernnek és frissnek látszódjon, egy olyan művészi világban, amely zárt és a tekintélyelvet helyezi előtérbe. A biennálé szerintem még nem szerves része az üzleti szektornak, a művek látványa és hírértéke elvész a kommunikációs térben, de a tárlat két évenkénti megrendezése a kulturális pozicionálás stabil eszköze.

A termeket járva felfüggesztődött az idő, észre sem vesszük, hogy telik, hogy múlik. Mintha a művészek is egyensúlyoznának ebben a felfüggesztett világban, csúcshatás nélkül. Nincs tabudöntögetés, a kódok megfejthetők, ha olykor titkosak is. Nincs vége a táblaképnek, ahogy a művészetnek sem, bár mindkettő pozíciója gyengülni látszik. Paradigmaváltás előtt állunk, csak még hiányoznak felismeréséhez fogalmi eszközeink?

Július 12-ig tekinthető meg online >>>

 

 

Aknay János: Emlék, 2019 Árkossy István: Kék fej, 2018 Atlasz Gábor: Fény emberrel, 2019 Ázbej Kristóf: Álló alak 35B, 2018 Bács Emese: Utasok XII., 2018 Balla Attila: Afrika, 2020 Bihon Győző: Magyar táj sorozat - Visegrád, 2019 Czene Márta: Homályosan, 2018 Csernátony Lukács László: Tablókép Szupermeneknek, 2019 Dréher János: Vertikum I., 2019 ef Zámbó István: Bizonytalan egyensúly, 2020 Fürjesi Csaba: Személyes kunyhó (Persönliche Hütte), 2017 Góra Orsolya: Valóság Fragmentumok a Fehér Mátrixban, 2019 Hajgató Terézia: Mimikri XI., 2019 Hérics Nándor: Navigare necesse est, 2019 Jagicza Patrícia Linda: Zátony alatt, 2019 Knyihár Amarilla: Lomb és árnyék VI., 2019  Koppány Attila: Pandémia 2020 II., 2020Kovács Péter Balázs: KPBEltolódás, 2019 Kováts Nikolett: Tér-szín-tánc I., 2018 Lenkey-Tóth Péter: Fehér párna 3. (Fehér párnák sorozat), 2020 Nagy Attila: Magányos napok 2020. márciusában, 2020 Oroján István: Portál, 2020 Papageorgiu Andrea: Napfényben fürdőző, 2019 Pinczehelyi Sándor: Változatok egy Lakatos Artúr motívumra II., 2020 Ronga Eszter: Rózsaszín-zöld harmónia (Harmónia sorozat 1.), 201 Sejben Lajos: Tavaszi áldozat I., 2019 Szabó Ábel: Anya és lánya, 2019 Szabó Klára: Petra We are in the same room but not sit at the same table, 2020 Ujházi Péter: Fehérvári ég, rég, 2019 Végh András: Égi jelek, 2019 Vidovits Iván: Rész-egész dimenziók 2., 2019


Címke: , , , , ,
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
2020.09.13 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE KONRÁD GYÖRGGYEL 
Érdekes kérdés, hogy kit számítunk zsidónak. Hallottam erről egy anekdotát Izraelben, amely szerint mondták Ben-Gúriónnak, aki megalapította Izrael államot, és az első miniszterelnöke is volt, hogy sokan jönnek a Szovjetunióból olyan zsidók, akikről nem lehet tudni, hogy valójában azok-e. Erre azt válaszolta, ha valaki olyan hülye, hogy zsidónak mondja magát, akkor zsidó…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő