07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A Heidegger-hagyomány és az ő jelene
2020.06.26 - tiszatáj

KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN SZINONÍMIÁK – KÖZELEDÉSEK HEIDEGGERHEZ CÍMŰ TANULMÁNYKÖTETÉRŐL

Martin Heidegger neve többet jelent, mint a filozófia egyik szereplőjét. Sokak szerint a XX. század legnagyobb gondolkodója volt. Az embert, a lét értelmét nagymértékben az ő gondolatai mentén értjük ma is. Mintha valamilyen teológiához hasonlót is képviselne, nagy kérdése – miért van a valami, miért nem inkább a semmi? – a Szentírás Teremtés könyvére is emlékeztet. A világ, az emberi együttlét, a nyelv mibenlétének megközelítése ugyancsak ezt a mély, elemi alapzatot értelmezi. Gondolkodása egy hagyománynak a történése, s ennek a jelenét mint történetiséget hangsúlyozza a Kulcsár-Szabó Zoltán kitűnő könyve, oly módon, hogy a hagyomány hatástörténeti folyamatába rekonstruálja azokat a világhírű tudósokat – Benjamin, Adorno, Paul de Man, Derrida stb. – akik ennek a hagyománynak az affirmatív, kritikai és dekonstruktív továbbélését segítették elő.

Ez a könyv Heidegger gondolkodásának egészét mutatja be. A különféle fejezetek témái ezt értelmezik, ennek a kifejtése a fő célja a tanulmánykötetnek. Ez a bölcselet a hétköznapi felfogás számára nem az elvontság miatt lehet szokatlan, hanem épp ellenkezőleg, a teljes közvetlenség okán. Jel és jelölt, objektum és szubjektum helyett Föld és Világ, itt-lét szerepelnek. A nyelv egyáltalán nem ez vagy az, nevezetesen még valami más is, mint ő maga. A nyelv nyelv – mondja Heidegger. Nincs szótár. Nincs nyelvtan. Nincs logika. Akkor mi van? A görög alapszók – nem szavak. A torzulás akkor történt, amikor ezeket latinra fordították. Mert a nyelv a beszéd teljessége. Jelentés és tapasztalat elválaszthatatlan. Jel a tulajdonképpeni létben nincs, a jel csak agyalmány. Görcsös erőszakossággal létrehozott mesterséges tákolmány, Ge-Stell, előállított gyártmány, amely az ember alapkérdéseit akarja parancsba adni, a szelíd, ráhagyatkozó létkérdés helyett. Ahogyan ez a technikáról szóló fejezetben is megerősítést nyer, hiszen jel, technikai szemlélet ugyanarról a tőről fakadnak, amely inkább kalkulatív, „matekos”, a művészeti létmegértéssel szemben inkább ellenséges alapállású. Inkább a megfelelés a célja, nem a lét igazságának a feltárulása.

A szó tehát nem a szótár szavainak megfelelője. Nem jelöl egy rajta kívüli tárgyat egy jelkészlet segítségével, hanem létbe hívja a dolgot, a megnevezés kezdetének forrásaként. A görögség is így kapcsolódik a némethez, a görög szó nem földrajzi, nem történelmi jelentésű Heideggernél, hanem a gondolkodás hajnalára utal, ahová a létbe hívás lényegi Szó-ján, avval elválaszthatatlanul összefüggve jutunk a Dologhoz, a Világ és Föld vitájaként. Éppen a formát adó Riss, amelynek alighanem sok köze van József Attila világhiány fogalmához, adja azt a körkörösen visszatérő, egyszerre el-ugrást és hazatérést magában foglaló értelmet, amelyet Heidegger a nyelv történeti létmódjának mond. A Föld azonban maga a differencia, maga az inskripcionális, nem-fenomenális jel, amelyet éppen a Riss, azaz az igazság történése vés be, mintegy utólag, önnön eredetébe, s ennyiben nem rendelkezik identitással.

A kötet első fejezetében – Figurativitás és történetiség – Paul de Man Heideggernek a műveire vonatkozó reflexióit szembesíti magának a német gondolkodónak az írásaival Hölderlin költészetére vonatkozóan. Heidegger szerint a költői szó alapítja, nem utólagosan reprezentálja, amit megnevez. Heidegger nem fogadja el a figurativitás szokásos értelmezését, amely lényeg és látszat metafizikai megkülönböztetésének alapvetéséből származik. A figurativitás nem így szerepel nála, hanem a figuralitás figurájaként működik. Mindezzel szemben a „megszentelő alapítás” nyelvi létét Paul de Man nem ismeri el, ugyanis szerinte mégis megbontódik a szónak bennefoglaltsága a létben, azt nem képes feltárni performatív módon, csak fohászkodás a lét abszolút eljöveteléért. Eszerint Paul de Man Heideggert az esztétikai totalizáció oldalán helyezi el a gondolkodás materiális eseményszerűségével szemben.

Heidegger történetiség-felfogása cirkuláris jellegű. A történelem a jövő felől, a visszatérésben keletkezik. A saját önazonosság az idegenből való visszatérésben. A német filozófus a műalkotás létrejöttével rokonítja a történelmet mint performatívumot, mint eseményt. A műben a világ felállításával prosopopeia megy végbe, minthogy kizárólag az ott-állásban juttatja archoz a dolgokat, egyazon aktusban hozza létre a dolgok egybeesését önnön lényegükkel, „Wesen”-jükkel, illetve torzítja el, privatív módon, őket, ami viszont éppen kiküszöbölhetetlen ontológiai differencia helyreállítását is jelenti.

A következő két fejezet Heideggernek Stefan George A szó című költeményéhez fűződő gondolatainak, ezzel kapcsolatosan a műfordításról szóló fejtegetéseinek az értelmezésével folytatódik. Eszerint a műfordítás saját nyelvünk fordítása az idegen segítségével. Mindig értelmezés, ezért a lényegi, művészi fordítás megkülönböztetendő a mechanikus jellegű üzleti jelentésektől, hivatalos iratoktól. George versével kapcsolatban írja Heidegger, hogy a költészet lényege út az egyetlen, létérvényes Szóhoz. Annak a kimondása, hogy csak nagyon megközelítve, nem-tulajdonképpeni szavakkal lehet, az igazi, a soknál több Egyet kimondani, mert éppen a mondás emel elé hártyavékony határfalat a csupán szavak és a Szó közé. Mindezt a fejezet és kötetcím is kifejezi, Szinonímiák – rokonértelműség –, tehát az azonosság lehetetlensége helyett a pontos körülírás létrejöttének megvalósulása. Kulcsár-Szabó Zoltán ebben a fejezetben Walter Benjaminnak ugyancsak az ehhez a témához fűződő híres tanulmányát, A műfordító feladatát is idézi.

Nagyon fontos, főleg manapság a Heidegger technika-értelmezéséről szóló tanulmány. Heidegger állítása: a technika lényege nem technikai. Hanem Ge-Stell (előállítottság, állvány), ami inkább szemlélet, mint praxis. Összegyűjti a világ helyeit, és meghatározza az azokhoz fűződő hozzáférési módokat. A mai internetes, okostelefonos korszakban ez a gondolat még inkább megfontolandó, mint amikor megszületett. Eszerint a technika is az igazság feltárulásában érdekelt, csak másképp, mint a művészet. Dologból kalkulációnak, mesterkedésnek alávetett Tárgy lesz. Ugyanakkor éppen a gépek, a technika meghibásodásakor tárul fel a technika léte.

Az egész heideggeri gondolkodásnak, jelentés és tapasztalat azonosságát még a személyes élettörténet is hitelesíti. A zárófejezet Heidegger görögországi turistaútjáról szól. Ezt szintén nem a bédekkerszerűség, hanem az alatheia kutatása vezérli. Jellemző, hogy a filozófus nevezetes turistalátványosságoknál ki se száll a partra a sétahajóból, ellenben a nem is annyira népszerű helyeket elmélyedve értelmezi. Ilyen Délosz is. Az 5 km hosszú és 1 km széles sziget eszerint nemcsak Apollo és Artemisz, hanem az európai gondolkodás születésének is a helye. Kulcsár-Szabó Zoltán nagyon színvonalas tanulmánykötetének pedig nemcsak a Heidegger-recepció, hanem a magyar és más gondolkodástörténetek is sokat köszönhetnek.

Payer Imre

(Megjelent a Tiszatáj 2019/6. számában)

 

Ráció Kiadó

Budapest, 2016

192 oldal, ár 2500 Ft

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó írásunk:

Ez az egyszerű, megfoghatatlan tényállás (Simon Attila tanulmánya) >>>


Címke: , , , , , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő