12.18.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Michal Tallo: Recikláció
2020.06.01 - tiszatáj

 

SZABADSÁG / SLOBODA / HÜRRIYET / SWOBODA / FREEDOM / SVOBODA / LIBERTATE / СЛОБОДА

A PesText SZABADSÁG szövegei az International Visegrad Fund támogatásával születtek meg a 2019-es PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál felkérésére.

Michal Tallo (1993) szlovák szerkesztő, költő, író, kritikus, műfordító.

 

 

nevezzük nevén a dolgokat
– Jan Škrob

 

beáll a recikláció

meg akarjuk érinteni a kőtömböket,                          de mi nem vagyunk itt

át akarjuk adni a követ

kidolgozni és újra feldolgozni és átadni

és kidolgozni és újra feldolgozni

és átadni,                                                                   de mi nem vagyunk itt

célszerűvé akarjuk tenni és építeni belőle valamit

ami egyértelmű és pontos és kifejező

és könnyen összerakható és könnyen szétszedhető és

szükség esetén egyik napról a másikra nyomtalanul eltűnik

és eltűnik és újra megjelenik egy másik helyen és

egy másik légtérben és

egy másik csillagon halott csillagon és egy másik ciklusban és

szükség esetén egyik napról a másikra összerakjuk

és elvisszük szükség esetén

valaki a követ egyik napról a másikra összerakja és elviszi

valaki,                                                                                    de mi nem vagyunk itt

fel akarjuk idézni érezni akarjuk a kő ízét

emlékezni akarunk a kő ízére ujjal mutogatni

a kő ízére szóban kifejezni a kő ízét és

elmondani kinek áll itt és ki

változtatta meg a saját nevét egy másikra és aki

mikor mi nem vagyunk itt

aki mikor mi nem vagyunk itt talán valahonnan valakinek mutogat

évtizedek óta mutogat évszázadokon át ujjal mutogat ránk és

mutogatni fog és megváltoztatja az arcát és megváltoztatja a mondatszerkezetet és

megváltoztatja az éveket meg az évtizedeket és megváltoztatja a célokat meg a helyeket

ahol ellenében elhelyezzük a köveket és megváltoztatja a neveket és

nem változtatja meg az előfordulási helyét,                         de mi nem vagyunk itt

nem azért vagyunk itt hogy

bárkit is helyettesítsünk bárkit megakadályozzunk

a légzésben bárkinek megakadályozzuk a maga reciklációját

bárkit névvel céllal életrajzzal illessünk

és felébredjünk és ránk törjön a köhögés

és reggel a mosdókagylóban megtaláljuk a szorongásnak azt a formáját amelyik

lehet hogy már nem folyik le a lefolyón

 

x

 

mintha nem tudnád, hogy akármit mondasz, az ellenkezőjét

gondolom, akármit mondasz, azt gondolom, gondolom,

még nem tudom, kinek az érdekében, ki nem néz, ki

közeledik, még nem látom, érzem,

ahogy közeledik, nem szólok, szétnézek,

menekülési útvonalak, minden irányban, itt van, ne nézz

a szemébe, tud valamit, vagy sejt,

nem létezem, ma nem, világos, de ha nem ő talált ki,

ha nem ő, vagy te, kinek a szájával beszélek, ki

áll mögöttem, mit gondol, gondolsz, mikor rám néz,

rám néz és azt állítja, hogy ismeri, jól ismeri, mond

valamit a szorongásról, ami elmúlik, mondja,

közben meg nem uralja a nyelvét, ellenkeznék, azt kell használnom,

amit ismerek, de fennakad

bennem a szó, leáll

a kiejtés, a változó test, a láb

érzéketlen és az emberi légzés, felesleges aktivitás

 

x

 

elmúlsz, tudom, vibrál a csontomban,

égeti a bőrömet, reggelig kicsapódik

a pólómon

mint valami nagy és személytelen

vagy valami intim,

mint a tengeri só vagy az idegen izzadság,

nem tudom megkülönböztetni

 

x

 

meg akarom neked mutatni, mit csinálok, végig akarlak rajta vezetni,

mintegy mellékesen, mintegy véletlenül,

meg akarom mutatni a dolgokat, amikről nem beszélünk, nem a szülők előtt,

nem a gyerekek előtt, meg akarom neked tanítani, amit én tanultam belőlük,

meg akarlak védeni és változtatni és megőrizni, jegelni

a közelemben, infinitívben, hogy az infinitív neked is kulcsfontosságú maradjon

és hogy mindenkinek ajánld, aki kérdezi, neked akarok írni

és dolgozni

és szítani és vallani a háborút, önként körbebástyázni magunkat vele, megrészegedni

az értelmetlenségben, a bomlásban, amit együtt figyelünk mindig

és mindenütt, magunkban nem, magunkban igen, magunkban büszkén,

meg akarom tagadni a reinkarnációt

és nem élni se városban, se falun, se telepen,

és rögtön a reinkarnáció után meg akarom tagadni az állandó lakhelyet, nem megállni,

veled mozogni, és rendesen nem megtanulni egyik város nyelvét se,

és nem állítani egymásnak akadályokat semmiben,

és kiejteni a két szótagos keresztnevedet, érthetően, százezerszer egy nap,

tagadni az alvást, tagadni a táplálkozást, a véred akarok lenni, a nyálad,

a magod és végig akarok folyni rajtad kémiával és biológiával fertőzve

és a magamévá tenni és velük együtt megváltoztatni a tudatodat az érzékelésedet

az érzéseidet és eltűnni és egymást felfedezni, használat után tapinthatatlan lenni

és jelenlévőbbnek, mint bármi más, mint bárki más, beszélni veled

és beszélni benned, akkor is, mikor teljesen egyedül vagy, hogy soha többé ne legyél egyedül,

nem akarok többet az istenekről írni és a jóról és a rosszról gondolkodni és azon töprengeni,

vajon léteznek-e,

az istenek, a jó és a rossz, és én, be akarom fejezni ezt a verset, de nem tudom,

olyan sok minden van, téged akarlak nézni, mikor meztelen vagy, hallani akarom, mit mondasz,

még azelőtt, hogy a kimondott szavakat végiggondolod, az utcákat akarom járni,

akarom nem tudni a nevüket, akarok nem otthon lenni, akarom nem megismerni a helyiségeket,

szeretni akarlak mindig más helyiségben és mindig más lakásban és el akarok felejteni

annyi szókapcsolatot, soha többé nem akarom kimondani: itthon vagyok, nem akarom kimondani: végre itthon, nem akarom kimondani:

jó, hogy itt vagy nálunk, nem akarom kimondani: jó, hogy itt vagy nálam,

de köszönteni akarok mindenkit, veled együtt, veled mindenütt,

és idegen lakásokon végigkísérni az egész emberiséget, ki akarom találni a tárgyak történetét

és hazudni az eredetükről és olyan kontextusba helyezni őket, aminek semmi értelme,

nagyüzemi giccset akarok mutogatni a vendégeknek és hosszasan beszélni az értékéről

és az alkotókról és tudni, hogy csak te tudod az igazságot, és éltetne a tudat,

hogy velem együtt szórakozol az egészen, titokban, és elküldeni a vendégeket,

udvariasan vagy durván, és elhagyni az idegen lakásokat, és az érkezésünk előtti

állapotban hagyni, mintha nem lennénk, mintha nem értünk volna hozzá a tárgyakhoz,

mintha nem maradna utánunk por, szemét, piszok, mintha nem lenne testünk,

azt akarom, hogy ne kelljen a testünk, azt akarom, hogy semmit se kelljen,

akarni akarok akarás nélkül, mintha nem lenne semmi más, mintha mi sem lenne természetesebb,

sürgetőbb, mintha mi sem lenne egyszerűbb, mint mindezt kimondani

és felkínálni neked

 

Garajszki Margit fordítása

 

 


Címke: , , , ,
2020.12.04 - tiszatáj

GONDOLATOK BARTHA ÁGNES ZOMÁNC-ÖTVÖS-ÉKSZER MŰVÉSZETÉRŐL
A görögök a mű megvalósításának folyamatát is szellemi teljesítménynek tartották, Ferenczy Noémi szerint pedig: „minden mű visszaadja, sugározza azt az érzést, amivel csinálódott.” Nos, Bartha Ágnes munkáiban épp ez az alkotói extázis manifesztálódik. Az önfeledt játék, az anyagok sikeres megszelídítésének öröme ott ragyog minden munkáján. Ám az alkotó tudja: kiváló mesterségbeli tudás kell ahhoz, hogy az álom, a gondolat az anyagban megszólaljon… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2020.12.04 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS NEMES Z. MÁRIÓVAL
A poszthumanizmus változatai, Barokk Femina, Ektoplazma. Három kötet, amely részben vagy egészben Nemes Z. Márió nevéhez kötődik. E megjelenések kapcsán a költővel a poszthumanizmusról, nyelvről, képzőművészetről és a megjelent kötetiről beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.03 - tiszatáj

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő