01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>

Báger Gusztáv, Bob Dylan, Komor Zoltán, Lengyelfalvi Egbert, Nyirán Ferenc, Talabér Miklós, Zalán Tibor versei
William Shakes­peare szonettjei Fazekas Sándor fordításában
Abafáy-Deák Csillag, Csabai László, Hegedűs Imre János prózája
Lengyel András, Marjanucz László, Tverdota György, Zimonyi Zoltán tanulmánya
Nagy József: Mnémosyne

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Verses interjú Villányi Lászlóval
2020.05.17 - tiszatáj

Villányi László költő. 1990 és 2020 között volt a nívós győri Műhely folyóirat főszerkesztője. 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiája felvette tagjai közé. Neve húsz kötettel, számos, többek között József Attila-díjjal fémjelzett. A mindenek előtt 2020-ban jelent meg. „Villányi László korokat, érzéslehetőségeket, letöréseket, vígságokat, pontos képeket és képzelgéseket ad, ámulatos a változatossága… Egyre olvasom, egyre jobban csodálom. Villányi a mindenkori élvonalak egyik írója, érzelmi felhangjai-lényege révén nem is olyan bő – másképp, persze, tágas – társaságban.” – írta Tandori Dezső. Villányi László új kötetére is jellemző mindez. 

Kimméria című könyvét 2015-ben adták ki. „Poétikus, autopoétikus, erotikus, transzcendens. Ezek a jelzők jutottak eszembe Villányi László legutóbbi, Kimméria című kötetének olvasása során. Poétikus, vagyis teremtő, hiszen egy, az olvasó előtt eddig ismeretlen világot teremt meg, annak teljes mitológiájával egyetemben. Autopoétikus, mert ezen a teremtett világon belül önmagát is fölépíti, Kimméria lakójává, kimmérré kreálja. Erotikus, mert a megjelenített világ legfelsőbb vezérelve és vallása a szerelem, célja a szerelem beteljesülése, a NŐ kultikus imádata a legfelsőbb imperatívusz. Transzcendens, lévén, hogy ebbe a szöveg által létrehozott lehetséges valóságba csupán saját megismerési korlátait átlépve juthat be az olvasó, miként azt tette a szerző is, és erre a megismerési határok átlépésére van szükségünk, amikor találkozunk Kimméria lakóival, alkotásaikkal, az őket körülvevő flórával és faunával, spirituális közegükkel, szembesülünk történelmükkel, mítoszaikkal, hagyományaikkal, szokásrendjükkel.” – írta Fekete J. József kritikájában. Hasonlóak jutottak eszembe, amikor olvashattam a könyvet, ezért is köszönöm Villányi Lászlónak az interjút.

 

„Borzong a száraz nád, a sás, / Felszínre bugyborogja fájó / Sóhajait a rothadás / Borong a vízmosás, / Hegyomlás zaja / döndül messze. / A fonnyadt fű felül a tompa neszre, / És nyújtózik.” (Székely János) Rád milyen hatással van a természet? És mi a legkedvesebb természeti vonzerő számodra?

 

Versébe engedje-e az ártér felől érkező varjú

vagy héja hangját, tűnődik, én meg biztatom,

a feje fölött szálló tizenegy hattyú szárnycsapásait

se mellőzze, a citromsármány hatalmas csapatának

röptét nézve eszébe se jusson tömegiszonya,

nyugodtan ültesse mondatai közé a bársonyvirágot,

a sarkantyúvirágot, a lándzsalevelű árnyékliliomot,

ne törődjön vele, hogy roskadásig majd én hordom

rájuk a vizet, ne szégyellje elültetni az égőszerelem

magvait se, tavasszal hadd ámuljak piros szirmain,

s ne feledje a hajdani nyarat, a vízben gázolva

ijedt élvezettel hogyan rugaszkodott el, ha mély

gödörhöz ért, miként tanította úszni gyerekkora folyója.

 

„Fürödjünk meg a folyóban, szív a szívben, / Hiszen mi is tiszták vagyunk, / Hátha mi is elfolyunk a tiszta vízben.” (József Attila) A folyó és a szerelem milyen kapcsolatot jelentenek neked?

 

Örömöd nélkül nincsen örömöm,

hiába mondod: öreg vagy, én látom

a lányt, csodálom fájó csípődet,

újra meg újra megszeretlek, ha rám

nevetsz, hat évtized ráncai kezeden,

de ősz tarkómat simogatja, nap mint

nap hosszan nézhetem szép arcodat,

akárha száz idő óta, suhanok melletted

biciklimmel, merülünk együtt a folyóba,

előtűnik a sziget, ahol együtt éljük le

maradék életünket, ahonnan útra kelünk,

miért is véltük volna úgy, hogy már

elgondolhatatlan a kert, ahol otthon

vagyunk, ülünk a fűz alatt, fénybetűk

érkeznek a levelek résein, szavakká

imbolyognak, olvashatjuk a teljességet.

 

„Miért száradt ki a folyó, miért? / Gátat vontam rá, hogy enyém legyen, / Ezért száradt ki a folyó, ezért.” (Rabindranath Tagore) Szerinted mit üzent ezekkel a sorokkal az indiai költő, aki Balatonfüreden fát is ültetett gyógyulása emlékére.

 

Nem tudok elég lassan úszni

élvezve az összes zöldet

egyenként a folyó cseppjeit.

 

„Csak annyi az élet, mint futó felhőnek / Árnya a folyón, mint tükrön a lehellet.” (Petőfi Sándor) Mit gondolsz erről? Tudom, pár hónapja nem vagy már az általam is nagyon kedvelt Műhely folyóirat főszerkesztője.

 

Hunyadi utca, Kálvária utca, Pásztor utca, Pápai út,

ahol bizonyosan mindegyikünk járt gyerekkorában,

betévedhettél a Lomb utcába, én meg a Közép utcába,

láthattál focizni a Nádor téren, a Szent György téren

nézhettük, miként vonulnak az elefántok, puputevék,

egymás mellett kurblizhattuk bakancsunkra korcsolyánkat,

bolyonghattunk a nádasban, összekoccanhatott szánkónk

a Kálvárián, semmit sem tudva róla, hogy vesztőhely volt

hajdan a dombon, málnaszörpöt ihattunk a Harcsában,

biciklizhettünk a Rába felé, önfeledten lubickolhattunk

sárga vizében, megcsodálhattuk a szitakötők színeit,

akárha még mindig várakoznánk a sorompónál, olvasva,

hatvan éven túl is zárva tartható, míg megérkezik vonatunk.

 

„Úsztál folyóban? Ettél citromalmát? Fogtál-e körzőt, téglát, cédulát? Van körmöd? Élő fára vésni véle, krikszkrakszokat hámló platánra, míg megy odafönt, megy-megy a délután? Van odaföntöd? Van neked fölötted?” (Nemes Nagy Ágnes) Az idézet magában foglalja a kérdéseim. Mit válaszolsz?

 

Biciklijével délután szeret elindulni a folyóhoz,

amikor fák mögé érnek a fények, a töltésen

súlytalanná emeli őrangyala, s mint a szerencse

fiának, megmutatja korlátait, szavakat kap

ajándékba, s erőt, hogy elvesse némelyiket,

tudja jól, a hit a reménylett dolgoknak valósága.

 

Janáky Marianna

Fotó: Marcali Gábor (2020)

 

 

Villányi László: mindenek előtt

Pesti Kalligram

Budapest, 2020

88 oldal, 2990 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.08 - tiszatáj

MÁRTON LÁSZLÓ: KÉT OBELISZK
Márton László legújabb regénye, a Két obeliszk továbbhalad a szerző által már jól kikövezett poétikai úton: a fikcionalitás és a referencialitás dichotómikus rendszerének fel-, illetve megbontását tűzi ki célul. Ami azonban az előző két kötethez, A mi kis köztársaságunkhoz és a Hamis tanúhoz képest változott, az az, hogy ezúttal nem (csak) a magyar történelem egy jelentős eseménye (Vésztői köztársaság, tiszaeszlári vérvád) kerül a Márton-féle fikciós krónika középpontjába, hanem egy nemzeteken átívelő szerelmi történet… – KLAJKÓ DÁNIEL KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.06 - tiszatáj

MÉG EGY KÖRT MINDENKINEK
Zenitjén már túljutott az egyik legünnepeltebb kortárs dán rendező, ettől függetlenül Thomas Vinterberg vígdrámája szoros kezekkel összetartott, potens szerzői teljesítmény, amely mindenképpen a pályakép jobban sikerült darabjai között foglal helyet… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.06 - tiszatáj

INTERJÚ PETŐCZ ANDRÁSSAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Petőcz András Babérkoszorú-díjas költő beszél irodalmi tehetséggondozásról, a Kodolányi János Egyetemen általa vezetett kreatív írás tanfolyamon végzett munkáról, annak tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.03 - tiszatáj

ÁFRA JÁNOS: RÍTUS
Útmutató, vizualizáció, meditáció. Efféle benyomást keltenek a Rítus egyes szám második személyben írott versei. Az olvasó részben ennek köszönhetően érezheti: ősi örökség rejtélyeibe vezető beavatástörténet részese. Áfra János harmadik verseskötete egyszerre kezeli komolyan a rituális konstrukciók előírásait, és ébreszt megdöbbenést az abszurdba forduló, de nagyon is ismerős magatartásformákkal szemben… – URBÁN ANDREA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.30 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MILCHO MANCHEVSKI FILMRENDEZŐVEL
Legtöbben az Eső előtt rendezőjeként ismerjük, ám a macedón direktor az elmúlt közel 30 évben sem tétlenkedett. Miután Velencéből a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánnal távozott, öt újabb munkával jelentkezett: a hazai forgalmazásba is bekerült Árnyékok és Anyák után a Fűzfát is megtekinthették az érdeklődők, igaz, a pandémiára való tekintettel csak a Művész Távmoziban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő