01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Radnai István: Olajozott gépezet
2020.04.26 - tiszatáj

A háborúnak vége. A kibombázott városba a vas és acél országát álmodták. Budapesthez csatoltak kisvárosokat és feltereltek, falusit, tanyasit és kisvárosit. Felterelték a fővárosba, ahol egyébként is lakásínség volt. A vas- és acéljárvány szaporította a rossz emlékű társbérletet. Ahol meg kellett küzdeni a konyháért, a gáztűzhelyért és – amikor már helyreállították – a fürdőszobáért. A tulajdonos örülhetett, ha megtűrték a garázsban.

Aztán jöttek a kiutalások – az egyenlőbbeknek. Persze lehettél egyenlőbb, ha leszóltak telefonon, esetleg volt egy kis fogaranyad. Később már a forintot is elfogadták.

 

Ágyszomszédom éjszaka utazni indult. Vezényelt a kirándulóknak: felszállni! leszállni! Olykor ingerült volt felemelte a hangját. Lehet, hogy ifjúkorában idegenvezetőnek, nagy felfedezőnek készült, aki egzotikus tájakon vezeti a karavánját. De csak könyvelő lett belőle. Igaz, elvégezte az egyetemet, ledoktorált, okleveles könyvvizsgáló lett, önálló irodát nyitott vagy harminc éve. Helyzeti előnyét erősítette, hogy értette a hivatali bikkfanyelvet. És segített könyvelni. Már ahogy egy ilyen trükkös országban illik.

Nem is hagyta volna abba a kliensei boldogítását, szédítette volna élete végéig az adóhivatalt. De egyszer csak ő maga kezdett szédülni.

 

Miért jutott eszembe trükk-ország, ahol mindent el lehet intézni? Ott van például a kórházi ágy, a modern társbérlet. Kell hozzá egy főorvos, egy 95 éves nagypapa és egy aktív ágy. No, persze aktív ápolószemélyzet vagyis a nővérke, aki a pelenkát cseréli és kell hozzá a lánc-lánc-eszterlánc. Utóbbit és a csön-csön-gyűrűt már csak az egészségügy játssza. Olajozottan mennek a dolgok.

Amikor elérkezik az igazság pillanata, sohasem az igazság győz.

 

Az öregúr a nálánál gazdagabb családjának terhére volt. Már nem termelt, nem hozott profitot – és láb alatt volt. Képes volt azt megtenni a családjával, hogy a tágas lakásban, villában, kúriában elvágódott és a cselédlány sem tudta a kétméteres, jó karban lévő testet felsegíteni.

Aki keres az talál. Lehet, hogy a szíve, lehet, hogy a vérnyomása. Istenem, hát veséje is van az öregnek. Jöhet a csön-csön-gyűrű. Ebben a játékban ki kell feszíteni a körben álló gyerekek közt egy közönséges madzagot, a szülők használaton kívüli karikagyűrűjét ügyesen körbe kell küldeni, úgy, hogy ne derüljön ki, hogy éppen kinél van. A felnőttek még emlékeznek erre a játékra.

Ennek egy változata könnyen elsajátítható. Madzag helyett kell egy-két mentőautó, bizonyítandó, hogy nagybeteget utaltak be. Kell az állam részéről a pénztár, amely az ágyat és az ellátást fizeti, kell a család, aki a főorvost fizeti, kell a beteg – aki a karikagyűrű szerepét eljátssza. Ugyan ki tudja ebben a játékban, hol és miért van gyűrű. Egyetlen kizárt dolog van. A papa, aki három gyereket felnevelt, akinek felnőtt unokái vannak, csak úton lehet, de semmiképp sem otthon.

 

Az öregnek van egy darab mája, két veséje, két használaton kívüli lába, egy szíve. Ez utóbbi szerv a három fiából, számtalan unokájából hiányzik – gyárilag. A szív nem termel profitot, mármint a jó szív. Hát legyen akkor az öregé ugyancsak rossz. Enni adott pénzügyi vállalkozó utódainak, iskoláztatta őket, társasjátékot játszott vagy tanult velük. Végül fejenként kaptak egy-egy villalakást. Jó egyetemekre járatta őket, keresnek annyit, hogy két évenként cserélik az autót. De a papa nem fér el a százötven-kétszáz négyzetméteres villában, amelyből a család legalább hármat birtokol. De mit kezdenének az öreggel? Ki fogja megkeresni melyik szobában tartózkodik? Ki akarná karon fogni, hogy a parkosított kertben kedvére sétáljon. A gond mindössze annyi, hogy mindezekből három van. Nem lehet eldönteni – sajnos – melyikben lehetne elhelyezni, anélkül, hogy valaki a három közül ne úgy érezze, hogy a papa igazságtalan vele szemben.

 

Eljött az igazság pillanata. Amikor éppen tovább kellett volna adni a gyűrűt. Bocsánat, az öreget, hogy meggyőződjenek, működik-e a veséje, netán a mája, éppen lejárt a tartózkodási engedélye a tüdőosztályon.

Koronavírus ide, koronavírus oda, az ágyfelszabadítás kényelmetlensége szembeállítva egy zacskó arannyal, talán mégis a szívére kellene apellálni egy sürgősségi beutaló érdekében. Előáll a mentő, kicsit szirénázik a kóbor apácák megtévesztésére.

 

Bekerül egy újabb társbérletbe, szigorúan mindössze kétágyas kórterembe, lehet éppen a főorvos rendelkezésére álló víájpí ágy is.

Aki ott feküdne… Jobb erről nem beszélni. Hátha nincs egy vasa sem.

 

A háborúnak vége, szépen süt a nap. A három fia kupaktanácsot tart. Ha már nem vitte el az öreget a koronavírus, most mit tegyünk?

 

Amikor a vérhígító patkányméregtől feldagadt a lábam, de mégsem kellett amputálni, az osztályra behozták az öregurat. Amíg ilyen cső meg olyan cső akadályozott a felkelésben kaptam egy kacsát. Persze, nem rucát, nem pecsenyekacsát, csak egy szükséges műanyag edényt.

Elhaladt mellettem a három fiú közül a legbölcsebb. Elújságoltam neki, hogy az apja már tud járni.

– Igen, húsz métert… – válaszolta szárazon.

Sőt elújságoltam, hogy önállóan kijár a toalettre.

– Felháborító! – szólalt meg a leghűségesebb gyermek és szaladt az orvosért, aki elrendelte a pelenkázást és berácsoztatta az ágyat.

– Úgy-e ma éjjel is együtt utazunk? – érdeklődött szobatársam. És emlékezetből bejárta a Tátrát, az Alpokat és Appalache-hegységet. Emlékezetből, mert egy uraságoktól levetett tévé nem sok, de arról sem gondoskodtak szerető gyermekei, akik majdan fájdalomtól megtört szívvel állnak a legjobb apa ravatalánál.

A koronavírussal nem volt szerencséjük, temetés elhalasztva.

 


Címke: , ,
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő