08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.17.
| Kiállítás nyílik a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennálé magyar munkáiból a Pesti Vigadóban >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.15.
| A közelség és a találkozás iránti vágy inspirálja a Homo Ludens Project új évadát >>>
08.14.
| MAMŰ – Alibi >>>
08.14.
| Babits Piknik >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
NAPI TANDORI

Ma 52 éves Bozsik Yvette
BÍRÓ JÓZSEF : TÁNC
( visual poem )

08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Nagy Zopán: Flashback
2020.04.18 - tiszatáj

BARTUS FERENC VIRTUÁLIS TÁRLATA NYOMÁN

Sejtek, sejtek, hatalmas sejtek… Sejtések, archaikus kéreg-foszlányok, roncsolt emlék-foltok, belső tér-képződmények… Öntudatlan pillantások, tágulások, lángcsóva-visszacsapódások, sőt: fémesen, cseppfolyósan izzó, vérmaszatos higanyban úszó látomások…

Bartus Ferenc legújabb alkotásait, festmény-műveit (a jelenlegi állapotok jegyében): egy virtuális galéria által mutatja be, de többszörös csavarral, illetve áttételes-réteges együttműködéssel. A kiállítás nagyjából így épült, így valósult meg:

Galéria és művész megegyeznek a részletekben, művész felkéri művészettörténészt (Pataki Gábort), aki a karantén miatt nem hagyhatja el lakását, és videófelvétel készítéséhez sincs lehetősége, így: művész felkéri leírót, hogy olvassa fel a művészettörténész által (időközben) elkészített – és email-ben elküldött megnyitószöveget, de (technikai malőrök következtében) a helyzet bonyolódik…

Galéria-vezető, művész, művészettörténész, leíró (változatos kommunikációja, levelezése) által: a galéria valóságos tereiben (is) megrendezett kiállítás megnyitója élőben (a legszűkebb körben) is létrejöhet! A leíró a helyszínen, a látogatók nélküli térben (ó, genius loci!) felolvassa Pataki Gábor írását, és ezen aktust egy beépített (téglába ágyazott) kamera rögzíti…

A megnyitószöveg egy-egy részlete így hangzik:

Mikor néhány évvel ezelőtt megnyitottam Bartus Ferenc kiállítását, a végén megemlítettem Margaret Atwood egyik disztópiáját, melyben egy mesterségesen elszabadított vírus gyakorlatilag kipusztítja az emberiséget. Most, mikor megnyitom – Nagy Zopán közreműködésével – Bartus Ferenc kiállítását, ezt csak virtuálisan, otthonról tehettem, egy, az emberiségre rászabadult vírus következtében…

Korábbi, rejtélyes, szinte emberként viselkedő állatok, homunkuluszok és zombik hol szarkasztikus, hol mélabús találkozásait megjelenítő képei inkább egy időn kívüli világban, egy félig még éretlen, félig már poshadt Paradicsomban lebegtek. Újabb művei viszont – melyek mintha 10 évvel korábbi, túlexponált fotókra emlékeztető munkáira utalnának vissza – teret, időt és történelmet találtak maguknak…

Ám, a bizonyos-bizonytalan alak(zat)ok: tudat-tágító átütések, kortalan kép(méz)ragacs pergetések, pszichológiai (ön)idézések, át- és visszacsorgások, zsigeri és emulzió-befolyások, szakadások, felület-maratások… – elmélkedik közben (a leíró elméjében) egy belső látogató…

És tovább hallgatja Pataki Gábor gondolatait: a köröttünk hullámzó, nehezen meghatározható és kódolható, hol iszamósan zselészerűnek, hol rozsdafoltok tarkította, ragyák verte fémes felületnek ható közeg: taktilis képességeinket is bizsergésre késztető, hol nyúlós, hol lebegő, hol pedig földtani mintákra emlékeztető felületté válik…

S e részletek – ellentétben Nádas Péter önéletírásának címével – nem „világolnak”… Néma árnyakként derengenek csupán, szigetekként a színek kocsonyás közegében. Mindenesetre becsüljük meg őket, mert ha ők is elmerülnek, nem marad más számunkra, mint a Bartus egyik (korábbi) képén bús eltökéltséggel korcsolyázó, nyomainkat már csak arcvonásaiban őrző amőba…

– –

Sóhaj, száraz köhögéseken túli, maszkos (sűrű, kissé nehézkes) lélegzetvétel: ahhh… Ó, szerv-szövetek, tüdő-röntgen kivetítések, elektromos ideg-végződések… – Folytatja a leíró, majd, szemeit lehunyva, a következőket látja:

A sötét iszappal, fixírrel, bedöglött hívóval átitatott alakok felénk indulnak… Buja asszonyok, torzók, najádok, mitológiai csonkok, illetve az Epreskert megkövült modelljei, fekete moha-leplekkel, penészedő üveg-negatívokkal benőtt aktok szellemei…

S amott, az alkony peremeit körül-ölelve, élettereinket is lassan ellepve, jönnek és jönnek az egyik ős-princípium: Nüx (az Éjszaka Istennőjének) gyermekei is! – – – – – Igen, már vészesen közelednek, és sötét (sz)árnyaikkal beborítják a világot:

Momus, Moros, Oizys, Hémera, Erisz, Kharón, Hüpnosz, Morpheusz, Thanatosz, Eleos, Dolos, Atroposz és a Moirák, Aithér, Klóthó, Kérethik, Philotes, Lakheszisz, Apate, Phantasos, Hybris, Gerasos, Lüssza, Oneiroi, Amicitia, aztán a Heszperiszek, és Epiphron, Contentio, Dumiles, Euphrosyne, Epaphus, majd Erósz és Nemeszisz…

– –

A pa(ra)te(ore)tikus, organikus, befelé omló térképek, mint energia-vetélések: a negentrópia hő-határain túl is lüktetnek, persze nem utakat és támpontokat mutatnak, mindinkább érzeteket, absztrahált remény-nyomokat s plazma-réteg szerű örvényekbe merengő (sejtelmes, definiálhatatlan) elvágyódásokat…

(MAMŰ Galéria, Budapest, 2020. 04. 17 – 05. 01.)

 

Ikon (mixed media 30×24 cm) Flashback (mixed media 50×60 cm) Zóna (mixed media 133×100 cm) Nüx gyermekei (mixed media 50×60 cm) Ofélia (mixed media 50×60 cm) Destroyed movement (mixed media 50×60 cm) Trip (mixed media 50×60 cm) Etap mixed (media 50×60 cm) Etap II (mixed media 50×60 cm)

 

 


Címke: , , , , , ,
2020.08.11 - tiszatáj

TISZT ÉS KÉM: A DREYFUS-ÜGY
Kisebb botrányt váltott ki az új Polanski-film francia premierje. Feminista csoportosulások állták el néhány mozi bejáratát, ami miatt az adott helyen műsorra sem kerülhetett a Tiszt és kém, Valentine Monnier színésznő sokadikként vádolta nemi erőszakkal a direktort, plusz az idei Césaron legjobb rendezői díjjal kitüntetett Polanski ellen kirohanással, ironikus tapssal és „Éljen a pedofília!”-kirohanással reagált Adéle Haenel és Céline Sciamma, a Portré a lángoló fiatal lányról sztárja és rendezője… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.08.10 - tiszatáj

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

>>>
2020.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ HARAG ANITÁVAL
Július 29-én, a Grand Café új, Ráolvasás című zenés irodalmi sorozatának keretében mutatták be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötetét Szegeden. Az est apropóján a szerzővel hiányról, a nyelv elnyomó és teremtő szerepéről, párkapcsolatok és parkolóhelyek egymásra olvashatóságáról beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.08.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A LB27 ZENEKAR TAGJAIVAL
A Ladánybene 27 zenekartól származik az első reggae, dub és riddim lemez Magyarországon. A zenekar 35 éve folyamatosan aktív, a nevéhez kötődik az LB27 Reggae Camp is, a hazai reggae élet legfontosabb eseménye. 2020-ban egy új nagylemezt terveznek kiadni és amint lehetséges, már pörgetnék is a reggae beatet a színpadokon… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.08.06 - tiszatáj

DÓM TÉR PÓTÉVAD
Csaknem teljesen áldozatul esett a koronavírus-járványnak az idei szabadtéri szezon. Végül nyár végére tudtak annyit lazítani a korlátozásokon, hogy pár előadást meg lehetett tartani. A Szegedi Szabadtéri Játékok 4000 fős Dóm téri nézőterét, a hozzá tartozó színpaddal és fémvázas világítóállványzattal azonban nem építették föl. Túl nagy lett volna a költség és a kockázat… – MÁROK TAMÁS BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.08.05 - tiszatáj

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY
Fehér Renátó másodikként megjelent Holtidény és első, Garázsmenet, című kötetének az összevetésekor például hamar kiderül, hogy a két könyv közti különbség kevésbé tematikus, mint inkább nyelvi jellegű. Ebből a szempontból számomra elsősorban az a legfontosabb, hogy míg szerzőnk nemzedékének egyes hangadói az úgynevezett poszthumán létezés poétikáját az én-eltűnés, a helytől, időtől elszakadó örök útonlevés pszeudo-személyes identitáskonstrukcióival, a testfétis vagy a másik stb. idiomatizmusaival írják, addig költészetével Fehér Renátó azok köréhez kötődik, akik munkáikkal az itt és most világához kapcsolódóan, annak teljességigényű esztétikai bemutatását kívánják színre vinni… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő