05.20.
| Közös, szolidaritáson alapuló kampány indult >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
05.22.
| Táncold körbe Magyarországot online! >>>
06.18.
| Világszerte elérhető lesz a Müpa Wagner-fesztiválja >>>
05.14.
| Ezen a héten a Hóhérokat adja a Miskolci Nemzeti Színház! >>>
05.15.
| Új MADOKE-akció >>>
05.08.
| Vírushelyzet vs. szerzői jog >>>
06.12.
| A Quasimodo költőverseny fesztivállá növi ki magát. >>>
05.11.
| 25 éves a Söndörgő >>>
05.07.
| Online közvetítik a Prágai Tavasz fesztivált >>>
05.04.
| OSZK – Trianon 100 – Történelmünk tragikus sorsú művészeti alkotásai >>>
NAPI TANDORI

05.28.
| Elhunyt Dr. Diószegi István történész >>>
05.26.
| Ezek a könyvek esélyesek az idei Merítés-díjra >>>
05.26.
| Wa(l)king the city – Pályázati kiírás >>>
05.22.
| Online tárlaton láthatók a szegedi Táblaképfestészeti Biennálé alkotásai >>>
05.21.
| Könyvtárak az álhírek ellen a koronavírus-járvány idején is >>>
05.18.
| Elindult a Cinego >>>
05.13.
| Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesText >>>
05.12.
| Nádasy Erika kapta idén a Déryné díjat! >>>
05.05.
| Elstartolt az 1749.hu >>>
05.04.
| Értéket ment és munkahelyeket teremt a Népi Építészeti Program >>>
04.28.
| Zene otthonmaradáshoz – Lounge remix album a Kerekes Bandtől >>>

Aczél Géza, Samuel Martin Eno Belinga, Gömöri György, Julesz János, Rékai Anett, Vajsenbek Péter versei

Bene Zoltán, Kovács Katalin, Nyerges Gábor Ádám prózája

Bartha-Kovács Katalin, Éles Árpád, Nagy Fruzsina tanulmánya

Bakonyi István, Baráth Tibor, Kabdebó Lóránt, Lukács Barbara, Sántha József, Széchenyi Ágnes kritikája

>>>

Hegedűművész, énekesnő, zeneszerző Szirtes Edina Mókus, aki a komolyzenét tartja anyanyelvének, miközben improvizálva keveri a különböző stílusokat és műfajokat. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán diplomázó alkotótól azt is megkérdeztük, mit csinál, amikor nem a zenél? – ÚJSZÁSZI ILONA INTERJÚJA

>>>

Bogyó és Babóca 4. ‒ Tündérkártyák ‒ 13 + 1 új mese bemutatója
Hír 
2020.04.02 - tiszatáj

Sok kisgyermek várja már türelmetlenül a Bogyó és Babóca 4. ‒ Tündérkártyák mozifilm megjelenését. Amint lehetőség lesz rá, a filmet a mozikban is láthatják a nézők, a filmszínházak újra nyitásáig azonban a film digitálisan lesz elérhető. A csigafiú és a katicalány legújabb történeteit egy mozijegy áráért otthoni mozizással nézhetik meg kiváló minőségben a családok április 2-tól a Magyar Telekom és hamarosan a Vodafone tVOD programkínálatából.

Bartos Erika Bogyó és Babóca meséi több mint 15 éve töretlen népszerűségnek örvendenek a legkisebb korosztály körében. A csigafiú és a katicalány történeteit 2010 óta három alkalommal már a filmvásznon is láthatták a gyerekek a KEDD Stúdió jóvoltából. A sorozat mindhárom filmje bemutatásának évében a három legnézettebb magyar film egyike volt, és sok kisgyermek számára jelentette a legelső moziélményt. A legutóbbi bemutató óta eltelt több mint 5 évben a legkisebbek új generációi is megszerették a Bogyó és Babóca történeteket.

Bogyó és Babóca 4. ‒ Tündérkártyák ‒ 13 + 1 új mese címmel nemrég készült el az elmúlt évtized legsikeresebb magyar gyerekfilm-sorozatának negyedik része. Az új produkció iránt már most nagy az érdeklődés. A filmhez kapcsolódó rajzpályázatra, amelyet Bartos Erika szerző közreműködésével írt ki február elején a filmet gyártó és forgalmazó KEDD Stúdió, 175 településről közel 3500 gyermektől érkeztek rajzok az óvodák közvetítésével. A gyerekek számtalan kedves meglepetésajándékot kaptak Bartos Erikától. A győztes óvoda pedig – egyebek mellett – Bartos Erika kézzel készített léghajóját kapja meg ajándékba.

A rajzpályázaton résztvevő kis alkotók mellett is számtalan kisgyermek várja már, hogy a mozivásznon láthassa az új Bogyó és Babóca-filmet. Amint újból kinyitnak a filmszínházak, a Tündérkártyák-at a mozikban is láthatják kicsik és nagyok. Jó hír a sorozat rajongói és sok kisgyermekes család számára, hogy a mozi bemutatóig a Magyar Telekom és a Vodafone tVOD programkínálatából is elérhetővé válik a Bogyó és Babóca 4. ‒ Tündérkártyák rajzfilm. Április 2-tól így egyetlen mozijegy áráért biztonságos otthoni környezetben tudja sok család megnézni a csigafiú és a katicalány 13 + 1 új történetét.

 

 

TÜNDÉRKÁRTYÁK

Az előző három részhez hasonlóan a Bogyó és Babóca 4. ‒ Tündérkártyák című rajzfilm elsősorban a 2-6 éves gyerekeket szólítja meg. A Pro Familiis, Aranykönyv és Janikovszky Éva-díjas író, Bartos Erika bájos karakterei játékosan, különböző kalandokon keresztül fedezik fel az őket körülvevő világot. A 13+1 egymás után fűzött epizódból a gyerekek megtudhatják többek között, kinek gyűjtötte a tengerparton a legszebb kagylókat Ugri és Szellő, hogyan jut el egyedül a tücsök koncertjére a Holdbogár, aki nem tud járni, vagy hogy mi sül ki abból, ha a kicsiknek és nagyoknak együtt kell fociznia. A Bogyó rajza című történet arra világít rá, hogy amit valaki csúnyának tart, azt más szépnek láthatja, hogy néha az elrontott, ügyetlen dolgokból születnek a legszebb alkotások, míg a Buborék és a Tündérkártya epizódok az óvodások közti konfliktusok feloldására mutat példát.

 

AZ ALKOTÓK A FILMRŐL

A Bogyó és Babóca negyedik részének bemutatása kapcsán Bartos Erika elmondta, hogy a kisgyerekek csak akkor zárják szívükbe a mesét, ha értik és érzik, hogy hozzájuk szól. „Ma a Bogyó és Babóca sorozat már egy tág univerzumot alkot, de számomra ugyanazt a kedves világot jelenti, mint a kezdetekben. A mesekönyves pálya mozgatórugója az ihlet, az egyedi ötlet, a gyereklélekre nyitott rezonancia, az óvodás korosztállyal való összhang, szimbiózis, ami belülről fakad, nem lehet máshonnan meríteni, vagy iskolapadból tanulni. Rendszeresen tartok meseprogramot az ország megannyi településén és határon túli magyar vidékeken, mindegyik találkozás ugyanolyan szép. A gyerekek a szívükkel látnak, számomra az ő szeretetük jelenti az igazi elismerést.”
Az új szereplő, Holdbogár megjelenésével az animációs film forgatókönyvét is jegyző Bartos Erika a fogyatékossággal élőkre is ráirányítja a fiatal nézők figyelmét ‒ ami fontos üzenete az új filmnek. „Szívet melengető, ahogyan Holdbogár figurájával a fogyatékosság témája megjelenik a mesében: természetesen, kedvesen, segítségadásra, összefogásra sarkalva. Ennél szebben talán nem is lehet a megismerés, az elfogadás fontosságát közvetíteni a legfogékonyabb korosztály számára!” – hangsúlyozza a legkisebbek érzékenyítésének jelentőségét Koós-Lukács Tímea, a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetségének (FODISZ) kommunikációs igazgatója.
A mesélőnek és közel félszáz szereplőnek a hangját továbbra is Pogány Judit, Kossuth- és Jászai Mari-díjas kiváló színművész kölcsönzi, felelevenítve a magyar szinkron-színészet legnemesebb hagyományait. A sorozat hangzásvilágát és zenéit a Kifli Zenekar alkotta.
A könyvek filmes adaptációjáról Bartos Erika elmondta, hogy „a film számos apró részlettel gazdagította a meséket, a mozgások karakteresebbé tették a figurákat, Pogány Judit hangja életre keltette a mesehősöket, miközben a történetek és a rajzi világ mit sem vesztett a könyvben megszokott stílusból.” A Kedd Stúdió kapcsán az írónő megjegyezte: „Szerencsés vagyok, több mint egy évtizede dolgozunk együtt összhangban, egymást inspirálva. Jobb filmes partnert el sem tudnék képzelni.”

A rajzfilm rendezője, Antonin Krizsanics az előző évadokhoz hasonló figyelemmel és odaadással dolgozott azon, hogy az egyedi mozdulatokkal, mozgásformákkal életre keltett szereplők épp olyan szerethetők legyenek, mint a könyvekből megismert, kézzel megrajzolt karakterek. A film másik rendezője és egyben producere az Oscar-díjra jelölt M. Tóth Géza hangsúlyozta: „A negyedik Bogyó és Babóca sorozat és mozifilm ugyanazzal a nagy szakmai és emberi gondossággal készült, mint a korábbi epizódok. Azzal a felelősség-érzéssel és alapossággal, amellyel csakis a legkisebbek számára készít ajándékot az ember.”
A Bogyó és Babóca korábbi részei számos hazai és nemzetközi elismerésben részesültek az elmúlt évek során: 2011-ben a legjobb rajzfilmnek választották a Jiangyini Nemzetközi Gyerekfilm-fesztiválon, 2013-ban pedig az olaszországi Premio Cartoon Kids díjat és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál közönségdíját is elnyerte. 2017-ben a Bogyó és Babóca rajzfilm megkapta a zsűri különdíját Hszianban, a 6. Nemzetközi Animációs Fesztiválon.

 

TÜNDÉRKÁRTYÁK RAJZPÁLYÁZAT ‒ A film bemutatása alkalmából a KEDD Stúdió Bartos Erika közreműködésével országos rajzpályázatot hirdetett meg óvodák részére.

A rajzokat itt tudják megnézni: https://www.facebook.com/pg/kedd.net/photos/?tab=albums&ref=page_internal

Interjú Bartos Erikával a Bogyó és Babóca 4. – Tündérkártyák kapcsán: https://www.manoprogram.hu/86-interview/2526-interju-bartos-erikaval-a-bogyo-es-baboca-4-tunderkartyak-cimu-mozifilm-bemutatoja-alkalmabol?fbclid=IwAR2K6gzkmizX6A-ccuyZtHuSBjTqBaJuu70jDpJzAVBYwFaJ2eR5ajvwLkY

A Bogyó és Babóca 4. – Tündérkártyák – 13 + 1 új mese című film április 2-tól a Magyar Telekom és a Vodafone tVOD programkínálatában látható. A film korhatár nélkül megtekinthető.



2020.05.28 - tiszatáj

J. M. W. TURNER THOMSON’S AEOLIAN HARP (THOMSON ÆOLHÁRFÁJA)
„William Turner minden idők egyik leghíresebb és legeredetibb művésze; festészetével kapcsolatban a szakirodalom többsége szuperlatívuszokban fogalmaz. A művészettörténetben a „fény őrültjeként” emlegetik, „aki valóságos katalógusát adta a fenségesnek”, és aki „a végsőkig kifinomult ábrázolásaival ajándékozott meg minket”. Turner munkássága és hagyatéka azonban nemcsak képzőművészeti, de lírai alkotásokat is tartalmaz – amint erre elenyészően kevesen, de az utolsó ötven év kutatásai közül többen is felhívták a figyelmet […]

>>>
2020.05.27 - tiszatáj

RÉVÉSZ EMESE: SIMI ÉS A RENDETLEN BETŰK
Révész Emese nevével eddig leggyakrabban művészettörténeti kontextusban találkozhattunk, a gyermekkönyvek kapcsán is leginkább művészettörténeti, illusztrációs kérdésekkel összefüggésben. Most megjelent könyvével a gyermek- és ifjúsági irodalom platformján jelentkezett, az elemzői oldalról az alkotói oldalra térve át. Könyvének főhőse Simi, az óvodából iskolába kerülő kisfiú, akinek iskolakezdő éve jelentősen különbözik osztálytársaitól… – KATONA ANDREA KRITIKÁJA

>>>
2020.05.26 - tiszatáj

BÖDECS LÁSZLÓ: AZ ÁRVÍZ HELYE
Bödecs László második kötete is a hiány esztétikájára épít, ahogy számos műalkotás a XX. század elejétől egészen napjainkig. A hiányérzet, a töredezettség, szétesettség, az értékvesztettség tapasztalatából táplálkozó művek a világot, a dolgokat in absentia ábrázolják. A hiány azonban olyan jel nélküli jelölet, olyan üres hely, lyuk, hézag, repedés, űr stb., amely mindig a valamivel – az artikulálhatóval, jelenlévővel – szembeállítható. A semmi is a valamivel, mindennel szemben megképződő nemlét… – VISY BEATRIX KRITIKÁJA

>>>
2020.05.25 - tiszatáj

AZ ELSŐ ÁRULÓ

Radikális baloldaliként indult, Pasolini barátjaként tartották számon az idén 81 éves Marco Bellocchiót, jóllehet tavalyi maffiadrámája végképp nem bír semmilyen újító, pláne felforgató szándékkal: Az első áruló olykor csúnya kilengésekkel, de összességében biztos kézzel felépített biopic, amelynek esélye sincs, sőt, talán soha nem is akart a legnagyobbak közé emelkedni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOZÓKY FELÍCIA AKA I AM SOYUZZAL
Az I Am Soyuzt hallgatva úgy érzed magad, mintha belekerültél volna egy álomba, ahol minden megtörténhet. Bozóky Felícia különböző emberi érzelmekkel apellál és közelebb hozza, érthetőbbé teszi őket számunkra. A jelenleg is orvosként praktizáló, sürgősségi osztályon dolgozó singer-songwriter mesél nekünk… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

Hegedűművész, énekesnő, zeneszerző Szirtes Edina Mókus, aki a komolyzenét tartja anyanyelvének, miközben improvizálva keveri a különböző stílusokat és műfajokat. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán diplomázó alkotótól azt is megkérdeztük, mit csinál, amikor nem a zenél? – ÚJSZÁSZI ILONA INTERJÚJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

GERGELY ÁGNES: A SZOMJÚSÁG ÁRA. KÉT REGÉNY
Gergely Ágnes lírája, tárcái, memoárja és regényei szorosan összetartoznak, írásainak mélyrétegeiben beforratlan, újra meg újra feltépett sebek sejlenek fel. Regényei szereplőinek az életét egyéni és kollektív traumák, a személyiséget eltörölni próbáló hatalmi rendszerek alakítják. „Mi is megtapasztaltuk a már elfelejtett szavak – mint éhség, szomjúság és hazátlanság – elemi jelentését” – írja Pilinszky János. Gergely Ágnes azt tárja elénk, mi lett ennek a gyötrelmesen megtapasztalt, majd elfelejteni próbált elemi szomjúságnak az ára… – POLGÁR ANIKÓ KRITIKÁJA

>>>
2020.05.16 - tiszatáj

CAPONE
5 év karrierpokol után új filmmel jelentkezett Az erő krónikájával hirtelen felkapottá, majd gyorsan kegyvesztetté vált Josh Trank. Szerzői kommentárokkal dúsított anti-gengsztermozijában végig ott lüktet fiaskójának összes zöngéje: drogmámoros, alkoholgőzben pácolt, kreatív nézeteltérésekkel, végül idegösszeomlással dúsított rendezőpályáját a szesztilalom legismertebb gengszterének hattyúdalával állítja párhuzamba… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő