07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Kortárs mesekönyv a Bálint Ágnes rajongóknak – meg az unokáiknak
2020.03.22 - tiszatáj

A FUTRINKA UTCÁN TÚL

„A Futrinka utcába — mint ezt mindenki tudja — a 99-es autóbusszal lehet eljutni, csak azt nem tudja mindenki, honnan is indul ez az autóbusz. Ritka járat, néha félórát, háromnegyed órát is várni kell rá, ezért aztán a Futrinka utca lakói ritkán jönnek be a városba” – hangzik a Mi újság a Futrinka utcában? című, 1964-ben kiadott mesekönyv első mondata. Több mint fél évszázad telt el Bálint Ágnes nagysikerű kötetének megjelenése óta, ám ma is sokan váltanának jegyet arra a bizonyos 99-es buszjáratra. Az írónő öröksége azért örvend töretlen népszerűségnek még ennyi idő elteltével is – vitathatatlan tehetsége, írói kvalitása mellett –, mert egy olyan világban alkotott, ahol nem voltak egész napos mesecsatornák vagy interneten bármikor megtekinthető videótartalmak. Nagyszüleink és szüleink nemzedéke is a Magyar Televízió esti meséin szocializálódott, így nem csoda, ha szeretettel emlékeznek vissza a kedves bábfigurákra.

A Futrinka utcán túl címet viselő mesekönyv pontosan ezt a nosztalgiahullámot lovagolja meg. A mindössze 64 oldalas kötet – mely hat, esti mese hosszúságú, egyszerű cselekményű mesét tartalmaz – a Manó Könyvek gondozásában jelent meg. A cél világos: felfrissíteni a tíz éve elhunyt írónő emlékét, továbbgondolni a kedves régi karaktereket, valamint Bálint Ágnes történeteiből ihletet meríteni újabb történetek papírra vetéséhez. Éppen ezért a kezdeményezők nem bízták a véletlenre az írók névsorát, hiszen már befutott, népszerű kortárs szerzők ragadtak tollat: Berg Judit, Lackfi János, Kertész Edina, Szabó T. Anna, Tamás Zsuzsa és Tóth Krisztina. A kötet illusztrálására Maros Krisztinát kérték fel, aki saját stílusában próbálta újragondolni a mesehősöket. A pasztelltechnikát több okból is jó választásnak tartom. Egyrészt kiválóan ötvözi a rajz és a festmény jellemzőit, ezáltal téve izgalmasabbá a Futrinka utca lakóinak jól ismert ábrázolását, valamint a pasztellkrétás rajzok az olvasó gyermekkori emlékeit is előhívhatják, hiszen ki ne vett volna részt közösségi aszfaltpingálásban?

A könyv borítóján nem találunk korosztályi besorolást, már ha egy háttérbe olvadó, faágról lelógó 7-es számot nem veszünk annak. De én nem vettem, mert semmilyen szövegmagyarázat nincs hozzáfűzve, akár sorozatszámra is vonatkozhat. Ha pedig mégis korosztályi besorolás akar lenni, akkor ne higgyünk a kötetnek: nyugodt szívvel lehet felolvasni belőle óvodásoknak és elsősöknek is, hiszen a mesék több generációt is megszólítanak. A kötet a „nagyszülők és unokáik” kedvencének aposztrofálja a Futrinka utcát, vagyis nem szűkítik le a célközönséget a rutinszerű „gyerek vagy felnőtt” megkülönböztetés alapján. Nagyon is indokolt döntésnek tartom, hogy nemcsak nagyszüleink, szüleink generációjára gondolnak a nosztalgikus mesékkel, hanem a legkisebbekre is, akik koruknál fogva még valószínűleg nem is hallottak Bálint Ágnesről. Ebben látom a kötet legnagyobb érdemét: ahelyett, hogy görcsösen ragaszkodna az írónő korpuszanyagához, képes a Bálint Ágnes-i örökség továbbadására. Ez már csak abból a praktikus okból is kiváló kezdeményezés, hogy a közös meseolvasás erősíti a gyerekek és szüleik, nagyszüleik kapcsolatát az együtt töltött idő, a mesékről való beszélgetés és a tapasztalatok megosztása által. Az olvasást és annak tanulását elősegítve a kötet gondozói nagyobb betűkkel szedték a meséket, így az esetleg gyengén látó idősebbeknek sem okozhat gondot az olvasás. Az előszóban Csapody Kinga (a kötet szerkesztője) úgy festi elénk Bálint Ágnes személyiségét, életének főbb eseményeit, mintha egy mesét olvasnánk. A könnyed stílusú bevezető megalapozza a kötet hangulatát, ugyanis Csapody nem zsonglőrködik évszámokkal, intézménynevekkel és egyéb olyan adattal, mely a kötet szándékából adódóan felesleges lenne, hanem a lényeges dolgokra összpontosít: mi az, amit fontos tudnia egy mai kisgyermeknek Bálint Ágnesről? Ennek ellenére az előszóba ágyazva találunk egy – gyerekek számára érdektelenül – részletes listát az írónő műveiről és díjairól. Minden bizonnyal ez az átfogó felsorolás hivatott arra, hogy a felnőtteket is bevonja a diskurzusba a gyermekolvasók mellett, vagyis az előszó ezen a ponton szem elől téveszti eredeti célját: irodalomtörténeti munkát is próbál végezni egy gyermekeket célzó népszerűsítő ismertető keretén belül. Az előszó szövege azonban – már csak beszédmodorából adódóan is – az írónőt hírből sem ismerő óvodásokat, kisiskolásokat célozza, hiszen a Bálint Ágnes meséin, tévéjátékain felnövő korosztály már birtokában van ezeknek az információknak. („A szüleid lehet, hogy emlékeznek Szimat Szörény kalandjaira, kérd meg őket, hogy mutassák meg neked, nagyon érdekes sorozat volt.”) Az előszó az ismeretterjesztő és népszerűsítő tevékenység mellett szponzorált tartalmat is magába foglal: „Gyereknap környékén mindenképp kérjétek meg a szüleiteket, hogy vigyenek el benneteket a Bálint Ágnes Mesefesztiválra, ahol minden évben, két napon át rengeteg mesével és játékkal, zenés programokkal várnak benneteket Vecsésen, a Bálint Ágnes Kulturális Központ.” Ameddig az előszó stílusa és a nagybetűs írásmód inkább a gyermekeket célozza, egy-két poén csak a felnőttek számára érthető: „Az egyik tanár, Szummakum Ló Ede, éppen az udvaron legelészett. Udvariasan bemutatkoztak neki [a diákok], és ő is kézfogásra nyújtotta a mellső patáját. Hangsúlyozta, hogy a teljes nevét szereti használni, mert roppant büszke a tudományos eredményeire, és nem szíveli, ha csak simán Ló Edének szólítják.”

„[…] lesznek humán és reál tárgyak is. – Mi az a humán tárgy? – faggatta izgatottan Gücülke a padszomszédját. Cica-Mica azt válaszolta, hogy biztosan az emberekről tanulnak majd, de pontosan ő se tudja.”

A kötet egyik legnagyobb erénye a változatosság: a szerzők eltérő elképzeléseik és stílusuk révén más-más módon nyúltak hozzá Bálint Ágnes örökségéhez. Berg Judit Ki lesz a gazdám? című meséje az egyik legnépszerűbb karakter, Frakk köré sző egy kerettörténetet, felhasználva az írónő biográfiájának egyes mozzanatait is. Kertész Edina szövege (Manócska és a madárijesztők) a Bálint Ágnes-meseuniverzumra jellemző békés, meghitt légkört idézi fel, bepillantást nyújtva a Futrinka utca lakóinak délutáni idilljébe, amikor is Manócska elmesél egy történetet az unatkozó Mazsolának és Tádénak. A Lükő, Koponyó, Berettyó és a negyven rabló Lackfi Jánostól megszokott módon a nyelvi játékra helyezi a hangsúlyt. A történetbe népmesei elemeket sző, ezáltal az írónő népmesegyűjtő-tevékenységére hívja fel a figyelmet. Szabó T. Anna meséjét – Az elvarázsolt verébkisasszonyt – Bálint Ágnes első könyve ihlette (Az elvarázsolt egérkisasszony). A két szöveget összevetve, a címek hasonlóságán túl a főszereplők átváltozástörténetében is párhuzam vonható. Tamás Zsuzsa Ágyúgolyó és szilvás gombóc című meséjében – Kertész Edina koncepciójához hasonlóan – a megszokott Futrinka utcai világ tárul az olvasó elé, ahol nincsenek nagy bonyodalmak, de még az aprócska problémák is pillanatok alatt megoldódnak. A Bálint Ágnes-i univerzum azonban kitágul, így az ismertebb karakterek (Mazsola, Tádé, Manócska) frappáns módon Tamás Zsuzsa gyerekkönyvének Mimi és Bori nevű nyuszihőseivel ismerkednek össze. A kötet utolsó darabja, a Malac és Liba iskolába megy szintén ebből az ötletből építkezik: Tóth Krisztina saját meseszereplőit, Gáborkát, Malacot és Libát helyezi el a Futrinka utcában. Ennél a mesénél érezhető legkevésbé a kötet eredeti célja, ugyanis a hangsúly Tóth Krisztina mesevilágán van. Mind a hat történet kiváló alkotás a maga nemében, a mesék megítélése esetleg aszerint változhat, hogy az olvasónak milyen elvárásai vannak a kötettel kapcsolatban. Amennyiben az olvasó nosztalgiázni szeretne a kötet megvásárlásával, és kifejezetten a Futrinka utca lakói érdeklik, akkor Berg Judit, Kertész Edina és Tamás Zsuzsa meséiben biztosan örömét leli majd, de ha nem bánja, hogy a Futrinka utca világa perifériára szorul más karakterek beemelése vagy a megszokott hangulattól való eltérés miatt, akkor a másik három szerző, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina és Lackfi János meséi is biztosan sikert aratnak. A Bálint Ágneshez köthető olvasatok mellett a történetek olyan gyermekek által ismert, klasszikus művekből vett intertextusokat is tartalmaznak, mint például az Ali baba és a negyven rabló vagy a Hófehérke és a hét törpe.

A Futrinka utcán túl kötetcím telitalálat: a szerzők olyan mozaikokat villantanak fel, melyek „túl”-mutatnak a Futrinka utca világán. Bár ezen a terepen nem csak a megszokott szereplőkkel és motívumokkal találkozunk, a megfogalmazott gondolatok ma is örökérvényűek. A történetek mondanivalója megszívlelendő: a közösségi élet, az egymásra figyelés és az empátia fontosságára hívják fel a figyelmet. Hiszen miért is jött volna létre anno a Futrinka utca, ha nem azért, hogy szórakoztasson és alapvető emberi értékeket nyújtson – életkortól függetlenül?

Vojnics-Rogics Réka

 

A Futrinka utcán túl

Manó Könyvek, 2019

64 oldal, 2490 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő