04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Kortárs mesekönyv a Bálint Ágnes rajongóknak – meg az unokáiknak
2020.03.22 - tiszatáj

A FUTRINKA UTCÁN TÚL

„A Futrinka utcába — mint ezt mindenki tudja — a 99-es autóbusszal lehet eljutni, csak azt nem tudja mindenki, honnan is indul ez az autóbusz. Ritka járat, néha félórát, háromnegyed órát is várni kell rá, ezért aztán a Futrinka utca lakói ritkán jönnek be a városba” – hangzik a Mi újság a Futrinka utcában? című, 1964-ben kiadott mesekönyv első mondata. Több mint fél évszázad telt el Bálint Ágnes nagysikerű kötetének megjelenése óta, ám ma is sokan váltanának jegyet arra a bizonyos 99-es buszjáratra. Az írónő öröksége azért örvend töretlen népszerűségnek még ennyi idő elteltével is – vitathatatlan tehetsége, írói kvalitása mellett –, mert egy olyan világban alkotott, ahol nem voltak egész napos mesecsatornák vagy interneten bármikor megtekinthető videótartalmak. Nagyszüleink és szüleink nemzedéke is a Magyar Televízió esti meséin szocializálódott, így nem csoda, ha szeretettel emlékeznek vissza a kedves bábfigurákra.

A Futrinka utcán túl címet viselő mesekönyv pontosan ezt a nosztalgiahullámot lovagolja meg. A mindössze 64 oldalas kötet – mely hat, esti mese hosszúságú, egyszerű cselekményű mesét tartalmaz – a Manó Könyvek gondozásában jelent meg. A cél világos: felfrissíteni a tíz éve elhunyt írónő emlékét, továbbgondolni a kedves régi karaktereket, valamint Bálint Ágnes történeteiből ihletet meríteni újabb történetek papírra vetéséhez. Éppen ezért a kezdeményezők nem bízták a véletlenre az írók névsorát, hiszen már befutott, népszerű kortárs szerzők ragadtak tollat: Berg Judit, Lackfi János, Kertész Edina, Szabó T. Anna, Tamás Zsuzsa és Tóth Krisztina. A kötet illusztrálására Maros Krisztinát kérték fel, aki saját stílusában próbálta újragondolni a mesehősöket. A pasztelltechnikát több okból is jó választásnak tartom. Egyrészt kiválóan ötvözi a rajz és a festmény jellemzőit, ezáltal téve izgalmasabbá a Futrinka utca lakóinak jól ismert ábrázolását, valamint a pasztellkrétás rajzok az olvasó gyermekkori emlékeit is előhívhatják, hiszen ki ne vett volna részt közösségi aszfaltpingálásban?

A könyv borítóján nem találunk korosztályi besorolást, már ha egy háttérbe olvadó, faágról lelógó 7-es számot nem veszünk annak. De én nem vettem, mert semmilyen szövegmagyarázat nincs hozzáfűzve, akár sorozatszámra is vonatkozhat. Ha pedig mégis korosztályi besorolás akar lenni, akkor ne higgyünk a kötetnek: nyugodt szívvel lehet felolvasni belőle óvodásoknak és elsősöknek is, hiszen a mesék több generációt is megszólítanak. A kötet a „nagyszülők és unokáik” kedvencének aposztrofálja a Futrinka utcát, vagyis nem szűkítik le a célközönséget a rutinszerű „gyerek vagy felnőtt” megkülönböztetés alapján. Nagyon is indokolt döntésnek tartom, hogy nemcsak nagyszüleink, szüleink generációjára gondolnak a nosztalgikus mesékkel, hanem a legkisebbekre is, akik koruknál fogva még valószínűleg nem is hallottak Bálint Ágnesről. Ebben látom a kötet legnagyobb érdemét: ahelyett, hogy görcsösen ragaszkodna az írónő korpuszanyagához, képes a Bálint Ágnes-i örökség továbbadására. Ez már csak abból a praktikus okból is kiváló kezdeményezés, hogy a közös meseolvasás erősíti a gyerekek és szüleik, nagyszüleik kapcsolatát az együtt töltött idő, a mesékről való beszélgetés és a tapasztalatok megosztása által. Az olvasást és annak tanulását elősegítve a kötet gondozói nagyobb betűkkel szedték a meséket, így az esetleg gyengén látó idősebbeknek sem okozhat gondot az olvasás. Az előszóban Csapody Kinga (a kötet szerkesztője) úgy festi elénk Bálint Ágnes személyiségét, életének főbb eseményeit, mintha egy mesét olvasnánk. A könnyed stílusú bevezető megalapozza a kötet hangulatát, ugyanis Csapody nem zsonglőrködik évszámokkal, intézménynevekkel és egyéb olyan adattal, mely a kötet szándékából adódóan felesleges lenne, hanem a lényeges dolgokra összpontosít: mi az, amit fontos tudnia egy mai kisgyermeknek Bálint Ágnesről? Ennek ellenére az előszóba ágyazva találunk egy – gyerekek számára érdektelenül – részletes listát az írónő műveiről és díjairól. Minden bizonnyal ez az átfogó felsorolás hivatott arra, hogy a felnőtteket is bevonja a diskurzusba a gyermekolvasók mellett, vagyis az előszó ezen a ponton szem elől téveszti eredeti célját: irodalomtörténeti munkát is próbál végezni egy gyermekeket célzó népszerűsítő ismertető keretén belül. Az előszó szövege azonban – már csak beszédmodorából adódóan is – az írónőt hírből sem ismerő óvodásokat, kisiskolásokat célozza, hiszen a Bálint Ágnes meséin, tévéjátékain felnövő korosztály már birtokában van ezeknek az információknak. („A szüleid lehet, hogy emlékeznek Szimat Szörény kalandjaira, kérd meg őket, hogy mutassák meg neked, nagyon érdekes sorozat volt.”) Az előszó az ismeretterjesztő és népszerűsítő tevékenység mellett szponzorált tartalmat is magába foglal: „Gyereknap környékén mindenképp kérjétek meg a szüleiteket, hogy vigyenek el benneteket a Bálint Ágnes Mesefesztiválra, ahol minden évben, két napon át rengeteg mesével és játékkal, zenés programokkal várnak benneteket Vecsésen, a Bálint Ágnes Kulturális Központ.” Ameddig az előszó stílusa és a nagybetűs írásmód inkább a gyermekeket célozza, egy-két poén csak a felnőttek számára érthető: „Az egyik tanár, Szummakum Ló Ede, éppen az udvaron legelészett. Udvariasan bemutatkoztak neki [a diákok], és ő is kézfogásra nyújtotta a mellső patáját. Hangsúlyozta, hogy a teljes nevét szereti használni, mert roppant büszke a tudományos eredményeire, és nem szíveli, ha csak simán Ló Edének szólítják.”

„[…] lesznek humán és reál tárgyak is. – Mi az a humán tárgy? – faggatta izgatottan Gücülke a padszomszédját. Cica-Mica azt válaszolta, hogy biztosan az emberekről tanulnak majd, de pontosan ő se tudja.”

A kötet egyik legnagyobb erénye a változatosság: a szerzők eltérő elképzeléseik és stílusuk révén más-más módon nyúltak hozzá Bálint Ágnes örökségéhez. Berg Judit Ki lesz a gazdám? című meséje az egyik legnépszerűbb karakter, Frakk köré sző egy kerettörténetet, felhasználva az írónő biográfiájának egyes mozzanatait is. Kertész Edina szövege (Manócska és a madárijesztők) a Bálint Ágnes-meseuniverzumra jellemző békés, meghitt légkört idézi fel, bepillantást nyújtva a Futrinka utca lakóinak délutáni idilljébe, amikor is Manócska elmesél egy történetet az unatkozó Mazsolának és Tádénak. A Lükő, Koponyó, Berettyó és a negyven rabló Lackfi Jánostól megszokott módon a nyelvi játékra helyezi a hangsúlyt. A történetbe népmesei elemeket sző, ezáltal az írónő népmesegyűjtő-tevékenységére hívja fel a figyelmet. Szabó T. Anna meséjét – Az elvarázsolt verébkisasszonyt – Bálint Ágnes első könyve ihlette (Az elvarázsolt egérkisasszony). A két szöveget összevetve, a címek hasonlóságán túl a főszereplők átváltozástörténetében is párhuzam vonható. Tamás Zsuzsa Ágyúgolyó és szilvás gombóc című meséjében – Kertész Edina koncepciójához hasonlóan – a megszokott Futrinka utcai világ tárul az olvasó elé, ahol nincsenek nagy bonyodalmak, de még az aprócska problémák is pillanatok alatt megoldódnak. A Bálint Ágnes-i univerzum azonban kitágul, így az ismertebb karakterek (Mazsola, Tádé, Manócska) frappáns módon Tamás Zsuzsa gyerekkönyvének Mimi és Bori nevű nyuszihőseivel ismerkednek össze. A kötet utolsó darabja, a Malac és Liba iskolába megy szintén ebből az ötletből építkezik: Tóth Krisztina saját meseszereplőit, Gáborkát, Malacot és Libát helyezi el a Futrinka utcában. Ennél a mesénél érezhető legkevésbé a kötet eredeti célja, ugyanis a hangsúly Tóth Krisztina mesevilágán van. Mind a hat történet kiváló alkotás a maga nemében, a mesék megítélése esetleg aszerint változhat, hogy az olvasónak milyen elvárásai vannak a kötettel kapcsolatban. Amennyiben az olvasó nosztalgiázni szeretne a kötet megvásárlásával, és kifejezetten a Futrinka utca lakói érdeklik, akkor Berg Judit, Kertész Edina és Tamás Zsuzsa meséiben biztosan örömét leli majd, de ha nem bánja, hogy a Futrinka utca világa perifériára szorul más karakterek beemelése vagy a megszokott hangulattól való eltérés miatt, akkor a másik három szerző, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina és Lackfi János meséi is biztosan sikert aratnak. A Bálint Ágneshez köthető olvasatok mellett a történetek olyan gyermekek által ismert, klasszikus művekből vett intertextusokat is tartalmaznak, mint például az Ali baba és a negyven rabló vagy a Hófehérke és a hét törpe.

A Futrinka utcán túl kötetcím telitalálat: a szerzők olyan mozaikokat villantanak fel, melyek „túl”-mutatnak a Futrinka utca világán. Bár ezen a terepen nem csak a megszokott szereplőkkel és motívumokkal találkozunk, a megfogalmazott gondolatok ma is örökérvényűek. A történetek mondanivalója megszívlelendő: a közösségi élet, az egymásra figyelés és az empátia fontosságára hívják fel a figyelmet. Hiszen miért is jött volna létre anno a Futrinka utca, ha nem azért, hogy szórakoztasson és alapvető emberi értékeket nyújtson – életkortól függetlenül?

Vojnics-Rogics Réka

 

A Futrinka utcán túl

Manó Könyvek, 2019

64 oldal, 2490 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2021.04.21 - tiszatáj

TVERDOTA GYÖRGY: HAGYOMÁNY ÉS LELEMÉNY
Kiemelkedően fontos tanulmánykötet jelent meg éppen két éve. Nagy időhatárokat fog egybe, harminc év terméséből állt össze. Az esetleges rossz nyelvek igyekezetét állítsuk meg rögtön. A gyűjtemény nem egy egyébként létező – tipikus – igyekezet terméke, hogy egy szerzőnek legyen sok év után, akár régi szövegekből is, újból egy kötete. Az egész itt lényegesen nagyobbat ad ki, mint az egyes tanulmányok sejtetnék… – SZÉCHENYI ÁGNES KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.17 - tiszatáj

THE FATHER 
Mielőtt bárki kedvét szegné az esetleges teatralitás, nyugodtak lehetünk: Zeller színdarab-adaptációja nemcsak a formai gyerekbetegségektől szabadul meg, hanem egy tematikai irányzat kurrens csúcsdarabjává is avanzsál… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.16 - tiszatáj

Székely Örs szerény költő, még nincs Wikipédia-szócikke se, de pár adat összegyűjthető róla. 1992. május 7-én született Kolozsváron. Brassóban zeneiskolában tanult, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német tanári alapszakos hallgatója volt, a mesterképzést viszont már az ELTÉ-n végezte esztétikán. Jelenleg a doktori disszertációját írja. Tanulmányai mellett volt kántor, alkalmi tudósító vagy service desk agent, ez utóbbi akármit is jelentsen… – BÍRÓ-BALOGH TAMÁS LAUDÁCIÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SYPORCA WHANDAL: VÁKUUM CÍMŰ TÁNC- ÉS PERFORMANCE FOTÓI KAPCSÁN
A szavak elmerültek benne… A bennfentes (mégis független) nézőpontok koncentrált köröket, spirális érzeteket gerjesztettek… A mozdulatok fázisai befelé szakadtak, tér-tágító gondolatokat teremtettek, változatosan és visszatérően sokszorozták önmagukat…

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.14 - tiszatáj

DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

Tovább olvasom >>>
2021.04.10 - tiszatáj

KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő