04.19.
| REÖK – Meghosszabbítva a Táblaképfestészeti Biennálé jelentkezési határideje >>>
04.18.
| Alkotói pályázatot hirdet a Trafó >>>
04.15.
| 6 fesztiválfellépést lehet nyerni a debreceni tehetségkutatón >>>
04.02.
| Bogyó és Babóca 4. ‒ Tündérkártyák ‒ 13 + 1 új mese bemutatója >>>
03.31.
| Magyarországi kulturális javakat tesz elérhetővé a Digipédia >>>
03.31.
| A virtuális térbe költözött a Kazinczy Múzeum >>>
03.30.
| Segíts te is menteni a magyar webet! >>>
03.30.
| Csík János és a Mezzo rendhagyó karanténklipet készített >>>
03.24.
| Információs plakát pályázat a koronavírussal kapcsolatos személyes óvintézkedésekről >>>
NAPI TANDORI

04.02.
| Szolidaritásra buzdítanak a hazai zenészek >>>
04.01.
| Az interneten rendezik meg idén a Krakkói Filmfesztivált >>>
04.01.
| Elindul az színházi háttérszakmák áthidaló támogatására a FESZ Segélyalap >>>
03.31.
| Európai Örökség címet adományozott Szentendrének az Európai Bizottság >>>
03.24.
| Online fesztivált rendez a Friss Hús a korábbi évek filmjeiből >>>
03.23.
| Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek >>>
03.23.
| Számos kulturális intézmény jelentkezik online tartalmakkal >>>
03.22.
| Több száz hangoskönyv lett ingyenesen hallgatható az MTVA Archívumában >>>
03.20.
| A mellékelt példa – A Tiszatáj Diákmellékletei >>>

Tisztelt Olvasóink, Szerzőink!

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szerkesztősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyóirat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyomtatott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

>>>

Beszarni könnyű, de jól összecsinálni magad, na arra nem mindenki képes. Elengeded, had folyjék, aztán lesz ami lesz. Ehhez nem kell tudomány. Csurog a combon, csurog a térden, egy kicsi a bokára, egy kicsi a szőnyegre, ahogy esik, úgy tottyan. De ahhoz, hogy csupa szar legyen minden körülötted, azt már nem tudja bárki jöttment szarógalamb. Technika, rátermettség, elhivatottság és egészséges öntudat. Ezek szükségeltetnek egy tisztességes beszaráshoz. […]

>>>

Kortárs mesekönyv a Bálint Ágnes rajongóknak – meg az unokáiknak
2020.03.22 - tiszatáj

A FUTRINKA UTCÁN TÚL

„A Futrinka utcába — mint ezt mindenki tudja — a 99-es autóbusszal lehet eljutni, csak azt nem tudja mindenki, honnan is indul ez az autóbusz. Ritka járat, néha félórát, háromnegyed órát is várni kell rá, ezért aztán a Futrinka utca lakói ritkán jönnek be a városba” – hangzik a Mi újság a Futrinka utcában? című, 1964-ben kiadott mesekönyv első mondata. Több mint fél évszázad telt el Bálint Ágnes nagysikerű kötetének megjelenése óta, ám ma is sokan váltanának jegyet arra a bizonyos 99-es buszjáratra. Az írónő öröksége azért örvend töretlen népszerűségnek még ennyi idő elteltével is – vitathatatlan tehetsége, írói kvalitása mellett –, mert egy olyan világban alkotott, ahol nem voltak egész napos mesecsatornák vagy interneten bármikor megtekinthető videótartalmak. Nagyszüleink és szüleink nemzedéke is a Magyar Televízió esti meséin szocializálódott, így nem csoda, ha szeretettel emlékeznek vissza a kedves bábfigurákra.

A Futrinka utcán túl címet viselő mesekönyv pontosan ezt a nosztalgiahullámot lovagolja meg. A mindössze 64 oldalas kötet – mely hat, esti mese hosszúságú, egyszerű cselekményű mesét tartalmaz – a Manó Könyvek gondozásában jelent meg. A cél világos: felfrissíteni a tíz éve elhunyt írónő emlékét, továbbgondolni a kedves régi karaktereket, valamint Bálint Ágnes történeteiből ihletet meríteni újabb történetek papírra vetéséhez. Éppen ezért a kezdeményezők nem bízták a véletlenre az írók névsorát, hiszen már befutott, népszerű kortárs szerzők ragadtak tollat: Berg Judit, Lackfi János, Kertész Edina, Szabó T. Anna, Tamás Zsuzsa és Tóth Krisztina. A kötet illusztrálására Maros Krisztinát kérték fel, aki saját stílusában próbálta újragondolni a mesehősöket. A pasztelltechnikát több okból is jó választásnak tartom. Egyrészt kiválóan ötvözi a rajz és a festmény jellemzőit, ezáltal téve izgalmasabbá a Futrinka utca lakóinak jól ismert ábrázolását, valamint a pasztellkrétás rajzok az olvasó gyermekkori emlékeit is előhívhatják, hiszen ki ne vett volna részt közösségi aszfaltpingálásban?

A könyv borítóján nem találunk korosztályi besorolást, már ha egy háttérbe olvadó, faágról lelógó 7-es számot nem veszünk annak. De én nem vettem, mert semmilyen szövegmagyarázat nincs hozzáfűzve, akár sorozatszámra is vonatkozhat. Ha pedig mégis korosztályi besorolás akar lenni, akkor ne higgyünk a kötetnek: nyugodt szívvel lehet felolvasni belőle óvodásoknak és elsősöknek is, hiszen a mesék több generációt is megszólítanak. A kötet a „nagyszülők és unokáik” kedvencének aposztrofálja a Futrinka utcát, vagyis nem szűkítik le a célközönséget a rutinszerű „gyerek vagy felnőtt” megkülönböztetés alapján. Nagyon is indokolt döntésnek tartom, hogy nemcsak nagyszüleink, szüleink generációjára gondolnak a nosztalgikus mesékkel, hanem a legkisebbekre is, akik koruknál fogva még valószínűleg nem is hallottak Bálint Ágnesről. Ebben látom a kötet legnagyobb érdemét: ahelyett, hogy görcsösen ragaszkodna az írónő korpuszanyagához, képes a Bálint Ágnes-i örökség továbbadására. Ez már csak abból a praktikus okból is kiváló kezdeményezés, hogy a közös meseolvasás erősíti a gyerekek és szüleik, nagyszüleik kapcsolatát az együtt töltött idő, a mesékről való beszélgetés és a tapasztalatok megosztása által. Az olvasást és annak tanulását elősegítve a kötet gondozói nagyobb betűkkel szedték a meséket, így az esetleg gyengén látó idősebbeknek sem okozhat gondot az olvasás. Az előszóban Csapody Kinga (a kötet szerkesztője) úgy festi elénk Bálint Ágnes személyiségét, életének főbb eseményeit, mintha egy mesét olvasnánk. A könnyed stílusú bevezető megalapozza a kötet hangulatát, ugyanis Csapody nem zsonglőrködik évszámokkal, intézménynevekkel és egyéb olyan adattal, mely a kötet szándékából adódóan felesleges lenne, hanem a lényeges dolgokra összpontosít: mi az, amit fontos tudnia egy mai kisgyermeknek Bálint Ágnesről? Ennek ellenére az előszóba ágyazva találunk egy – gyerekek számára érdektelenül – részletes listát az írónő műveiről és díjairól. Minden bizonnyal ez az átfogó felsorolás hivatott arra, hogy a felnőtteket is bevonja a diskurzusba a gyermekolvasók mellett, vagyis az előszó ezen a ponton szem elől téveszti eredeti célját: irodalomtörténeti munkát is próbál végezni egy gyermekeket célzó népszerűsítő ismertető keretén belül. Az előszó szövege azonban – már csak beszédmodorából adódóan is – az írónőt hírből sem ismerő óvodásokat, kisiskolásokat célozza, hiszen a Bálint Ágnes meséin, tévéjátékain felnövő korosztály már birtokában van ezeknek az információknak. („A szüleid lehet, hogy emlékeznek Szimat Szörény kalandjaira, kérd meg őket, hogy mutassák meg neked, nagyon érdekes sorozat volt.”) Az előszó az ismeretterjesztő és népszerűsítő tevékenység mellett szponzorált tartalmat is magába foglal: „Gyereknap környékén mindenképp kérjétek meg a szüleiteket, hogy vigyenek el benneteket a Bálint Ágnes Mesefesztiválra, ahol minden évben, két napon át rengeteg mesével és játékkal, zenés programokkal várnak benneteket Vecsésen, a Bálint Ágnes Kulturális Központ.” Ameddig az előszó stílusa és a nagybetűs írásmód inkább a gyermekeket célozza, egy-két poén csak a felnőttek számára érthető: „Az egyik tanár, Szummakum Ló Ede, éppen az udvaron legelészett. Udvariasan bemutatkoztak neki [a diákok], és ő is kézfogásra nyújtotta a mellső patáját. Hangsúlyozta, hogy a teljes nevét szereti használni, mert roppant büszke a tudományos eredményeire, és nem szíveli, ha csak simán Ló Edének szólítják.”

„[…] lesznek humán és reál tárgyak is. – Mi az a humán tárgy? – faggatta izgatottan Gücülke a padszomszédját. Cica-Mica azt válaszolta, hogy biztosan az emberekről tanulnak majd, de pontosan ő se tudja.”

A kötet egyik legnagyobb erénye a változatosság: a szerzők eltérő elképzeléseik és stílusuk révén más-más módon nyúltak hozzá Bálint Ágnes örökségéhez. Berg Judit Ki lesz a gazdám? című meséje az egyik legnépszerűbb karakter, Frakk köré sző egy kerettörténetet, felhasználva az írónő biográfiájának egyes mozzanatait is. Kertész Edina szövege (Manócska és a madárijesztők) a Bálint Ágnes-meseuniverzumra jellemző békés, meghitt légkört idézi fel, bepillantást nyújtva a Futrinka utca lakóinak délutáni idilljébe, amikor is Manócska elmesél egy történetet az unatkozó Mazsolának és Tádénak. A Lükő, Koponyó, Berettyó és a negyven rabló Lackfi Jánostól megszokott módon a nyelvi játékra helyezi a hangsúlyt. A történetbe népmesei elemeket sző, ezáltal az írónő népmesegyűjtő-tevékenységére hívja fel a figyelmet. Szabó T. Anna meséjét – Az elvarázsolt verébkisasszonyt – Bálint Ágnes első könyve ihlette (Az elvarázsolt egérkisasszony). A két szöveget összevetve, a címek hasonlóságán túl a főszereplők átváltozástörténetében is párhuzam vonható. Tamás Zsuzsa Ágyúgolyó és szilvás gombóc című meséjében – Kertész Edina koncepciójához hasonlóan – a megszokott Futrinka utcai világ tárul az olvasó elé, ahol nincsenek nagy bonyodalmak, de még az aprócska problémák is pillanatok alatt megoldódnak. A Bálint Ágnes-i univerzum azonban kitágul, így az ismertebb karakterek (Mazsola, Tádé, Manócska) frappáns módon Tamás Zsuzsa gyerekkönyvének Mimi és Bori nevű nyuszihőseivel ismerkednek össze. A kötet utolsó darabja, a Malac és Liba iskolába megy szintén ebből az ötletből építkezik: Tóth Krisztina saját meseszereplőit, Gáborkát, Malacot és Libát helyezi el a Futrinka utcában. Ennél a mesénél érezhető legkevésbé a kötet eredeti célja, ugyanis a hangsúly Tóth Krisztina mesevilágán van. Mind a hat történet kiváló alkotás a maga nemében, a mesék megítélése esetleg aszerint változhat, hogy az olvasónak milyen elvárásai vannak a kötettel kapcsolatban. Amennyiben az olvasó nosztalgiázni szeretne a kötet megvásárlásával, és kifejezetten a Futrinka utca lakói érdeklik, akkor Berg Judit, Kertész Edina és Tamás Zsuzsa meséiben biztosan örömét leli majd, de ha nem bánja, hogy a Futrinka utca világa perifériára szorul más karakterek beemelése vagy a megszokott hangulattól való eltérés miatt, akkor a másik három szerző, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina és Lackfi János meséi is biztosan sikert aratnak. A Bálint Ágneshez köthető olvasatok mellett a történetek olyan gyermekek által ismert, klasszikus művekből vett intertextusokat is tartalmaznak, mint például az Ali baba és a negyven rabló vagy a Hófehérke és a hét törpe.

A Futrinka utcán túl kötetcím telitalálat: a szerzők olyan mozaikokat villantanak fel, melyek „túl”-mutatnak a Futrinka utca világán. Bár ezen a terepen nem csak a megszokott szereplőkkel és motívumokkal találkozunk, a megfogalmazott gondolatok ma is örökérvényűek. A történetek mondanivalója megszívlelendő: a közösségi élet, az egymásra figyelés és az empátia fontosságára hívják fel a figyelmet. Hiszen miért is jött volna létre anno a Futrinka utca, ha nem azért, hogy szórakoztasson és alapvető emberi értékeket nyújtson – életkortól függetlenül?

Vojnics-Rogics Réka

 

A Futrinka utcán túl

Manó Könyvek, 2019

64 oldal, 2490 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2020.04.03 - tiszatáj

KORMÁNYOS ÁKOS AJÁNLÓJA

Ligeti György: Viola Sonata
Brácsa: Daniele Colombo
A borítókép Hans Hofmann festménye

>>>
2020.04.01 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE
KONRÁD GYÖRGGYEL 
…a merészebbek fél lábbal kívül voltak a rendszeren, de fél lábbal belül. Nekem viszont az egyik lábam sem volt benn. Úgyhogy amikor a Csoóri Sanyi először próbálkozott a Hitel megalapításával, mondtam neki, ezt soha nem fogjátok megkapni, majd adnak helyette valami kockacukrot. Legalább állítsatok össze egy számot, és azt tegyétek le a Széchenyi Könyvtárban, hogy legyen valami kézzelfogható. Mondtam Sanyinak, hogy a legjobb az volna, ha szamizdatban megcsinálnátok, de erre nem vállalkozott.

>>>
2020.04.01 - tiszatáj

Tisztelt Olvasóink, Szerzőink!

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szerkesztősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyóirat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyomtatott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

>>>
2020.03.31 - tiszatáj

LAUDÁCIÓ GERGELY ÁGNES TISZATÁJ-DÍJÁHOZ
Gergely Ágnes 1989-ben közölte a Péter-Pál után című versét a Tiszatájban, vagyis 31 éve rendszeres szerzője a lapnak. Több olyan darabot is közölt a folyóiratban, amelyre a szakma is felfigyelt. Legutóbb például a szintén Tiszatáj-díjas Sándor Iván írt 12 pontból álló kommentárt Az utolsó pillanat című költeményéről, amely a folyóirat 2017/10-es számában jelent meg. A vers azért is jelentős esemény a Tiszatáj számára, mert Gergely egyrészt tanúként szólal meg, Nagy Imre nem pusztán metaforikus alak a költeményében… – ORCSIK ROLAND LAUDÁCIÓJA

>>>
2020.03.30 - tiszatáj

Hogy egy olyannyira világgal-foglalkozó költő aktualitásáról beszélünk (hirtelen?), amilyen fokig e kritérium Szabó Lőrincnek legalább három kötetére illhet, vajon az így vizsgált líra megnövéséről az időben, vagy az idők „jelleges változásáról” (globali­zá­ciós és egyéb napjainkat tekintve: romlásáról) szól-e?
Válaszunkat előrevetítve: globálisan sem-sem, beállt korunkat (kinek-kinek tetszé­sére bízzuk, az idő készülődését tekintve huszonvalahány évet, netán tizenegy, tíz stb. évet számol-e így), a már valóban tagadhatatlan, múlandónak nem remélhető jellegeket tekintvén igencsak, igen-igen […]

>>>
2020.03.29 - tiszatáj

TERÉZIA MORA: SZERELMES UFÓK
A tíz elbeszélést felsorakoztató Szerelmes ufók mérföldkőnek tekinthető a leginkább regényeivel (el)ismertté vált Terézia Mora pályáján: novellákkal kezdte pályafutását, s immáron kanonizált szépíróként visszatért alkotói origójának műfajához. Az összehasonlítás apropója így adott, sőt egyenesen kikerülhetetlen. Az eltelt tizenhét év eredménye pedig az írói kibontakozás vonatkozásában – Mora történeteivel és hőseivel ellentétben – egyértelműen optimizmusra ad okot… – HAJNAL ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2020.03.29 - tiszatáj

CORPUS CHRISTI
Határozott cselekmény-és karakterívvel bír ugyan Jan Komasa vallásdrámája, legnagyobb tartalékait azonban impressziókra húzott, epizodikus felépítésű pillanatok jelentik. A Corpus Christi nemcsak szerzői filmes jegyekkel zsonglőrködik kiválóan, univerzális érvényű látlelet hiábavaló megváltásról és közösségi képmutatásról – a lengyel új film egyik aktuális képviselője nemcsak az elmúlt évtized legjobb valláskritikus műveinek sorába illeszkedik, más témákat is pedzeget… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.03.26 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A NUNKI BAY STARSHIP TAGJAIVAL
A budapesti űrpop zenével foglalkozó Nunki Bay Starship új zenei világba utaztatja hallgatóit, hiszen nemigen találkozhatunk hasonló fúziós zenei műfajjal a környéken. Neo-pop-funk-soul? Legyen multidimenzionális brainpop! A kvartett már fellépett az Akvárium Klubban, az A38 és legutóbb a Trafó House-ban, valamint már néhány fesztiválon is bizonyították, eklektikus hangzásuk érdemes a figyelemre, hiszen irtóra eredeti… – BRESTYÁNSZKY BERNADETT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő