08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Hangsúlyozni Trianont
2020.03.23 - tiszatáj

HANGSÚLY-ÁTHELYEZŐDÉSEK: GENIUS LOCI A HATÁRON INNEN ÉS TÚL KONFERENCIÁRÓL

A „trianoni szerződés” 100. évfordulója alkalmából egyre sokasodnak a „Trianon konferenciák”. Ebben a dömpingben tudott érdekfeszítő szempontból közelíteni a témájához a Hangsúly-áthelyeződések: genius loci a határon innen és túl 1920–2020 műhelykonferencia.

Szellemi-irodalmi szinten viszonylag jól feldolgozott a téma a kisebbségi magyarság identitáskeresése, ehhez képest talán kevésbé fókuszált, hogy Trianon milyen folyamatokat generált a mai Magyarország területén. Ezért a nézőpontot megfordítva a Magyarország Fölfedezése Alapítvány műhelykonferenciája arra kereste a választ, vajon az elcsatolt területek genius loci hagyományai miként jelentkeztek az 1920 után az anyaország táji identitásában. Vagy másként fogalmazva, az elcsatolt országrészek „kishazáit”, miként igyekezett pótolni a maradék Magyarország?

A többféle tudományterületet megmozgató konferencia szervezője, Tamáska Máté településszociológus megnyitójában hangsúlyozta, a jelenséget nem kívánták az 1920 utáni évekre szűkíteni, hiszen annak ellenére, hogy 1945-1990 között hivatalosan nem lehetett foglalkozni a kérdéssel, a határon túli tájábrázolás jelentősége a magyar irodalomban és szellemi kultúrában megmaradt. Sőt bizonyos értelemben tömegesedett is, gondoljunk csak a híres Mikszáth filmsorozatok felvidéki városképeire.

Tamáska néhány konkrét példát is említett, mely konferenciát inspirálták: az Az Adria üdülőpart – Balaton párhuzam vagy a kényszer vármegye-székhelyek megjelenése. A Balaton felfedezése már a reformkorban megkezdődött, de éppen a tengermellék vasúti összeköttetése után másodlagos szerepet töltött be. A két üdülőtáj szerkezete, kialakulása elválaszthatatlan a legendás Déli-vasút történetétől, mely 1920 után már csak a balatoni vonalat jelentette. A fürdőhelyek fellendülése, a balatoni táj második felfedezése ezután vett nagyobb lendületet, majd a 20. század második felére a „magyar tenger” metaforában rögzült. Trianon után pedig adminisztratív kényszerből új megyeszékhelyek jelentek meg (Baja, Komárom, Berettyóújfalu). A csonka-vármegyék székhelyeiként (később egy részüket visszaminősítették járási székhellyé) intenzív építési és ezzel szociográfiai-szépirodalmi periódus vette kezdetét. Igen jellemző példa a „komáromi” irodalmi identitás, melyet a délre áttelepült értelmiségiek építettek fel, részben már a 20. század második felében vagy a „kis-Bihar” megszületése (Sinka István).

Az interdiszciplinaritás sokszor üres hívószó. A váci Apor Vilmos Főiskolán megtartott konferencián azonban a téma átfogó jellege miatt is volt létjogosultsága annak, hogy az alapvetően másként gondolkodó irodalomtörténészek, néprajzkutatók, művészettörténészek, építészek, geográfusok, történészek, szociológusok beszélgessenek egymással. A műhelykonferencia jelleg azt jelentette, hogy nem kellett kész, már megírt témával jelentkeznie az előadóknak, sőt, a konferencia célja éppen a témák élesítése, összecsiszolása. Ennek megfelelően a 10 perces felvezetések után a hangsúly a közös eszmecserén volt.

Ritoók Pál művészettörténész a Vasútállomások mint az (elveszett) géniuszok pótlékai című előadásában néhány plasztikus példát mutatott, hogy milyen vasútállomások épültek Magyarországon Trianon után.  Valójában nem csak vasútüzemi épületek, irodaházak, vasutas lakótelepek is. A világháború után úja kellett gondolni az épületállományt. Ugyan az ország pénzszűkében volt, de a korábbi csomópontok elvesztése miatt az új vasúti csomópontokat meg kellett építeni. Így értékelődött föl például Zalaegerszeg, Békéscsaba, Szentes vagy Kiskunfélegyháza is. Zalaegerszeg a tovább élő historizmus jellegzetes példája, neoromán, bizánci elemekkel. A szentesi állomás neoempire, a motorkocsi szín viszont olyan, mintha 1960-ban épült volna és a váltóállító pavilon is modernista. Általánosságban elmondható, hogy míg a fogadóépületek historizálnak, az ipariak funkcionálisak. Szentessel, Békéscsabával szemben a kiskunfélegyházi állomás modernista és Kőbánya alsón is modernista épület jön létre 1944-ben.

Vukoszávlyev Zorán építészmérnök a szegedi Dóm tér épületeiről beszélt. Trianon után Kolozsvárról Szegedre került az egyetem, melynek első rektora Szentgyörgyi Albert volt. Az új épületei a 30-as évekre készültek el. A Dóm tér körbeépítése az állam és egyház erős együttműködésével valósult meg, melyhez hozzájárult Klebelsberg Kuno szegedi kötődése is.  A Dóm térre a skandináv, olasz, német építészeti érdeklődé jellemző.  Az árkádos megoldások a középkori épületekre utalnak, az alföldi keramikusság pedig a téglafelületek megjelenésében nyilvánul meg. Érdekes, de addig nem nagyon volt alkalmazott anyag a tégla, viszont ekkortól éli reneszánszát. Érdekesség, hogy Reich Béla kicsit art decós pályaterveitől eltértek a megvalósítás során, az épületegyüttes nem nagyon tudott kifutni a modern felé. Az egyházi és felsőoktatási reprezentáció miatt a középkoriasított változat érvényesült. A bemutatott építkezések jó példát szolgáltattak arra, hogy ami valahol veszteséget jelentett, az másutt nyereségként jelenhetett meg.

Hutvágner Zsófia művészettörténész néhány példát mutatott a klasszicizmus továbbélésére. A sztereotípiák szerint a világháborúk között a trianoni sokk miatt fordultunk vissza a klasszicizmushoz. Ugyanakkor az látható, hogy az első világháború után ugyanazok az építészek folytatják a klasszicizálódást. Ha múltidézés, kérdés, hogy mi az a múlt, amit a 20-as években szeretnének visszahozni, tette fel a kérdést Hutvágner. Hiszen míg a 19 században archeológiai pontosságú a historizálás, addig a háború után a művészeti historizálás megy. Hutvágner válasza a feltett kérdésre, hogy az időszakot, akarjuk visszahozni, amikor a fejlődés folyamatos volt. Az építészet és a kézművesség fejlődésének szervességét, mely megszakadt Trianonnal. Bizonyítani, hogy jelenlétünk folyamatos itt, felmutatva a saját hagyományokat.

Wesselényi-Garay Andor a kortárs templomépítészet erdélyi motívumaira, illetve a genius loci áthelyeződéseire hozott példákat. Török Ferenc edelényi görögkatolikus templomára egy athoszi tanulmányút hatott.  Az építész a természetes kőből kibomló kőépület géniuszát akarta megragadni. A hatszögletű templom tervén rendhagyó módon a kövek pontos helyét is megrajzolták előre, így kapott jelentést maga a kő. Jankovics Tibor és Álmosdi Árpád badacsonyi kápolnáit Koós Károly metszetei ihlették: túlrajzolt techtonikusság, puhaság jellemzi őket. Basa Péter Budakeszin lévő református emléktemploma a határon túli magyarság emléktemploma. A torony Koós rajzainak mintázatát követi, mivel a megrendelő kívánsága volt az erdélyi rokonság megjelenése. Basa ugyanakkor nem imitál, elrajzolt tűt rak a toronyra, és nála funkcionális a lécezés, míg Koósnál az ornamentika.

Megyeri-Pálfy Zoltán a Trianon után megyeszékhellyé vált Berettyóújfalu városképváltozásait követte nyomon. A város közigazgatási helyzetének változása hatással volt a városkép alakulására. Megyeszékhellyé vált 1920-tól, ami az épületállomány bővülésével járt együtt. Bihar vármegye elvesztésének elvesztése után Nagyvárad szerepét vette át a csonka Bihar vármegyében. A megyei adminisztrációt nem tudja kiszolgálni a meglévő épületállomány, ezért 1925-re megépítik a klasszicizáló megyeházát, majd a további szükséges középületeket. Ezek erdélyi, historizáló és neobarokk jegyeket mutatnak, és jelentős urbanizációs változást hoznak. Az áthelyeződések szempontjából érdekes kérdés, hogy Nagyvárad mennyire jön át. Intézmények érkeznek, de építészetében nem jelenik meg Nagyvárad. A korabeli irodalom megpróbál reflektálni a város helyzetére, de nem tudják pontosan definiálni, mivel egy falusi keretben tűnik föl a város nagyon gyorsan, ami feszültséget eredményez. Az irodalmi szövegekben megjelenik a faluváros kifejezés, ami érzékelteti ezt az áthelyeződést.

Mészáros Márton irodalomtörténész eredetileg a Gödöllői Művésztelep bemutatásával készült, ugyanis az ottani alkotók erősen ihletődtek erdélyi mintákból. Időközben rájött, hogy Trianon nem okozott törést munkásságukban, mivel az építészetben, ornamentikában viszik tovább az erdélyi vonalat az első világháború után is. Ezért Kovács András Ferenc költészetéből hozott néhány érdekes példát. Mészáros szerint Kovács András Ferenc lehetne a prototipikus erdélyi szerző, ugyanakkor ő Trianonról ironikusan vagy rejtve beszél. Az ironikusságra Mészáros két átiratot hozott példaként: a Búcsú a fenyvesektől a Székely himnusz átirata, míg az Überallesbadeni nyelvtanászok egy Wass Albert átirat. Ez utóbbiban az ismert „kő marad, a kő marad” refrént KAF a „cső szakad, a cső szakad” sorral helyettesítette. Másfelől viszont megfigyelhető KAF-nál is az implicit pátosz, melynek legszebb megnyilvánulása az Erdélyi töredék című képleírása. Mészáros végezetül fölhívta a figyelmet a költő alteregójára, Lázáry René Sándorra, akinek a most kiadott könyve beszédesen egy 1919-es verssel végződik.

Pataki Viktor a Balaton az új tenger című előadásában felhívta a figyelmet, hogy a Balatonhoz kötődő szövegek a 19. században tájirodalomként, vidéki irodalomként jelennek meg. A marginalitás, a határhelyzet, a periferikusság jellemzi a Balatonnal kapcsolatos beszédmódot. Trianon után egyre nagyobb távolság tapasztalható a geográfiailag, etnográfiailag, közigazgatásilag jelölt terek és a reprezentációk között. A nemzeti szempontok azonban mégsem ekkor jelennek meg először Balatonnal kapcsolatban, pusztán újrafelfedezésük történik meg Trianonnal. A 19. században a fürdővárosok már előtérbe kerültek, illetve a hírlapirodalom már korábban is hazafias jelleget kölcsönöznek ezeknek a fürdővárosoknak. Sőt, már Pálóczi Horváth Ádám és Baróti Szabó Dávid is használja a „mare hungaricum” kifejezést. A 19. században Garay János először állítja szemben az Alföldet és a Balatont, ami azért érdekes, mert Petőfi az Alföld megnevezésére alkalmazza a tenger metaforát. Trianon után a füredi szívkórház nagy hatással van a balatoni irodalomra és a balatoni toposzokra. A Balaton felfedezése azonban nem Trianonnal kezdődött meg, csak újabb lendületet kapott.

Wettsein Domonkos építészmérnök szintén a Balatonnal foglalkozott, melynek partja heterogén képet mutatott építészeti szempontból a két világháború között. Mindez a magyar építészet útkeresését mutatja, illetve leképezi a korabeli utazások tapasztalatait is. A Balaton egy kísérleti territórium volt, ahol a szakma szabadon fölvethetett kérdéseket, az üdülőterületnek nem voltak ugyanis konkrét előzményei. A kiindulópont Balatonfüred, a gyógyfürdő körül létrejövő fürdőkultúra, mely a városképet meghatározó épületeket létrehozta a reformkorban. Abbázia városias fürdőhely fontos párhuzam, ahol a tömegturizmus első elemei, a favázas épületek is megtalálhatók. Már Trianon előtt megjelennek a fürdőegyletek, szövetségek, civil egyletek, melyek a Balaton Vármegye létrehozását is megcélozták. A déli parton 1910-ben még nem léteznek azok a településeket, melyeket adottnak veszünk ma, mivel ott mocsaras terület volt. A vasút létrehozásakor a Balatonból két métert lecsapoltak és az apadási övön hozták létre az üdülőterületeket, mely a táj módosulásához is vezetett. A tóparton problémás volt az építészet helyzete, a felkészületlenség jellemzi Trianon után az építkezéseket. Nem a Balaton környéki építészetből ihletődnek, hanem külföldi és erdélyi mintákból.

Végezetül Both Mária geográfus foglalkozott Teleki Pál tájfogalmával. Az első geográfiailag fölmért táj Magyarországon a Balaton volt, amit az Alföld fölmérésével folytattak volna, de közbejött a világháború. Teleki a tájra organikus életegységként tekintett, melynek biológiai előzménye Humboldt organikus szemlélete. Teleki Kárpát-medencei egységben gondolkodik Trianon után is. Térképein társadalomföldrazi dimenziókat is ábrázol, például a vásárvárosok elhelyezkedésével próbál meg határokat szabni. Nála nincs táj ember nélkül, hiszen az embernek tájformáló hatása van. Teleki programja alapján végül nem valósult meg a tájak fölmérése, mely egyértelműen Trianon eredménye. Teleki figyelme végül az etnikai összetétel feltérképezése felé fordult.

Az NKA támogatásával, a Magyarország Felfedezése Alapítvány szervezésében megvalósuló konferencia anyaga a Martin Opitz Kiadó TérTár sorozatában jelenik meg 2021-ben a „Genius loci: irodalom és építészet” tavaly megjelent kötetének továbbgondolásaként.

Tiszatájonline


Címke: , , , , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő