04.19.
| REÖK – Meghosszabbítva a Táblaképfestészeti Biennálé jelentkezési határideje >>>
04.18.
| Alkotói pályázatot hirdet a Trafó >>>
04.15.
| 6 fesztiválfellépést lehet nyerni a debreceni tehetségkutatón >>>
04.02.
| Bogyó és Babóca 4. ‒ Tündérkártyák ‒ 13 + 1 új mese bemutatója >>>
03.31.
| Magyarországi kulturális javakat tesz elérhetővé a Digipédia >>>
03.31.
| A virtuális térbe költözött a Kazinczy Múzeum >>>
03.30.
| Segíts te is menteni a magyar webet! >>>
03.30.
| Csík János és a Mezzo rendhagyó karanténklipet készített >>>
03.24.
| Információs plakát pályázat a koronavírussal kapcsolatos személyes óvintézkedésekről >>>
NAPI TANDORI

04.02.
| Szolidaritásra buzdítanak a hazai zenészek >>>
04.01.
| Az interneten rendezik meg idén a Krakkói Filmfesztivált >>>
04.01.
| Elindul az színházi háttérszakmák áthidaló támogatására a FESZ Segélyalap >>>
03.31.
| Európai Örökség címet adományozott Szentendrének az Európai Bizottság >>>
03.24.
| Online fesztivált rendez a Friss Hús a korábbi évek filmjeiből >>>
03.23.
| Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek >>>
03.23.
| Számos kulturális intézmény jelentkezik online tartalmakkal >>>
03.22.
| Több száz hangoskönyv lett ingyenesen hallgatható az MTVA Archívumában >>>
03.20.
| A mellékelt példa – A Tiszatáj Diákmellékletei >>>

Tisztelt Olvasóink, Szerzőink!

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szerkesztősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyóirat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyomtatott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

>>>

Beszarni könnyű, de jól összecsinálni magad, na arra nem mindenki képes. Elengeded, had folyjék, aztán lesz ami lesz. Ehhez nem kell tudomány. Csurog a combon, csurog a térden, egy kicsi a bokára, egy kicsi a szőnyegre, ahogy esik, úgy tottyan. De ahhoz, hogy csupa szar legyen minden körülötted, azt már nem tudja bárki jöttment szarógalamb. Technika, rátermettség, elhivatottság és egészséges öntudat. Ezek szükségeltetnek egy tisztességes beszaráshoz. […]

>>>

Hangsúlyozni Trianont
2020.03.23 - tiszatáj

HANGSÚLY-ÁTHELYEZŐDÉSEK: GENIUS LOCI A HATÁRON INNEN ÉS TÚL KONFERENCIÁRÓL

A „trianoni szerződés” 100. évfordulója alkalmából egyre sokasodnak a „Trianon konferenciák”. Ebben a dömpingben tudott érdekfeszítő szempontból közelíteni a témájához a Hangsúly-áthelyeződések: genius loci a határon innen és túl 1920–2020 műhelykonferencia.

Szellemi-irodalmi szinten viszonylag jól feldolgozott a téma a kisebbségi magyarság identitáskeresése, ehhez képest talán kevésbé fókuszált, hogy Trianon milyen folyamatokat generált a mai Magyarország területén. Ezért a nézőpontot megfordítva a Magyarország Fölfedezése Alapítvány műhelykonferenciája arra kereste a választ, vajon az elcsatolt területek genius loci hagyományai miként jelentkeztek az 1920 után az anyaország táji identitásában. Vagy másként fogalmazva, az elcsatolt országrészek „kishazáit”, miként igyekezett pótolni a maradék Magyarország?

A többféle tudományterületet megmozgató konferencia szervezője, Tamáska Máté településszociológus megnyitójában hangsúlyozta, a jelenséget nem kívánták az 1920 utáni évekre szűkíteni, hiszen annak ellenére, hogy 1945-1990 között hivatalosan nem lehetett foglalkozni a kérdéssel, a határon túli tájábrázolás jelentősége a magyar irodalomban és szellemi kultúrában megmaradt. Sőt bizonyos értelemben tömegesedett is, gondoljunk csak a híres Mikszáth filmsorozatok felvidéki városképeire.

Tamáska néhány konkrét példát is említett, mely konferenciát inspirálták: az Az Adria üdülőpart – Balaton párhuzam vagy a kényszer vármegye-székhelyek megjelenése. A Balaton felfedezése már a reformkorban megkezdődött, de éppen a tengermellék vasúti összeköttetése után másodlagos szerepet töltött be. A két üdülőtáj szerkezete, kialakulása elválaszthatatlan a legendás Déli-vasút történetétől, mely 1920 után már csak a balatoni vonalat jelentette. A fürdőhelyek fellendülése, a balatoni táj második felfedezése ezután vett nagyobb lendületet, majd a 20. század második felére a „magyar tenger” metaforában rögzült. Trianon után pedig adminisztratív kényszerből új megyeszékhelyek jelentek meg (Baja, Komárom, Berettyóújfalu). A csonka-vármegyék székhelyeiként (később egy részüket visszaminősítették járási székhellyé) intenzív építési és ezzel szociográfiai-szépirodalmi periódus vette kezdetét. Igen jellemző példa a „komáromi” irodalmi identitás, melyet a délre áttelepült értelmiségiek építettek fel, részben már a 20. század második felében vagy a „kis-Bihar” megszületése (Sinka István).

Az interdiszciplinaritás sokszor üres hívószó. A váci Apor Vilmos Főiskolán megtartott konferencián azonban a téma átfogó jellege miatt is volt létjogosultsága annak, hogy az alapvetően másként gondolkodó irodalomtörténészek, néprajzkutatók, művészettörténészek, építészek, geográfusok, történészek, szociológusok beszélgessenek egymással. A műhelykonferencia jelleg azt jelentette, hogy nem kellett kész, már megírt témával jelentkeznie az előadóknak, sőt, a konferencia célja éppen a témák élesítése, összecsiszolása. Ennek megfelelően a 10 perces felvezetések után a hangsúly a közös eszmecserén volt.

Ritoók Pál művészettörténész a Vasútállomások mint az (elveszett) géniuszok pótlékai című előadásában néhány plasztikus példát mutatott, hogy milyen vasútállomások épültek Magyarországon Trianon után.  Valójában nem csak vasútüzemi épületek, irodaházak, vasutas lakótelepek is. A világháború után úja kellett gondolni az épületállományt. Ugyan az ország pénzszűkében volt, de a korábbi csomópontok elvesztése miatt az új vasúti csomópontokat meg kellett építeni. Így értékelődött föl például Zalaegerszeg, Békéscsaba, Szentes vagy Kiskunfélegyháza is. Zalaegerszeg a tovább élő historizmus jellegzetes példája, neoromán, bizánci elemekkel. A szentesi állomás neoempire, a motorkocsi szín viszont olyan, mintha 1960-ban épült volna és a váltóállító pavilon is modernista. Általánosságban elmondható, hogy míg a fogadóépületek historizálnak, az ipariak funkcionálisak. Szentessel, Békéscsabával szemben a kiskunfélegyházi állomás modernista és Kőbánya alsón is modernista épület jön létre 1944-ben.

Vukoszávlyev Zorán építészmérnök a szegedi Dóm tér épületeiről beszélt. Trianon után Kolozsvárról Szegedre került az egyetem, melynek első rektora Szentgyörgyi Albert volt. Az új épületei a 30-as évekre készültek el. A Dóm tér körbeépítése az állam és egyház erős együttműködésével valósult meg, melyhez hozzájárult Klebelsberg Kuno szegedi kötődése is.  A Dóm térre a skandináv, olasz, német építészeti érdeklődé jellemző.  Az árkádos megoldások a középkori épületekre utalnak, az alföldi keramikusság pedig a téglafelületek megjelenésében nyilvánul meg. Érdekes, de addig nem nagyon volt alkalmazott anyag a tégla, viszont ekkortól éli reneszánszát. Érdekesség, hogy Reich Béla kicsit art decós pályaterveitől eltértek a megvalósítás során, az épületegyüttes nem nagyon tudott kifutni a modern felé. Az egyházi és felsőoktatási reprezentáció miatt a középkoriasított változat érvényesült. A bemutatott építkezések jó példát szolgáltattak arra, hogy ami valahol veszteséget jelentett, az másutt nyereségként jelenhetett meg.

Hutvágner Zsófia művészettörténész néhány példát mutatott a klasszicizmus továbbélésére. A sztereotípiák szerint a világháborúk között a trianoni sokk miatt fordultunk vissza a klasszicizmushoz. Ugyanakkor az látható, hogy az első világháború után ugyanazok az építészek folytatják a klasszicizálódást. Ha múltidézés, kérdés, hogy mi az a múlt, amit a 20-as években szeretnének visszahozni, tette fel a kérdést Hutvágner. Hiszen míg a 19 században archeológiai pontosságú a historizálás, addig a háború után a művészeti historizálás megy. Hutvágner válasza a feltett kérdésre, hogy az időszakot, akarjuk visszahozni, amikor a fejlődés folyamatos volt. Az építészet és a kézművesség fejlődésének szervességét, mely megszakadt Trianonnal. Bizonyítani, hogy jelenlétünk folyamatos itt, felmutatva a saját hagyományokat.

Wesselényi-Garay Andor a kortárs templomépítészet erdélyi motívumaira, illetve a genius loci áthelyeződéseire hozott példákat. Török Ferenc edelényi görögkatolikus templomára egy athoszi tanulmányút hatott.  Az építész a természetes kőből kibomló kőépület géniuszát akarta megragadni. A hatszögletű templom tervén rendhagyó módon a kövek pontos helyét is megrajzolták előre, így kapott jelentést maga a kő. Jankovics Tibor és Álmosdi Árpád badacsonyi kápolnáit Koós Károly metszetei ihlették: túlrajzolt techtonikusság, puhaság jellemzi őket. Basa Péter Budakeszin lévő református emléktemploma a határon túli magyarság emléktemploma. A torony Koós rajzainak mintázatát követi, mivel a megrendelő kívánsága volt az erdélyi rokonság megjelenése. Basa ugyanakkor nem imitál, elrajzolt tűt rak a toronyra, és nála funkcionális a lécezés, míg Koósnál az ornamentika.

Megyeri-Pálfy Zoltán a Trianon után megyeszékhellyé vált Berettyóújfalu városképváltozásait követte nyomon. A város közigazgatási helyzetének változása hatással volt a városkép alakulására. Megyeszékhellyé vált 1920-tól, ami az épületállomány bővülésével járt együtt. Bihar vármegye elvesztésének elvesztése után Nagyvárad szerepét vette át a csonka Bihar vármegyében. A megyei adminisztrációt nem tudja kiszolgálni a meglévő épületállomány, ezért 1925-re megépítik a klasszicizáló megyeházát, majd a további szükséges középületeket. Ezek erdélyi, historizáló és neobarokk jegyeket mutatnak, és jelentős urbanizációs változást hoznak. Az áthelyeződések szempontjából érdekes kérdés, hogy Nagyvárad mennyire jön át. Intézmények érkeznek, de építészetében nem jelenik meg Nagyvárad. A korabeli irodalom megpróbál reflektálni a város helyzetére, de nem tudják pontosan definiálni, mivel egy falusi keretben tűnik föl a város nagyon gyorsan, ami feszültséget eredményez. Az irodalmi szövegekben megjelenik a faluváros kifejezés, ami érzékelteti ezt az áthelyeződést.

Mészáros Márton irodalomtörténész eredetileg a Gödöllői Művésztelep bemutatásával készült, ugyanis az ottani alkotók erősen ihletődtek erdélyi mintákból. Időközben rájött, hogy Trianon nem okozott törést munkásságukban, mivel az építészetben, ornamentikában viszik tovább az erdélyi vonalat az első világháború után is. Ezért Kovács András Ferenc költészetéből hozott néhány érdekes példát. Mészáros szerint Kovács András Ferenc lehetne a prototipikus erdélyi szerző, ugyanakkor ő Trianonról ironikusan vagy rejtve beszél. Az ironikusságra Mészáros két átiratot hozott példaként: a Búcsú a fenyvesektől a Székely himnusz átirata, míg az Überallesbadeni nyelvtanászok egy Wass Albert átirat. Ez utóbbiban az ismert „kő marad, a kő marad” refrént KAF a „cső szakad, a cső szakad” sorral helyettesítette. Másfelől viszont megfigyelhető KAF-nál is az implicit pátosz, melynek legszebb megnyilvánulása az Erdélyi töredék című képleírása. Mészáros végezetül fölhívta a figyelmet a költő alteregójára, Lázáry René Sándorra, akinek a most kiadott könyve beszédesen egy 1919-es verssel végződik.

Pataki Viktor a Balaton az új tenger című előadásában felhívta a figyelmet, hogy a Balatonhoz kötődő szövegek a 19. században tájirodalomként, vidéki irodalomként jelennek meg. A marginalitás, a határhelyzet, a periferikusság jellemzi a Balatonnal kapcsolatos beszédmódot. Trianon után egyre nagyobb távolság tapasztalható a geográfiailag, etnográfiailag, közigazgatásilag jelölt terek és a reprezentációk között. A nemzeti szempontok azonban mégsem ekkor jelennek meg először Balatonnal kapcsolatban, pusztán újrafelfedezésük történik meg Trianonnal. A 19. században a fürdővárosok már előtérbe kerültek, illetve a hírlapirodalom már korábban is hazafias jelleget kölcsönöznek ezeknek a fürdővárosoknak. Sőt, már Pálóczi Horváth Ádám és Baróti Szabó Dávid is használja a „mare hungaricum” kifejezést. A 19. században Garay János először állítja szemben az Alföldet és a Balatont, ami azért érdekes, mert Petőfi az Alföld megnevezésére alkalmazza a tenger metaforát. Trianon után a füredi szívkórház nagy hatással van a balatoni irodalomra és a balatoni toposzokra. A Balaton felfedezése azonban nem Trianonnal kezdődött meg, csak újabb lendületet kapott.

Wettsein Domonkos építészmérnök szintén a Balatonnal foglalkozott, melynek partja heterogén képet mutatott építészeti szempontból a két világháború között. Mindez a magyar építészet útkeresését mutatja, illetve leképezi a korabeli utazások tapasztalatait is. A Balaton egy kísérleti territórium volt, ahol a szakma szabadon fölvethetett kérdéseket, az üdülőterületnek nem voltak ugyanis konkrét előzményei. A kiindulópont Balatonfüred, a gyógyfürdő körül létrejövő fürdőkultúra, mely a városképet meghatározó épületeket létrehozta a reformkorban. Abbázia városias fürdőhely fontos párhuzam, ahol a tömegturizmus első elemei, a favázas épületek is megtalálhatók. Már Trianon előtt megjelennek a fürdőegyletek, szövetségek, civil egyletek, melyek a Balaton Vármegye létrehozását is megcélozták. A déli parton 1910-ben még nem léteznek azok a településeket, melyeket adottnak veszünk ma, mivel ott mocsaras terület volt. A vasút létrehozásakor a Balatonból két métert lecsapoltak és az apadási övön hozták létre az üdülőterületeket, mely a táj módosulásához is vezetett. A tóparton problémás volt az építészet helyzete, a felkészületlenség jellemzi Trianon után az építkezéseket. Nem a Balaton környéki építészetből ihletődnek, hanem külföldi és erdélyi mintákból.

Végezetül Both Mária geográfus foglalkozott Teleki Pál tájfogalmával. Az első geográfiailag fölmért táj Magyarországon a Balaton volt, amit az Alföld fölmérésével folytattak volna, de közbejött a világháború. Teleki a tájra organikus életegységként tekintett, melynek biológiai előzménye Humboldt organikus szemlélete. Teleki Kárpát-medencei egységben gondolkodik Trianon után is. Térképein társadalomföldrazi dimenziókat is ábrázol, például a vásárvárosok elhelyezkedésével próbál meg határokat szabni. Nála nincs táj ember nélkül, hiszen az embernek tájformáló hatása van. Teleki programja alapján végül nem valósult meg a tájak fölmérése, mely egyértelműen Trianon eredménye. Teleki figyelme végül az etnikai összetétel feltérképezése felé fordult.

Az NKA támogatásával, a Magyarország Felfedezése Alapítvány szervezésében megvalósuló konferencia anyaga a Martin Opitz Kiadó TérTár sorozatában jelenik meg 2021-ben a „Genius loci: irodalom és építészet” tavaly megjelent kötetének továbbgondolásaként.

Tiszatájonline


Címke: , , , , ,
2020.04.03 - tiszatáj

KORMÁNYOS ÁKOS AJÁNLÓJA

Ligeti György: Viola Sonata
Brácsa: Daniele Colombo
A borítókép Hans Hofmann festménye

>>>
2020.04.01 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE
KONRÁD GYÖRGGYEL 
…a merészebbek fél lábbal kívül voltak a rendszeren, de fél lábbal belül. Nekem viszont az egyik lábam sem volt benn. Úgyhogy amikor a Csoóri Sanyi először próbálkozott a Hitel megalapításával, mondtam neki, ezt soha nem fogjátok megkapni, majd adnak helyette valami kockacukrot. Legalább állítsatok össze egy számot, és azt tegyétek le a Széchenyi Könyvtárban, hogy legyen valami kézzelfogható. Mondtam Sanyinak, hogy a legjobb az volna, ha szamizdatban megcsinálnátok, de erre nem vállalkozott.

>>>
2020.04.01 - tiszatáj

Tisztelt Olvasóink, Szerzőink!

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szerkesztősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyóirat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyomtatott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

>>>
2020.03.31 - tiszatáj

LAUDÁCIÓ GERGELY ÁGNES TISZATÁJ-DÍJÁHOZ
Gergely Ágnes 1989-ben közölte a Péter-Pál után című versét a Tiszatájban, vagyis 31 éve rendszeres szerzője a lapnak. Több olyan darabot is közölt a folyóiratban, amelyre a szakma is felfigyelt. Legutóbb például a szintén Tiszatáj-díjas Sándor Iván írt 12 pontból álló kommentárt Az utolsó pillanat című költeményéről, amely a folyóirat 2017/10-es számában jelent meg. A vers azért is jelentős esemény a Tiszatáj számára, mert Gergely egyrészt tanúként szólal meg, Nagy Imre nem pusztán metaforikus alak a költeményében… – ORCSIK ROLAND LAUDÁCIÓJA

>>>
2020.03.30 - tiszatáj

Hogy egy olyannyira világgal-foglalkozó költő aktualitásáról beszélünk (hirtelen?), amilyen fokig e kritérium Szabó Lőrincnek legalább három kötetére illhet, vajon az így vizsgált líra megnövéséről az időben, vagy az idők „jelleges változásáról” (globali­zá­ciós és egyéb napjainkat tekintve: romlásáról) szól-e?
Válaszunkat előrevetítve: globálisan sem-sem, beállt korunkat (kinek-kinek tetszé­sére bízzuk, az idő készülődését tekintve huszonvalahány évet, netán tizenegy, tíz stb. évet számol-e így), a már valóban tagadhatatlan, múlandónak nem remélhető jellegeket tekintvén igencsak, igen-igen […]

>>>
2020.03.29 - tiszatáj

TERÉZIA MORA: SZERELMES UFÓK
A tíz elbeszélést felsorakoztató Szerelmes ufók mérföldkőnek tekinthető a leginkább regényeivel (el)ismertté vált Terézia Mora pályáján: novellákkal kezdte pályafutását, s immáron kanonizált szépíróként visszatért alkotói origójának műfajához. Az összehasonlítás apropója így adott, sőt egyenesen kikerülhetetlen. Az eltelt tizenhét év eredménye pedig az írói kibontakozás vonatkozásában – Mora történeteivel és hőseivel ellentétben – egyértelműen optimizmusra ad okot… – HAJNAL ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2020.03.29 - tiszatáj

CORPUS CHRISTI
Határozott cselekmény-és karakterívvel bír ugyan Jan Komasa vallásdrámája, legnagyobb tartalékait azonban impressziókra húzott, epizodikus felépítésű pillanatok jelentik. A Corpus Christi nemcsak szerzői filmes jegyekkel zsonglőrködik kiválóan, univerzális érvényű látlelet hiábavaló megváltásról és közösségi képmutatásról – a lengyel új film egyik aktuális képviselője nemcsak az elmúlt évtized legjobb valláskritikus műveinek sorába illeszkedik, más témákat is pedzeget… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.03.26 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A NUNKI BAY STARSHIP TAGJAIVAL
A budapesti űrpop zenével foglalkozó Nunki Bay Starship új zenei világba utaztatja hallgatóit, hiszen nemigen találkozhatunk hasonló fúziós zenei műfajjal a környéken. Neo-pop-funk-soul? Legyen multidimenzionális brainpop! A kvartett már fellépett az Akvárium Klubban, az A38 és legutóbb a Trafó House-ban, valamint már néhány fesztiválon is bizonyították, eklektikus hangzásuk érdemes a figyelemre, hiszen irtóra eredeti… – BRESTYÁNSZKY BERNADETT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő