12.18.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Perzselő szenvedélyek
2020.03.03 - tiszatáj

A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJE VARIÁCIÓ HÁROM RÉSZBEN EGY TÉMÁRA

A Szegedi Kortárs Balett nagy sikerrel mutatta be Vágy címmel háromrészes  estjét pénteken a kisszínházban. A vágy három arcát, vagyis Juronics Tamás felújított táncjátékát, a Bernarda Alba házát, Enrico Morelli új koreográfiáját, a Coppéliát és Roberto Galvan tánctörténeti jelentőségű művét, a Koncert tangóharmonikára és zenekarra című darabot szerette a közönség.

A három koreográfiából csak egy teljesen új a Szegedi Kortárs Balett Vágy-estjén, mégis igazi premier hangulat kerekedett péntek este a kisszínházban. A 2018-as bemutató idején lemaradtam Juronics Tamás darabjáról, a Bernarda Alba házáról, majd addig halogattam, hogy megnézzem, amíg lekerült a műsorról. Kár lett volna kihagyni, mert több szempontból is tanulságos produkció. Federico García Lorca legnépszerűbb drámájának nagy a kultusza világszerte. Szegeden máig emlegetik a különös tehetségű színész-rendező, Gaál Erzsébet nagyszerű, katartikus erejű 1996-os előadását, ami Fekete Gizi címszereplésével ugyanezen a színpadon zajos sikert aratott.

Juronics Tamás koreográfiája nem jelenetről jelenetre meséli el a tragikus történetet, inkább a tradicionális értékeibe merevedett spanyol falu fullasztó atmoszféráját villantja fel. A tápéi díszletgyártó bázis, a Scabello fémvázas szerkezetből és átlátszó plexifalakból hatszögletű „üvegházat” épített, ebben zárt, szűk térben elevenedik meg Bernarda és az öt lány sorsa. A többi mellékszereplőt eleve elhagyták, így még koncentráltabbá válhatott a konfliktus. Juronics tökéletesen választott zenét, hiszen Lorca mentora, a mindig képszerűen és szenvedélyesen fogalmazó Manuel de Falla kompozíciója, A bűvös szerelem egy andalúziai legenda nyomán keletkezett, melódiáival, különleges hangszerelésével is megidézi a spanyol cigány dalok és -táncok jellegzetes világát.

 

 

A Bernarda szerepét alakító Wéninger Dalma remek szólója adja meg az alaphangot: a korát és nézőpontját is jól jelző bottal táncol. Hatásos kép, amikor kivonul az üvegházból, vasfegyelemhez szoktatott lányai katonás sorfalat állnak, és a botot visszadobja nekik, mintegy jelezve: szelleme, gondolkodásmódja, rideg morális szabályai maradnak. Juronics Tamás koreográfiája pontosan érzékelteti a robbanásig feszült helyzetet, a lányok közötti kiélezett viszonyokat. Mindenki boldogságra vágyik, miközben reménytelenül boldogtalan. A nővérek teljes erőből az átlátszó plexifalnak tenyerelnek, mintha ki akarnák dönteni a túlnyomásos üvegház oldalát. A nyolcéves gyász elviselhetetlen terhének kifejezését a jelmeztervező, Bianca Imelda Jeremias földet súroló, súlyos fekete ruhái is erősítik. A frusztráció, a felgyülemlett indulatok hamar egymás ellen fordítják a lányokat, különösen miután a legkisebb húg, a szerelem jogáért küzdő Adela – Takács Zsófia táncolja kirobbanó energiával – fellázad, lefejti magáról a fullasztó gyászruhát, nekifut és felszökken az üvegház falára. Elszabadul a rosszindulat, a kitör a féltékenység, az egymás ellen forduló testvérek még inkább pokollá teszik az amúgy is elviselhetetlen bezárt életet. Lorca darabjában még láthatatlan szereplő volt a vágy tárgya: a vonzó ifjú, Pepe el Romano, de itt megjelenik, és a plexifallal elválasztva táncol látványos, különös hangulatú duettet Adelával. Kiss Róbert (a próbán váltótársát, Vincze Lotárt is láthattuk ugyanebben a szerepben) pár percbe sűrítve is meg tudja mutatni, mi az, ami vonzó a falon túli szabad életben. A drámai csúcspontokat felerősítik Stadler Ferenc hatásos világítási megoldásai, a balladai félhomálynak, a felizzó vörösnek, az ajtón beáradó fénynek is dramaturgiai funkciója van. Hogy a szeretetlenség, a megcsontosodott tradíciók, a morális szabályok lélektelen követése hova vezet, győzhet-e a lázadó szerelem, arra Lorcától is tudjuk a választ. Juronics Tamás drámai erejű koreográfiájában csak egy pillanatra villan fel a fényárban Adela élettelenül himbálózó teste.

 

 

Enrico Morelli darabja, a Coppélia ősbemutató: az olasz vendégkoreográfus a népszerű klasszikus balettmese alapján alkotott teljesen új, kortárs táncjátékot. Az persze kissé zavarba ejtő, hogy E. T. A. Hoffmann történetét nemigen lehet benne világosan nyomon követni, csak néhány momentumból következtethetünk arra, erős inspirációs forrást jelenthetett az eredeti mese is. Ez a Coppélia inkább egy belső utazás, menekülés a magánytól, a szerelem keresésének története. Morelli Léo Delibes népszerű balettzenéjének néhány tételét is felhasználta, de az egyik csoportos jelenetben meglepetésre Patty Pravo 1960-as évek végi világslágere, a La Bambola is felcsendül, ami különös ízt ad a bábu-baba-cselekményszál és a szerelem értelmezésének. Hasonló lehet a hatása az olaszokra, mint amikor Kovács Kati nekünk énekelte: „Nem leszek sohasem a játékszered…” A darab mindenesetre ettől kap egy kis játékos felhangot, ami jól oldja a traumatikusabb pillanatokat. Az egyik főszerepet – a klasszikus változatban Ferenc, az udvarló szerepét – Vincze Lotár táncolja, aki technikailag, fizikailag, az emocionális kifejezés gazdagságában is hihetetlenül sokat fejlődött néhány évad alatt, és mára a társulat egyik meghatározó tagjává vált. Különösen hatásos a darabot záró poétikus szerelmi kettősük Takács Zsófiával.

Tanulságos volt újra találkozni az est harmadik részében a tánctörténeti jelentőségű koreográfiával, Roberto Galvan Astor Piazzolla kompozíciójára készült Koncert tangóharmonikára és zenekarra című darabjával. Emlékszem, milyen zajos siker volt 1993 februárjában a Szegedi Balett ősbemutatója. Bodor Johanna, Péntek Kata, Zarnóczai Gizella, Juronics Tamás, Pataki András, Topolánszky Tamás és a többiek akkori mozdulatai ma is bevillannak. A Szegedi Kortárs Balett mostani társulata talán homogénebb, nincsenek olyan látványos alkati és felkészültségbeli különbségek a táncosok között, de talán emiatt a karakterek sem annyira egyediek és különlegesek. Roberto Galvan valóságos argentin tangótörténeti kurzust rejtett koreográfiájába. Az első tétel a rövid bevezetés: a nyitó képben egy férfi és egy nő táncol épp csak felvillanva a tangó világát. A második tételben (allegro marcato) a férfiak gyakorolják, finomítják, csiszolgatják egymással a még újdonságnak ható tánclépéseket, a sajátos tangós sétát a zene lüktetésére – lassú-lassú-gyors-gyors-lassú –, a partner vezetését. A feszültség szinte tapintható, a vetélkedés hamar durva vitává, macsó kakaskodássá válik. A folyamatot plasztikusan érzékeltetik az együttes férfi táncművészei, Graziano Bongiovanni, Adam Bobák, Czár Gergely, Kiss Róbert és Vincze Lotár. Roberto Galvan hangsúlyozza: a tangó egyik szülőhelye a kikötő, a külváros, így kialakulása összefüggött a prostitúcióval, a bordélyházak kultúrájával – a harmadik tételben (moderato) a nők erotikusan túlfűtött tánca idézi meg ezt a világot. Szigyártó Szandra, Bocsi Petra, Claudia Elvetico, Nier Janka és Takács Zsófia a nők vágyakozását is szemléletesen hozzáadják. A negyedik tétel (presto) már a perzselő szenvedély: a párválasztás idejére vörösen felizzik a színpad is. Egymásra találnak férfiak és nők, a tánc közös, mámoros szárnyalássá válik.

Hollósi Zsolt

 

Fotók: Tarnavölgyi Zoltán


Címke: , , , , , , , , , ,
2020.12.04 - tiszatáj

GONDOLATOK BARTHA ÁGNES ZOMÁNC-ÖTVÖS-ÉKSZER MŰVÉSZETÉRŐL
A görögök a mű megvalósításának folyamatát is szellemi teljesítménynek tartották, Ferenczy Noémi szerint pedig: „minden mű visszaadja, sugározza azt az érzést, amivel csinálódott.” Nos, Bartha Ágnes munkáiban épp ez az alkotói extázis manifesztálódik. Az önfeledt játék, az anyagok sikeres megszelídítésének öröme ott ragyog minden munkáján. Ám az alkotó tudja: kiváló mesterségbeli tudás kell ahhoz, hogy az álom, a gondolat az anyagban megszólaljon… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2020.12.04 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS NEMES Z. MÁRIÓVAL
A poszthumanizmus változatai, Barokk Femina, Ektoplazma. Három kötet, amely részben vagy egészben Nemes Z. Márió nevéhez kötődik. E megjelenések kapcsán a költővel a poszthumanizmusról, nyelvről, képzőművészetről és a megjelent kötetiről beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.03 - tiszatáj

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő