07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Perzselő szenvedélyek
2020.03.03 - tiszatáj

A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJE VARIÁCIÓ HÁROM RÉSZBEN EGY TÉMÁRA

A Szegedi Kortárs Balett nagy sikerrel mutatta be Vágy címmel háromrészes  estjét pénteken a kisszínházban. A vágy három arcát, vagyis Juronics Tamás felújított táncjátékát, a Bernarda Alba házát, Enrico Morelli új koreográfiáját, a Coppéliát és Roberto Galvan tánctörténeti jelentőségű művét, a Koncert tangóharmonikára és zenekarra című darabot szerette a közönség.

A három koreográfiából csak egy teljesen új a Szegedi Kortárs Balett Vágy-estjén, mégis igazi premier hangulat kerekedett péntek este a kisszínházban. A 2018-as bemutató idején lemaradtam Juronics Tamás darabjáról, a Bernarda Alba házáról, majd addig halogattam, hogy megnézzem, amíg lekerült a műsorról. Kár lett volna kihagyni, mert több szempontból is tanulságos produkció. Federico García Lorca legnépszerűbb drámájának nagy a kultusza világszerte. Szegeden máig emlegetik a különös tehetségű színész-rendező, Gaál Erzsébet nagyszerű, katartikus erejű 1996-os előadását, ami Fekete Gizi címszereplésével ugyanezen a színpadon zajos sikert aratott.

Juronics Tamás koreográfiája nem jelenetről jelenetre meséli el a tragikus történetet, inkább a tradicionális értékeibe merevedett spanyol falu fullasztó atmoszféráját villantja fel. A tápéi díszletgyártó bázis, a Scabello fémvázas szerkezetből és átlátszó plexifalakból hatszögletű „üvegházat” épített, ebben zárt, szűk térben elevenedik meg Bernarda és az öt lány sorsa. A többi mellékszereplőt eleve elhagyták, így még koncentráltabbá válhatott a konfliktus. Juronics tökéletesen választott zenét, hiszen Lorca mentora, a mindig képszerűen és szenvedélyesen fogalmazó Manuel de Falla kompozíciója, A bűvös szerelem egy andalúziai legenda nyomán keletkezett, melódiáival, különleges hangszerelésével is megidézi a spanyol cigány dalok és -táncok jellegzetes világát.

 

 

A Bernarda szerepét alakító Wéninger Dalma remek szólója adja meg az alaphangot: a korát és nézőpontját is jól jelző bottal táncol. Hatásos kép, amikor kivonul az üvegházból, vasfegyelemhez szoktatott lányai katonás sorfalat állnak, és a botot visszadobja nekik, mintegy jelezve: szelleme, gondolkodásmódja, rideg morális szabályai maradnak. Juronics Tamás koreográfiája pontosan érzékelteti a robbanásig feszült helyzetet, a lányok közötti kiélezett viszonyokat. Mindenki boldogságra vágyik, miközben reménytelenül boldogtalan. A nővérek teljes erőből az átlátszó plexifalnak tenyerelnek, mintha ki akarnák dönteni a túlnyomásos üvegház oldalát. A nyolcéves gyász elviselhetetlen terhének kifejezését a jelmeztervező, Bianca Imelda Jeremias földet súroló, súlyos fekete ruhái is erősítik. A frusztráció, a felgyülemlett indulatok hamar egymás ellen fordítják a lányokat, különösen miután a legkisebb húg, a szerelem jogáért küzdő Adela – Takács Zsófia táncolja kirobbanó energiával – fellázad, lefejti magáról a fullasztó gyászruhát, nekifut és felszökken az üvegház falára. Elszabadul a rosszindulat, a kitör a féltékenység, az egymás ellen forduló testvérek még inkább pokollá teszik az amúgy is elviselhetetlen bezárt életet. Lorca darabjában még láthatatlan szereplő volt a vágy tárgya: a vonzó ifjú, Pepe el Romano, de itt megjelenik, és a plexifallal elválasztva táncol látványos, különös hangulatú duettet Adelával. Kiss Róbert (a próbán váltótársát, Vincze Lotárt is láthattuk ugyanebben a szerepben) pár percbe sűrítve is meg tudja mutatni, mi az, ami vonzó a falon túli szabad életben. A drámai csúcspontokat felerősítik Stadler Ferenc hatásos világítási megoldásai, a balladai félhomálynak, a felizzó vörösnek, az ajtón beáradó fénynek is dramaturgiai funkciója van. Hogy a szeretetlenség, a megcsontosodott tradíciók, a morális szabályok lélektelen követése hova vezet, győzhet-e a lázadó szerelem, arra Lorcától is tudjuk a választ. Juronics Tamás drámai erejű koreográfiájában csak egy pillanatra villan fel a fényárban Adela élettelenül himbálózó teste.

 

 

Enrico Morelli darabja, a Coppélia ősbemutató: az olasz vendégkoreográfus a népszerű klasszikus balettmese alapján alkotott teljesen új, kortárs táncjátékot. Az persze kissé zavarba ejtő, hogy E. T. A. Hoffmann történetét nemigen lehet benne világosan nyomon követni, csak néhány momentumból következtethetünk arra, erős inspirációs forrást jelenthetett az eredeti mese is. Ez a Coppélia inkább egy belső utazás, menekülés a magánytól, a szerelem keresésének története. Morelli Léo Delibes népszerű balettzenéjének néhány tételét is felhasználta, de az egyik csoportos jelenetben meglepetésre Patty Pravo 1960-as évek végi világslágere, a La Bambola is felcsendül, ami különös ízt ad a bábu-baba-cselekményszál és a szerelem értelmezésének. Hasonló lehet a hatása az olaszokra, mint amikor Kovács Kati nekünk énekelte: „Nem leszek sohasem a játékszered…” A darab mindenesetre ettől kap egy kis játékos felhangot, ami jól oldja a traumatikusabb pillanatokat. Az egyik főszerepet – a klasszikus változatban Ferenc, az udvarló szerepét – Vincze Lotár táncolja, aki technikailag, fizikailag, az emocionális kifejezés gazdagságában is hihetetlenül sokat fejlődött néhány évad alatt, és mára a társulat egyik meghatározó tagjává vált. Különösen hatásos a darabot záró poétikus szerelmi kettősük Takács Zsófiával.

Tanulságos volt újra találkozni az est harmadik részében a tánctörténeti jelentőségű koreográfiával, Roberto Galvan Astor Piazzolla kompozíciójára készült Koncert tangóharmonikára és zenekarra című darabjával. Emlékszem, milyen zajos siker volt 1993 februárjában a Szegedi Balett ősbemutatója. Bodor Johanna, Péntek Kata, Zarnóczai Gizella, Juronics Tamás, Pataki András, Topolánszky Tamás és a többiek akkori mozdulatai ma is bevillannak. A Szegedi Kortárs Balett mostani társulata talán homogénebb, nincsenek olyan látványos alkati és felkészültségbeli különbségek a táncosok között, de talán emiatt a karakterek sem annyira egyediek és különlegesek. Roberto Galvan valóságos argentin tangótörténeti kurzust rejtett koreográfiájába. Az első tétel a rövid bevezetés: a nyitó képben egy férfi és egy nő táncol épp csak felvillanva a tangó világát. A második tételben (allegro marcato) a férfiak gyakorolják, finomítják, csiszolgatják egymással a még újdonságnak ható tánclépéseket, a sajátos tangós sétát a zene lüktetésére – lassú-lassú-gyors-gyors-lassú –, a partner vezetését. A feszültség szinte tapintható, a vetélkedés hamar durva vitává, macsó kakaskodássá válik. A folyamatot plasztikusan érzékeltetik az együttes férfi táncművészei, Graziano Bongiovanni, Adam Bobák, Czár Gergely, Kiss Róbert és Vincze Lotár. Roberto Galvan hangsúlyozza: a tangó egyik szülőhelye a kikötő, a külváros, így kialakulása összefüggött a prostitúcióval, a bordélyházak kultúrájával – a harmadik tételben (moderato) a nők erotikusan túlfűtött tánca idézi meg ezt a világot. Szigyártó Szandra, Bocsi Petra, Claudia Elvetico, Nier Janka és Takács Zsófia a nők vágyakozását is szemléletesen hozzáadják. A negyedik tétel (presto) már a perzselő szenvedély: a párválasztás idejére vörösen felizzik a színpad is. Egymásra találnak férfiak és nők, a tánc közös, mámoros szárnyalássá válik.

Hollósi Zsolt

 

Fotók: Tarnavölgyi Zoltán


Címke: , , , , , , , , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő