09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
09.09.
| Duda Éva Társulat – „Újra lendületben! ” >>>
09.08.
| Nobel-díjas író monodrámáját mutatják be a Trafóban >>>
NAPI TANDORI

09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Perzselő szenvedélyek
2020.03.03 - tiszatáj

A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJE VARIÁCIÓ HÁROM RÉSZBEN EGY TÉMÁRA

A Szegedi Kortárs Balett nagy sikerrel mutatta be Vágy címmel háromrészes  estjét pénteken a kisszínházban. A vágy három arcát, vagyis Juronics Tamás felújított táncjátékát, a Bernarda Alba házát, Enrico Morelli új koreográfiáját, a Coppéliát és Roberto Galvan tánctörténeti jelentőségű művét, a Koncert tangóharmonikára és zenekarra című darabot szerette a közönség.

A három koreográfiából csak egy teljesen új a Szegedi Kortárs Balett Vágy-estjén, mégis igazi premier hangulat kerekedett péntek este a kisszínházban. A 2018-as bemutató idején lemaradtam Juronics Tamás darabjáról, a Bernarda Alba házáról, majd addig halogattam, hogy megnézzem, amíg lekerült a műsorról. Kár lett volna kihagyni, mert több szempontból is tanulságos produkció. Federico García Lorca legnépszerűbb drámájának nagy a kultusza világszerte. Szegeden máig emlegetik a különös tehetségű színész-rendező, Gaál Erzsébet nagyszerű, katartikus erejű 1996-os előadását, ami Fekete Gizi címszereplésével ugyanezen a színpadon zajos sikert aratott.

Juronics Tamás koreográfiája nem jelenetről jelenetre meséli el a tragikus történetet, inkább a tradicionális értékeibe merevedett spanyol falu fullasztó atmoszféráját villantja fel. A tápéi díszletgyártó bázis, a Scabello fémvázas szerkezetből és átlátszó plexifalakból hatszögletű „üvegházat” épített, ebben zárt, szűk térben elevenedik meg Bernarda és az öt lány sorsa. A többi mellékszereplőt eleve elhagyták, így még koncentráltabbá válhatott a konfliktus. Juronics tökéletesen választott zenét, hiszen Lorca mentora, a mindig képszerűen és szenvedélyesen fogalmazó Manuel de Falla kompozíciója, A bűvös szerelem egy andalúziai legenda nyomán keletkezett, melódiáival, különleges hangszerelésével is megidézi a spanyol cigány dalok és -táncok jellegzetes világát.

 

 

A Bernarda szerepét alakító Wéninger Dalma remek szólója adja meg az alaphangot: a korát és nézőpontját is jól jelző bottal táncol. Hatásos kép, amikor kivonul az üvegházból, vasfegyelemhez szoktatott lányai katonás sorfalat állnak, és a botot visszadobja nekik, mintegy jelezve: szelleme, gondolkodásmódja, rideg morális szabályai maradnak. Juronics Tamás koreográfiája pontosan érzékelteti a robbanásig feszült helyzetet, a lányok közötti kiélezett viszonyokat. Mindenki boldogságra vágyik, miközben reménytelenül boldogtalan. A nővérek teljes erőből az átlátszó plexifalnak tenyerelnek, mintha ki akarnák dönteni a túlnyomásos üvegház oldalát. A nyolcéves gyász elviselhetetlen terhének kifejezését a jelmeztervező, Bianca Imelda Jeremias földet súroló, súlyos fekete ruhái is erősítik. A frusztráció, a felgyülemlett indulatok hamar egymás ellen fordítják a lányokat, különösen miután a legkisebb húg, a szerelem jogáért küzdő Adela – Takács Zsófia táncolja kirobbanó energiával – fellázad, lefejti magáról a fullasztó gyászruhát, nekifut és felszökken az üvegház falára. Elszabadul a rosszindulat, a kitör a féltékenység, az egymás ellen forduló testvérek még inkább pokollá teszik az amúgy is elviselhetetlen bezárt életet. Lorca darabjában még láthatatlan szereplő volt a vágy tárgya: a vonzó ifjú, Pepe el Romano, de itt megjelenik, és a plexifallal elválasztva táncol látványos, különös hangulatú duettet Adelával. Kiss Róbert (a próbán váltótársát, Vincze Lotárt is láthattuk ugyanebben a szerepben) pár percbe sűrítve is meg tudja mutatni, mi az, ami vonzó a falon túli szabad életben. A drámai csúcspontokat felerősítik Stadler Ferenc hatásos világítási megoldásai, a balladai félhomálynak, a felizzó vörösnek, az ajtón beáradó fénynek is dramaturgiai funkciója van. Hogy a szeretetlenség, a megcsontosodott tradíciók, a morális szabályok lélektelen követése hova vezet, győzhet-e a lázadó szerelem, arra Lorcától is tudjuk a választ. Juronics Tamás drámai erejű koreográfiájában csak egy pillanatra villan fel a fényárban Adela élettelenül himbálózó teste.

 

 

Enrico Morelli darabja, a Coppélia ősbemutató: az olasz vendégkoreográfus a népszerű klasszikus balettmese alapján alkotott teljesen új, kortárs táncjátékot. Az persze kissé zavarba ejtő, hogy E. T. A. Hoffmann történetét nemigen lehet benne világosan nyomon követni, csak néhány momentumból következtethetünk arra, erős inspirációs forrást jelenthetett az eredeti mese is. Ez a Coppélia inkább egy belső utazás, menekülés a magánytól, a szerelem keresésének története. Morelli Léo Delibes népszerű balettzenéjének néhány tételét is felhasználta, de az egyik csoportos jelenetben meglepetésre Patty Pravo 1960-as évek végi világslágere, a La Bambola is felcsendül, ami különös ízt ad a bábu-baba-cselekményszál és a szerelem értelmezésének. Hasonló lehet a hatása az olaszokra, mint amikor Kovács Kati nekünk énekelte: „Nem leszek sohasem a játékszered…” A darab mindenesetre ettől kap egy kis játékos felhangot, ami jól oldja a traumatikusabb pillanatokat. Az egyik főszerepet – a klasszikus változatban Ferenc, az udvarló szerepét – Vincze Lotár táncolja, aki technikailag, fizikailag, az emocionális kifejezés gazdagságában is hihetetlenül sokat fejlődött néhány évad alatt, és mára a társulat egyik meghatározó tagjává vált. Különösen hatásos a darabot záró poétikus szerelmi kettősük Takács Zsófiával.

Tanulságos volt újra találkozni az est harmadik részében a tánctörténeti jelentőségű koreográfiával, Roberto Galvan Astor Piazzolla kompozíciójára készült Koncert tangóharmonikára és zenekarra című darabjával. Emlékszem, milyen zajos siker volt 1993 februárjában a Szegedi Balett ősbemutatója. Bodor Johanna, Péntek Kata, Zarnóczai Gizella, Juronics Tamás, Pataki András, Topolánszky Tamás és a többiek akkori mozdulatai ma is bevillannak. A Szegedi Kortárs Balett mostani társulata talán homogénebb, nincsenek olyan látványos alkati és felkészültségbeli különbségek a táncosok között, de talán emiatt a karakterek sem annyira egyediek és különlegesek. Roberto Galvan valóságos argentin tangótörténeti kurzust rejtett koreográfiájába. Az első tétel a rövid bevezetés: a nyitó képben egy férfi és egy nő táncol épp csak felvillanva a tangó világát. A második tételben (allegro marcato) a férfiak gyakorolják, finomítják, csiszolgatják egymással a még újdonságnak ható tánclépéseket, a sajátos tangós sétát a zene lüktetésére – lassú-lassú-gyors-gyors-lassú –, a partner vezetését. A feszültség szinte tapintható, a vetélkedés hamar durva vitává, macsó kakaskodássá válik. A folyamatot plasztikusan érzékeltetik az együttes férfi táncművészei, Graziano Bongiovanni, Adam Bobák, Czár Gergely, Kiss Róbert és Vincze Lotár. Roberto Galvan hangsúlyozza: a tangó egyik szülőhelye a kikötő, a külváros, így kialakulása összefüggött a prostitúcióval, a bordélyházak kultúrájával – a harmadik tételben (moderato) a nők erotikusan túlfűtött tánca idézi meg ezt a világot. Szigyártó Szandra, Bocsi Petra, Claudia Elvetico, Nier Janka és Takács Zsófia a nők vágyakozását is szemléletesen hozzáadják. A negyedik tétel (presto) már a perzselő szenvedély: a párválasztás idejére vörösen felizzik a színpad is. Egymásra találnak férfiak és nők, a tánc közös, mámoros szárnyalássá válik.

Hollósi Zsolt

 

Fotók: Tarnavölgyi Zoltán


Címke: , , , , , , , , , ,
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
2020.09.13 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE KONRÁD GYÖRGGYEL 
Érdekes kérdés, hogy kit számítunk zsidónak. Hallottam erről egy anekdotát Izraelben, amely szerint mondták Ben-Gúriónnak, aki megalapította Izrael államot, és az első miniszterelnöke is volt, hogy sokan jönnek a Szovjetunióból olyan zsidók, akikről nem lehet tudni, hogy valójában azok-e. Erre azt válaszolta, ha valaki olyan hülye, hogy zsidónak mondja magát, akkor zsidó…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő