04.19.
| REÖK – Meghosszabbítva a Táblaképfestészeti Biennálé jelentkezési határideje >>>
04.18.
| Alkotói pályázatot hirdet a Trafó >>>
04.15.
| 6 fesztiválfellépést lehet nyerni a debreceni tehetségkutatón >>>
04.02.
| Bogyó és Babóca 4. ‒ Tündérkártyák ‒ 13 + 1 új mese bemutatója >>>
03.31.
| Magyarországi kulturális javakat tesz elérhetővé a Digipédia >>>
03.31.
| A virtuális térbe költözött a Kazinczy Múzeum >>>
03.30.
| Segíts te is menteni a magyar webet! >>>
03.30.
| Csík János és a Mezzo rendhagyó karanténklipet készített >>>
03.24.
| Információs plakát pályázat a koronavírussal kapcsolatos személyes óvintézkedésekről >>>
NAPI TANDORI

04.02.
| Szolidaritásra buzdítanak a hazai zenészek >>>
04.01.
| Az interneten rendezik meg idén a Krakkói Filmfesztivált >>>
04.01.
| Elindul az színházi háttérszakmák áthidaló támogatására a FESZ Segélyalap >>>
03.31.
| Európai Örökség címet adományozott Szentendrének az Európai Bizottság >>>
03.24.
| Online fesztivált rendez a Friss Hús a korábbi évek filmjeiből >>>
03.23.
| Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek >>>
03.23.
| Számos kulturális intézmény jelentkezik online tartalmakkal >>>
03.22.
| Több száz hangoskönyv lett ingyenesen hallgatható az MTVA Archívumában >>>
03.20.
| A mellékelt példa – A Tiszatáj Diákmellékletei >>>

Tisztelt Olvasóink, Szerzőink!

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szerkesztősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyóirat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyomtatott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

>>>

Beszarni könnyű, de jól összecsinálni magad, na arra nem mindenki képes. Elengeded, had folyjék, aztán lesz ami lesz. Ehhez nem kell tudomány. Csurog a combon, csurog a térden, egy kicsi a bokára, egy kicsi a szőnyegre, ahogy esik, úgy tottyan. De ahhoz, hogy csupa szar legyen minden körülötted, azt már nem tudja bárki jöttment szarógalamb. Technika, rátermettség, elhivatottság és egészséges öntudat. Ezek szükségeltetnek egy tisztességes beszaráshoz. […]

>>>

Perzselő szenvedélyek
2020.03.03 - tiszatáj

A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJE VARIÁCIÓ HÁROM RÉSZBEN EGY TÉMÁRA

A Szegedi Kortárs Balett nagy sikerrel mutatta be Vágy címmel háromrészes  estjét pénteken a kisszínházban. A vágy három arcát, vagyis Juronics Tamás felújított táncjátékát, a Bernarda Alba házát, Enrico Morelli új koreográfiáját, a Coppéliát és Roberto Galvan tánctörténeti jelentőségű művét, a Koncert tangóharmonikára és zenekarra című darabot szerette a közönség.

A három koreográfiából csak egy teljesen új a Szegedi Kortárs Balett Vágy-estjén, mégis igazi premier hangulat kerekedett péntek este a kisszínházban. A 2018-as bemutató idején lemaradtam Juronics Tamás darabjáról, a Bernarda Alba házáról, majd addig halogattam, hogy megnézzem, amíg lekerült a műsorról. Kár lett volna kihagyni, mert több szempontból is tanulságos produkció. Federico García Lorca legnépszerűbb drámájának nagy a kultusza világszerte. Szegeden máig emlegetik a különös tehetségű színész-rendező, Gaál Erzsébet nagyszerű, katartikus erejű 1996-os előadását, ami Fekete Gizi címszereplésével ugyanezen a színpadon zajos sikert aratott.

Juronics Tamás koreográfiája nem jelenetről jelenetre meséli el a tragikus történetet, inkább a tradicionális értékeibe merevedett spanyol falu fullasztó atmoszféráját villantja fel. A tápéi díszletgyártó bázis, a Scabello fémvázas szerkezetből és átlátszó plexifalakból hatszögletű „üvegházat” épített, ebben zárt, szűk térben elevenedik meg Bernarda és az öt lány sorsa. A többi mellékszereplőt eleve elhagyták, így még koncentráltabbá válhatott a konfliktus. Juronics tökéletesen választott zenét, hiszen Lorca mentora, a mindig képszerűen és szenvedélyesen fogalmazó Manuel de Falla kompozíciója, A bűvös szerelem egy andalúziai legenda nyomán keletkezett, melódiáival, különleges hangszerelésével is megidézi a spanyol cigány dalok és -táncok jellegzetes világát.

 

 

A Bernarda szerepét alakító Wéninger Dalma remek szólója adja meg az alaphangot: a korát és nézőpontját is jól jelző bottal táncol. Hatásos kép, amikor kivonul az üvegházból, vasfegyelemhez szoktatott lányai katonás sorfalat állnak, és a botot visszadobja nekik, mintegy jelezve: szelleme, gondolkodásmódja, rideg morális szabályai maradnak. Juronics Tamás koreográfiája pontosan érzékelteti a robbanásig feszült helyzetet, a lányok közötti kiélezett viszonyokat. Mindenki boldogságra vágyik, miközben reménytelenül boldogtalan. A nővérek teljes erőből az átlátszó plexifalnak tenyerelnek, mintha ki akarnák dönteni a túlnyomásos üvegház oldalát. A nyolcéves gyász elviselhetetlen terhének kifejezését a jelmeztervező, Bianca Imelda Jeremias földet súroló, súlyos fekete ruhái is erősítik. A frusztráció, a felgyülemlett indulatok hamar egymás ellen fordítják a lányokat, különösen miután a legkisebb húg, a szerelem jogáért küzdő Adela – Takács Zsófia táncolja kirobbanó energiával – fellázad, lefejti magáról a fullasztó gyászruhát, nekifut és felszökken az üvegház falára. Elszabadul a rosszindulat, a kitör a féltékenység, az egymás ellen forduló testvérek még inkább pokollá teszik az amúgy is elviselhetetlen bezárt életet. Lorca darabjában még láthatatlan szereplő volt a vágy tárgya: a vonzó ifjú, Pepe el Romano, de itt megjelenik, és a plexifallal elválasztva táncol látványos, különös hangulatú duettet Adelával. Kiss Róbert (a próbán váltótársát, Vincze Lotárt is láthattuk ugyanebben a szerepben) pár percbe sűrítve is meg tudja mutatni, mi az, ami vonzó a falon túli szabad életben. A drámai csúcspontokat felerősítik Stadler Ferenc hatásos világítási megoldásai, a balladai félhomálynak, a felizzó vörösnek, az ajtón beáradó fénynek is dramaturgiai funkciója van. Hogy a szeretetlenség, a megcsontosodott tradíciók, a morális szabályok lélektelen követése hova vezet, győzhet-e a lázadó szerelem, arra Lorcától is tudjuk a választ. Juronics Tamás drámai erejű koreográfiájában csak egy pillanatra villan fel a fényárban Adela élettelenül himbálózó teste.

 

 

Enrico Morelli darabja, a Coppélia ősbemutató: az olasz vendégkoreográfus a népszerű klasszikus balettmese alapján alkotott teljesen új, kortárs táncjátékot. Az persze kissé zavarba ejtő, hogy E. T. A. Hoffmann történetét nemigen lehet benne világosan nyomon követni, csak néhány momentumból következtethetünk arra, erős inspirációs forrást jelenthetett az eredeti mese is. Ez a Coppélia inkább egy belső utazás, menekülés a magánytól, a szerelem keresésének története. Morelli Léo Delibes népszerű balettzenéjének néhány tételét is felhasználta, de az egyik csoportos jelenetben meglepetésre Patty Pravo 1960-as évek végi világslágere, a La Bambola is felcsendül, ami különös ízt ad a bábu-baba-cselekményszál és a szerelem értelmezésének. Hasonló lehet a hatása az olaszokra, mint amikor Kovács Kati nekünk énekelte: „Nem leszek sohasem a játékszered…” A darab mindenesetre ettől kap egy kis játékos felhangot, ami jól oldja a traumatikusabb pillanatokat. Az egyik főszerepet – a klasszikus változatban Ferenc, az udvarló szerepét – Vincze Lotár táncolja, aki technikailag, fizikailag, az emocionális kifejezés gazdagságában is hihetetlenül sokat fejlődött néhány évad alatt, és mára a társulat egyik meghatározó tagjává vált. Különösen hatásos a darabot záró poétikus szerelmi kettősük Takács Zsófiával.

Tanulságos volt újra találkozni az est harmadik részében a tánctörténeti jelentőségű koreográfiával, Roberto Galvan Astor Piazzolla kompozíciójára készült Koncert tangóharmonikára és zenekarra című darabjával. Emlékszem, milyen zajos siker volt 1993 februárjában a Szegedi Balett ősbemutatója. Bodor Johanna, Péntek Kata, Zarnóczai Gizella, Juronics Tamás, Pataki András, Topolánszky Tamás és a többiek akkori mozdulatai ma is bevillannak. A Szegedi Kortárs Balett mostani társulata talán homogénebb, nincsenek olyan látványos alkati és felkészültségbeli különbségek a táncosok között, de talán emiatt a karakterek sem annyira egyediek és különlegesek. Roberto Galvan valóságos argentin tangótörténeti kurzust rejtett koreográfiájába. Az első tétel a rövid bevezetés: a nyitó képben egy férfi és egy nő táncol épp csak felvillanva a tangó világát. A második tételben (allegro marcato) a férfiak gyakorolják, finomítják, csiszolgatják egymással a még újdonságnak ható tánclépéseket, a sajátos tangós sétát a zene lüktetésére – lassú-lassú-gyors-gyors-lassú –, a partner vezetését. A feszültség szinte tapintható, a vetélkedés hamar durva vitává, macsó kakaskodássá válik. A folyamatot plasztikusan érzékeltetik az együttes férfi táncművészei, Graziano Bongiovanni, Adam Bobák, Czár Gergely, Kiss Róbert és Vincze Lotár. Roberto Galvan hangsúlyozza: a tangó egyik szülőhelye a kikötő, a külváros, így kialakulása összefüggött a prostitúcióval, a bordélyházak kultúrájával – a harmadik tételben (moderato) a nők erotikusan túlfűtött tánca idézi meg ezt a világot. Szigyártó Szandra, Bocsi Petra, Claudia Elvetico, Nier Janka és Takács Zsófia a nők vágyakozását is szemléletesen hozzáadják. A negyedik tétel (presto) már a perzselő szenvedély: a párválasztás idejére vörösen felizzik a színpad is. Egymásra találnak férfiak és nők, a tánc közös, mámoros szárnyalássá válik.

Hollósi Zsolt

 

Fotók: Tarnavölgyi Zoltán


Címke: , , , , , , , , , ,
2020.04.03 - tiszatáj

KORMÁNYOS ÁKOS AJÁNLÓJA

Ligeti György: Viola Sonata
Brácsa: Daniele Colombo
A borítókép Hans Hofmann festménye

>>>
2020.04.01 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE
KONRÁD GYÖRGGYEL 
…a merészebbek fél lábbal kívül voltak a rendszeren, de fél lábbal belül. Nekem viszont az egyik lábam sem volt benn. Úgyhogy amikor a Csoóri Sanyi először próbálkozott a Hitel megalapításával, mondtam neki, ezt soha nem fogjátok megkapni, majd adnak helyette valami kockacukrot. Legalább állítsatok össze egy számot, és azt tegyétek le a Széchenyi Könyvtárban, hogy legyen valami kézzelfogható. Mondtam Sanyinak, hogy a legjobb az volna, ha szamizdatban megcsinálnátok, de erre nem vállalkozott.

>>>
2020.04.01 - tiszatáj

Tisztelt Olvasóink, Szerzőink!

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szerkesztősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyóirat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyomtatott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

>>>
2020.03.31 - tiszatáj

LAUDÁCIÓ GERGELY ÁGNES TISZATÁJ-DÍJÁHOZ
Gergely Ágnes 1989-ben közölte a Péter-Pál után című versét a Tiszatájban, vagyis 31 éve rendszeres szerzője a lapnak. Több olyan darabot is közölt a folyóiratban, amelyre a szakma is felfigyelt. Legutóbb például a szintén Tiszatáj-díjas Sándor Iván írt 12 pontból álló kommentárt Az utolsó pillanat című költeményéről, amely a folyóirat 2017/10-es számában jelent meg. A vers azért is jelentős esemény a Tiszatáj számára, mert Gergely egyrészt tanúként szólal meg, Nagy Imre nem pusztán metaforikus alak a költeményében… – ORCSIK ROLAND LAUDÁCIÓJA

>>>
2020.03.30 - tiszatáj

Hogy egy olyannyira világgal-foglalkozó költő aktualitásáról beszélünk (hirtelen?), amilyen fokig e kritérium Szabó Lőrincnek legalább három kötetére illhet, vajon az így vizsgált líra megnövéséről az időben, vagy az idők „jelleges változásáról” (globali­zá­ciós és egyéb napjainkat tekintve: romlásáról) szól-e?
Válaszunkat előrevetítve: globálisan sem-sem, beállt korunkat (kinek-kinek tetszé­sére bízzuk, az idő készülődését tekintve huszonvalahány évet, netán tizenegy, tíz stb. évet számol-e így), a már valóban tagadhatatlan, múlandónak nem remélhető jellegeket tekintvén igencsak, igen-igen […]

>>>
2020.03.29 - tiszatáj

TERÉZIA MORA: SZERELMES UFÓK
A tíz elbeszélést felsorakoztató Szerelmes ufók mérföldkőnek tekinthető a leginkább regényeivel (el)ismertté vált Terézia Mora pályáján: novellákkal kezdte pályafutását, s immáron kanonizált szépíróként visszatért alkotói origójának műfajához. Az összehasonlítás apropója így adott, sőt egyenesen kikerülhetetlen. Az eltelt tizenhét év eredménye pedig az írói kibontakozás vonatkozásában – Mora történeteivel és hőseivel ellentétben – egyértelműen optimizmusra ad okot… – HAJNAL ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2020.03.29 - tiszatáj

CORPUS CHRISTI
Határozott cselekmény-és karakterívvel bír ugyan Jan Komasa vallásdrámája, legnagyobb tartalékait azonban impressziókra húzott, epizodikus felépítésű pillanatok jelentik. A Corpus Christi nemcsak szerzői filmes jegyekkel zsonglőrködik kiválóan, univerzális érvényű látlelet hiábavaló megváltásról és közösségi képmutatásról – a lengyel új film egyik aktuális képviselője nemcsak az elmúlt évtized legjobb valláskritikus műveinek sorába illeszkedik, más témákat is pedzeget… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.03.26 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A NUNKI BAY STARSHIP TAGJAIVAL
A budapesti űrpop zenével foglalkozó Nunki Bay Starship új zenei világba utaztatja hallgatóit, hiszen nemigen találkozhatunk hasonló fúziós zenei műfajjal a környéken. Neo-pop-funk-soul? Legyen multidimenzionális brainpop! A kvartett már fellépett az Akvárium Klubban, az A38 és legutóbb a Trafó House-ban, valamint már néhány fesztiválon is bizonyították, eklektikus hangzásuk érdemes a figyelemre, hiszen irtóra eredeti… – BRESTYÁNSZKY BERNADETT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő