12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
11.23.
| Művészeti mozifilmek a fotelből >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Kiss Judit Ágnes: Almamag
2020.02.12 - tiszatáj

Az új NAT nem a legégetőbb probléma mostanában Magyarországon. Még csak nem is a legégetőbb az oktatásban. Inkább csak utolsó (reméljük, utolsó) csepp a pohárban. Nem lehet kontextus nélkül vizsgálni, különben tényleg érthetetlen hőzöngésnek tűnik „a hazafias nevelés” ellen.

A rendszerváltás óta egyetlen kormány sem nyilvánította az oktatást és/vagy a kultúrát húzóágazatnak. Azaz nem nagyon fordított rá komolyabb összeget. Az oktatási reformok is nagyjából megrekedtek a szabad tankönyvválasztásnál (nyilván remek piac volt), vagy annál, hogy alsóban ne osztályozzanak és ne buktassanak a tanárok, arról viszont már nem esett szó, hogy mégis mi a nyavalyát csináljanak, amikor harminc gyerekkel kellene azonos tempóban haladni.

Az új NAT csak egy része annak a folyamatnak, amely visszavezetné az oktatást a klasszikus poroszos rendszerbe, amely a diákot a tanítás passzív elszenvedőjévé teszi, a tanárt pedig rosszul fizetett szolgává silányítja, ráadásul olyan szolgává, akinek folyamatosan bizonygatnia kell, hogy hűségesen és alázatosan végzi a munkáját.

A NER (milyen jó, hogy ennyi betűszó kezdődik újabban N-nel!) bevezetése óta a tanári életpályamodell a sokat híresztelt fizetésemelés mellett (amely a tanári béreket a nevetségesről a röhejesre emelte) növekvő óraterheket jelentett kötelező 36 órás benntartózkodással, sokkal több adminisztrációt, a nem tanítással töltött idő buzgó igazolását és a túlórák letagadását, portfóliót, PÖCS-ről BECS-re átnevezett belső és ilyen-olyan külső ellenőrzéseket. Az iskoláknak többek között a gazdasági önállóság és szabad igazgatóválasztás jogának elvesztését, a vacak kísérleti tankönyvek kötelezővé tételét. A diákok számára pedig egyre több lexikális tananyagot, és kötelező jelenlétet délután négyig.

A NAT csak a tanári szabadság megnyirbálásának újabb lépése – a könnyebb irányíthatóság végett.

„Felség, az ön iskoláiban ma reggel 8-kor mindenki Napóleonról tanul!” Jó esetben egy alaptanterv pedagógiai elveket, célokat, kulcskompetenciákat határoz meg, ezeket iskolatípusokra bontva részletesebben tárgyalja a kerettanterv, és az adott iskolák magukra szabják a helyi tantervekben, amelyekből a tanár a saját preferenciái alapján és az osztályt ismerve megírja a saját tanmenetét. Ez a NAT viszont nincs messze attól, hogy órára lebontsa, mit tanítsanak reggel 8-kor a felség iskoláiban. Nem az baj, hogy valaki Wasst tanít és Kertészt nem, vagy fordítva, hanem hogy az egyikre kötelezhetik, a másikat pedig nem teszik lehetővé. Takaró Mihály húsz éve is Wass Albertet és Herczeg Ferencet tanította, várható volt, hogy amint lehet, az iskolai kánonba emeli. („Ha hozzáfér, hát megteszi, bizisten, rút hiba!”) A baj már akkor is az volt, hogy rólam viszont –  kollégaként – panaszt tett Konrád tanítása miatt, most pedig – döntéshozóként – ellehetetleníti például a kortárs irodalom oktatását. Hiszen növekvő tananyag (az érettségin a hat teljes életmű helyett már tíz lesz!) és a csökkenő óraszámok mellett nem marad már rá idő. Ahogy a frontális oktatáson kívül semmire. A kooperatív technikák ugyanis lassabbak, időigényesebbek. Ahogy a demokrácia kevésbé hatékony döntéshozás terén a diktatúránál.

Az iskolák amúgy is a kimenetre koncentrálnak – a középiskolában az érettségire.

Ezt veszik át a diákok is. Így söprik le a kreatív feladatokat: „Ez miben segít nekem majd az érettségin?”, és többször pattantam le róluk a kooperatív technikáimmal: „A tanárnő csak diktálja le, mi kell a tételekhez!”

Már maga az irodalom kronologikus oktatása is diákellenes, hiszen az első évben kell ötszáz éves szövegekkel küzdeniük, noha a nyelvi kompetenciájukat ez meghaladja. Bár az utolsó évben boldogan rátalálnak az avantgárdra és a huszadik századi irodalomra, közben rohanva készülünk az érettségire, és mire esély teremtődne az olvasóvá nevelésre, elballagnak. (De hát a csúcson kell abbahagyni.)

Aki a kezébe vett már tizenegyedik osztályos irodalomkönyvet, látja, hogy magában foglalja a 19. század második felének teljes magyar és világirodalmát, sőt a Nyugatot is. Ezt egy nagyon motivált és nagyon jó képességű osztály többé-kevésbé meg tudja tanulni egy év alatt. Nekem a tavalyi év erre volt elegendő: Petőfi, Arany, Madách, Ady, Babits.

A tanárok persze megtalálják a kiskapukat. Aki fontosnak tartja a kortárs irodalmat, beviszi Csokonai kapcsán Esterházyt, Vörösmartyhoz Tóth Krisztát, Petőfihez Petrit.

És aki nem szereti Wasst, megtanítja ugyan, de elmondja azt is, mi vele a baja. Ha bekamerázzák a termet, megoldják azt is. Szigorúbb ötéves tervek? Több szabotázs. Az új NAT nem az élettel összeegyeztethetetlen betegsége az iskoláknak. Csak irritáló, mint a fogak közé szorult almamag. Egy olyan ember szájában, aki gyógyíthatatlan degeneratív betegségben szenved.

A huszonegyedik században nem itt kellene tartania az oktatásnak. Ami most van, nem becsüli meg sem a diákot, sem a tanárt. De a célra kiválóan alkalmas: képzetlen, vezethető, szólamokkal hergelhető masszát alakít fásult, gépies szolgák irányításával. Ehhez most az új alaptanterv a szentesített eszköz.

(A szerző író, tanár)

 

Jenei Gyula Hisztériakeltés című írását vitaindítónak szánjuk a NAT irodalmat, irodalomtanítást érintő változásairól és a magyar irodalomoktatás helyzetéről, melyhez várjuk irodalmárok, pedagógusok hozzászólásait a szerk@tiszatajonline.hu címen. (A szerk.)

További hozzászólások >>>


Címke: , , , , ,
2020.12.03 - tiszatáj

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely – kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét – november elején tartotta az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő