Az olvasáskultúra védelmében

A FIATAL ÍRÓK SZÖVETSÉGE KÖZLEMÉNYE
A FISZ több mint két évtizedes elkötelezett határon túli együttműködései és kapcsolatai alapján kijelenti, hogy a magyar nyelv és a határon túli magyarság is csak ott tud megmaradni, ahol élő és virágzó irodalom működik. A fiatal generációk számára is közlőképes és aktuális irodalomnak kiemelt nemzetmegtartó, kultúraőrző és hagyományozó szerepe van […]

A FIATAL ÍRÓK SZÖVETSÉGE KÖZLEMÉNYE A NEMZETI ALAPTANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM FEJEZETÉVEL KAPCSOLATOSAN

A Fiatal Írók Szövetsége már egészen középiskolás kortól foglalkozik olyan, kezdetben csak irodalomkedvelő, majd az egyetemi évekre egyre kiforrottabb világlátással, önképpel, szerzői, szépírói elképzelésekkel bíró fiatalokkal, akiknek a segítése, mentorálása a szervezet missziója. Éppen emiatt nap mint nap tapasztaljuk a ma élő magyar- és világirodalom iránti érdeklődést. Az értő olvasás segítése és támogatása, a kritikai és önkritikus gondolkodás fejlesztése a FISZ alapfeladatai közé tartozik. A Nemzeti Alaptanterv kapcsán a Magyartanárok Egyesülete szakmai meglátásait – mint a kronologikus irodalomtörténeti tanítás atavisztikus jellege, a pedagógia mint tudományág iránti érzéketlenség, a nemzeti emlékhelyek esetleges, ideológiai alapon történő kiválasztása, a normatív nyelvszemlélet kizárólagos képviselete – osztjuk, a NAT-tal szemben kifogásoljuk. Mindezeken túl kifejezetten problémásnak tartjuk a kortárs magyar és világirodalom mellőzöttségét, a korábbi szabályozáshoz képest is súlytalanabb szerepeltetését az általános és középiskolai oktatás törzsanyagában, hiszen ez már önmagában is azt az érzést kelti, hogy az irodalom lezárható, intézményes keretek közé szorítható. A FISZ több mint két évtizedes elkötelezett határon túli együttműködései és kapcsolatai alapján kijelenti, hogy a magyar nyelv és a határon túli magyarság is csak ott tud megmaradni, ahol élő és virágzó irodalom működik. A fiatal generációk számára is közlőképes és aktuális irodalomnak kiemelt nemzetmegtartó, kultúraőrző és hagyományozó szerepe van. Éppen magyar nyelvünk, identitásunk megtartását nem szolgálja az olyan, a 20. század második felében alkotó klasszikus szerzők, mint például Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza, Kertész Imre elhagyása, ez csupán az értő olvasáshoz való közelkerülést lehetetleníti el. A NAT jelenlegi szövegkorpuszában az olyan irodalmi-esztétikai értékükre nézve is kétes szövegek, amelyek a teljes szakmai konszenzus szerint sem tartoznak a magyar irodalom élvonalába, nehezen érthető módon veszik el a lehetőséget a diákokhoz korban, nyelvben, problémafelvetésben közelebb álló alkotások megismerésétől, ezért sokkal inkább kockázatot jelenthetnek a magyar kultúra megtartása szempontjából.

A Fiatal Írók Szövetsége kifejezetten fontosnak tartja az iskolai oktatás és önálló olvasás találkozását, ugyanakkor a NAT-ban foglalt változtatások éppen, hogy nem kedveznek az örömszerző olvasásnak, hanem sokkal inkább nevek és címek kulturális hagyománytól elszakított, avítt listázására és felsorolására korlátozzák a diákokat. Örömszerző olvasás nélkül viszont az egyéni fejlesztés is elképzelhetetlen, mert mindez – már középtávon is – az olvasáskultúra teljes elsorvadásához vezet. A Fiatal Írók Szövetsége csak akkor lehet képes ellátni feladatát, és folytonosságot biztosítani a magyarországi és határon túli magyar kultúra különböző életkorú és társadalmi összetételű csoportjai között, ha olyan akkulturációra alapozhatja tevékenységét, amely valóban az örömszerző és értő olvasást teszi lehetővé a fiatalok számára és nem egy, az élő hagyománytól teljesen elszakított és ezáltal átgondolatlanul előírt tananyagot erőltet rájuk. Mindez pedig nem csupán az olvasók, a tanárok és a gyerekek érdeke, hanem közös nemzeti kultúránk, nemzeti identitásunk egyik alapja. A Fiatal Írók Szövetsége éppen ezért a törvény felfüggesztését és valóban széles körű szakmai egyeztetés megkezdését javasolja.

2020. február 11.