Aktualizálás nélkül is adja magát a Macbeth

DANIS LÍDIA A LADY SZEREPÉBEN LÉP FEL ÚJRA A KISSZÍNHÁZBAN
A MASZK Egyesület HétFü-sorozatában február 3-án a tatabányai Jászai Mari Színház és a Szkéné közös produkcióját, Shakespeare Macbethjét láthatja a közönség Szikszai Rémusz rendezésében a kisszínházban. A címszerepet játszó Nagypál Gábor alakításáért tavaly elnyerte a Gábor Miklós-díjat. Lady Macbeth szerepét a szegediek régi kedvence, Danis Lídia formálja meg, akit a vendégjáték kapcsán telefonon kérdeztünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

DANIS LÍDIA A LADY SZEREPÉBEN LÉP FEL ÚJRA A KISSZÍNHÁZBAN

A MASZK Egyesület HétFü-sorozatában február 3-án a tatabányai Jászai Mari Színház és a Szkéné közös produkcióját, Shakespeare Macbethjét láthatja a közönség Szikszai Rémusz rendezésében a kisszínházban. A címszerepet játszó Nagypál Gábor alakításáért tavaly elnyerte a Gábor Miklós-díjat. Lady Macbeth szerepét a szegediek régi kedvence, Danis Lídia formálja meg, akit a vendégjáték kapcsán telefonon kérdeztünk.

– Három sikeres évadot töltött Szegeden, nagy szerepek sorát játszotta el, hamar szívébe zárta a közönség, díjakkal is elhalmozták. Milyen érzésekkel készül a vendégszereplésre?

– Boldog vagyok, nagyon várom, hogy hétfő legyen és induljunk Szegedre! Az ott töltött három év számomra csoda volt. Imádom a várost, még mindig a második otthonomnak tartom, sok barátom él ott. Kitörölhetetlen az életemből. Ujjongtam, amikor meghallottam, hogy Szegeden vendégszerepelünk a Macbethtel, és épp a kisszínházban, ami számomra meghatározó hely. A nagyszínházban játszott Makrancos Kata kivételével az Édes Anna Vízynéjétől a Hedda Gableren át a Boldogtalanokig az összes kedves szerepemet ott játszottam. Felemelő érzés, hogy most újra ott léphetek színpadra.

– Hogyan ajánlaná a tatabányai rendhagyó, meghökkentő Shakespeare-előadást?

– A Macbeth azért egy nehéz darab. A produkció rendezőjével, Szikszai Rémusszal már nem először dolgoztam együtt, meghatározó alkotó az életemben. A Macbeth egy csodálatos próbaidőszak során jött létre. Ez a dráma roppant sötét, szinte minden mondata emblematikus. Meg merem kockáztatni, hogy Shakespeare egyik legnehezebb tragédiája. Folyamatos tanulás és gyakorlás nekünk minden előadás a premier óta is. A tatabányai Jászai Mari Színházban mutattuk be 2018 októberében, ott játszottunk tizenegy vagy tizenkét előadást, majd mivel koprodukcióban készült a Szkénével, ott folytattuk. Szerintem a harminc-harmincötödik előadásnál tarthatunk, Temesváron is vendégszerepeltünk vele fesztiválon. Számomra nagyon érdekes utazás. Ugyan nem sorolható a legpopulárisabb előadásaim közé, de színészként és emberként is izgalmas feladat Lady Macbeth szerepét eljátszani. Nagyon szeretem a társulatot, a címszerepet alakító Nagypál Gáborral pedig ebben a produkcióban dolgoztam először.

– Mi az előadás sikerének titka?

– Szikszai Rémusz hihetetlen felkészültséggel olyan különleges világot teremtett ehhez a darabhoz, olyan atmoszférája és képi világa van, ami nem mindennapi. Nem is tudom, magyar színpadokon látható-e most ehhez hasonló előadás. Amikor épp nem vagyok színpadon, én is oldalról, takarásból nézem a kollégákat, mert olyan elképesztő a produkció. Rémusz kifejezetten személyessé tette számunkra ezt a történetet, ugyanakkor kőkemény csapatmunkát is kívánt.

– Azt mondják, direkt aktualizálás nélkül is meglepően áthallásosnak tűnik az előadás.

– Egyik Shakespeare-darabot sem kell ahhoz megerőszakolni, hogy rímeljen a mostani helyzetre. Rémusz nagyon intelligensen nem játszott rá erre, aktuálpolitizálás nélkül is egyértelműen adja magát a darab. Lady Macbeth kapcsán a nézőknek van egyfajta prekoncepciójuk. Ő az igazi gonosz, a minden hájjal megkent manipulátor, de ennek a nőnek is van sorsa, igazsága, ugyanúgy, mint bármelyik földi halandónak. Csak azt szeretné, hogy a férje abba a pozícióba kerüljön, ahol boldog lehet, ahol képességei és ereje teljében uralkodhat. Utána persze közbeszól a sors. Az is kérdés, mit bír el az ember tudata, elméje, lelke. Elbírja-e a hatalmat, a dicsőséget?

– Többen meglepődtek, mennyire nőiesre, érzékire vette a Lady figuráját.

– Nem szeretek totálisan elrugaszkodni magamtól, és beleburkolózni valami teljesen idegen karakterbe. Persze létezhetnek olyan karakterszerepek is – példának épp a szegedi Pipás Pistában játszott figurát említhetném –, amelyekben a civil énemet nemigen mutatom meg. Különben azt szeretem, ha mindegyik szerepben felsejlik a személyiségem. Miért ne lehetne Lady Macbeth is egy nőies nő?

– Szegeden is elhalmozták elismerésekkel, a díjeső Tatabányán is folytatódott, 2018-ban a Domján Edit-díjat is elnyerte. Elégedett azzal, ahol most tart?

– Elégedett vagyok, úgy érzem, a helyemen vagyok. Tegyük hozzá, soha nem voltam egy elégedetlenkedő fajta, mindig megköszöntem a Jóistennek azt, amit adott. Elég messziről jöttem, talán emiatt is eléggé tudok örülni mindennek nemcsak a színházi, hanem a privát életemmel kapcsolatban is. Amikor 2013-ban eljöttem Szegedről, és bevállaltam, hogy Oroszlányba költözöm, közben kiderült, a szomszédban épp egy társulat alakul. Tatabányán hamar új otthonra találtam. Pedig azt gondoltam, az imádott szegedi színház után – ahol a kollégáim a barátaim is voltak, és máig úgy gondolok rájuk, máig hiányoznak – nehéz lesz megtalálni a helyem. Tatabányán szerencsére Crespo Rodrigo egy olyan társulatot szervezett, olyan színházat csinál, ami számomra nagyon kedves és fontos. A Domján Edit-díj és a többi elismerés is jólesett számomra. Hazudik, aki azt mondja, ezek nem számítanak. Örülök a díjaknak, de utána lapozok, mert úgyis minden szerepemet, az egész pályámat a nulláról kell újrakezdenem. Annyi mindent nem tudok. Remélem, hogy még a pályán és a privát életemben is sok mindenre lesz lehetőségem. Figyelem a fiamat, hogyan cseperedik. Zsigmond tenorkürtön játszik, csütörtökön volt az első fúvószenekari próbája, ami hihetetlen élmény volt számomra is. Van egy tündéri örökbefogadott kutyám, vettem egy kis parasztházat Kecskéden, ahol egyszerű életet élünk. Tíz percnyi autóútra van a színháztól, gyakorlatilag csak két erdőn kell keresztülhajtanom, élvezem ezt az életformát.

– Színházi feladatai mellett több tévésorozatban, filmben is láthatta a közönség. Mostanában mire készül?

– Több olyan filmes projekt is van, amiről egyelőre nem beszélhetek. A színházban kértem Rodrigótól egy kis időt, mert az elmúlt hat évben minden évadban négy-öt bemutatóm volt egymás után. Stuart Mária után Lady Macbethet játszottam. Nagy szerepek, ráadásul sokat forgattam is. Így az idei egy kicsit pihenősebb szezon számomra, bár nemrég mutattuk be a szerző, Czukor Balázs rendezésében a Vonat elé leguggolni című darabot, ami részben József Attiláról szól, ez is egy nagyon fontos előadás nekem. Még egy bemutatóm lesz ebben az évadban: Sebestyén Aba rendezésében állítjuk színpadra Ivan Viripajev Részegek című tragikomédiáját. Csinálom majd a tatabányai MostFeszten a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című különleges előadást is.

– Mit gondol, mi a tatabányai társulat sikerének a titka?

– Crespo Rodrigo személye a legfontosabb ebben a történetben, mert nagyon pozitív, helyes, megbízható, jól gondolkodó ember. Pozitív energiája a jó színészekből álló mini társulatra is kisugárzik, áthullámzik. Minőségi rendezőket hív, és olyan koncentrált műhelymunka folyik nálunk, mint szerintem kevés színházban. Sohasem megyünk biztosra, Rodrigo nagyon magasra tette a lécet. Bár a tatabányai nézők ötven perc alatt eljuthatnának akár a Katonába vagy az Örkény Színházba is, mégis nyitottak, szeretik, támogatják, amit csinálunk.

Hollósi Zsolt