08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.17.
| Kiállítás nyílik a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennálé magyar munkáiból a Pesti Vigadóban >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.15.
| A közelség és a találkozás iránti vágy inspirálja a Homo Ludens Project új évadát >>>
08.14.
| MAMŰ – Alibi >>>
08.14.
| Babits Piknik >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
NAPI TANDORI

Ma 52 éves Bozsik Yvette
BÍRÓ JÓZSEF : TÁNC
( visual poem )

08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Aktualizálás nélkül is adja magát a Macbeth
2020.02.01 - tiszatáj

DANIS LÍDIA A LADY SZEREPÉBEN LÉP FEL ÚJRA A KISSZÍNHÁZBAN

A MASZK Egyesület HétFü-sorozatában február 3-án a tatabányai Jászai Mari Színház és a Szkéné közös produkcióját, Shakespeare Macbethjét láthatja a közönség Szikszai Rémusz rendezésében a kisszínházban. A címszerepet játszó Nagypál Gábor alakításáért tavaly elnyerte a Gábor Miklós-díjat. Lady Macbeth szerepét a szegediek régi kedvence, Danis Lídia formálja meg, akit a vendégjáték kapcsán telefonon kérdeztünk.

– Három sikeres évadot töltött Szegeden, nagy szerepek sorát játszotta el, hamar szívébe zárta a közönség, díjakkal is elhalmozták. Milyen érzésekkel készül a vendégszereplésre?

– Boldog vagyok, nagyon várom, hogy hétfő legyen és induljunk Szegedre! Az ott töltött három év számomra csoda volt. Imádom a várost, még mindig a második otthonomnak tartom, sok barátom él ott. Kitörölhetetlen az életemből. Ujjongtam, amikor meghallottam, hogy Szegeden vendégszerepelünk a Macbethtel, és épp a kisszínházban, ami számomra meghatározó hely. A nagyszínházban játszott Makrancos Kata kivételével az Édes Anna Vízynéjétől a Hedda Gableren át a Boldogtalanokig az összes kedves szerepemet ott játszottam. Felemelő érzés, hogy most újra ott léphetek színpadra.

– Hogyan ajánlaná a tatabányai rendhagyó, meghökkentő Shakespeare-előadást?

– A Macbeth azért egy nehéz darab. A produkció rendezőjével, Szikszai Rémusszal már nem először dolgoztam együtt, meghatározó alkotó az életemben. A Macbeth egy csodálatos próbaidőszak során jött létre. Ez a dráma roppant sötét, szinte minden mondata emblematikus. Meg merem kockáztatni, hogy Shakespeare egyik legnehezebb tragédiája. Folyamatos tanulás és gyakorlás nekünk minden előadás a premier óta is. A tatabányai Jászai Mari Színházban mutattuk be 2018 októberében, ott játszottunk tizenegy vagy tizenkét előadást, majd mivel koprodukcióban készült a Szkénével, ott folytattuk. Szerintem a harminc-harmincötödik előadásnál tarthatunk, Temesváron is vendégszerepeltünk vele fesztiválon. Számomra nagyon érdekes utazás. Ugyan nem sorolható a legpopulárisabb előadásaim közé, de színészként és emberként is izgalmas feladat Lady Macbeth szerepét eljátszani. Nagyon szeretem a társulatot, a címszerepet alakító Nagypál Gáborral pedig ebben a produkcióban dolgoztam először.

– Mi az előadás sikerének titka?

– Szikszai Rémusz hihetetlen felkészültséggel olyan különleges világot teremtett ehhez a darabhoz, olyan atmoszférája és képi világa van, ami nem mindennapi. Nem is tudom, magyar színpadokon látható-e most ehhez hasonló előadás. Amikor épp nem vagyok színpadon, én is oldalról, takarásból nézem a kollégákat, mert olyan elképesztő a produkció. Rémusz kifejezetten személyessé tette számunkra ezt a történetet, ugyanakkor kőkemény csapatmunkát is kívánt.

– Azt mondják, direkt aktualizálás nélkül is meglepően áthallásosnak tűnik az előadás.

– Egyik Shakespeare-darabot sem kell ahhoz megerőszakolni, hogy rímeljen a mostani helyzetre. Rémusz nagyon intelligensen nem játszott rá erre, aktuálpolitizálás nélkül is egyértelműen adja magát a darab. Lady Macbeth kapcsán a nézőknek van egyfajta prekoncepciójuk. Ő az igazi gonosz, a minden hájjal megkent manipulátor, de ennek a nőnek is van sorsa, igazsága, ugyanúgy, mint bármelyik földi  halandónak. Csak azt szeretné, hogy a férje abba a pozícióba kerüljön, ahol boldog lehet, ahol képességei és ereje teljében uralkodhat. Utána persze közbeszól a sors. Az is kérdés, mit bír el az ember tudata, elméje, lelke. Elbírja-e a hatalmat, a dicsőséget?

– Többen meglepődtek, mennyire nőiesre, érzékire vette a Lady figuráját.

– Nem szeretek totálisan elrugaszkodni magamtól, és beleburkolózni valami teljesen idegen karakterbe. Persze létezhetnek olyan karakterszerepek is – példának épp a szegedi Pipás Pistában játszott figurát említhetném –, amelyekben a civil énemet nemigen mutatom meg. Különben azt szeretem, ha mindegyik szerepben felsejlik a személyiségem. Miért ne lehetne Lady Macbeth is egy nőies nő?

– Szegeden is elhalmozták elismerésekkel, a díjeső Tatabányán is folytatódott, 2018-ban a Domján Edit-díjat is elnyerte. Elégedett azzal, ahol most tart?

– Elégedett vagyok, úgy érzem, a helyemen vagyok. Tegyük hozzá, soha nem voltam egy elégedetlenkedő fajta, mindig megköszöntem a Jóistennek azt, amit adott. Elég messziről jöttem, talán emiatt is eléggé tudok örülni mindennek nemcsak a színházi, hanem a privát életemmel kapcsolatban is. Amikor 2013-ban eljöttem Szegedről, és bevállaltam, hogy Oroszlányba költözöm, közben kiderült, a szomszédban épp egy társulat alakul. Tatabányán hamar új otthonra találtam. Pedig azt gondoltam, az imádott szegedi színház után – ahol a kollégáim a barátaim is voltak, és máig úgy gondolok rájuk, máig hiányoznak – nehéz lesz megtalálni a helyem. Tatabányán szerencsére Crespo Rodrigo egy olyan társulatot szervezett, olyan színházat csinál, ami számomra nagyon kedves és fontos. A Domján Edit-díj és a többi elismerés is jólesett számomra. Hazudik, aki azt mondja, ezek nem számítanak. Örülök a díjaknak, de utána lapozok, mert úgyis minden szerepemet, az egész pályámat a nulláról kell újrakezdenem. Annyi mindent nem tudok. Remélem, hogy még a pályán és a privát életemben is sok mindenre lesz lehetőségem. Figyelem a fiamat, hogyan cseperedik. Zsigmond tenorkürtön játszik, csütörtökön volt az első fúvószenekari próbája, ami hihetetlen élmény volt számomra is. Van egy tündéri örökbefogadott kutyám, vettem egy kis parasztházat Kecskéden, ahol egyszerű életet élünk. Tíz percnyi autóútra van a színháztól, gyakorlatilag csak két erdőn kell  keresztülhajtanom, élvezem ezt az életformát.

– Színházi feladatai mellett több tévésorozatban, filmben is láthatta a közönség. Mostanában mire készül?

– Több olyan filmes projekt is van, amiről egyelőre nem beszélhetek. A színházban kértem Rodrigótól egy kis időt, mert az elmúlt hat évben minden évadban négy-öt bemutatóm volt egymás után. Stuart Mária után Lady Macbethet játszottam. Nagy szerepek, ráadásul sokat forgattam is. Így az idei egy kicsit pihenősebb szezon számomra, bár nemrég mutattuk be a szerző, Czukor Balázs rendezésében a Vonat elé leguggolni című darabot, ami részben József Attiláról szól, ez is egy nagyon fontos előadás nekem. Még egy bemutatóm lesz ebben az évadban: Sebestyén Aba rendezésében állítjuk színpadra Ivan Viripajev Részegek című tragikomédiáját. Csinálom majd a tatabányai MostFeszten a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című különleges előadást is.

– Mit gondol, mi a tatabányai társulat sikerének a titka?

– Crespo Rodrigo személye a legfontosabb ebben a történetben, mert nagyon pozitív, helyes, megbízható, jól gondolkodó ember. Pozitív energiája a jó színészekből álló mini társulatra is kisugárzik, áthullámzik. Minőségi rendezőket hív, és olyan koncentrált műhelymunka folyik nálunk, mint szerintem kevés színházban. Sohasem megyünk biztosra, Rodrigo nagyon magasra tette a lécet. Bár a tatabányai nézők ötven perc alatt eljuthatnának akár a Katonába vagy az Örkény Színházba is, mégis nyitottak, szeretik, támogatják, amit csinálunk.

Hollósi Zsolt

 

Macbeth – jelenetek a tatabányai színház előadásából
Fotók: Prokl Violetta

 

Danis Lídia 2013-ban Szegeden
A szerző felvételei


Címke: , , , , , ,
2020.08.11 - tiszatáj

TISZT ÉS KÉM: A DREYFUS-ÜGY
Kisebb botrányt váltott ki az új Polanski-film francia premierje. Feminista csoportosulások állták el néhány mozi bejáratát, ami miatt az adott helyen műsorra sem kerülhetett a Tiszt és kém, Valentine Monnier színésznő sokadikként vádolta nemi erőszakkal a direktort, plusz az idei Césaron legjobb rendezői díjjal kitüntetett Polanski ellen kirohanással, ironikus tapssal és „Éljen a pedofília!”-kirohanással reagált Adéle Haenel és Céline Sciamma, a Portré a lángoló fiatal lányról sztárja és rendezője… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.08.10 - tiszatáj

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

>>>
2020.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ HARAG ANITÁVAL
Július 29-én, a Grand Café új, Ráolvasás című zenés irodalmi sorozatának keretében mutatták be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötetét Szegeden. Az est apropóján a szerzővel hiányról, a nyelv elnyomó és teremtő szerepéről, párkapcsolatok és parkolóhelyek egymásra olvashatóságáról beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.08.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A LB27 ZENEKAR TAGJAIVAL
A Ladánybene 27 zenekartól származik az első reggae, dub és riddim lemez Magyarországon. A zenekar 35 éve folyamatosan aktív, a nevéhez kötődik az LB27 Reggae Camp is, a hazai reggae élet legfontosabb eseménye. 2020-ban egy új nagylemezt terveznek kiadni és amint lehetséges, már pörgetnék is a reggae beatet a színpadokon… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.08.06 - tiszatáj

DÓM TÉR PÓTÉVAD
Csaknem teljesen áldozatul esett a koronavírus-járványnak az idei szabadtéri szezon. Végül nyár végére tudtak annyit lazítani a korlátozásokon, hogy pár előadást meg lehetett tartani. A Szegedi Szabadtéri Játékok 4000 fős Dóm téri nézőterét, a hozzá tartozó színpaddal és fémvázas világítóállványzattal azonban nem építették föl. Túl nagy lett volna a költség és a kockázat… – MÁROK TAMÁS BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.08.05 - tiszatáj

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY
Fehér Renátó másodikként megjelent Holtidény és első, Garázsmenet, című kötetének az összevetésekor például hamar kiderül, hogy a két könyv közti különbség kevésbé tematikus, mint inkább nyelvi jellegű. Ebből a szempontból számomra elsősorban az a legfontosabb, hogy míg szerzőnk nemzedékének egyes hangadói az úgynevezett poszthumán létezés poétikáját az én-eltűnés, a helytől, időtől elszakadó örök útonlevés pszeudo-személyes identitáskonstrukcióival, a testfétis vagy a másik stb. idiomatizmusaival írják, addig költészetével Fehér Renátó azok köréhez kötődik, akik munkáikkal az itt és most világához kapcsolódóan, annak teljességigényű esztétikai bemutatását kívánják színre vinni… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő