02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Aktualizálás nélkül is adja magát a Macbeth
2020.02.01 - tiszatáj

DANIS LÍDIA A LADY SZEREPÉBEN LÉP FEL ÚJRA A KISSZÍNHÁZBAN

A MASZK Egyesület HétFü-sorozatában február 3-án a tatabányai Jászai Mari Színház és a Szkéné közös produkcióját, Shakespeare Macbethjét láthatja a közönség Szikszai Rémusz rendezésében a kisszínházban. A címszerepet játszó Nagypál Gábor alakításáért tavaly elnyerte a Gábor Miklós-díjat. Lady Macbeth szerepét a szegediek régi kedvence, Danis Lídia formálja meg, akit a vendégjáték kapcsán telefonon kérdeztünk.

– Három sikeres évadot töltött Szegeden, nagy szerepek sorát játszotta el, hamar szívébe zárta a közönség, díjakkal is elhalmozták. Milyen érzésekkel készül a vendégszereplésre?

– Boldog vagyok, nagyon várom, hogy hétfő legyen és induljunk Szegedre! Az ott töltött három év számomra csoda volt. Imádom a várost, még mindig a második otthonomnak tartom, sok barátom él ott. Kitörölhetetlen az életemből. Ujjongtam, amikor meghallottam, hogy Szegeden vendégszerepelünk a Macbethtel, és épp a kisszínházban, ami számomra meghatározó hely. A nagyszínházban játszott Makrancos Kata kivételével az Édes Anna Vízynéjétől a Hedda Gableren át a Boldogtalanokig az összes kedves szerepemet ott játszottam. Felemelő érzés, hogy most újra ott léphetek színpadra.

– Hogyan ajánlaná a tatabányai rendhagyó, meghökkentő Shakespeare-előadást?

– A Macbeth azért egy nehéz darab. A produkció rendezőjével, Szikszai Rémusszal már nem először dolgoztam együtt, meghatározó alkotó az életemben. A Macbeth egy csodálatos próbaidőszak során jött létre. Ez a dráma roppant sötét, szinte minden mondata emblematikus. Meg merem kockáztatni, hogy Shakespeare egyik legnehezebb tragédiája. Folyamatos tanulás és gyakorlás nekünk minden előadás a premier óta is. A tatabányai Jászai Mari Színházban mutattuk be 2018 októberében, ott játszottunk tizenegy vagy tizenkét előadást, majd mivel koprodukcióban készült a Szkénével, ott folytattuk. Szerintem a harminc-harmincötödik előadásnál tarthatunk, Temesváron is vendégszerepeltünk vele fesztiválon. Számomra nagyon érdekes utazás. Ugyan nem sorolható a legpopulárisabb előadásaim közé, de színészként és emberként is izgalmas feladat Lady Macbeth szerepét eljátszani. Nagyon szeretem a társulatot, a címszerepet alakító Nagypál Gáborral pedig ebben a produkcióban dolgoztam először.

– Mi az előadás sikerének titka?

– Szikszai Rémusz hihetetlen felkészültséggel olyan különleges világot teremtett ehhez a darabhoz, olyan atmoszférája és képi világa van, ami nem mindennapi. Nem is tudom, magyar színpadokon látható-e most ehhez hasonló előadás. Amikor épp nem vagyok színpadon, én is oldalról, takarásból nézem a kollégákat, mert olyan elképesztő a produkció. Rémusz kifejezetten személyessé tette számunkra ezt a történetet, ugyanakkor kőkemény csapatmunkát is kívánt.

– Azt mondják, direkt aktualizálás nélkül is meglepően áthallásosnak tűnik az előadás.

– Egyik Shakespeare-darabot sem kell ahhoz megerőszakolni, hogy rímeljen a mostani helyzetre. Rémusz nagyon intelligensen nem játszott rá erre, aktuálpolitizálás nélkül is egyértelműen adja magát a darab. Lady Macbeth kapcsán a nézőknek van egyfajta prekoncepciójuk. Ő az igazi gonosz, a minden hájjal megkent manipulátor, de ennek a nőnek is van sorsa, igazsága, ugyanúgy, mint bármelyik földi  halandónak. Csak azt szeretné, hogy a férje abba a pozícióba kerüljön, ahol boldog lehet, ahol képességei és ereje teljében uralkodhat. Utána persze közbeszól a sors. Az is kérdés, mit bír el az ember tudata, elméje, lelke. Elbírja-e a hatalmat, a dicsőséget?

– Többen meglepődtek, mennyire nőiesre, érzékire vette a Lady figuráját.

– Nem szeretek totálisan elrugaszkodni magamtól, és beleburkolózni valami teljesen idegen karakterbe. Persze létezhetnek olyan karakterszerepek is – példának épp a szegedi Pipás Pistában játszott figurát említhetném –, amelyekben a civil énemet nemigen mutatom meg. Különben azt szeretem, ha mindegyik szerepben felsejlik a személyiségem. Miért ne lehetne Lady Macbeth is egy nőies nő?

– Szegeden is elhalmozták elismerésekkel, a díjeső Tatabányán is folytatódott, 2018-ban a Domján Edit-díjat is elnyerte. Elégedett azzal, ahol most tart?

– Elégedett vagyok, úgy érzem, a helyemen vagyok. Tegyük hozzá, soha nem voltam egy elégedetlenkedő fajta, mindig megköszöntem a Jóistennek azt, amit adott. Elég messziről jöttem, talán emiatt is eléggé tudok örülni mindennek nemcsak a színházi, hanem a privát életemmel kapcsolatban is. Amikor 2013-ban eljöttem Szegedről, és bevállaltam, hogy Oroszlányba költözöm, közben kiderült, a szomszédban épp egy társulat alakul. Tatabányán hamar új otthonra találtam. Pedig azt gondoltam, az imádott szegedi színház után – ahol a kollégáim a barátaim is voltak, és máig úgy gondolok rájuk, máig hiányoznak – nehéz lesz megtalálni a helyem. Tatabányán szerencsére Crespo Rodrigo egy olyan társulatot szervezett, olyan színházat csinál, ami számomra nagyon kedves és fontos. A Domján Edit-díj és a többi elismerés is jólesett számomra. Hazudik, aki azt mondja, ezek nem számítanak. Örülök a díjaknak, de utána lapozok, mert úgyis minden szerepemet, az egész pályámat a nulláról kell újrakezdenem. Annyi mindent nem tudok. Remélem, hogy még a pályán és a privát életemben is sok mindenre lesz lehetőségem. Figyelem a fiamat, hogyan cseperedik. Zsigmond tenorkürtön játszik, csütörtökön volt az első fúvószenekari próbája, ami hihetetlen élmény volt számomra is. Van egy tündéri örökbefogadott kutyám, vettem egy kis parasztházat Kecskéden, ahol egyszerű életet élünk. Tíz percnyi autóútra van a színháztól, gyakorlatilag csak két erdőn kell  keresztülhajtanom, élvezem ezt az életformát.

– Színházi feladatai mellett több tévésorozatban, filmben is láthatta a közönség. Mostanában mire készül?

– Több olyan filmes projekt is van, amiről egyelőre nem beszélhetek. A színházban kértem Rodrigótól egy kis időt, mert az elmúlt hat évben minden évadban négy-öt bemutatóm volt egymás után. Stuart Mária után Lady Macbethet játszottam. Nagy szerepek, ráadásul sokat forgattam is. Így az idei egy kicsit pihenősebb szezon számomra, bár nemrég mutattuk be a szerző, Czukor Balázs rendezésében a Vonat elé leguggolni című darabot, ami részben József Attiláról szól, ez is egy nagyon fontos előadás nekem. Még egy bemutatóm lesz ebben az évadban: Sebestyén Aba rendezésében állítjuk színpadra Ivan Viripajev Részegek című tragikomédiáját. Csinálom majd a tatabányai MostFeszten a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című különleges előadást is.

– Mit gondol, mi a tatabányai társulat sikerének a titka?

– Crespo Rodrigo személye a legfontosabb ebben a történetben, mert nagyon pozitív, helyes, megbízható, jól gondolkodó ember. Pozitív energiája a jó színészekből álló mini társulatra is kisugárzik, áthullámzik. Minőségi rendezőket hív, és olyan koncentrált műhelymunka folyik nálunk, mint szerintem kevés színházban. Sohasem megyünk biztosra, Rodrigo nagyon magasra tette a lécet. Bár a tatabányai nézők ötven perc alatt eljuthatnának akár a Katonába vagy az Örkény Színházba is, mégis nyitottak, szeretik, támogatják, amit csinálunk.

Hollósi Zsolt

 

Macbeth – jelenetek a tatabányai színház előadásából
Fotók: Prokl Violetta

 

Danis Lídia 2013-ban Szegeden
A szerző felvételei


Címke: , , , , , ,
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő