07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

„Lét-közeli” művészet a REÖK-ben
2020.01.31 - tiszatáj

SZABADOS ÁRPÁD SOKOLDALÚ ÉLETMŰVÉBŐL NYÍLIK TÁRLAT SZEGEDEN

Tavaly lett volna 75 éves a 2017-ben elhunyt szegedi születésű Munkácsy-díjas festő, grafikus, Szabados Árpád. A Magyar Képzőművészeti Főiskola egykori rektorára emlékezve „Lét-közeli” művészet címmel február 1-jén, szombaton 16 órakor Beke László művészettörténész nyitja meg nagyszabású, életmű jellegű kiállítását a REÖK-ben.

– Életmű kiállítások éve lesz a 2020-as esztendő a Reök-palotában, hiszen Szabados Árpád tárlata után következik a 70 éves Nagy Gáboré, majd az év második felére is készítünk elő életmű jellegű kiállítást – hangsúlyozta a szombaton nyíló Szabados-tárlat csütörtöki sajtóbejárásán Nátyi Róbert művészettörténész. A kiállítás társkurátora emlékeztetett: kevesen tudják, hogy Szabados Árpád Szegeden született, mert szakmai élete az 1960-as évektől már a fővároshoz kötötte. Ez az időszak a magyar grafika második aranykora volt, Kondor Béláékkal elindult valami új. A felfutásnak sokféle társadalmi, politikai, szociológiai oka volt, kedvelt grafikai műfajjá vált a könyvillusztráció és a plakát is. Szabados Árpád is ebben az időszakban kezdte művészi pályafutását. – Adósság a REÖK részéről ennek az átfogó, közel kétszáz alkotást bemutató életmű jellegű kiállításnak a megrendezése. A tárlathoz kapcsolódva kötet is készül, amely ugyan nem monografikus igénnyel, de jól bemutatja az alkotó sokoldalú életművét, külön a grafikusi, pedagógiai, festői és fotográfusi munkásságát is.

 

 

– Annak ellenére, hogy Szabados Árpádnak sok kiállítása volt idehaza és külföldön is, mégis valahogy úgy érezhettük, hogy ez az adósság nemcsak Szegedé, hanem a magyar képzőművészeté, művészettörténeté is. Talán ez a tárlat és a hozzá készülő kötet is segíthet abban, hogy elhelyezzük a kortárs képzőművészet történetében – mondta a kiállítás másik kurátora, Sinkó István képzőművész, művészeti író, aki szerint a kiállítás létrehozása izgalmas folyamat volt. A mintegy kétszáz műtárgyból álló anyag döntő része a Magyar Nemzeti Galériából, a MissionArt Galériából és a művész műterméből került a REÖK-be.

 

 

– Szabados Árpád műtermében hatalmas feldolgozatlan anyagot találtunk, többek között az 1986-tól született nagy méretű festményeit. 1969-tól 1980-ig szinte csak grafikákat készített, majd azután ahogyan a kortárs hatások őt is elérték, a transz-avantgárd festészet megfogta, a grafikai munkáinál felszabadultabb, de ugyanazzal a logikai munkával készülő képeket festett. Fontos szerepe volt a magyar vizuálpedagógiában. Erősen hatott rá a gyerekrajzok szemlélete, a végtelen szabadság, a tér és sík keverése. Egy-egy motívumot sokszor felhasznált, évtizedenként megismétlődnek a műveiben női alakok, szögek, kések, kalapácsok, virágok, növények. Nagyon közel állt a természethez, rengeteg munkája a természeti jelenségek sajátos feldolgozása – hangsúlyozta Sinkó István. A kurátor szerint Szabados Árpád gazdag életművének technikai és szemléletmódbeli változatossága mindenki számára példaértékű és vonzó lehet. Ezért is terveznek tárlatvezetéseket, gyerekfoglalkozásokat is a Reök-palota március 22-ig megtekinthető nagyszabású kiállításához.

 

Névjegy 

Szabados Árpád 1944. március 18-án született Szegeden, 1968-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Pályájának kezdetén a személyes kifejezés új lehetőségei érdekelték. Analitikus rajzok sokasága született ebben az időszakban. Elvont fogalmakat, napi eseményeket, különféle érzéseket és anyagokat, a közvetlen környezetében élő embereket, általános emberi vonásokat és viszonyokat elemzett. 1976-tól 1984-ig tartó művészeti korszakában a konceptuális művészet eszköztárát is beemelte művészetébe, anyagtalan, megfoghatatlan dolgokat, érzelmi, érzéki jelenségeket vizsgált és a szellemi-, lelki állapotok megélésének folyamatát kívánta megérteni. 1976-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el művészetét. 1975 és 1988 között a Magyar Nemzeti Galéria GYIK-műhelyének vezetője, 1970–1984 között pedig a Mozgó Világ képzőművészeti szerkesztője volt. Képzőművészeti sorozatokat is készített gyerekek számára a Magyar Televízióban (Varázsolló, Játék a GYIK-műhelyben, 7 színvilág). Következő alkotói időszakában a kifejezési eszközök szuverén alkalmazása, az improvizatív képépítés, a képi szövet organikus átérzékenyítése jellemezte műveit. 1984 és 2002 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola (2001-től Egyetem) tanára, 1995 és 2002 között pedig rektora volt. Nevéhez fűződik az egyetem oktatási rendjének és a Doktori Iskola programjának kidolgozása. Az Indiana Egyetem (USA) tiszteletbeli professzora is volt. 1990-ben Érdemes Művész lett. 1992 és 1996 közötti alkotói periódusában végképp megszabadult minden ábrázolási és történetmesélési kényszertől. Bár nyelvezete figuratív maradt, innentől kezdve egyetlen testmozdulat, sőt, test-részlet elég volt számára, hogy érvényes világot teremtsen vele. A 2000-es évektől rajzain és képein az embert, a madarat, a növényeket, a szimmetrikus ornamentummá formált egyéni motívumkincset intenzív érzéki-szellemi kapcsolatrendszerbe helyezi. Az elemek megváltoztathatóak, egyik a másikba alakulhat, saját karakterét is megtartva a másikká lényegülhet át. Pályája során közel kilencven egyéni kiállítása volt, és háromszáz nemzetközi és hazai kiállításon vett részt. Több mint harminc szakmai díjat nyert. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották. Utolsó kiállítása 2017. június 1-jén nyílt meg szülővárosában, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Tizenkét nappal később, június 13-án hunyt el.

 

– Szabados Árpád 1969-ben az ELTE Apáczai Csere János gyakorló gimnázium fiatal tanáraként kitalálta, hogy indít egy felkészítő szakkört olyan felnőtt fiataloknak, akiket nem vettek fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Újpesten, a Derkovits Ifjúsági Házban indult el a Derkovits-kör. Nekem sem sikerült a felvételi, én is csatlakoztam akkor a szakkörhöz. Árpád az első alkalommal azt kérte tőlünk, üljünk le, nézzük meg a modellt, és gondoljuk végig, hogy miért rajzoljuk le, mi a célunk vele. „Ha van róla egy képed, hogy mit akarsz rajzolni, eldöntötted, mi a célod, kezdj hozzá! Ha nincs, menj haza!” Sokként ért bennünket ez a hozzáállás. Először nem is értettük, miről beszél. Ha rajzolni kell, akkor rajzolni kell, gondoltuk. Elég sokáig tartott, amíg leesett nekünk, hogy még egy tanulmányrajz sem öncélú. Ez is egy mű, ezért belül kell hogy megszülessen először. Később én is pedagógus lettem, negyvenhárom éve tanítok, minden évben én is elmondom ugyanezt a tanítványaimnak – mesélte Sinkó István, aki szerint Szabados Árpádnak ez az egyik pedagógiai alapvetése volt, még a kisgyerekekkel is megcsinálta. A Magyar Nemzeti Galéria Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhelyének egyik alapítójaként akkori feleségével, Várnagy Ildikó szobrásszal azt tűzte ki célul, hogy a kortárs művészet minden izgalmas, új jelensége épüljön be a művészetpedagógiába. Ez addig fel sem merült Magyarországon.

 

 

– Zseniális foglalkozásokat tartott, sok hasonló jó ötlete volt. Egyik alkalommal leültek a gyerekek a GYIK-műhely műtermének asztalához, amelyre csak nagy fehér, üres papírlapok voltak letéve. Még ceruza sem volt az asztalon. Amikor ő is odaült közéjük, a gyerekek megkérdezték: „Árpi bácsi, mit fogunk ma csinálni?” Nem szólt egy szót sem, csak némán széttárta a karját. A gyerekek először röhögtek, a fejüket vakargatták, bosszankodtak, de aztán mindenki elkezdett valamit csinálni a fehér papírlappal. Az egyik összegyűrte, a másik széttépte, a harmadik úgy tépkedett belőle apró darabokat, hogy valami kijöjjön belőle. Ez egy olyan bevezető feladat volt, ami a tíz év körüli gyerekek számára az első pillanatban meghökkentőnek tűnt, de hamar rájöttek arra a gondolati rendszerre, amit Árpád képviselt.

Hollósi Zsolt

 

A szerző fotói


Címke: , , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő