02.20.
| Kortárs szlovák irodalom a Tiszatáj és a Kalligram című folyóiratokban >>>
02.29.
| Übü, a király a REÖK Stúdiószínpadán >>>
02.27.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről >>>
02.18.
| Borsos Miklós emlékkiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban >>>
02.13.
| Két díva, ha találkozik: Ute Lemper és a legendás Marlene Dietrich „randevúja” a Müpában >>>
02.12.
| A Homo Ludens Project és a ZUG Színház februári programjai >>>
02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
02.05.
| Kilencedszer érkezik a Finn Filmnapok >>>
02.03.
| MADOKE – 5+1 ingyen nézhető doku vasárnapig! >>>
02.01.
| „Lét-közeli” művészet a Reök-palotában >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
NAPI TANDORI

02.14.
| Vitray Tamás Händel operában lép színpadra >>>
02.14.
| Kézzelfogható múlt, megújuló tájházak és szakralitás: a népi építészetről tartottak konferenciát >>>
02.11.
| Müpa – A jazz nagyágyúi Budapesten >>>
02.11.
| Az olvasáskultúra védelmében >>>
02.10.
| Történelmet írt az Élősködők című dél-koreai film >>>
02.01.
| Elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze >>>
01.31.
| A FOMO rendezője, Hartung Attila az Ivan & The Parazol dalához készített klipet >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>

Böndör Pál, Lövétei Lázár László, Máhr Gábor, Meliorisz Béla, Szöllősi Mátyás, Tandori Dezső, Werner Nikolett versei

Abafáy-Deák Csillag, Ferdinand von Schirach, Vincze Ferenc prózája

VOLTAM, SZÓLTAN – Tandori Dezső emlékére
(Debreczeni György, Dukay Barnabás, Fried István, Györe Balázs, Jász Attila, Szabó Marcell)

>>>

Első gong. Még el kell mennem pisilni. Lehúzom a cappuccinot, a mignont szép gyorsan belapátolom a számba. Második gong. Elindulok a mosdó felé, nincs sor. Kézmosás után próbálom helyreállítani arcom evés és ivás előtti állapotát. Harmadik gong. Előhalászom retikülömből a már félig gyűrött jegyet, megpróbálok javítani a helyzeten. Hét óra múlt két perccel. Nem baj, sose kezdik időben […]

>>>

„Lét-közeli” művészet a REÖK-ben
2020.01.31 - tiszatáj

SZABADOS ÁRPÁD SOKOLDALÚ ÉLETMŰVÉBŐL NYÍLIK TÁRLAT SZEGEDEN

Tavaly lett volna 75 éves a 2017-ben elhunyt szegedi születésű Munkácsy-díjas festő, grafikus, Szabados Árpád. A Magyar Képzőművészeti Főiskola egykori rektorára emlékezve „Lét-közeli” művészet címmel február 1-jén, szombaton 16 órakor Beke László művészettörténész nyitja meg nagyszabású, életmű jellegű kiállítását a REÖK-ben.

– Életmű kiállítások éve lesz a 2020-as esztendő a Reök-palotában, hiszen Szabados Árpád tárlata után következik a 70 éves Nagy Gáboré, majd az év második felére is készítünk elő életmű jellegű kiállítást – hangsúlyozta a szombaton nyíló Szabados-tárlat csütörtöki sajtóbejárásán Nátyi Róbert művészettörténész. A kiállítás társkurátora emlékeztetett: kevesen tudják, hogy Szabados Árpád Szegeden született, mert szakmai élete az 1960-as évektől már a fővároshoz kötötte. Ez az időszak a magyar grafika második aranykora volt, Kondor Béláékkal elindult valami új. A felfutásnak sokféle társadalmi, politikai, szociológiai oka volt, kedvelt grafikai műfajjá vált a könyvillusztráció és a plakát is. Szabados Árpád is ebben az időszakban kezdte művészi pályafutását. – Adósság a REÖK részéről ennek az átfogó, közel kétszáz alkotást bemutató életmű jellegű kiállításnak a megrendezése. A tárlathoz kapcsolódva kötet is készül, amely ugyan nem monografikus igénnyel, de jól bemutatja az alkotó sokoldalú életművét, külön a grafikusi, pedagógiai, festői és fotográfusi munkásságát is.

 

 

– Annak ellenére, hogy Szabados Árpádnak sok kiállítása volt idehaza és külföldön is, mégis valahogy úgy érezhettük, hogy ez az adósság nemcsak Szegedé, hanem a magyar képzőművészeté, művészettörténeté is. Talán ez a tárlat és a hozzá készülő kötet is segíthet abban, hogy elhelyezzük a kortárs képzőművészet történetében – mondta a kiállítás másik kurátora, Sinkó István képzőművész, művészeti író, aki szerint a kiállítás létrehozása izgalmas folyamat volt. A mintegy kétszáz műtárgyból álló anyag döntő része a Magyar Nemzeti Galériából, a MissionArt Galériából és a művész műterméből került a REÖK-be.

 

 

– Szabados Árpád műtermében hatalmas feldolgozatlan anyagot találtunk, többek között az 1986-tól született nagy méretű festményeit. 1969-tól 1980-ig szinte csak grafikákat készített, majd azután ahogyan a kortárs hatások őt is elérték, a transz-avantgárd festészet megfogta, a grafikai munkáinál felszabadultabb, de ugyanazzal a logikai munkával készülő képeket festett. Fontos szerepe volt a magyar vizuálpedagógiában. Erősen hatott rá a gyerekrajzok szemlélete, a végtelen szabadság, a tér és sík keverése. Egy-egy motívumot sokszor felhasznált, évtizedenként megismétlődnek a műveiben női alakok, szögek, kések, kalapácsok, virágok, növények. Nagyon közel állt a természethez, rengeteg munkája a természeti jelenségek sajátos feldolgozása – hangsúlyozta Sinkó István. A kurátor szerint Szabados Árpád gazdag életművének technikai és szemléletmódbeli változatossága mindenki számára példaértékű és vonzó lehet. Ezért is terveznek tárlatvezetéseket, gyerekfoglalkozásokat is a Reök-palota március 22-ig megtekinthető nagyszabású kiállításához.

 

Névjegy 

Szabados Árpád 1944. március 18-án született Szegeden, 1968-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Pályájának kezdetén a személyes kifejezés új lehetőségei érdekelték. Analitikus rajzok sokasága született ebben az időszakban. Elvont fogalmakat, napi eseményeket, különféle érzéseket és anyagokat, a közvetlen környezetében élő embereket, általános emberi vonásokat és viszonyokat elemzett. 1976-tól 1984-ig tartó művészeti korszakában a konceptuális művészet eszköztárát is beemelte művészetébe, anyagtalan, megfoghatatlan dolgokat, érzelmi, érzéki jelenségeket vizsgált és a szellemi-, lelki állapotok megélésének folyamatát kívánta megérteni. 1976-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el művészetét. 1975 és 1988 között a Magyar Nemzeti Galéria GYIK-műhelyének vezetője, 1970–1984 között pedig a Mozgó Világ képzőművészeti szerkesztője volt. Képzőművészeti sorozatokat is készített gyerekek számára a Magyar Televízióban (Varázsolló, Játék a GYIK-műhelyben, 7 színvilág). Következő alkotói időszakában a kifejezési eszközök szuverén alkalmazása, az improvizatív képépítés, a képi szövet organikus átérzékenyítése jellemezte műveit. 1984 és 2002 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola (2001-től Egyetem) tanára, 1995 és 2002 között pedig rektora volt. Nevéhez fűződik az egyetem oktatási rendjének és a Doktori Iskola programjának kidolgozása. Az Indiana Egyetem (USA) tiszteletbeli professzora is volt. 1990-ben Érdemes Művész lett. 1992 és 1996 közötti alkotói periódusában végképp megszabadult minden ábrázolási és történetmesélési kényszertől. Bár nyelvezete figuratív maradt, innentől kezdve egyetlen testmozdulat, sőt, test-részlet elég volt számára, hogy érvényes világot teremtsen vele. A 2000-es évektől rajzain és képein az embert, a madarat, a növényeket, a szimmetrikus ornamentummá formált egyéni motívumkincset intenzív érzéki-szellemi kapcsolatrendszerbe helyezi. Az elemek megváltoztathatóak, egyik a másikba alakulhat, saját karakterét is megtartva a másikká lényegülhet át. Pályája során közel kilencven egyéni kiállítása volt, és háromszáz nemzetközi és hazai kiállításon vett részt. Több mint harminc szakmai díjat nyert. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották. Utolsó kiállítása 2017. június 1-jén nyílt meg szülővárosában, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Tizenkét nappal később, június 13-án hunyt el.

 

– Szabados Árpád 1969-ben az ELTE Apáczai Csere János gyakorló gimnázium fiatal tanáraként kitalálta, hogy indít egy felkészítő szakkört olyan felnőtt fiataloknak, akiket nem vettek fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Újpesten, a Derkovits Ifjúsági Házban indult el a Derkovits-kör. Nekem sem sikerült a felvételi, én is csatlakoztam akkor a szakkörhöz. Árpád az első alkalommal azt kérte tőlünk, üljünk le, nézzük meg a modellt, és gondoljuk végig, hogy miért rajzoljuk le, mi a célunk vele. „Ha van róla egy képed, hogy mit akarsz rajzolni, eldöntötted, mi a célod, kezdj hozzá! Ha nincs, menj haza!” Sokként ért bennünket ez a hozzáállás. Először nem is értettük, miről beszél. Ha rajzolni kell, akkor rajzolni kell, gondoltuk. Elég sokáig tartott, amíg leesett nekünk, hogy még egy tanulmányrajz sem öncélú. Ez is egy mű, ezért belül kell hogy megszülessen először. Később én is pedagógus lettem, negyvenhárom éve tanítok, minden évben én is elmondom ugyanezt a tanítványaimnak – mesélte Sinkó István, aki szerint Szabados Árpádnak ez az egyik pedagógiai alapvetése volt, még a kisgyerekekkel is megcsinálta. A Magyar Nemzeti Galéria Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhelyének egyik alapítójaként akkori feleségével, Várnagy Ildikó szobrásszal azt tűzte ki célul, hogy a kortárs művészet minden izgalmas, új jelensége épüljön be a művészetpedagógiába. Ez addig fel sem merült Magyarországon.

 

 

– Zseniális foglalkozásokat tartott, sok hasonló jó ötlete volt. Egyik alkalommal leültek a gyerekek a GYIK-műhely műtermének asztalához, amelyre csak nagy fehér, üres papírlapok voltak letéve. Még ceruza sem volt az asztalon. Amikor ő is odaült közéjük, a gyerekek megkérdezték: „Árpi bácsi, mit fogunk ma csinálni?” Nem szólt egy szót sem, csak némán széttárta a karját. A gyerekek először röhögtek, a fejüket vakargatták, bosszankodtak, de aztán mindenki elkezdett valamit csinálni a fehér papírlappal. Az egyik összegyűrte, a másik széttépte, a harmadik úgy tépkedett belőle apró darabokat, hogy valami kijöjjön belőle. Ez egy olyan bevezető feladat volt, ami a tíz év körüli gyerekek számára az első pillanatban meghökkentőnek tűnt, de hamar rájöttek arra a gondolati rendszerre, amit Árpád képviselt.

Hollósi Zsolt

 

A szerző fotói


Címke: , , , ,
2020.02.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ ISTVÁNNAL ÉS SÁNDOR PÁLLAL
Egy orvosprofesszor visszatér a szülőfalujába és körzeti orvosként próbál dolgozni. Szabó István Zárójelentés című filmjének a történetét a valóságból vette. Az Oscar-díjas rendező új filmének érdekessége, hogy a produceri feladatokat, pályatársa, Sándor Pál vállalta. A szegedi bemutató idején a Szeged Televízió vendégei voltak, ez a páros interjú annak a beszélgetésnek az írott változata.

>>>
2020.02.16 - tiszatáj

HORVÁTH VERONIKA:
MINDEN ÁTJÁRHATÓ
A grillázspoézis olvadós-ragadós, édes-keserű és törhető. A grillázspoézisnek is van költői énje, aki ragadós-olvadós, keserű-édes és törékeny. Leélni, felélni, megélni, elélni, átélni próbál. A próbaköveken végigmenni. Grillázstestbe szorult létezését leírni, kiírni, felírni, megírni, átírni, szétírni. Egy elsőkötetes szerző munkájáról kritikát írni grillázs-súlyos feladvány, ugyanakkor édes teher. Horváth Veronika Minden átjárható grillázskötete igazi magával ragadó(s) életcukrászdai csemege… – LAJTOS NÓRA KRITIKÁJA

>>>
2020.02.14 - tiszatáj

ÜNNEPELTÉK A NÉZŐK SZABÓ ISTVÁN ÚJ FILMJÉT SZEGEDEN
Tapsviharral köszöntötték a nézők az alkotókat csütörtök este Szabó István új filmje, a Zárójelentés közönségtalálkozóján a Belvárosi moziban. Az Oscar-díjas rendező az országos premier előtti telt házas vetítésen megköszönte a szegediek hozzájárulását, segítségét a mai társadalmunkról is látleletet adó filmjéhez… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

Vállalkozásunk, mely Tandori Dezső „kezdetlen és végetlen” jelenlétének felidézését tűzte ki célul, nem keres kezdő- és végpontokat, a viszonyítás mindig mesterséges menedékeit, melyekhez tartva magát felméri a nehezen felmérhetőt, Tandori hozzájárulását az elmúlt évtizedek magyar- és világkultúrájához… – TÓTH ÁKOS

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

PETRI GYÖRGY UTOLSÓ TANDORI-VERSE
A Búcsúsorok Dezsőnek című vers nemrégiben került elő Petri György hagyatékából, alighanem a költő utolsó alkotásainak egyike. Írásom címéül pedig a költő egy másik – a pálya első szakaszában íródott, a Körülírt zuhanásban napvilágot látott – versének címét választottam, mégpedig két okból is.

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A SZEGEDI MESTERTANÁR TANKÖNYVSOROZATÁT TALÁLTÁK
A LEGJOBBNAK A VILÁGON
Óriási sikert ért el Gárdián Gábor gordonkaművész, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola mestertanára: a világ egyik legnagyobb zeneműkiadója, a Shanghai Music Publishing House megállapodást kötött vele a Gárdián Gordonkaiskola című tankönyvsorozatának kínai kiadásáról, és tervezik az angol–magyar verziót is a nyugati piac meghódítására… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A BÚCSÚ
Önéletrajzi ihletésű dramedy-vel robbant be tavaly a köztudatba Lulu Wang. Sundance-en debütált családregénye, A búcsú csírájában először 2016-ban a This American Life című rádióműsor részeként hallható What You Don’t Know-ban jelent meg. 100 percessé duzzasztott vallomása azonban – leszámítva a nyitó „valódi hazugság alapján” felütést – kevéssé méltó egy igazán érzékeny mementóhoz… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.02.10 - tiszatáj

Meglepetésre az Élősködők című dél-koreai alkotás kapta a legjobb filmnek járó díjat a 92. Oscar-gálán vasárnap Los Angelesben. Bong Dzsun Ho műve az első az amerikai filmakadémia rangos elismerésének történetében, amely nem angol nyelvű filmként diadalmaskodott a legjelentősebb kategóriában.

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő