12.18.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

„Lét-közeli” művészet a REÖK-ben
2020.01.31 - tiszatáj

SZABADOS ÁRPÁD SOKOLDALÚ ÉLETMŰVÉBŐL NYÍLIK TÁRLAT SZEGEDEN

Tavaly lett volna 75 éves a 2017-ben elhunyt szegedi születésű Munkácsy-díjas festő, grafikus, Szabados Árpád. A Magyar Képzőművészeti Főiskola egykori rektorára emlékezve „Lét-közeli” művészet címmel február 1-jén, szombaton 16 órakor Beke László művészettörténész nyitja meg nagyszabású, életmű jellegű kiállítását a REÖK-ben.

– Életmű kiállítások éve lesz a 2020-as esztendő a Reök-palotában, hiszen Szabados Árpád tárlata után következik a 70 éves Nagy Gáboré, majd az év második felére is készítünk elő életmű jellegű kiállítást – hangsúlyozta a szombaton nyíló Szabados-tárlat csütörtöki sajtóbejárásán Nátyi Róbert művészettörténész. A kiállítás társkurátora emlékeztetett: kevesen tudják, hogy Szabados Árpád Szegeden született, mert szakmai élete az 1960-as évektől már a fővároshoz kötötte. Ez az időszak a magyar grafika második aranykora volt, Kondor Béláékkal elindult valami új. A felfutásnak sokféle társadalmi, politikai, szociológiai oka volt, kedvelt grafikai műfajjá vált a könyvillusztráció és a plakát is. Szabados Árpád is ebben az időszakban kezdte művészi pályafutását. – Adósság a REÖK részéről ennek az átfogó, közel kétszáz alkotást bemutató életmű jellegű kiállításnak a megrendezése. A tárlathoz kapcsolódva kötet is készül, amely ugyan nem monografikus igénnyel, de jól bemutatja az alkotó sokoldalú életművét, külön a grafikusi, pedagógiai, festői és fotográfusi munkásságát is.

 

 

– Annak ellenére, hogy Szabados Árpádnak sok kiállítása volt idehaza és külföldön is, mégis valahogy úgy érezhettük, hogy ez az adósság nemcsak Szegedé, hanem a magyar képzőművészeté, művészettörténeté is. Talán ez a tárlat és a hozzá készülő kötet is segíthet abban, hogy elhelyezzük a kortárs képzőművészet történetében – mondta a kiállítás másik kurátora, Sinkó István képzőművész, művészeti író, aki szerint a kiállítás létrehozása izgalmas folyamat volt. A mintegy kétszáz műtárgyból álló anyag döntő része a Magyar Nemzeti Galériából, a MissionArt Galériából és a művész műterméből került a REÖK-be.

 

 

– Szabados Árpád műtermében hatalmas feldolgozatlan anyagot találtunk, többek között az 1986-tól született nagy méretű festményeit. 1969-tól 1980-ig szinte csak grafikákat készített, majd azután ahogyan a kortárs hatások őt is elérték, a transz-avantgárd festészet megfogta, a grafikai munkáinál felszabadultabb, de ugyanazzal a logikai munkával készülő képeket festett. Fontos szerepe volt a magyar vizuálpedagógiában. Erősen hatott rá a gyerekrajzok szemlélete, a végtelen szabadság, a tér és sík keverése. Egy-egy motívumot sokszor felhasznált, évtizedenként megismétlődnek a műveiben női alakok, szögek, kések, kalapácsok, virágok, növények. Nagyon közel állt a természethez, rengeteg munkája a természeti jelenségek sajátos feldolgozása – hangsúlyozta Sinkó István. A kurátor szerint Szabados Árpád gazdag életművének technikai és szemléletmódbeli változatossága mindenki számára példaértékű és vonzó lehet. Ezért is terveznek tárlatvezetéseket, gyerekfoglalkozásokat is a Reök-palota március 22-ig megtekinthető nagyszabású kiállításához.

 

Névjegy 

Szabados Árpád 1944. március 18-án született Szegeden, 1968-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Pályájának kezdetén a személyes kifejezés új lehetőségei érdekelték. Analitikus rajzok sokasága született ebben az időszakban. Elvont fogalmakat, napi eseményeket, különféle érzéseket és anyagokat, a közvetlen környezetében élő embereket, általános emberi vonásokat és viszonyokat elemzett. 1976-tól 1984-ig tartó művészeti korszakában a konceptuális művészet eszköztárát is beemelte művészetébe, anyagtalan, megfoghatatlan dolgokat, érzelmi, érzéki jelenségeket vizsgált és a szellemi-, lelki állapotok megélésének folyamatát kívánta megérteni. 1976-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el művészetét. 1975 és 1988 között a Magyar Nemzeti Galéria GYIK-műhelyének vezetője, 1970–1984 között pedig a Mozgó Világ képzőművészeti szerkesztője volt. Képzőművészeti sorozatokat is készített gyerekek számára a Magyar Televízióban (Varázsolló, Játék a GYIK-műhelyben, 7 színvilág). Következő alkotói időszakában a kifejezési eszközök szuverén alkalmazása, az improvizatív képépítés, a képi szövet organikus átérzékenyítése jellemezte műveit. 1984 és 2002 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola (2001-től Egyetem) tanára, 1995 és 2002 között pedig rektora volt. Nevéhez fűződik az egyetem oktatási rendjének és a Doktori Iskola programjának kidolgozása. Az Indiana Egyetem (USA) tiszteletbeli professzora is volt. 1990-ben Érdemes Művész lett. 1992 és 1996 közötti alkotói periódusában végképp megszabadult minden ábrázolási és történetmesélési kényszertől. Bár nyelvezete figuratív maradt, innentől kezdve egyetlen testmozdulat, sőt, test-részlet elég volt számára, hogy érvényes világot teremtsen vele. A 2000-es évektől rajzain és képein az embert, a madarat, a növényeket, a szimmetrikus ornamentummá formált egyéni motívumkincset intenzív érzéki-szellemi kapcsolatrendszerbe helyezi. Az elemek megváltoztathatóak, egyik a másikba alakulhat, saját karakterét is megtartva a másikká lényegülhet át. Pályája során közel kilencven egyéni kiállítása volt, és háromszáz nemzetközi és hazai kiállításon vett részt. Több mint harminc szakmai díjat nyert. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották. Utolsó kiállítása 2017. június 1-jén nyílt meg szülővárosában, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Tizenkét nappal később, június 13-án hunyt el.

 

– Szabados Árpád 1969-ben az ELTE Apáczai Csere János gyakorló gimnázium fiatal tanáraként kitalálta, hogy indít egy felkészítő szakkört olyan felnőtt fiataloknak, akiket nem vettek fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Újpesten, a Derkovits Ifjúsági Házban indult el a Derkovits-kör. Nekem sem sikerült a felvételi, én is csatlakoztam akkor a szakkörhöz. Árpád az első alkalommal azt kérte tőlünk, üljünk le, nézzük meg a modellt, és gondoljuk végig, hogy miért rajzoljuk le, mi a célunk vele. „Ha van róla egy képed, hogy mit akarsz rajzolni, eldöntötted, mi a célod, kezdj hozzá! Ha nincs, menj haza!” Sokként ért bennünket ez a hozzáállás. Először nem is értettük, miről beszél. Ha rajzolni kell, akkor rajzolni kell, gondoltuk. Elég sokáig tartott, amíg leesett nekünk, hogy még egy tanulmányrajz sem öncélú. Ez is egy mű, ezért belül kell hogy megszülessen először. Később én is pedagógus lettem, negyvenhárom éve tanítok, minden évben én is elmondom ugyanezt a tanítványaimnak – mesélte Sinkó István, aki szerint Szabados Árpádnak ez az egyik pedagógiai alapvetése volt, még a kisgyerekekkel is megcsinálta. A Magyar Nemzeti Galéria Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhelyének egyik alapítójaként akkori feleségével, Várnagy Ildikó szobrásszal azt tűzte ki célul, hogy a kortárs művészet minden izgalmas, új jelensége épüljön be a művészetpedagógiába. Ez addig fel sem merült Magyarországon.

 

 

– Zseniális foglalkozásokat tartott, sok hasonló jó ötlete volt. Egyik alkalommal leültek a gyerekek a GYIK-műhely műtermének asztalához, amelyre csak nagy fehér, üres papírlapok voltak letéve. Még ceruza sem volt az asztalon. Amikor ő is odaült közéjük, a gyerekek megkérdezték: „Árpi bácsi, mit fogunk ma csinálni?” Nem szólt egy szót sem, csak némán széttárta a karját. A gyerekek először röhögtek, a fejüket vakargatták, bosszankodtak, de aztán mindenki elkezdett valamit csinálni a fehér papírlappal. Az egyik összegyűrte, a másik széttépte, a harmadik úgy tépkedett belőle apró darabokat, hogy valami kijöjjön belőle. Ez egy olyan bevezető feladat volt, ami a tíz év körüli gyerekek számára az első pillanatban meghökkentőnek tűnt, de hamar rájöttek arra a gondolati rendszerre, amit Árpád képviselt.

Hollósi Zsolt

 

A szerző fotói


Címke: , , , ,
2020.12.04 - tiszatáj

GONDOLATOK BARTHA ÁGNES ZOMÁNC-ÖTVÖS-ÉKSZER MŰVÉSZETÉRŐL
A görögök a mű megvalósításának folyamatát is szellemi teljesítménynek tartották, Ferenczy Noémi szerint pedig: „minden mű visszaadja, sugározza azt az érzést, amivel csinálódott.” Nos, Bartha Ágnes munkáiban épp ez az alkotói extázis manifesztálódik. Az önfeledt játék, az anyagok sikeres megszelídítésének öröme ott ragyog minden munkáján. Ám az alkotó tudja: kiváló mesterségbeli tudás kell ahhoz, hogy az álom, a gondolat az anyagban megszólaljon… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2020.12.04 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS NEMES Z. MÁRIÓVAL
A poszthumanizmus változatai, Barokk Femina, Ektoplazma. Három kötet, amely részben vagy egészben Nemes Z. Márió nevéhez kötődik. E megjelenések kapcsán a költővel a poszthumanizmusról, nyelvről, képzőművészetről és a megjelent kötetiről beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.03 - tiszatáj

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő