08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Mutassatok egy hőst!
2020.01.31 - tiszatáj

RICHARD JEWELL BALLADÁJA

Mitologikus karaktereitől (a Dollár-trilógia névtelen férfija, Piszkos Harry) az utóbbi évtizedben feldolgozott igaz történetekig (Invictus, Sully, A párizsi vonat) Clint Eastwood teljes karrierjét végigkísérte a heroizmus boncolgatása. Az idén 90 éves legenda gyakran tágabb perspektívából igyekezett vizsgálódni: A szív hídjai melodrámájának tépelődő szerelmesei, netán az Elcserélt életek fiát kereső anyatigrise a hibátlannak vélt amerikai társadalommal vívtak szélmalomharcot, csillagos-sávos nemzeti ikonként – például A törvényen kívüli Josey Wales vagy a Nincs bocsánat revizionista westernjeiben – legalább annyira foglalkoztatta a szoboravatás, mint a bálványdöntögetés.

Hozzáállása viszont átalakult és bár ez kisebb mértékben ugyan, de sosem állt távol tőle, Eastwood egyre jobban a hollywoodi Aranykor tradicionális húzásait kezdte mímelni. Mióta a Gran Torinóban végleg búcsút intett pisztolyhős-imágójának, rendezőként üres formulákat puffogtat, héroszait romantikus ködbe burkolja, szociodrámai érzékenységét leegyszerűsíti – példaként a nyilvánosságra került milleniál-kritikája („pussy generation”) is itt állhat. Marie Brenner 1997-es Vanity Fair-cikkének (American Nightmare) celluloid-átirata már a címe révén is újszerű közelítést ígérhetne, ám a szálfakemény sztár legnagyobb bánatunkra nem hagyja el járatlanért a járt utat: a Richard Jewell balladája gyártósorról érkezett, a legtaszítóbb Oscar-kliséket – természetesen a kötelező „Based on a True Story” feliratot is – pipálgató biopic, mely bátortalanul lép vékony jégre és foglalkozik kényes témákkal.

 

 

Az 1996-os atlantai olimpián csőbombákat időben felfedező, így hőssé előlépő, ám hamarosan páriává váló Richard Jewell vesszőfutása olyannyira bejáratott cselekményfordulatok szerint halad, hogy ellentmondásokkal terhelt, így rendkívül izgalmas kérdései hamar feláldozásra kerülnek a libertariánus propaganda oltárán. Centrális tézisként egyszerre volna a film médiakritika, valamint kormányellenes vádirat, ám azon túl, hogy Eastwood összeszorított fogakkal nekiront mindkét tábornak, elmaszatolja főkarakterét. Jóravaló, édesanyjával lakó, rendszertő alakként exponálja a címszereplőt, plusz rajta keresztül olyan nemes ideákat hangsúlyoz ki példaképe, John Ford örvén, mint az ártatlanok védelme, a törvény betartása, így a rendező bár óvatosan, némi humanizmussal, de mégis a jobboldali felfogásnak adózik – olyasminek, ami lassan 50 éve Harry Callahan mítoszát is bebetonozta. Jewell italozó fiatalokat teper földre, buzgó mócsingként áll a szabálytalankodók elé, ezen kívül deklarálja, hisz a rendszerben. Senkit nem akar bántani a főalak, csupán teszi a dolgát, Frank Capra-hősöket idéző jámbor lélek, aki hazamegy, tévét néz, étkezik – ez nem több a republikánus felfogástól csupán egy fokkal óvatosabb libertáriánus eszmék nyomatékosításánál. Családot ünnepel Eastwood, Jewell anyja és fia között óriási az egyetértés, nem szólva az ügyvéd Watson Bryant és a főhős közötti összhangról. Polarizáló, jó és rossz ellentétet kreáló történetet, sőt, a média és a társadalmi népharag/ kormány-boszorkányüldözés folytán Dávid és Góliát-harcot nézhetünk, kétértelműségnek semmi nyoma.

Színész-rendezőnk a gonosz társadalom száműzöttjeként tételezi Jewellt és ugyanennek jegyében csaknem újabb mérgező leegyszerűsítést enged meg magának – a biztonsági őrt szexért cserébe befeketítő újságírónőn, Kathy Scruggson keresztül Eastwood a liberális médiát démonizálja és még ennél is továbbmegy. Parodisztikus, hírnevével kérkedő, cseppet sem talajközeli, majd egy drámai fordulóponton átmenet nélkül könnyező sablonfigurát csinál a hölgyből, így a Richard Jewell balladájában a nőgyűlölet vádja egyáltalán nem tűnik megalapozatlannak. Scruggson kívül a többi nőalak, mint Bobi, Jewell idős anyja és Nadya, az ügyvéd barátnője a melléjük rendelt férfiakat támogató, nagy elánnal cselekvő, odamondó vagy fátyolos szemmel bámészkodó oldalbordák, Eastwood a férfiszemszöget emeli ki. Noha a főszereplőre rászálló Shaw ügynökön keresztül az FBI is pofonokat kap, egyfelől ő is csak vicsorgó, elvakult, ráadásul egy dékán aggódó bejelentése és főnökei nyomására hirtelen átalakuló – tehát a Scruggus-féle, ív nélküli, hiányzó karakterológiát megtestesítő – bulldog, másfelől újfent a libertariánus felfogás negatív rémalakja. Jewell ugyanis, bár rendőr szeretne lenni, olyanokat szerel le, akiket Billy Ray dogmatikus, sőt, konzervatív forgatókönyve rosszként tüntet fel, ám egyébként becsületes, talpig ember, nem felesel a mamájával, ha igen, bocsánatot kér tőle, mint egy jól nevelt fiúcska – a fehér férfiuralom alig leplezett poszterarca. Vele szemben Shaw maga az Autoritás, akinek parancsait nem viseli el a békésen éldegélő, de azért fegyvert tartó, igazságszolgáltatást fényező honpolgár.

 

 

Csodálkozni innentől nem érdemes, ahogy az is feltűnhet, miért bukkan fel a háttérben Georgia állam konföderációs mintát idéző zászlaja. Ha a Kathy Bates által játszott anyafigura hirtelen kinő a passzivitásából és sajtótájékoztatón nézőbőgető beszédet mond, az egész nemzet pálfordulást él át, amikor a Paul Walter Hauser alakította címszereplő félszegségéről lemondva nekiszegezi a kérdést vádlóinak („Mi van a kezükben, amivel félreállíthatnak?”), akkor táltosodásának eposzi, a csúnya opponenseket verbálisan helybenhagyó pillanatnak kell lennie. Ilyenkor válik indokolttá és érthetővé Eastwood politikai hovatartozása: meghurcolt hősét a méltóság ökleként használja, csupán teátrális zokogással képes őt esendővé formálni, vagyis a rendező a harcban látja a tettrekészség zálogát, tűzzel lép fel tűz ellen – a „Felveszi a kesztyűt?” retorikai kérdése az ügyvéd szájából remek aláhúzása e szemléletnek. Eastwood klasszicistán, alapvető tulajdonságra redukálva, karaktereit pusztán a cselekmény információinak felmondására késztetve rendez, vagyis figuráin keresztül és a formanyelv segítségével is kevéssé progresszív politikáját mantrázza. Médiakritikája zömmel a temérdek képernyőben, felvillanó műsorvezetőben, illetve Scruggs ijesztően deperszonizált alakjában jelenik meg, holott a Richard Jewell balladája ilyen rangban Hollywood, az Amerikai Álom, mi több, a sztárrendszer (lásd a manipulatív, szövetségi kamera-kihallgatást) kritikájaként is üzemelhetne: a semmiből híressé növő, majd szeretet-gyűlölet-körök után félredobott biztonsági őr kálváriája tökéletes párhuzam lehetne az üstökösként felvillanó, majd egy szempillantás alatt eltűnő reménységekkel.

Piszkos Harry újkori alakmását Richard Jewellnek hívják, aki végül rendőruniformisban lel rá életcéljára és tisztázódik a vádak alól, miközben Eastwood egy óriási ziccert nem vált gólra: kipurgálja a filmből az olimpiai parkos robbantó, Eric Rudolph személyét és épp ma, a női egyenjogúság, a kisebbségi és melegjogok korában csupán sötétben bejátszott állkapocsként számol az abortuszellenes, homofób terroristával.

Szabó G. Ádám

 

 

 

Richard Jewell, 2019

Rendező: Clint Eastwood

Szereplők: Paul Walter Hauser, Sam Rockwell, Kathy Bates, Jon Hamm, Olivia Wilde

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő