07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Táltosok újragondolva
2020.01.26 - tiszatáj

AJÁNLÓ A PLATON KARATAEV ZENÉIHEZ

Amit a Platon Karataev csinál a zenével, olyan ősi rituálékhoz hasonlít, melyek a révület és az elrugaszkodottság eszközeivel szólalnak meg. Csakhogy ez a révület sokkal inkább visszavágyódás a normálishoz, a hétköznapihoz, ami a folytonos kommunikáció mentén szerveződik. Ez a kommunikáció hozzáférhetővé teszi a bensőségesnek azt az egyszerűségét, miszerint az ember csak társas közegben képes létezni. A PK semmi mást nem tesz, csak megteremti ennek a legalapvetőbb emberi igénynek a feltételeit. Nem ők fogják megreformálni a zenét, és nem is fognak merőben új dolgot állítani, mégis, az ő zenéjüket valahol mégis mindenki szereti, mert belekötni nem lehet abba, aminek nincsen állítása, mert ők csak ennek az egyszerű emberi igénynek a zenei megformálói. Azt hiszem ez olyan üzenet, ami sürgeti a visszatérést a tisztán zeneibe, ami ebben az értelemben semmi mást nem jelent, csak az egymásra figyelés szentimentális egyszerűségét.

Ez az érzékenység a PK-nál zenei forma, aminek fontos tényezője a másikra figyelés. A koncertek atmoszférája is ezt az együttlétet teremtik meg, mert a Platon zenéje elhalna közönség nélkül, pont azért, mert a zenéjükben az üzenet fontos. Az üzenet, a hírvivők recepciótörténete egyből kijelölné a váteszt, de itt mégsem erről van szó, hanem olyan felfogásbeli kitételről, ahol a befogadó szerves része a zenének, mert megszólított nélkül nem volna lehetséges a kapcsolatteremtés. Radikalizálva a dolgot: a PK zenészei nem is zenészek, hanem inkább egy olyan művészetbeli felfogás továbbvivői, akik a művészetet eleve a kommunikáció egyetlen értelmes eszközeként gondolják el. Ebben az egymásra figyelésben lehet tetten érni a PK zenei tétjét. Személyes kedvencem a Lady Macbeth, mert talán itt a legerősebb az igény a zeneileg létrejövő szentimentális együttlétre. Ez nem filozófiai, ideológiai megfontolás eredménye, ebben a megszólalás, a kapcsolatteremtés igénye erősebben megtalálható, mint zenei irányzatok bármelyike. Talán a Platonnál értelmetlen is ez a megkülönböztetés, vagy legalábbis nincs semmilyen tétje a kategorizálásnak. Ezek himnuszok, amik, mint a zenék, a tisztán ösztönösből merítenek, pont amennyire az ösztönösség a transzcendenshez való eljutás képessége, ami mindenkiben tettenérhető. Ezt a tettenérhetőséget aknázza ki a Platon zenei, nyers szentimentalizmussal, amiben ha nem lenne meg ez az erő, könnyen átcsúszhatna a patetikus nyavalygásba, mint ahogy néhány száma tényleg közelít is afelé.

 

 

Azért tudom őket modern táltosoknak hívni, mert megtartották a művészeti közlések legegyszerűbb funkcióját, a kapcsolatteremtést olyan elegáns módon, ami különbözik a kapcsolatteremtés egyéb zenei megnyilatkozásaitól. A Platon koncertek védjegyévé vált az üldögélős, „átszellemült” légkör, ahol biztos vagyok abban, hogy sokkal intenzívebb befogadás történik, mint bármilyen pogós, technós, szeletelős, őrjöngős koncerten. Persze nem tagadom, hogy egyéb mozgásformáknak is meg van az értelmük, de az előzőekből kiindulva, ez pont hogy a révület hétköznapisága, maga az inverz révület, mert a Platon szerint a révület célja és tetőpontja a hétköznapi.

A PK a zenélést visszaviszi egy olyan regiszterbe, ahol a zenei megnyilatkozás üzenet. A PK zenészei ilyen értelemben hírvivők, az üzenet pedig zeneileg pontosan megfogalmazható.

Azt hiszem a PK zenéje olyan nyers szentimentalizmus, aminek erőssége a „természetes révület”.  Ez a lépés akár csak konkrét zeneileg is fellelhető, sok Platon szám építkezik a váltásra, amik egyben töréspontok, ahonnan a zenei megfogalmazás átlép a zeneileg sokszor érthetetlenre, mégis motívumaiban felismerhető érzékenységre.

A zenei érzékenység – ami az üzenetadásban bontakozott ki – árnyoldala a hallgatóság nélküli lét. Mondjuk a PK nem panaszkodhat, májusban érkezik az új lemezük, és a koncertek is általában teltházasak, mégsem árt, ha egyre több helyre jut el ez az üzenetük.

Kertai Csenger


Címke: , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő