02.20.
| Kortárs szlovák irodalom a Tiszatáj és a Kalligram című folyóiratokban >>>
02.29.
| Übü, a király a REÖK Stúdiószínpadán >>>
02.27.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről >>>
02.18.
| Borsos Miklós emlékkiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban >>>
02.13.
| Két díva, ha találkozik: Ute Lemper és a legendás Marlene Dietrich „randevúja” a Müpában >>>
02.12.
| A Homo Ludens Project és a ZUG Színház februári programjai >>>
02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
02.05.
| Kilencedszer érkezik a Finn Filmnapok >>>
02.03.
| MADOKE – 5+1 ingyen nézhető doku vasárnapig! >>>
02.01.
| „Lét-közeli” művészet a Reök-palotában >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
NAPI TANDORI

02.14.
| Vitray Tamás Händel operában lép színpadra >>>
02.14.
| Kézzelfogható múlt, megújuló tájházak és szakralitás: a népi építészetről tartottak konferenciát >>>
02.11.
| Müpa – A jazz nagyágyúi Budapesten >>>
02.11.
| Az olvasáskultúra védelmében >>>
02.10.
| Történelmet írt az Élősködők című dél-koreai film >>>
02.01.
| Elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze >>>
01.31.
| A FOMO rendezője, Hartung Attila az Ivan & The Parazol dalához készített klipet >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>

Böndör Pál, Lövétei Lázár László, Máhr Gábor, Meliorisz Béla, Szöllősi Mátyás, Tandori Dezső, Werner Nikolett versei

Abafáy-Deák Csillag, Ferdinand von Schirach, Vincze Ferenc prózája

VOLTAM, SZÓLTAN – Tandori Dezső emlékére
(Debreczeni György, Dukay Barnabás, Fried István, Györe Balázs, Jász Attila, Szabó Marcell)

>>>

Első gong. Még el kell mennem pisilni. Lehúzom a cappuccinot, a mignont szép gyorsan belapátolom a számba. Második gong. Elindulok a mosdó felé, nincs sor. Kézmosás után próbálom helyreállítani arcom evés és ivás előtti állapotát. Harmadik gong. Előhalászom retikülömből a már félig gyűrött jegyet, megpróbálok javítani a helyzeten. Hét óra múlt két perccel. Nem baj, sose kezdik időben […]

>>>

Táltosok újragondolva
2020.01.26 - tiszatáj

AJÁNLÓ A PLATON KARATAEV ZENÉIHEZ

Amit a Platon Karataev csinál a zenével, olyan ősi rituálékhoz hasonlít, melyek a révület és az elrugaszkodottság eszközeivel szólalnak meg. Csakhogy ez a révület sokkal inkább visszavágyódás a normálishoz, a hétköznapihoz, ami a folytonos kommunikáció mentén szerveződik. Ez a kommunikáció hozzáférhetővé teszi a bensőségesnek azt az egyszerűségét, miszerint az ember csak társas közegben képes létezni. A PK semmi mást nem tesz, csak megteremti ennek a legalapvetőbb emberi igénynek a feltételeit. Nem ők fogják megreformálni a zenét, és nem is fognak merőben új dolgot állítani, mégis, az ő zenéjüket valahol mégis mindenki szereti, mert belekötni nem lehet abba, aminek nincsen állítása, mert ők csak ennek az egyszerű emberi igénynek a zenei megformálói. Azt hiszem ez olyan üzenet, ami sürgeti a visszatérést a tisztán zeneibe, ami ebben az értelemben semmi mást nem jelent, csak az egymásra figyelés szentimentális egyszerűségét.

Ez az érzékenység a PK-nál zenei forma, aminek fontos tényezője a másikra figyelés. A koncertek atmoszférája is ezt az együttlétet teremtik meg, mert a Platon zenéje elhalna közönség nélkül, pont azért, mert a zenéjükben az üzenet fontos. Az üzenet, a hírvivők recepciótörténete egyből kijelölné a váteszt, de itt mégsem erről van szó, hanem olyan felfogásbeli kitételről, ahol a befogadó szerves része a zenének, mert megszólított nélkül nem volna lehetséges a kapcsolatteremtés. Radikalizálva a dolgot: a PK zenészei nem is zenészek, hanem inkább egy olyan művészetbeli felfogás továbbvivői, akik a művészetet eleve a kommunikáció egyetlen értelmes eszközeként gondolják el. Ebben az egymásra figyelésben lehet tetten érni a PK zenei tétjét. Személyes kedvencem a Lady Macbeth, mert talán itt a legerősebb az igény a zeneileg létrejövő szentimentális együttlétre. Ez nem filozófiai, ideológiai megfontolás eredménye, ebben a megszólalás, a kapcsolatteremtés igénye erősebben megtalálható, mint zenei irányzatok bármelyike. Talán a Platonnál értelmetlen is ez a megkülönböztetés, vagy legalábbis nincs semmilyen tétje a kategorizálásnak. Ezek himnuszok, amik, mint a zenék, a tisztán ösztönösből merítenek, pont amennyire az ösztönösség a transzcendenshez való eljutás képessége, ami mindenkiben tettenérhető. Ezt a tettenérhetőséget aknázza ki a Platon zenei, nyers szentimentalizmussal, amiben ha nem lenne meg ez az erő, könnyen átcsúszhatna a patetikus nyavalygásba, mint ahogy néhány száma tényleg közelít is afelé.

 

 

Azért tudom őket modern táltosoknak hívni, mert megtartották a művészeti közlések legegyszerűbb funkcióját, a kapcsolatteremtést olyan elegáns módon, ami különbözik a kapcsolatteremtés egyéb zenei megnyilatkozásaitól. A Platon koncertek védjegyévé vált az üldögélős, „átszellemült” légkör, ahol biztos vagyok abban, hogy sokkal intenzívebb befogadás történik, mint bármilyen pogós, technós, szeletelős, őrjöngős koncerten. Persze nem tagadom, hogy egyéb mozgásformáknak is meg van az értelmük, de az előzőekből kiindulva, ez pont hogy a révület hétköznapisága, maga az inverz révület, mert a Platon szerint a révület célja és tetőpontja a hétköznapi.

A PK a zenélést visszaviszi egy olyan regiszterbe, ahol a zenei megnyilatkozás üzenet. A PK zenészei ilyen értelemben hírvivők, az üzenet pedig zeneileg pontosan megfogalmazható.

Azt hiszem a PK zenéje olyan nyers szentimentalizmus, aminek erőssége a „természetes révület”.  Ez a lépés akár csak konkrét zeneileg is fellelhető, sok Platon szám építkezik a váltásra, amik egyben töréspontok, ahonnan a zenei megfogalmazás átlép a zeneileg sokszor érthetetlenre, mégis motívumaiban felismerhető érzékenységre.

A zenei érzékenység – ami az üzenetadásban bontakozott ki – árnyoldala a hallgatóság nélküli lét. Mondjuk a PK nem panaszkodhat, májusban érkezik az új lemezük, és a koncertek is általában teltházasak, mégsem árt, ha egyre több helyre jut el ez az üzenetük.

Kertai Csenger


Címke: , , ,
2020.02.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ ISTVÁNNAL ÉS SÁNDOR PÁLLAL
Egy orvosprofesszor visszatér a szülőfalujába és körzeti orvosként próbál dolgozni. Szabó István Zárójelentés című filmjének a történetét a valóságból vette. Az Oscar-díjas rendező új filmének érdekessége, hogy a produceri feladatokat, pályatársa, Sándor Pál vállalta. A szegedi bemutató idején a Szeged Televízió vendégei voltak, ez a páros interjú annak a beszélgetésnek az írott változata.

>>>
2020.02.16 - tiszatáj

HORVÁTH VERONIKA:
MINDEN ÁTJÁRHATÓ
A grillázspoézis olvadós-ragadós, édes-keserű és törhető. A grillázspoézisnek is van költői énje, aki ragadós-olvadós, keserű-édes és törékeny. Leélni, felélni, megélni, elélni, átélni próbál. A próbaköveken végigmenni. Grillázstestbe szorult létezését leírni, kiírni, felírni, megírni, átírni, szétírni. Egy elsőkötetes szerző munkájáról kritikát írni grillázs-súlyos feladvány, ugyanakkor édes teher. Horváth Veronika Minden átjárható grillázskötete igazi magával ragadó(s) életcukrászdai csemege… – LAJTOS NÓRA KRITIKÁJA

>>>
2020.02.14 - tiszatáj

ÜNNEPELTÉK A NÉZŐK SZABÓ ISTVÁN ÚJ FILMJÉT SZEGEDEN
Tapsviharral köszöntötték a nézők az alkotókat csütörtök este Szabó István új filmje, a Zárójelentés közönségtalálkozóján a Belvárosi moziban. Az Oscar-díjas rendező az országos premier előtti telt házas vetítésen megköszönte a szegediek hozzájárulását, segítségét a mai társadalmunkról is látleletet adó filmjéhez… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

Vállalkozásunk, mely Tandori Dezső „kezdetlen és végetlen” jelenlétének felidézését tűzte ki célul, nem keres kezdő- és végpontokat, a viszonyítás mindig mesterséges menedékeit, melyekhez tartva magát felméri a nehezen felmérhetőt, Tandori hozzájárulását az elmúlt évtizedek magyar- és világkultúrájához… – TÓTH ÁKOS

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

PETRI GYÖRGY UTOLSÓ TANDORI-VERSE
A Búcsúsorok Dezsőnek című vers nemrégiben került elő Petri György hagyatékából, alighanem a költő utolsó alkotásainak egyike. Írásom címéül pedig a költő egy másik – a pálya első szakaszában íródott, a Körülírt zuhanásban napvilágot látott – versének címét választottam, mégpedig két okból is.

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A SZEGEDI MESTERTANÁR TANKÖNYVSOROZATÁT TALÁLTÁK
A LEGJOBBNAK A VILÁGON
Óriási sikert ért el Gárdián Gábor gordonkaművész, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola mestertanára: a világ egyik legnagyobb zeneműkiadója, a Shanghai Music Publishing House megállapodást kötött vele a Gárdián Gordonkaiskola című tankönyvsorozatának kínai kiadásáról, és tervezik az angol–magyar verziót is a nyugati piac meghódítására… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A BÚCSÚ
Önéletrajzi ihletésű dramedy-vel robbant be tavaly a köztudatba Lulu Wang. Sundance-en debütált családregénye, A búcsú csírájában először 2016-ban a This American Life című rádióműsor részeként hallható What You Don’t Know-ban jelent meg. 100 percessé duzzasztott vallomása azonban – leszámítva a nyitó „valódi hazugság alapján” felütést – kevéssé méltó egy igazán érzékeny mementóhoz… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.02.10 - tiszatáj

Meglepetésre az Élősködők című dél-koreai alkotás kapta a legjobb filmnek járó díjat a 92. Oscar-gálán vasárnap Los Angelesben. Bong Dzsun Ho műve az első az amerikai filmakadémia rangos elismerésének történetében, amely nem angol nyelvű filmként diadalmaskodott a legjelentősebb kategóriában.

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő