08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Tandori Ágnes emlékére
2020.01.04 - tiszatáj

1942–2020

Meghalt Tandori Ágnes író, műfordító, Tandori Dezső felesége és alkotótársa, az író hagyatékának őrzője.  

Tandori Ágnes Nagy Ágnesként 1942. október 28-án, Pécsett született. Gyermekéveit Erdélyben, Vácon töltötte szülei és húgai körében, majd a család 1950-es években való Budapestre költözése után a fővárosban szerzett francia-német idegennyelvű levelezői diplomát. 1967-ben kötött házasságot Tandori Dezsővel. Előbb a Malév kötelékében dolgozott, később az Iparművészeti Vállalat munkatársaként tevékenykedett. Ezt a munkakörét hagyta el az 1970-es években, hogy szellemi szabadfoglakozásúként, íróként és fordítóként, a Tandori-háztartás nélkülözhetetlen részeként, feleként, a Tandori-művekben „Másikunk”-ként emlegetett szerepében aktívan segítse és ösztönözze a legkülönbözőbb Tandori-művek megszületését. Szakmája innentől: „háztartásbeli”. Ez a háztartás azonban a Lánchíd utcai Tandori-otthon, mely magába foglalja a néha 19 lakóval büszkélkedő madárházat, a számos könyvben megjelenő medvekolóniát, valamint az ezen szerveződéseket egybefogó Kis- és Nagy Koala Kártyabajnokságot, az író és felesége által évtizedeken át játszott és rögzített francia kaszinó játék rendszerét. A lakás háromszobányi univerzumában Tandori Ágnes, akárcsak férje, egyszerre a mindennapi ügymenet szorgos felelőse és világokat igazgató demiurgoszi jelenség. Míg Tandori Dezső nagyszabású írásművészetében ajánl és állít elő formákat az életidő számolatlan tömbjeinek ábrázolására, addig Tandori Ágnes ennek a választott életformának, a dolgokhoz odaforduló és a kicsinységet gondba-vevő figyelemnek válik virtuózává.

Az elmúlt évtizedekben Tandori Ágnes neve számos alkalommal jelent meg Tandori Dezső neve mellett társfordítóként: egyik legrangosabb, közösen jegyzett munkájuk Arthur Schopenhauer A világ mint akarat és képzet című filozófiai főművének magyarítása, melyért 1992-ben Az Év Könyve jutalmat vehették át. Több kiadást megért, nevezetes fordításaik közé tartozik Lénárd Sándor A római konyha című kötete, R. D. Laing Bölcsek, balgák, bolondok című munkája vagy Edmond Rostand Don Juan utolsó éjszakája című drámája. Tandori Ágnes hangján is szóltak Edward Rice Burroughs-nak az 1980-as évek második felében magyarul is nagy sikerrel megjelentetett Tarzan-regényei. A házas- és írópár egyetlen közösen írt kötete a Natura kiadásában 1985-ben megjelent Madárnak születni kell..!, mely madártartásra vállalkozóknak szóló tanácsadó funkciója mellett az egyik első magyar etológiai érdeklődésű könyvnek tekinthető, és nagyszerű áttekintése Tandori ’80-as években kiteljesedő, Szpéró és társai neveivel fémjelezhető középső korszakának.

Tandori Ágnes „lappangó” irodalmi jelenléte néha látható-olvasható formát öltött, többnyire Tandori Dezsővel közös novella- vagy verspublikációk által (Ld. Valami szállás, In Liget 1990/1.; Fűművek, In Ex Symposion, 15-16. szám, 1996; Testvértörténetek, In Vigilia 1998/1.). Kuriózum-számba menő, ritkán olvasható közös verseik az életidő megosztásából következő közös sors vállalásának megrendítő dokumentumai. „A két T egy földbe készül.” – tudatosítja és jelzi előre halálon túl is tartó szövetségüket a szétválaszthatatlanná lett hang(ok) előrehozott tanulsága (Ld. A pille; a burizs; végig üvegajtók). Tandori Ágnes emlékezetes önálló közleményei közt tarthatjuk számon a Pipike című írást, mely a címben megnevezett vak verebük emlékére íródott, és Tandori 1998-as A Semmi Kéz című reprezentatív válogatáskötetében jelent meg először, majd újra helyt kapott az író Szellem és félálom című 2013-as könyvében.

A felsorolt bibliográfiai adatok együttesen sem képesek felidézni és érzékeltetni Tandori Ágnes hozzájárulásának jelentőségét Tandori Dezső életműve szempontjából: szinte szótlan, de kitartó jelenléte, mely öt évtizeden keresztül Tandori minden emberi-művészi kísérletében megbízható és méltó támogatást jelentett, valójában ugyanis Tandori művészi univerzumának keretei közt – a korai nagyregények és hosszú versnaplók lapjain – mutatkozik érvényes alakjában, és van maradandó módon megörökítve. A Lány, Másikunk, Madame D’Array, Tradoniné, T. Á., stb., annak a titokzatos élőnek megannyi, igazinál igazabb neve, ki 2020. január 1-én végleg megtért Övéihez.

Tóth Ákos

 


Címke: , , , , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő