05.22.
| Táncold körbe Magyarországot online! >>>
06.18.
| Világszerte elérhető lesz a Müpa Wagner-fesztiválja >>>
05.14.
| Ezen a héten a Hóhérokat adja a Miskolci Nemzeti Színház! >>>
05.15.
| Új MADOKE-akció >>>
05.08.
| Vírushelyzet vs. szerzői jog >>>
06.12.
| A Quasimodo költőverseny fesztivállá növi ki magát. >>>
05.11.
| 25 éves a Söndörgő >>>
05.07.
| Online közvetítik a Prágai Tavasz fesztivált >>>
05.04.
| OSZK – Trianon 100 – Történelmünk tragikus sorsú művészeti alkotásai >>>
04.28.
| Alternatív valóság közösségi filmezéssel >>>
NAPI TANDORI

05.22.
| Online tárlaton láthatók a szegedi Táblaképfestészeti Biennálé alkotásai >>>
05.21.
| Könyvtárak az álhírek ellen a koronavírus-járvány idején is >>>
05.18.
| Elindult a Cinego >>>
05.13.
| Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesText >>>
05.12.
| Nádasy Erika kapta idén a Déryné díjat! >>>
05.05.
| Elstartolt az 1749.hu >>>
05.04.
| Értéket ment és munkahelyeket teremt a Népi Építészeti Program >>>
04.28.
| Zene otthonmaradáshoz – Lounge remix album a Kerekes Bandtől >>>
04.24.
| Dalközpontú urbánus album Subicz Gábortól és zenekarától >>>
04.22.
| Nádasdy Ádám Aegon-díjas >>>

Aczél Géza, Samuel Martin Eno Belinga, Gömöri György, Julesz János, Rékai Anett, Vajsenbek Péter versei

Bene Zoltán, Kovács Katalin, Nyerges Gábor Ádám prózája

Bartha-Kovács Katalin, Éles Árpád, Nagy Fruzsina tanulmánya

Bakonyi István, Baráth Tibor, Kabdebó Lóránt, Lukács Barbara, Sántha József, Széchenyi Ágnes kritikája

>>>

Hegedűművész, énekesnő, zeneszerző Szirtes Edina Mókus, aki a komolyzenét tartja anyanyelvének, miközben improvizálva keveri a különböző stílusokat és műfajokat. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán diplomázó alkotótól azt is megkérdeztük, mit csinál, amikor nem a zenél? – ÚJSZÁSZI ILONA INTERJÚJA

>>>

Emberarcú dán dog
2020.01.02 - tiszatáj

MAGYARUL IS MEGJELENT SIGRID NUNEZ VILÁGSIKERŰ REGÉNYE, A BARÁT

A zajos kritikai és közönségsiker után Hoppán Eszter fordításában nemrégiben magyarul is megjelent Sigrid Nunez National Book Awarddal kitüntetett A barát című regénye, mely sok irodalmi anekdotával megspékelve egy dán dog és egy gyászoló nő egymásra találásának megható története.

Apollo a földtől a válláig nyolcvanhat centi és nyolcvan kiló. Ha két lábra áll, majdnem kétméteres. A foltos dán dogot kora reggel, futás közben találta New Yorkban a neves író. Mivel nem volt rajta sem nyakörv, sem biléta, arra következtetett, valami miatt biztosan meg akart tőle szabadulni a tulajdonosa. Úgy döntött, nem riasztja az állatmentőket, inkább megtartja.

Néhány év múlva, miután Apollo új gazdája öngyilkosságot követ el, a hatalmas és öregedő kutyát a praktikus özvegy az író egykori tanítványára, a szeretőből az évtizedek során megbízható, bizalmas baráttá vált egyedülálló kollégára bízza. A nő azonban egy olyan negyvenvalahány négyzetméteres, kényelmes kis lakást bérel hosszú évek óta, melynek bérleti szerződése tiltja, hogy kutyát tartson. Mi lesz így Apollóval és az őt befogadó régi baráttal? Nagyjából ez a kiindulópontja az amerikai író, Sigrid Nunez 2018-ban National Book Awarddal kitüntetett A barát című regényének, mely felkerült a The New York Times sikerlistájára és több irodalmi magazin is az év legfontosabb amerikai könyvei közé sorolta. A zajos hazai, majd nemzetközi kritikai és közönségsiker után Nunez kétszáz oldalas regénye Hoppán Eszter fordításában most magyarul is megjelent a Libri gondozásában.

A német anya és kínai-panamai apa gyermekeként New Yorkban született 68 éves szerző jelenleg a Boston University tanára, korábban más egyetemeken (Columbia, Pinceton, University of California) is tanított kreatív írást. Sikeres novellák és hat regény után ezzel a „kutyás” könyvével jutott a csúcsra. Ahogy haladunk az egyes szám első személyben elmesélt, belső utakon is hosszan kanyargó történetben, ismerve a szerző életrajzát az az érzésünk támadhat, a szöveg igazából nem is regény, hanem memoár, vagy ha mégis fikció, akkor pazarul megírt autofikció. A főhős ugyanúgy egyetemi írásszemináriumokat tart, mint a szerző, jól ismeri az amerikai kiadói világot és az irodalmi életet, az írással és az írás tanításával kapcsolatban is valószínűleg ugyanazok a problémák, kihívások izgatják.

 

 

A sztori valójában egyszerű, és első pillantásra nem is különösebben érdekfeszítő, ami mégis különlegessé teszi Sigrid Nunez prózáját, az a lebilincselően szellemes mesélés. A kortárs történetbe ágyazva szinte észrevétlenül pazar irodalom- és filozófiatörténeti anekdotákat is kap az olvasó. Felbukkan a szövegben többek között Heinrich von Kleist, Wittgenstein, Virginia Woolf és Toni Morrison alakja is. Tanulságos olvasni, ahogyan ütközteti a 2015-ös Nobel-díjas belarusz író és oknyomozó újságíró, Szvetlana Alekszijevics hétköznapi életeket és sorsokat bemutató dokumentarista irodalmi törekvéseit, a nem-fikciós fikciót a pár évtizeddel korábban ugyancsak Nobel-díjat nyert brit író, a 2013-ban elhunyt Doris Lessing módszerével és hitvallásával, miszerint a képzelet – azaz a fikciós fikció – jobban megragadja az igazságot.

A magyar olvasónak különösen érdekes lehet, hogy Sigrid Nunez hosszan elemzi, értelmezi Mundruczó Kornél világsikerű, emlékezetes filmjét, a cannes-i fesztiválon is nagy sikerrel szerepelt 2014-es Fehér istent, ami a magukat felsőbbrendűnek tartó, többséget alkotó emberek és az elnyomott kisebbségként élő kutyák között fellángoló harcról szól. Nemcsak az irodalmi anekdotákból, hanem a kutyákkal kapcsolatos legfrissebb kutatási eredmények, tudományos érdekességek történetbe szövéséből is kitűnik: a szerző érzékenyen, minden újdonságra nyitottan figyel a világra.

A sok érdekesség, filozofálgatás közben az eredeti történet is fokozatosan kibomlik. Megismerjük, mi vezethetett a nőket – köztük számos egykori hallgatóját is – sorozatban elcsábító, kissé narcisztikus, már öregedő írófejedelem öngyilkosságához. A mozaikszerűen összeálló képből töredékesen kirajzolódik egy hamar barátsággá csendesülő különös szerelem is. A regény főszereplőjének nemcsak mentora, életre szóló barátja és teljesen elengedni soha nem tudott nagy szerelme elvesztésével kell megbirkóznia, hanem annak magához vett kutyája is hatalmas érzelmi kihívást jelent számára. „Hatalmas dióbarna szeme döbbenetesen emberi; a te szemedre emlékeztet… olyan, mintha egy részed velem lenne.” A gyászában a külvilág realitásától egyre messzebb távolodó nő és a már-már emberi tulajdonságokkal felruházott kutya közötti kapcsolat egyre mélyebbé válik, miközben az öregedéstől mind jobban szenvedő Apollo fájdalmai csak még gyötrelmesebbé teszik a főszereplő életét. A barát egyszerre az elveszett szerelem, a soha nem múló szeretet és a ragaszkodás vallomásos regénye. Sigrid Nunez kifinomult humorral átszőtt, olykor meghökkentően őszinte, de mindvégig elegáns, okos és élvezetes prózája megmutatja, hogyan alakulhat ki feltétlen bizalmon alapuló, életre szóló szövetség, mindennél erősebb érzelmi kötelék ember és kutya között.

Hollósi Zsolt

Fotó: Ralph Small/Library of Congress

 

Fordította:  Hoppán Eszter

Libri Könyvkiadó 

Budapest, 2019

212 oldal, 3499 Ft

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2020.05.25 - tiszatáj

AZ ELSŐ ÁRULÓ

Radikális baloldaliként indult, Pasolini barátjaként tartották számon az idén 81 éves Marco Bellocchiót, jóllehet tavalyi maffiadrámája végképp nem bír semmilyen újító, pláne felforgató szándékkal: Az első áruló olykor csúnya kilengésekkel, de összességében biztos kézzel felépített biopic, amelynek esélye sincs, sőt, talán soha nem is akart a legnagyobbak közé emelkedni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOZÓKY FELÍCIA AKA I AM SOYUZZAL
Az I Am Soyuzt hallgatva úgy érzed magad, mintha belekerültél volna egy álomba, ahol minden megtörténhet. Bozóky Felícia különböző emberi érzelmekkel apellál és közelebb hozza, érthetőbbé teszi őket számunkra. A jelenleg is orvosként praktizáló, sürgősségi osztályon dolgozó singer-songwriter mesél nekünk… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

Hegedűművész, énekesnő, zeneszerző Szirtes Edina Mókus, aki a komolyzenét tartja anyanyelvének, miközben improvizálva keveri a különböző stílusokat és műfajokat. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán diplomázó alkotótól azt is megkérdeztük, mit csinál, amikor nem a zenél? – ÚJSZÁSZI ILONA INTERJÚJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

GERGELY ÁGNES: A SZOMJÚSÁG ÁRA. KÉT REGÉNY
Gergely Ágnes lírája, tárcái, memoárja és regényei szorosan összetartoznak, írásainak mélyrétegeiben beforratlan, újra meg újra feltépett sebek sejlenek fel. Regényei szereplőinek az életét egyéni és kollektív traumák, a személyiséget eltörölni próbáló hatalmi rendszerek alakítják. „Mi is megtapasztaltuk a már elfelejtett szavak – mint éhség, szomjúság és hazátlanság – elemi jelentését” – írja Pilinszky János. Gergely Ágnes azt tárja elénk, mi lett ennek a gyötrelmesen megtapasztalt, majd elfelejteni próbált elemi szomjúságnak az ára… – POLGÁR ANIKÓ KRITIKÁJA

>>>
2020.05.18 - tiszatáj

KRUSOVSZKY DÉNESSEL BENCSIK ORSOLYA BESZÉLGET
Vannak írók, akik a különböző műfajok és műnemek között az átfedéseket keresik, abból építkeznek, és olyan írók is, akikre azt szoktuk mondani, hogy „folyton ugyanazt a szöveget írják”. Én azt hiszem, hogy egyik sem vagyok, és az, hogy különböző műfajokban is dolgozom, éppen amiatt van, hogy a különbözőségük érdekel. Egyébként azt szoktam mondani, mert ez tényleg így van, hogy engem az irodalom egésze izgat. Már kamasz koromban is volt bennem egy ilyen éhség, hogy kipróbáljam a verset, a prózát, az esszét, a levelet, a naplót, a műfordítást, a kritikát és mindent, ami csak az irodalom része […]

>>>
2020.05.17 - tiszatáj

„Villányi László korokat, érzéslehetőségeket, letöréseket, vígságokat, pontos képeket és képzelgéseket ad, ámulatos a változatossága… Egyre olvasom, egyre jobban csodálom. Villányi a mindenkori élvonalak egyik írója, érzelmi felhangjai-lényege révén nem is olyan bő – másképp, persze, tágas – társaságban.” – írta Tandori Dezső… – JANÁKY MARIANNA SOROZATA

>>>
2020.05.16 - tiszatáj

CAPONE
5 év karrierpokol után új filmmel jelentkezett Az erő krónikájával hirtelen felkapottá, majd gyorsan kegyvesztetté vált Josh Trank. Szerzői kommentárokkal dúsított anti-gengsztermozijában végig ott lüktet fiaskójának összes zöngéje: drogmámoros, alkoholgőzben pácolt, kreatív nézeteltérésekkel, végül idegösszeomlással dúsított rendezőpályáját a szesztilalom legismertebb gengszterének hattyúdalával állítja párhuzamba… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.05.13 - tiszatáj

RESET – AZ IRODALOM MOST IS ÖSSZEKÖT Mi történik akkor, ha megnyomjuk a reset gombot és a rendszer leáll, újraindul? Mi történik a társadalommal, a mindennapokkal, a kapcsolatokkal, a világ megszokott működésével? Az idén, második alkalommal szeptemberre tervezett PesText Nemzetközi […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő