04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Emberarcú dán dog
2020.01.02 - tiszatáj

MAGYARUL IS MEGJELENT SIGRID NUNEZ VILÁGSIKERŰ REGÉNYE, A BARÁT

A zajos kritikai és közönségsiker után Hoppán Eszter fordításában nemrégiben magyarul is megjelent Sigrid Nunez National Book Awarddal kitüntetett A barát című regénye, mely sok irodalmi anekdotával megspékelve egy dán dog és egy gyászoló nő egymásra találásának megható története.

Apollo a földtől a válláig nyolcvanhat centi és nyolcvan kiló. Ha két lábra áll, majdnem kétméteres. A foltos dán dogot kora reggel, futás közben találta New Yorkban a neves író. Mivel nem volt rajta sem nyakörv, sem biléta, arra következtetett, valami miatt biztosan meg akart tőle szabadulni a tulajdonosa. Úgy döntött, nem riasztja az állatmentőket, inkább megtartja.

Néhány év múlva, miután Apollo új gazdája öngyilkosságot követ el, a hatalmas és öregedő kutyát a praktikus özvegy az író egykori tanítványára, a szeretőből az évtizedek során megbízható, bizalmas baráttá vált egyedülálló kollégára bízza. A nő azonban egy olyan negyvenvalahány négyzetméteres, kényelmes kis lakást bérel hosszú évek óta, melynek bérleti szerződése tiltja, hogy kutyát tartson. Mi lesz így Apollóval és az őt befogadó régi baráttal? Nagyjából ez a kiindulópontja az amerikai író, Sigrid Nunez 2018-ban National Book Awarddal kitüntetett A barát című regényének, mely felkerült a The New York Times sikerlistájára és több irodalmi magazin is az év legfontosabb amerikai könyvei közé sorolta. A zajos hazai, majd nemzetközi kritikai és közönségsiker után Nunez kétszáz oldalas regénye Hoppán Eszter fordításában most magyarul is megjelent a Libri gondozásában.

A német anya és kínai-panamai apa gyermekeként New Yorkban született 68 éves szerző jelenleg a Boston University tanára, korábban más egyetemeken (Columbia, Pinceton, University of California) is tanított kreatív írást. Sikeres novellák és hat regény után ezzel a „kutyás” könyvével jutott a csúcsra. Ahogy haladunk az egyes szám első személyben elmesélt, belső utakon is hosszan kanyargó történetben, ismerve a szerző életrajzát az az érzésünk támadhat, a szöveg igazából nem is regény, hanem memoár, vagy ha mégis fikció, akkor pazarul megírt autofikció. A főhős ugyanúgy egyetemi írásszemináriumokat tart, mint a szerző, jól ismeri az amerikai kiadói világot és az irodalmi életet, az írással és az írás tanításával kapcsolatban is valószínűleg ugyanazok a problémák, kihívások izgatják.

 

 

A sztori valójában egyszerű, és első pillantásra nem is különösebben érdekfeszítő, ami mégis különlegessé teszi Sigrid Nunez prózáját, az a lebilincselően szellemes mesélés. A kortárs történetbe ágyazva szinte észrevétlenül pazar irodalom- és filozófiatörténeti anekdotákat is kap az olvasó. Felbukkan a szövegben többek között Heinrich von Kleist, Wittgenstein, Virginia Woolf és Toni Morrison alakja is. Tanulságos olvasni, ahogyan ütközteti a 2015-ös Nobel-díjas belarusz író és oknyomozó újságíró, Szvetlana Alekszijevics hétköznapi életeket és sorsokat bemutató dokumentarista irodalmi törekvéseit, a nem-fikciós fikciót a pár évtizeddel korábban ugyancsak Nobel-díjat nyert brit író, a 2013-ban elhunyt Doris Lessing módszerével és hitvallásával, miszerint a képzelet – azaz a fikciós fikció – jobban megragadja az igazságot.

A magyar olvasónak különösen érdekes lehet, hogy Sigrid Nunez hosszan elemzi, értelmezi Mundruczó Kornél világsikerű, emlékezetes filmjét, a cannes-i fesztiválon is nagy sikerrel szerepelt 2014-es Fehér istent, ami a magukat felsőbbrendűnek tartó, többséget alkotó emberek és az elnyomott kisebbségként élő kutyák között fellángoló harcról szól. Nemcsak az irodalmi anekdotákból, hanem a kutyákkal kapcsolatos legfrissebb kutatási eredmények, tudományos érdekességek történetbe szövéséből is kitűnik: a szerző érzékenyen, minden újdonságra nyitottan figyel a világra.

A sok érdekesség, filozofálgatás közben az eredeti történet is fokozatosan kibomlik. Megismerjük, mi vezethetett a nőket – köztük számos egykori hallgatóját is – sorozatban elcsábító, kissé narcisztikus, már öregedő írófejedelem öngyilkosságához. A mozaikszerűen összeálló képből töredékesen kirajzolódik egy hamar barátsággá csendesülő különös szerelem is. A regény főszereplőjének nemcsak mentora, életre szóló barátja és teljesen elengedni soha nem tudott nagy szerelme elvesztésével kell megbirkóznia, hanem annak magához vett kutyája is hatalmas érzelmi kihívást jelent számára. „Hatalmas dióbarna szeme döbbenetesen emberi; a te szemedre emlékeztet… olyan, mintha egy részed velem lenne.” A gyászában a külvilág realitásától egyre messzebb távolodó nő és a már-már emberi tulajdonságokkal felruházott kutya közötti kapcsolat egyre mélyebbé válik, miközben az öregedéstől mind jobban szenvedő Apollo fájdalmai csak még gyötrelmesebbé teszik a főszereplő életét. A barát egyszerre az elveszett szerelem, a soha nem múló szeretet és a ragaszkodás vallomásos regénye. Sigrid Nunez kifinomult humorral átszőtt, olykor meghökkentően őszinte, de mindvégig elegáns, okos és élvezetes prózája megmutatja, hogyan alakulhat ki feltétlen bizalmon alapuló, életre szóló szövetség, mindennél erősebb érzelmi kötelék ember és kutya között.

Hollósi Zsolt

Fotó: Ralph Small/Library of Congress

 

Fordította:  Hoppán Eszter

Libri Könyvkiadó 

Budapest, 2019

212 oldal, 3499 Ft

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.04.21 - tiszatáj

TVERDOTA GYÖRGY: HAGYOMÁNY ÉS LELEMÉNY
Kiemelkedően fontos tanulmánykötet jelent meg éppen két éve. Nagy időhatárokat fog egybe, harminc év terméséből állt össze. Az esetleges rossz nyelvek igyekezetét állítsuk meg rögtön. A gyűjtemény nem egy egyébként létező – tipikus – igyekezet terméke, hogy egy szerzőnek legyen sok év után, akár régi szövegekből is, újból egy kötete. Az egész itt lényegesen nagyobbat ad ki, mint az egyes tanulmányok sejtetnék… – SZÉCHENYI ÁGNES KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.17 - tiszatáj

THE FATHER 
Mielőtt bárki kedvét szegné az esetleges teatralitás, nyugodtak lehetünk: Zeller színdarab-adaptációja nemcsak a formai gyerekbetegségektől szabadul meg, hanem egy tematikai irányzat kurrens csúcsdarabjává is avanzsál… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.16 - tiszatáj

Székely Örs szerény költő, még nincs Wikipédia-szócikke se, de pár adat összegyűjthető róla. 1992. május 7-én született Kolozsváron. Brassóban zeneiskolában tanult, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német tanári alapszakos hallgatója volt, a mesterképzést viszont már az ELTÉ-n végezte esztétikán. Jelenleg a doktori disszertációját írja. Tanulmányai mellett volt kántor, alkalmi tudósító vagy service desk agent, ez utóbbi akármit is jelentsen… – BÍRÓ-BALOGH TAMÁS LAUDÁCIÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SYPORCA WHANDAL: VÁKUUM CÍMŰ TÁNC- ÉS PERFORMANCE FOTÓI KAPCSÁN
A szavak elmerültek benne… A bennfentes (mégis független) nézőpontok koncentrált köröket, spirális érzeteket gerjesztettek… A mozdulatok fázisai befelé szakadtak, tér-tágító gondolatokat teremtettek, változatosan és visszatérően sokszorozták önmagukat…

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.14 - tiszatáj

DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

Tovább olvasom >>>
2021.04.10 - tiszatáj

KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő