07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Az ördög képébe nevetni
2019.12.26 - tiszatáj

JOHN CONSTANTINE, HELLBLAZER: KÁROS SZENVEDÉLYEK

Garth Ennis a DC-Vertigo-képregénykiadó legtöbb Hellblazer-füzetének írójaként ismert. Olvasva a hazai kiadáshoz mellékelt előszavát, képet kapunk arról, hogyan vihette ilyen sokra. A törvényenkívüli Josey Wales című revizionista Clint Eastwood-western egyik sorát idézi („A halál nem sokat segít a megélhetésben.”), kétoldalas bevezetője pedig épp olyan, mint a következő uszkve 150: zseniális kötéltánc élet-halál kérdések vesézése és poklonsült irónia között.

A Káros szenvedélyek a 2005-ös, populárissá gyúrt, antihősének viszolyogtató oldalát kevésbé domborító Constantine – A démonvadász alapját képezte, ám az írásmű és a moziátirat differenciái késsel szelhetőek. Hatrészes történetében ugyanis – azon túl, hogy a főhős nem alakul ördögfajzatokra lődöző akcióhérosszá – az okkult horror puszta illusztrációvá formálódik. Valójában az elmúlásról, a távozásunk után hátra maradók fájdalmáról, illetve a halálunk előtti napok borzalmáról regél, sőt, tetszetős csavarként a kiszenvedés utáni pillanatokhoz is akad kiegészítése. Ilyen rangban a Káros szenvedélyek a papírvékonnyá nyűtt betegség-melodrámák antitézise: noha életbevágó dilemmákat vet fel, egyrészt a szükséges pillanatokban nem vicceli el őket, másrészt gusztustalanságba hajló poénokkal könnyít a fajsúlyos drámán.

John Constantine egy csaló a ködös Albionban, a Thatcher-adminisztráció démonokon, gyilkos ikermagzatokon, túlvilági kreatúrákon nyerészkedő haszonélvezője (a szerző nem hagyja ki az ördög/ dekadens arisztokrata-párhuzamot Gábriel arkangyal személyében). Garth Ennis felteszi a kérdést, milyen sors vár antihősére, ha nemcsak monstrumokat küldött sírba, így a temérdek elszívott cigaretta és a belőle szövődött tüdőrák folyományaként az ördög szívesen lakmározna a testéből, de az emberi relációi is hasonlóan gyászosak? Egzisztencialista úti-képregény-passzusaiban Constantine Londonból Liverpoolba, majd Írország zöld szigetére libben, így fizikai vándorlása sötét tónusú lelki mélymerülés. Búcsút int a rokonainak, dühös, átvert kuncsaftoknak, de azért még egyszer a pohár fenekére néz bohókás, ugyancsak a kaszásra váró ír cimborájával: Ennis kultikus képregénye ugyanannyira fátyolos hattyúdal, mint fityisz az olvasói elvárásoknak.

William Simpson szálkás ceruzarajzai, téglalap-, háromszög-, trapézformájú, hol nyújtott és hatalmasan terpeszkedő, másszor normál szabású paneljei és Tom Ziuko színező tónusai csodálatosan tükrözik Constantine sajátos pokoljárását. A ködös színezetű városepizódokra (például amelyben a csüggesztett fejű, gyógyíthatatlan rákbetegségről épp értesülő főalak egy szemeteskuka mellett ballag) még sokkolóbban felel a rákosztály monokróm szürkesége, hogy aztán a testhorrorral és lovecrafti kozmikus rémülettel egyszerre nászra lépő finálé vérvörösbe boruljon. Ennis hangnemváltásai ezen felül John Constantine kétes jellemét építik. Olvasatában a főkarakter egyszerre fájdalomtól nyögő, életunt, ugyanakkor hihetetlenül laza, a végítélet kapujában is ütős fekete humorra vetemedő, Humphrey Bogart láncdohányos-ballonkabátos cinikusait (A máltai sólyom, Casablanca) idéző szörnyvadász, aki rendkívül naturalista, öklendezésben, krákogásban, hányásban, vérben gazdag betegségepizódoktól disznóhumorú fejezeteken át egy stilisztikailag gyomorszájon ütő végső összecsapásig vonszolja magát. Ráadásul Ennisnél a nagy haddelhadd is másképp fest. Bordazúzó, csonttörő, belekben matató, fizikai konfrontációt ígérő fináléja rafinált pszichológiai játszmává változik, melynek végén Constantine nemcsak egy Poklot és Földet érintő kozmikus háborút állít meg, de arra is jut ideje, hogy a középső ujját széles mosoly kíséretében emelve hagyja ott Lucifer követeit vagy épp Monty Python-szkeccsnek titulálja az ürüléken és nyálon csúszkáló nővéreken mulató idős, rákosztályos haver anekdotáit.

Jöjjön azonban bármennyi szarkazmus, Ennis az utolsó oldalakra időzíti a legnagyobb durranást: a Káros szenvedélyek epilógusában a humortól idegenkedők is azonosulhatnak Constantine-nel, akit szélhámosként joggal tépáznak az élet viharai és zavarnak melegebb éghajlatra sutba vágott cimborái. Esőben ázva, hölgyismerőse karjaiba omolva látjuk – noha aktuális odüsszeiája véget ér, örök kétkedésre ítélt, a segítségtől folyton csak egy hajszálnyi távolságra lévő antihősként („…jogerősen bűnösnek találtatott kőszívű rohadékságban.”) tételezi a The Pogues A Rainy Night in Sohója.

Szabó G. Ádám

 

Hellblazer: Dangerous Habits, 1991

Fordította: Sepsi László

Fumax Kft.

Budapest, 2019

160 oldal, 5495 Ft

 

 

 

 


Címke: , , , , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő