Tiszatájonline | 2019. december 17.

Kilátás az vonatablakból

GRÁF DÓRA ÉS SZŐLLŐSSY BALÁZS KÖTETBEMUTATÓJÁRÓL
December 11-én a Symposion Kiadó két új verseskötetét mutatták be a Grand Caféban. Gráf Dóra Környezetismeret című kötetéről Nagy Hajnal Csilla beszélgetett a szerzővel, míg Lanczkor Gábor A Kilátó Presszóban íróját, Szőllőssy Balázst kérdezte verseiről… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

GRÁF DÓRA ÉS
SZŐLLŐSSY BALÁZS KÖTETBEMUTATÓJÁRÓL

December 11-én a Symposion Kiadó két új verseskötetét mutatták be a Grand Caféban. Gráf Dóra Környezetismeret című kötetéről Nagy Hajnal Csilla beszélgetett a szerzővel, míg Lanczkor Gábor A Kilátó Presszóban íróját, Szőllőssy Balázst kérdezte verseiről.

Az este folyamán először Gráf Dóra kötetével ismerkedhetett meg a közönség. Nagy Hajnal Csilla a kötet verseinek csoport- és tájképszerűségére irányította a figyelmet, amely szerinte a szereplők megrajzolásában is jelen van. A költő elmondta, megtörtént eseményekből és valós személyekből merítve írja meg verseit, viszont átszűri magában ezeket a tapasztalatokat. Azt is kifejtette, hogy számára az írás a gondolkodás realizációja – a furcsa, kellemetlen tapasztalatokból történeteket hoz létre.

Megtudhattuk, hogy a Környezetismeret címet az egyik vers alapján Sirbik Attila ajánlotta a szerzőnek. Mint Gráf elmondta, a szó mindkét jelentése fontos a kötetben, hiszen sok állat és növény motívum bukkan fel a versekben, illetve a személyes környezet fontos a szövegek atmoszférájának megteremtésében.

Nagy a kötet illusztrációjára is felhívta a figyelmet; bár Gráf grafikus, mégsem ő készítette a vizuális tartalmat. A költő kifejtette, hogy a két művészeti formával egészen más viszonyt ápol. A képzőművészeti projekteket sokkal tudatosabbnak érzi, hiszen előre megtervezi, ezzel szemben a költészet intimebb folyamat számára.

A Környezetismeret bemutatója végén Gráf utazás során szerzett kulturális tapasztalatai kerültek előtérbe, amelyek a versek világába is beszivárognak az utazás tematizálásával. A költő több országban is élt, ezek az élményei pedig a versekben is kimutathatóak lokális kifejezések formájában, bár, mint Gráf kiemelte, fontos volt számára, hogy ennek ellenére az olvasó számára is érthetőek legyenek a versek.

A Szőllőssy és Lanczkor páros esetén érezhető volt, hogy a két költő régebbről ismeri egymást. Lanczkor a fiatal irodalom trendjei felől közelített A Kilátó Presszóban című kötethez. Mint egy kritikában olvasta, a negyven alatti szerzők gyakran nagyon tervezetten írnak, ciklusokban gondolkoznak, így egy szöveg kiemelése a ciklus egésze nélkül kevéssé hozzáférhető az olvasónak. Lanczkor szerint ez a tendencia nem jellemzi Szőllőssy költészetét, a versei atomizáltak, így arra volt kíváncsi, volt-e előre eltervezett koncepciója. Válaszul kifejtette, sokkal inkább versgyűjtemény A Kilátó Presszóban, mint egy konkrét tervezet mentén született kötet. A szövegek inkább a Nagy Norbert által készített vizuális betétekkel folytatnak párbeszédet, mint a saját, belső koncepcióval.

Megtudhattuk, a kötet nem csak illusztrációkat tartalmaz, hanem a versek angol fordítását is. A kétnyelvűséggel kapcsolatban a szövegek fordításáról is beszélt Szőllőssy, sőt, Lanczkor kérésére egy verset fel is olvasott angolul a beszélgetés végén. A kötet illusztrációs és fordítási munkáival kapcsolatban a szerző kiemelte, hogy csapatmunka volt, sok embernek hála születhetett meg a kötet. Azt is hangsúlyozta, hogy a Symposion kiadványai vizuálisan is nagyon erős és izgalmas darabokat kínálnak, határátlépőnek tekinthetők, és a költő úgy érzi, A Kilátó Presszóban is illeszkedik ebbe a profilba a megjelenését tekintve, illetve a kétnyelvűsége által a kiadó országhatárokon átívelő munkásságába is. Lanczkor arra is rákérdezett, miért éppen a Symposion, mire Szőllőssy a személyes kötődések mellett a (neo)avantgárd hagyományhoz való kiadói kötődést emelte ki.

Végül a költő török tapasztalataira tért ki a beszélgetés, például a törökök neoavantgárd hagyományára, amely a francia mintákból építkezett. Szőllőssy jelenleg Isztambulban él, korábban pedig török szakra járt. Ez a kettő meghatározza jelenlegi munkáit és terveit. Elárulta, hogy ezeket a tapasztalatokat izgalmasnak érzi írói szempontból is. A versek a korábbi koncepció szerint – vagyis konkrét kötetterv nélkül – születnek, viszont a próza felé tekintve a fikciós, de mégis szociológiai elemekből is merítő esszéisztikus regényt tartja izgalmasnak, amelyben főként Isztambullal foglalkozna.

Borbíró Aletta

  

Fotók: Révész Róbert

(A kötetbemutatók a „Kaleidoscope of Contemporary Culture and Creative Industries” (K3CI) projekt keretében az újvidéki Cinema City és a Kulturanova, valamint a szegedi Kép-Szín-Ház Alapítvány és a MASZK Egyesület együttműködésében valósultak meg, az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával.)