10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete
2019.12.04 - tiszatáj

(RÉSZLET)

Angyal

Tizenkét éves voltam, amikor először láttam angyalt. Akkoriban nem aludtam. Nem rémálmok tartottak ébren, és nem csak pár órán át voltam fent, egész éjjel ébren voltam, minden éjjel ültem az ágyamban, és néztem az olvadó árnyékokat a szomszédos házak tetején. Nem zajongtam, anyám nem is tudta, mit csinálok, de minden nap egyre sápadtabb voltam, úgyhogy pár hét múltán a tanárnőm gyanakodni kezdett. Először azt gondolta, beteg vagyok, de anyám megnyugtatta, hogy az égvilágon semmi baj nincs velem. Akkor a tanárnő úgy döntött, elküld az iskolaorvoshoz. Tudtam, hogy az anyám haragudni fog, és nem akartam menni, de nem volt más választásom. Az orvos egy férfi volt. Sokat kérdezett. Udvariasan válaszolgattam neki, és soha nem néztem a szemébe. Nem voltam hajlandó levenni a pólómat, hogy megvizsgálhasson. Továbbküldött egy pszichológushoz.

Napsütéses délután volt, a pszichológus váróterme tele volt fénnyel és árnyékkal. Az árnyékoknak férfi- és nőformájuk volt. Én voltam az egyetlen gyerek, egyedül ültem egy műanyag széken. A tanárnő elkísért, de utána otthagyott, és anyámnak kellett értem jönni a beszélgetés után. Azt hiszem, akkor már nagyon aggódhattak értem az iskolában, ha maga a tanárnő vitt el a pszichológushoz, de akkoriban ezen nem gondolkodtam el. Az anyám miatt aggódtam. Nem tudtam, hogyan magyarázzam meg neki, miért vagyok egy pszichológus várótermében. Nem csináltam semmi rosszat, ebben biztos voltam, de az anyám ezt soha nem hitte volna el nekem.

Azt kívántam, bárcsak megúszhatnám ezt az egészet. Bámultam ki az ablakon a perzselő napsütésbe. Egy régi bérház ötödik emeletén voltam, alattunk az utcán apró hangyaszerű lényeknek tűntek az emberek. Próbáltam kivenni az arcukat, figyeltem, hogy az anyám nincs-e közöttük, nem mászik-e egyre közelebb és közelebb, hogy amikor ideér, leszidjon. Akkor láttam meg az angyalt. Egyetlen pillanat volt, egy fehér villanás, egy mosoly emléke a valaha látott legboldogabb arcon. Valahonnan a mi épületünkből startolhatott el, és kitárt karral repült a járda felé. Nem láttam, hol ért földet, csak az izgalmat, amit az utcán a hangyák között keltett.

Végül nem kellett bemennem a rendelőbe, mert a pszichológus nem tudott fogadni, de így is még egy órát vártam, amíg anyám megérkezett. A váróterem kiürült, aztán mentősök és rendőrök árnyékával telt meg. A recepciós sírt, és én nem tudtam, hogyan mondhatnám el neki, milyen mosolyt láttam a vakító naptól megvilágított arcon.

Azon az éjjel, miután az anyám hazavitt, lefeküdtem az ágyamba, és nem néztem a háztetőkre. Attól kezdve újra tudtam aludni.

 

Angel

The first time I saw an angel, I was twelve. In those days, I didn’t sleep. It wasn’t nightmares waking me up, it wasn’t just some sleepless hours in the middle of the night, I did not sleep at all. I stayed up all night, every night, sitting upright in my bed, watching the melting shadows on the rooftops of the neighbouring houses. I did not make any noise, my mother did not know, what I was up to, but I grew paler every day, and after some weeks, my teacher got wind of it. First she thought I was ill, but my mother assured her, that there was nothing in the world wrong with me. Then the teacher decided to send me to the school doctor. I knew my mother will be angry, and I did not want to go, but there was no choice. The doctor was a man. He asked me questions. I answered him politely, and I never looked him in the eyes. I also refused to take off my T-shirt. He sent me to a psychologist.

It was a sunny afternoon, the waiting room of the psychologist was full of light and shadow. The shadows had the shape of men and women. I was the only kid there, sitting alone on a plastik chair. My teacher accompanied me, but she left and it was my mother who had to pick me up after the session. They must have been really worried about me, by then in the school, if the teacher herself brought me to the psychologist, but at that time, it did not bother me. I was more concerned about my mother. I did not know how to explain her, me being there, in a psychologist’s waiting room. I did not do anything naughty, this much was sure, but my mother would never believe me.

I wished I could get out of the situation. I looked out of the window in the blazing sunsine. I was on the fifth floor of an old townhouse, the people in the street below us seemed small ant-like creatures. I tried to make their face out, to see, if one of them is my mother, crawling closer and closer to tell me off. Then I saw it. The angel. It was only a glimpse, a flash of white, the impression of a smile, on the happiest face I ever saw. It took off from somewhere in our building, and started a spread-armed flight down to the pavement. I did not see, where it landed, only the sudden excitement among the ants in the street.

I did not have to go into the consulting room, after all, because the psychologist couldn’t see me, but I waited for another hour until my mother arrived. The waiting room emptied, then filled again with the shadows of paramedics and policemen. The receptionist cried, and I did not know how to tell her about the smile on that face, lit by the blinding sunshine.

That night, after my mother brought me home, I went to bed, and I did not even look at the rooftops. From that afternoon, I could sleep again.

(A könyv a Prae Kiadónál jelenik meg)

 

A szerző fotója Bach Máté munkája


Címke: , , , ,
2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.15 - tiszatáj

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

Tovább olvasom >>>
2021.09.15 - tiszatáj

FERENCZY ORSOLYA MUSETTA SZEREPÉRE KÉSZÜL
Sűrű évad vár Ferenczy Orsolyára, a Szegedi Nemzeti Színház Erdélyből indult fiatal magánénekesére, akit legközelebb októberben Musetta szerepében láthat a közönség Göttinger Pál nagyszínházi Bohémélet-rendezésében. Novemberben Belinda, decemberben Konstanze, márciusban Donna Anna szerepében lép színpadra, az évad végén pedig a Marica grófnő Lizáját alakítja… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.13 - tiszatáj

STILLWATER
Műfaji hagyomány és szerzői világkép példás egyensúlya: Tom McCarthy védjegyei nem tűnnek el, a 2015-ös Oscar-nyertes Spotlight után a független közegből érkező direktor újabb lépést tesz a populáris filmkészítés irányába, de csupán annyi sallanggal, hogy azok ne gátolják ambíciói kiteljesedését… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.13 - tiszatáj

HORVÁTH DÁNIEL FESTŐMŰVÉSZ MÁS TÁJAK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA A K GALÉRIÁBAN
Lead: Burjánzó, zöldellő növények kavargó színfoltjai borítják be a K Galéria alagsori kiállítótermét. A buja növényzet között hol katonák masíroznak kivont karddal, hol piciny házikó képe tűnik fel egy szikrázó gyémánton. Horváth Dániel új, Más tájak című kiállításának különös tájképei között járok… – TAKÁTS FÁBIÁN BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.12 - tiszatáj

KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ KRASZNAHORKAI BALÁZS RENDEZŐVEL A BELVÁROSI MOZIBAN
A gyönyörűséges Máramarosi-havasokban játszódik Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje, a különös apa-fiú történetet elmesélő Hasadék, amiről a rendezővel és a fiút alakító Babai Dénessel hallhattak beszélgetést a Belvárosi mozi nézői a péntek esti vetítés utáni közönségtalálkozón. Házigazdaként Ibos Éva kritikus, művészettörténész faggatta a vendégeket… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)