02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

A brit társadalmi szatíra nagyasszonya
2019.12.22 - tiszatáj

FAY WELDON

A brit irodalom egyik markáns, szívemhez közelálló vonulata görbe tükröt tart a kortárs társadalomnak, maró gúnnyal pellengérre állítja a jogtiprást, kifigurázza az igazságtalanságokat, csúfot űz a visszásságokból, nevetségessé teszi a képmutatást és más emberi gyarlóságokat, a kinevettetés fegyverét alkalmazza a morális rend helyreállításának érdekében. Így tettek-tesznek sokan Jonathan Swift óta (akinek Gulliverje korántsem gyermekeknek szánt kalandos mese, hanem maró gúnnyal átitatott, keserű társadalomkritika. Talán ezért is került erősen cenzúrázott változata a gyermekirodalomba: nehogy már nekünk, felnőtteknek szembe kelljen néznünk a jogos swifti kritikával, de ez most mellékvágány). Közéjük tartozik a rendkívül termékeny és népszerű, sokak által méltó női utódnak tekintett dráma-, novella-, regény-, újság-, rádió- és tévéjáték forgatókönyv-író Fay Weldon is.

Weldon, eredeti nevén Franklin Birkinshaw, 1931-ben született Angliában, de Új-Zélandon nőtt föl s csak szülei válása után, tinédzserként került vissza a szigetországba. Skóciában, a St. Andrews Egyetemen tanult pszichológiát és közgazdaságtant, 1952-ben szerzett diplomát, 28 évvel később az egyetem tiszteletbeli doktori címmel tüntette ki. Sikeres írói pályája előtt rövid ideig a Külügyminisztériumnak, majd újságíróként és reklámszövegíróként is dolgozott. Kétszer elvált (második férje, Ron Weldon, akinek nevét máig viseli íróként a válás napján színinfarktusban elhunyt), négy gyermeket szült, jelenleg harmadik férjével Dorsetben él. A Royal Society of Literature tagja, az irodalomnak tett szolgálataiért 2001-ben a Brit Birodalom Rendje parancsnoki fokozatával (CBE) tüntették ki, a Bath Spa Egyetemen kreatív írást oktat.

A hatvanas években előbb színdarabokkal jelentkezett, az 1967-ben megjelent első regénye The Fat Woman’s Joke [A kövér nő tréfája, érdekesség, hogy Amerikában más címet kapott, And the Wife Ran Away [És a feleség lelépett] lett belőle.] is előbb tévéjáték volt. Azóta 42 könyve jelent meg – ebből 34 regény, 5 novellás kötet –, az utolsó, After the Peace [A békekötés után, a Spoils of War[1] sorozat második kötete és az ötödik a Dilberne-ekről] idén, 2018-ban. Számos írását megfilmesítették, köztük a magyarul is olvasható A nőstény ördögöt. Enyhén botrányos emlékiratait fiatalkoráról már 2002-ben kiadta Auto da Fay címen.

Fay mindig provokatív, s erre rá is játszik: műveinek olvasása közben nem szabad megfeledkezzünk arról, hogy tisztában van azzal, miként lehet valamit jól eladni, és miféle reakciókat fog kiváltani – nem ritkán ellentmondásos –megjegyzéseivel, cselekedeteivel. Tudatosan használja fel (ki?) tudását az imázsépítésben, amit például intenzív twitteres jelenléte is alátámaszt. Hivatalos weboldalán rengeteg információ található életéről és műveiről:

Nemrég jelent meg a Fay Weldon, Feminism and British Culture:Challenging Cultural and Literary Conventions [Fay Weldon, a feminizmus és a brit kultúra. Szembeszállva a kulturális és irodalmi normákkal] című monográfia, amely elemzi Weldon helyét a kortárs társadalmi, köztük a feminista, valamint az irodalmi mozgalmak palettáján, s sorra veszi az írásaiban felbukkanó, megosztó és vehemensen vitatott erkölcsi, társadalmi és politikai kérdéseket is.

Weldon regényei leginkább (középosztálybeli, alávetett) nőkről szólnak, arról, hogy a társadalmi elvárások hatására miként viszonyulnak a nők önmagukhoz, a férfiakhoz, más nőkhöz, a társadalmi elvárásokhoz. Nyomon követhető bennük a patriarchális társadalomból a nők és más, korábban elnyomott társadalmi rétegek, csoportok emancipációja felé tartó lassú átmenet, s ennek megfelelően a szerző nézőpontjának változása is, jóllehet a szelíden csipkelődőtől az elevenbe vágó szatíráig terjedő hangnem változatlan. Az írónő sűrűn vegyít horrorisztikus, fantasztikus, science fiction elemeket a széteső családok, a pénz  és a szex viszonyait ábrázoló szatíráiba. Szereti s gyakran használja a belső monológot, az egyes szám első személyű elbeszélőt, mint az alábbi novellában is, amely a groteszkké torzult, elembertelenítő megfelelésvágy karácsonyi történetbe ágyazott kritikája.

Magyarul eddig megjelent művei: A nőstény ördög (ford. Szuhay-Havas Ervin, Mars, Vénusz Könyvek, 1990), Férfiszív (ford. Sóvágó Katalin, Mars, Vénusz Könyvek, 1992), Zűr (ford. Puszta Dóra, Maecenas, Vénusz Könyvek, 1995), Hétvége (ford. Borbás Mária, Test és tükör : mai angol elbeszélők, Európa, 1992), Feketére piros (ford. Vajda Tünde, Huszadik századi brit novellák: brit dekameron, Noran, 2005).

Sohár Anikó

Kapcsolódó írásunk:

Fay Weldon: Az apróbetűs résznek megfelelően (Sohár Anikó fordítása) >>>

 

JEGYZET

[1] A Spoils of War elsődleges jelentése hadizsákmány, de lehet háborús selejt is, sőt, a háború következtében napvilágra került dolog is. Weldonnak nem szokása kihagyni az ilyen ziccereket.

 

Fotó: Justin Sutcliffe / independent.co.uk


Címke: , , ,
2020.01.23 - tiszatáj

BAD BOYS – MINDÖRÖKKÉ ROSSZFIÚK
Ki hitte volna, hogy a Michael Bay által indított, politikailag inkorrekt humorban és hatalmas detonációkban utazó buddy cop movie-széria egyszer karaktercentrikus tónust ölt? Valószínűleg még kevesebben gondoltak erre napjaink termék-mániás, látványorientált, nosztalgiát erőltető hollywoodi szériagyártásában – a Fekete című belga Rómeó és Júlia-gettóátiratot jegyző Adil El Arbi és Bilall Fallah márpedig képesek voltak e manőverre… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MEZEI KINGÁVAL
Pilinszky János költészetén keresztül a látvány kerül a középpontba a Mezei Kinga által rendezett Éjidő című előadásban. A hatszereplős produkciónak történeti fonala nincs, a rendező Pilinszky versein keresztül mutatja be azt a világot, amelyben élünk… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2020.01.21 - tiszatáj

COSI FAN TUTTE – BEAVATÓ OPERA NEM CSAK BIMBÓZÓ KAMASZOKNAK
Toronykőy Attila rendezésében elsősorban a műfajjal ismerkedő fiataloknak szánta a szegedi operatársulat Mozart vígoperáját, a Cosi fan tuttét, amit kettős szereposztásban mutattak be a hétvégén a kisszínházban… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2020.01.20 - tiszatáj

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő