12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Vigyorgós pofád! – Szépírás kurzus felolvasó est >>>
12.10.
| Robotok – japán mesék – gördeszkák >>>
12.10.
| Homo Ludens – Adománygyűjtő koncert >>>
12.08.
| Ismert művészek is közreműködnek a JaMese zenekar új adventi lemezén és koncertjén >>>
12.04.
| Rosa Montero és Szécsi Noémi irodalmi találkozása >>>
12.03.
| Pannon Filharmonikusok – Felebarát zenebarát >>>
12.01.
| ArteKino – decemberben ismét az európai filmeké a főszerep! >>>
11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.28.
| Pazar szereposztással érkezik Szegedre a Jézus Krisztus Szupersztár >>>
11.26.
| Álló ováció fogadta Montreux-ben Szentpáli Roland új darabját >>>
11.26.
| Pitchfórum a 2020-as Friss Hús Rövidfilmfesztiválon – várják a pályázatokat >>>
11.25.
| Erősen indítja az évet a MASZK Egyesület >>>
11.22.
| Nyilvános a Szegedi Szabadtéri jövő évi rendezőinek névsora >>>
11.21.
| Megjelent a JCDecaux „Álljon meg egy novellára!” című novelláskötete >>>
11.19.
| László Noémi és Vahram Martiroszjan kapja 2020-ban a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
11.18.
| Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” különdíjat >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

„A kávédaráló ideje”
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN

A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. 

A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila, a Szegedi Tudományegyetem Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszékének vezetője és Keserű Gizella, a Magyar Irodalmi Tanszék oktatója, kutatója mutatták be a közönségnek. A két megkerülhetetlen, határozott politikai állásfoglalásairól, ebből következő megosztó szerepükről is ismert, ám magyar nyelven hiányos korpuszuk miatt nem kellően reflektált figura díjazása több szempontból is fontos esemény.

Tokarczuk a lengyel államrezont is határozott kritikával illető, baloldali, ökofeminista világképe miatt, következetes empátiája, pátosztól és sallangoktól mentes szociális érzékenysége okán is megkerülhetetlen alakja a köztes-európai kulturális térnek. Handke nemcsak a délszláv háborúkat, a térség nemzeti, kulturális identitásait érintő, vitatható és számos vihart kavaró kijelentései miatt, hanem multikulturális gyökereinek sokrétű szépirodalmi felhasználása, a térség posztmodern irodalmára nagy hatást gyakorló narrációs technikái révén is diskurzust generáló alakja a kortárs világirodalomnak.

Erdélyi Ágnes elsőként a két, magyarul csak szeleteiben ismerhető életmű saját irodalmi hagyományhoz fűződő kapcsolódásaira kérdezett rá. Keserű Tokarczuk ökokritikai szemléletének, természetábrázolásának és témafelvetéseinek előképeiként Władysław Stanisław Reymont úgyszintén Nobel-díjas, Parasztok című nagyregényét, Bruno Schulz mágikus realista novelláit, Tadeusz Nowak rövidprózáját, Witold Gombrowicz és Ryszard Kapuściński esszéit, összességében pedig a magyarnál erősebb lengyel esszéhagyományt említette meg. Az apai ágon ukrán származású, kelet-lengyelországi kisvilágokban élő, soknemzetiségű, a kulturális mixitást megtapasztaló környezetben szocializálódó Tokarczuk esszéiben és rövidprózáiban (pl. a magyarul Nappali ház, éjjeli ház címmel olvasható novellafüzérben) gyerekkori sziléziai környezetének idegenség-alakzatait járja körbe.

Bombitz Handkével kapcsolatban elsődleges élményanyagként ugyanezt az izgalmas genealógiát hangsúlyozta. Handke apja házas, német katona, aki Karintiában állomásozik (Erich Schönemann). 1942-ben, még Peter megszületése előtt anyja férjhez megy Bruno Handkéhez, szintén német katona. Vele költöznek Berlinbe, aztán vissza Griffenbe, meg megint vissza. A dialektológiai szempontokból is izgalmas közegben Handke korai élménye, Tokarczukhoz hasonlóan, a nyelvi és kulturális idegenség problémája. Kezdeti inspirálói is a monarchikus problémafelvetések és az identitásproblémák lesznek. Korai ihletői között így elsősorban Goethe, Adalbert Stifter és Gottfried Keller életműve szerepelnek. Határozott esztétikai elvei, sarkos kijelentései, amelyek a modern német irodalom legfontosabb szerveződése, a Gruppe 47 felrobbanásához is vezettek, a német nyelvű irodalomba való robbanásszerű betörését jelezték. A tartalmatlanná váló, Handke szerint „impontens” mélyrealista irodalom korszaka után kellett következnie a változásnak. A Thomas Bernhard, Elfriede Jelinek, Peter Handke-féle triász új poétikai lehetőség volt, hatásuk mellett Bombitz az osztrák irodalom jelenlegi kultúrpolitikai környezetét is fontosnak tartotta körvonalazni. Az államtól független támogatási rendszer, az irodalompolitika hiánya, egy, az írók közötti diskurzusra épülő, párbeszédképes közeget hozott létre.

Keserű Gizella, Tokarczuk alkati meghatározottságairól szólva, a gyerekkor nyitott szellemi közegét, a pedagógusszülők inspirációit, az iskolai könyvtárban eltöltött kamaszkort, majd a fiatal felnőttként megélt európai csavargásokat, a változatos munkavállalásokat tartotta fontosnak. A szerzőtől magyarul legutóbb megjelent Bizarr történetek (2018) című prózagyűjtemény disztópikus, sokszor horrorisztikus világáról Keserű a tudományos és tudományos ismeretterjesztő irodalombéli jártasságot említette fő forrásként. A Bizarr történetek klónozásról, transzcendens dimenziókba való átlépésekről szóló elbeszélései a pszichológus végzettségű Tokarczuk freudi modellt továbbíró elképzeléséből táplálkoznak. Az id, ego, superego hármas mellé az író szerint a narráció, mint az én állandó készenléti állapota csatlakozik. Ebben a szelíd, de állandó megfigyelésben summázhatóak Tokarczuk világának embereket, állatokat, tárgyakat (pl. egy kávédarálót, egy sérült teáskannát) teljes egyenrangúságukban szemlélő elbeszélésmódjai. Kétségtelenül a Nobel-díjnak is köszönhető, hogy Körner Gábor fordításában hamarosan megjelenik Tokarczuk 2009-es regénye (Hajtsad ekédet a holtak csontjain át) amelyből a közelmúltban Agnieszka Holland rendezett filmet (Pokot, 2017). A vadászok ellen bosszút fogadó Duszejko asszony a lengyel zöld és baloldali mozgalmak egyik arca, megalkotója szelíd, empatikus ellenállásának is jelképe lett.

Bombitz Attila a korai, magyarul is hozzáférhető Handke (A kapus félelme tizenegyesnél, Vágy nélkül boldogtalan) átlagolvasói ízlésnek is kompatibilis jegyei, és a hazai olvasó számára csaknem ismeretlen későbbi életmű, Az ismétlés (1986) című opusztól kezdődő fordulattal jelzett oeuvre nehezebb befogadhatósága közötti átvezetésekre irányította a figyelmet. A folyamatosan hallgatott popzene (Van Morrison, Bob Dylan), az erős inspirációt nyújtó képzőművészet, a sokrétű filmes műveltség (John Ford és a hollywoodi western nyomai) hatásai közt születő szövegek értelmezése, Bombitz szerint, nem képzelhető el e hatalmas intertextuális bázis felfejtése nélkül. A Gesamtkunstwerk létrehozásának igénye később, Az ismétlés himnikus táj- és természetábrázolásától, az őstájék-keresés és a családkeresés motívumainak felfejtésétől kezdve, már valójában e motívumrendszer továbbírása, állandó újragondolása.

Ebben, a természetábrázolás megújításában is akadnak párhuzamai a két életműnek. Keserű ezzel kapcsolatban Tokarczuk alternatív szubkultúrákhoz való vonzódását, nonkomformista történelemszemléletét tartotta fontosnak kiemelni. Ennek plasztikus megjelenítői a magyarul nem, ám angolul (Flights) már olvasható Bieguni (2007) kisprózái. A 149 noteszlap fragmentumából álló, Man Booker-díjas könyvecske aforisztikusságával a társadalmi problémák felé fordulás bizonyítéka.

Szóba kellett hozni természetesen Handke Miloševićet védő kijelentéseit, ám Bombitz ez ügyben a probléma komplexitására hívta fel a figyelmet. Szerinte Handke Szerbiát védő, a koszovói NATO-bombázásokat elítélő, ellentmondásokkal bőven terhelt gondolatait a saját délszláv identitása körül forgolódó értelmiségi tépelődéseinek modelljében kell látnunk. Az író állásfoglalásait folyamatukban, egy bonyolult, kaotikus polgárháborúban a nyugati média által leginkább egyoldalúan bemutatott félnek „jogszerűséget” követelő gondolatsor részeként érdemes értelmezni. Bombitz szerint a díj körüli hisztériában a média brutalitását, butaságát, inkompetenciáját, valóságot torzító szerepét is érdemes detektálni.

Tokarczuk esetében a helyzet egyértelműbb: a konzervatív lengyel állam sosem kedvelte politikai megszólalásait, gesztusaik és tévedéseik is beszédesek. A lengyel elnök, Andrzej Duda twitterüzenetben nagyon kulturáltan gratulált, hogy Wisława Szymborska, után Tokarczuk a második lengyel nő, aki Nobel-díjat kap. Meglepő azonban, hogy Duda a korábbi díjazottakat, Sienkiewiczet, a Tokarczuknak nagyon is fontos Reymontot és Czesław Miłoszt egyáltalán nem említette meg.

Ennél világosabb a lengyel kultuszminiszter reakciója, aki újságírói kérdésre azt mondta: „elkezdte olvasni az író egy regényét, nem tudta befejezni, de hazamegy és megpróbálja. Sokféle író kapott már Nobel-díjat, ő is kaphat.”

Az est résztvevői két fontos életművel ismerkedhettek, a legrangosabb irodalmi díj remélhető hozadéka, hogy a most méltán honorált alkotók hazai befogadását a szaporodó fordítások is könnyíteni fogják majd.

Kovács Krisztina


Címke: , , , , , , ,
2019.12.05 - tiszatáj

45 ALKOTÓ TÖBB MINT HETVEN FELVÉTELE LÁTHATÓ A SZEGEDI TÁRLATON
Eifert János fotóművész válogatásában 45 kortárs magyar fotográfus táncművészeti képeiből nyílik kiállítás december 6-án, pénteken 17 órakor Szegeden, a REÖK-ben. A több mint hetven képből álló tárlat január 19-ig látható a Reök-palota második emeletén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2019.12.04 - tiszatáj

AZ ARANY KESZTYŰ
Fritz Honka hamburgi sorozatgyilkos 1970 és 1975 között négy, a város piroslámpás negyedének ivójában, Az Arany Kesztyűben részegedő prostituálttal és hajléktalan nővel végzett, feldarabolt tetemüket a lakásában rejtette el és mivel áldozatai többnyire magányosak voltak, senki nem kereste őket, a lakosságban fel sem merült, hogy pszichopata tizedeli a soraikat… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.04 - tiszatáj

IN MEMORIAM RADNÓTI MIKLÓS
Az Asztali beszélgetések sorozat 16. évadának november 28-án megrendezett alkalmán Ferencz Győző irodalomtörténész, költő, az ELTE egyetemi tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnökének gondolatai segítségével emlékeztek Radnóti Miklósra a Petőfi Irodalmi Múzeumban… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.12.03 - tiszatáj

SZŐCS PETRA FILMJE
Szőcs Petra Déva című filmje az összes dokumentarista játékfilmes megoldást előveszi, teszi mindezt elképesztő frissességgel és alkotói érzékenységgel. Ha a végeredményt tekintjük, úgy tűnik, hogy Szőcs Petra és a munkatársai a terepen képesek a Cséplő Gyuri rendezőjének könnyedségével és megfigyelőképességével mozogni, azaz Schiffer Pál nyomdokaiba léptek – ismétlem, ehhez különleges adottságokra van szükség, beleérzőképességre, a szereplők iránti különleges figyelemre… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.12.01 - tiszatáj

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>
2019.11.30 - tiszatáj

HOTEL MUMBAI
2008. november 26-án szélsőséges iszlám terroristák rohamozták meg a Mumbai-ban lévő Taj Hotelt – ugyan az agresszorok más célpontokat is kiszemeltek, az ausztrál Anthony Maras tavalyi túszdrámája a luxusszálloda ostromát helyezi fókuszba. Jellemezőek rá az igaz történetek manírjai, hibái jól láthatóak, a Hotel Mumbai mégsem gyászos kudarcba fulladt próbálkozás… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.29 - tiszatáj

MEGJELENT A TANULMÁNYOK 2019/1-ES SZÁMA ÉS MELLÉKLETE
Kézbe vehető az újvidéki Magyar Tanszék Tanulmányok című folyóiratának 2019/1-es száma. A hagyományoknak megfelelően a folyóirat első számával látott napvilágot A tanszék életéből című melléklet is, amely az elmúlt év során lezajlott események menetébe, a munkaközösség és a hallgatók munkájába és eredményeibe nyújt betekintést (képes) beszámolók, bibliográfiai adatok révén… – KIRÁLY TÍMEA AJÁNLÓJA

>>>
2019.11.28 - tiszatáj

KELEMEN-KÁLMÁNDY-PÁL-VERDI A BUDAPEST MUSIC CENTERBEN
Az operaszínpadon gyakori a párbaj, de azonos hangfajú énekesek ritkán csapnak össze. Baritonpárbajról nem tudok, bariton-bariton duett az alaprepertoárban is csak egy van: Falstaff és Ford kettőse Verdi operájában. A Budapest Music Center sorozatában most Verdi hőseit vették sorra. Először a nőket, azaz a szopránokat, most pedig a férfiakat, a baritonokat… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.11.27 - tiszatáj

PUSKÁS DÁNIEL: A VAKOK ZSOLTÁRA 
Már a kötet paratextusai is figyelemre méltók: érdemes szót ejteni a Remsey Dávid által tervezett, minimalizmusában is esztétikus borítóról; a rajta szereplő festmény (Kopasz Tamás: Zuhanás) címével, hangulatával a könyvtárgyként való megpillantáskor is előlegezi a versek alaphangvételét. A festmény címe korrelál azzal, hogy a versek egy létbe vetett, megkapaszkodni nem tudó, folyamatosan helyét kereső, de azt legfeljebb ideiglenesen megtaláló szubjektum kiáltásaként értelmezhetőek… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő