07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

„A kávédaráló ideje”
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN

A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. 

A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila, a Szegedi Tudományegyetem Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszékének vezetője és Keserű Gizella, a Magyar Irodalmi Tanszék oktatója, kutatója mutatták be a közönségnek. A két megkerülhetetlen, határozott politikai állásfoglalásairól, ebből következő megosztó szerepükről is ismert, ám magyar nyelven hiányos korpuszuk miatt nem kellően reflektált figura díjazása több szempontból is fontos esemény.

Tokarczuk a lengyel államrezont is határozott kritikával illető, baloldali, ökofeminista világképe miatt, következetes empátiája, pátosztól és sallangoktól mentes szociális érzékenysége okán is megkerülhetetlen alakja a köztes-európai kulturális térnek. Handke nemcsak a délszláv háborúkat, a térség nemzeti, kulturális identitásait érintő, vitatható és számos vihart kavaró kijelentései miatt, hanem multikulturális gyökereinek sokrétű szépirodalmi felhasználása, a térség posztmodern irodalmára nagy hatást gyakorló narrációs technikái révén is diskurzust generáló alakja a kortárs világirodalomnak.

Erdélyi Ágnes elsőként a két, magyarul csak szeleteiben ismerhető életmű saját irodalmi hagyományhoz fűződő kapcsolódásaira kérdezett rá. Keserű Tokarczuk ökokritikai szemléletének, természetábrázolásának és témafelvetéseinek előképeiként Władysław Stanisław Reymont úgyszintén Nobel-díjas, Parasztok című nagyregényét, Bruno Schulz mágikus realista novelláit, Tadeusz Nowak rövidprózáját, Witold Gombrowicz és Ryszard Kapuściński esszéit, összességében pedig a magyarnál erősebb lengyel esszéhagyományt említette meg. Az apai ágon ukrán származású, kelet-lengyelországi kisvilágokban élő, soknemzetiségű, a kulturális mixitást megtapasztaló környezetben szocializálódó Tokarczuk esszéiben és rövidprózáiban (pl. a magyarul Nappali ház, éjjeli ház címmel olvasható novellafüzérben) gyerekkori sziléziai környezetének idegenség-alakzatait járja körbe.

Bombitz Handkével kapcsolatban elsődleges élményanyagként ugyanezt az izgalmas genealógiát hangsúlyozta. Handke apja házas, német katona, aki Karintiában állomásozik (Erich Schönemann). 1942-ben, még Peter megszületése előtt anyja férjhez megy Bruno Handkéhez, szintén német katona. Vele költöznek Berlinbe, aztán vissza Griffenbe, meg megint vissza. A dialektológiai szempontokból is izgalmas közegben Handke korai élménye, Tokarczukhoz hasonlóan, a nyelvi és kulturális idegenség problémája. Kezdeti inspirálói is a monarchikus problémafelvetések és az identitásproblémák lesznek. Korai ihletői között így elsősorban Goethe, Adalbert Stifter és Gottfried Keller életműve szerepelnek. Határozott esztétikai elvei, sarkos kijelentései, amelyek a modern német irodalom legfontosabb szerveződése, a Gruppe 47 felrobbanásához is vezettek, a német nyelvű irodalomba való robbanásszerű betörését jelezték. A tartalmatlanná váló, Handke szerint „impontens” mélyrealista irodalom korszaka után kellett következnie a változásnak. A Thomas Bernhard, Elfriede Jelinek, Peter Handke-féle triász új poétikai lehetőség volt, hatásuk mellett Bombitz az osztrák irodalom jelenlegi kultúrpolitikai környezetét is fontosnak tartotta körvonalazni. Az államtól független támogatási rendszer, az irodalompolitika hiánya, egy, az írók közötti diskurzusra épülő, párbeszédképes közeget hozott létre.

Keserű Gizella, Tokarczuk alkati meghatározottságairól szólva, a gyerekkor nyitott szellemi közegét, a pedagógusszülők inspirációit, az iskolai könyvtárban eltöltött kamaszkort, majd a fiatal felnőttként megélt európai csavargásokat, a változatos munkavállalásokat tartotta fontosnak. A szerzőtől magyarul legutóbb megjelent Bizarr történetek (2018) című prózagyűjtemény disztópikus, sokszor horrorisztikus világáról Keserű a tudományos és tudományos ismeretterjesztő irodalombéli jártasságot említette fő forrásként. A Bizarr történetek klónozásról, transzcendens dimenziókba való átlépésekről szóló elbeszélései a pszichológus végzettségű Tokarczuk freudi modellt továbbíró elképzeléséből táplálkoznak. Az id, ego, superego hármas mellé az író szerint a narráció, mint az én állandó készenléti állapota csatlakozik. Ebben a szelíd, de állandó megfigyelésben summázhatóak Tokarczuk világának embereket, állatokat, tárgyakat (pl. egy kávédarálót, egy sérült teáskannát) teljes egyenrangúságukban szemlélő elbeszélésmódjai. Kétségtelenül a Nobel-díjnak is köszönhető, hogy Körner Gábor fordításában hamarosan megjelenik Tokarczuk 2009-es regénye (Hajtsad ekédet a holtak csontjain át) amelyből a közelmúltban Agnieszka Holland rendezett filmet (Pokot, 2017). A vadászok ellen bosszút fogadó Duszejko asszony a lengyel zöld és baloldali mozgalmak egyik arca, megalkotója szelíd, empatikus ellenállásának is jelképe lett.

Bombitz Attila a korai, magyarul is hozzáférhető Handke (A kapus félelme tizenegyesnél, Vágy nélkül boldogtalan) átlagolvasói ízlésnek is kompatibilis jegyei, és a hazai olvasó számára csaknem ismeretlen későbbi életmű, Az ismétlés (1986) című opusztól kezdődő fordulattal jelzett oeuvre nehezebb befogadhatósága közötti átvezetésekre irányította a figyelmet. A folyamatosan hallgatott popzene (Van Morrison, Bob Dylan), az erős inspirációt nyújtó képzőművészet, a sokrétű filmes műveltség (John Ford és a hollywoodi western nyomai) hatásai közt születő szövegek értelmezése, Bombitz szerint, nem képzelhető el e hatalmas intertextuális bázis felfejtése nélkül. A Gesamtkunstwerk létrehozásának igénye később, Az ismétlés himnikus táj- és természetábrázolásától, az őstájék-keresés és a családkeresés motívumainak felfejtésétől kezdve, már valójában e motívumrendszer továbbírása, állandó újragondolása.

Ebben, a természetábrázolás megújításában is akadnak párhuzamai a két életműnek. Keserű ezzel kapcsolatban Tokarczuk alternatív szubkultúrákhoz való vonzódását, nonkomformista történelemszemléletét tartotta fontosnak kiemelni. Ennek plasztikus megjelenítői a magyarul nem, ám angolul (Flights) már olvasható Bieguni (2007) kisprózái. A 149 noteszlap fragmentumából álló, Man Booker-díjas könyvecske aforisztikusságával a társadalmi problémák felé fordulás bizonyítéka.

Szóba kellett hozni természetesen Handke Miloševićet védő kijelentéseit, ám Bombitz ez ügyben a probléma komplexitására hívta fel a figyelmet. Szerinte Handke Szerbiát védő, a koszovói NATO-bombázásokat elítélő, ellentmondásokkal bőven terhelt gondolatait a saját délszláv identitása körül forgolódó értelmiségi tépelődéseinek modelljében kell látnunk. Az író állásfoglalásait folyamatukban, egy bonyolult, kaotikus polgárháborúban a nyugati média által leginkább egyoldalúan bemutatott félnek „jogszerűséget” követelő gondolatsor részeként érdemes értelmezni. Bombitz szerint a díj körüli hisztériában a média brutalitását, butaságát, inkompetenciáját, valóságot torzító szerepét is érdemes detektálni.

Tokarczuk esetében a helyzet egyértelműbb: a konzervatív lengyel állam sosem kedvelte politikai megszólalásait, gesztusaik és tévedéseik is beszédesek. A lengyel elnök, Andrzej Duda twitterüzenetben nagyon kulturáltan gratulált, hogy Wisława Szymborska, után Tokarczuk a második lengyel nő, aki Nobel-díjat kap. Meglepő azonban, hogy Duda a korábbi díjazottakat, Sienkiewiczet, a Tokarczuknak nagyon is fontos Reymontot és Czesław Miłoszt egyáltalán nem említette meg.

Ennél világosabb a lengyel kultuszminiszter reakciója, aki újságírói kérdésre azt mondta: „elkezdte olvasni az író egy regényét, nem tudta befejezni, de hazamegy és megpróbálja. Sokféle író kapott már Nobel-díjat, ő is kaphat.”

Az est résztvevői két fontos életművel ismerkedhettek, a legrangosabb irodalmi díj remélhető hozadéka, hogy a most méltán honorált alkotók hazai befogadását a szaporodó fordítások is könnyíteni fogják majd.

Kovács Krisztina


Címke: , , , , , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő