11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

„A lista mámora”
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ

A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását.

A szervezők által gondosan megválasztott címadás alapján előre sejthető volt, hogy a szecessziós palotában második alkalommal megrendezett kirukkolás, a korábbi évekhez hasonlóan a magyar képzőművészeti szakma (festők, szobrászok, grafikusok, iparművészek, fotográfusok stb.) széles mezőnyét megmozgatja, köszönhetően a mottóban foglalt szinte kimeríthetetlen jelentéseknek, gazdag asszociációs tartalmaknak és interpretációs lehetőségeknek. A tárlat kurátorai (D. Udvary Ildikó és Sárkány Győző) az ábécé-rendbe szedett tálalást választották. Így a falakon, egyrészt a képzőművészeti kiállításokat idéző egy vonalban, mintegy autonóm alkotásokként, illetve az enteriőrben egy harmonika-szerűen elrendezett installációs rendszeren, két sorban – kevésbé építve a munkák önálló entitására – jelennek meg a kortárs magyar képzőművészet alkotóinak műveiről készült fotó reprodukciók. A fent említettek értelmében hajlamosak vagyunk egyetlen terjedelmes, a teljes tér komplexumot összefogó kép-kollázsnak felfogni a mű együttest, mintha – eljátszva a gondolattal – a rendezvényt kísérő, reprezentatív katalógus lapjai egy különös dimenzió átlépésnek jóvoltából elevenednének meg a falakon és lebegnek, befoglaló, keretező abroncsaikba merevítve a térben.

 

 

Belépve a hullámzó homlokzatú art nouveau stílusú palotába, szembesülvén a felkínált tematikára adott művészi értelmezések sokszínűségével (műfaji és technikai értelemben), különböző művészettörténeti analógiák juthatnak eszünkbe. A fehér habkarton lemezek távolságtartó, tárgyilagos bordűrjével határolt, kódolt és elmentett vizuális információk szakrálisról és metafizikusról, reálisról és valósról, térről és síkról, léptékekről, históriai távlatokról, enciklopédikus tudásról, zenei analógiákról, lélekről, időről, egyszóval – égi és földi dimenziókról számos kérdést hoznak felszínre.

Walter Benjaminnak A műalkotás a technikai sokszorosítás korában című tanulmányának aura elméletén éppúgy elgondolkodhatunk, mint Edgar Windnek a Művészet és anarchia-jában megfogalmazott azon tételén is elmélkedhetünk, amit a reprodukcióknak a vizuális észlelésünket befolyásoló hatásáról fogalmazott meg a szerző, több mint fél évszázaddal ezelőtt. „… a művészek látásmódja, festői és szobrászi képzelete is a fényképekhez igazodik. Olyan jól fényképezhető művek születnek, amelyek szinte csak a mechanikus sokszorosításban teljesednek be, mintha a kortárs festők és szobrászok vágyainak netovábbja – amellett, hogy munkáik a múzeumokba kerüljenek – az lenne, hogy műveik nagy képeskönyvek, lehetőleg illusztrált kritikai katalógusok révén terjedjenek.”[1]

A következő észrevétel, amit szintén történeti párhuzammal tudunk alátámasztani André Malraux Musée Imaginaire-jének (Képzeletbeli Múzeum) azon gondolata, miszerint a reprodukcióknak köszönhetően a monumentális emlékek épen úgy, azonos kifejező erővel jelennek meg, mint például a kicsiny érmék.[2] Ahogy a katalógus egyik előszavában olvashatjuk: „Tamkó Sirató Károlynak az avantgárd művészetre nagy hatást kifejtő, 1936-ban, a modern művészet akkori fővárosában, Párizsban közreadott Dimenzionista Manifesztumában szempontunkból fontos gondolatokat fogalmazott meg. Tér és az idő vonatkozásában nem eltérő, egymással szembenálló abszolútumokról beszélt, hanem összefüggő dimenziókról. Konklúzióként azt a lényeges megállapítást téve, hogy »egyszerre eltűnnek előlünk a művészetek összes régi határai és válaszfalai«”.

 

 

„A határok és válaszfalak eltűnésének folyamata, azóta is tart, melyre bizonyosság a jelenlegi seregszemle stilárisan sokszínű, műfajilag és technikailag változatos, szerteágazó narratívák mentén rendeződő, gazdag anyaga. Különös fénytörésbe helyezi a kiállítást, hogy egyidejűleg szerepelnek háromdimenziós (bronz, fa, fém, kő, kerámia stb.) plasztikák és két dimenzióban megvalósult táblaképek, grafikák és fotográfiák, mintegy utalva a címben megfogalmazott kiterjedésbeli pluralizmusra. Ezen felül a hatalmas mennyiségű anyag megjelenítésének érdekében a szervezők fotón, tehát két dimenzióban és egységes méretben – originális technikájukból kilépve és eredeti léptéküket felülírva – mutatnak be minden alkotást, akarva/akaratlan párhuzamosan többfajta dimenzióváltást előidézve, – a fentieken túl az eredeti és szimulákrum kérdését is felvetve – amely további gondolkodásra serkentheti a befogadót.”[3]

A dimenziók ilyetén átírása, illetve a legnépesebb magyar művészeti szervezetnek, a korábbi évszázadok tradícióját követő szalon jellegű bemutatkozása, ahol a képzőművészeti szcéna szereplőinek, a hazai gyakorlattól ennyire eltérő, széles körű ismertetése perfektuálódik, egy szokatlan kortársművészeti képes atlasznak a láthatóvá tételével, párhuzamosan ennek katalógusban is kézzelfogható, dokumentarista publikálásával, legalább annyira szól a művészek/művek párbeszédéről, a bemutatkozás megteremtésének lehetőségéről, mint a művészetek határtalanságáról.

Nátyi Róbert

 

 

 

 

JEGYZETEK

[1] Edgar Wind: Művészet és anarchia. Corvina, 1990. 68.

[2] Vö. Wind i.m. 68. és 131. jegyzet.

[3] Nátyi Róbert: Határok nélküli művészet. In. Dimenziók. (szerk. D. Udvary Ildikó). Kiállítási katalógus. Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Budapest. 2019. 10-12., 10.   


Címke: , , , , ,
2019.11.20 - tiszatáj

BÁCS EMESE ALKOTÁSAI
A SAN MARCO GALÉRIÁBAN
Bács Emese Pályám című kiállítása olyan önálló tárlat, mely nemcsak a kollázs és a klasszikus festészet hagyományait tiszteletben tartó eszközkezelés kifinomult egymásra építkezésére példa, hanem arra is, hogy miként tud a művészet kiáltvánnyá válni. Bács úgy emeli be az alkotásaiba a másnak felesleges, sőt szemétnek tűnő, általa azonban talált, gyűjtött és megbecsült tárgyakat, hogy azok túllépnek a ready-made 20. századi értelmezésén… – GALAMBOS ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

A SZAVAK EREJE
Carl Hunter első nagyjátékfilmes rendezése semmilyen meglepetést nem tartogat azok számára, akik bizonyos elvárásokkal ülnek le elé: A szavak ereje a száraz angol humort és a helyzetekből fakadó finom melankóliát hibátlanul ötvözi, igaz, ezen felül semmi különlegeset nem nyújt. Frank Cottrell Boyce szkriptje és a fineszes színészgárda azonban élővé varázsolja a kiszámítható cselekményt… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SÜVEGES RITÁVAL ÉS ZILAHI ANNÁVAL
Október 28-án két, klímaváltozást tematizáló alkotás bemutatójának adott otthont a Nyugi. Az esemény után az extrodæsia szerkesztőivel, az xtro realm művészcsoport tagjaival, Süveges Ritával és Zilahi Annával készítettünk interjút a kötet létrejöttéről, intermedialitásáról és a nemzetközi diskurzushoz való viszonyáról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.11.18 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS SINKÓ JÁNOS FESTŐMŰVÉSZEK KÖZÖS TÁRLATA
Hetvenkedők címmel nyílt kiállítás nemrég a szegedi Fischer Galériában, ahol két festőművész alkotásait szemlézhetik meg az érdeklődők. A vagány címadásból sejthetjük, hogy az alkotók e jubileumi kiállítást nem szánták afféle ünnepélyes összegzésnek, inkább egy állomásnak, ahol kicsit megpihennek, hogy aztán erőt gyűjtve tovább folytassák a nagy kalandot… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.17 - tiszatáj

MADELINE A MÉLYBEN
Lerágott csont őrület és művészet egybefonódása, ám szerencsére – mint rengeteg egyéb témában – itt is akad új a nap alatt. Josephine Decker tavalyi Sundance-szenzációja hipnotikus és zsigeri élménnyel kecsegtető független diadal, a Madeline a mélyben unalomig ismert coming-of-age story-dramaturgiát bont részelemeire, hogy saját kötőanyagából valami teljesen újszerűt, meglepőt alkosson… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN
A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila és Keserű Gizella mutatták be a közönségnek… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő