07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Rúdtáncos angyalok
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI

Jessica Pressler 2015-ös cikke (The Hustlers at Scores) első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel.

A Steve Carrel és Keira Knightley főszereplésével forgatott, katasztrófafilmet és romantikus vígjátékot összeházasító 2012-es Míg a világvége el nem választ rendezőnője, Lorene Scafaria ezúttal a gengszterfilmek narratíváját vette kölcsön – A Wall Street pillangói már csak (hazai) címében is Scorsese 6 évvel ezelőtti, ugyancsak e zsáner mentén üzemelő brókerszatírájára rímel, újdonsága legfeljebb a toxikus maszkulinitást karikírozó stratégia helyébe lépő feminista perspektíva lehet. Nem véletlen a feltételes mód, ugyanis a mozi csupán premisszájában ígéretes, kidolgozása inkább felszínes, a célig vezető út göröngyös, végeredményben pedig csak egy klisétárat ürítő, a rise and fall-sztorikat némi keserédességgel spékelő, azokhoz valamit alig hozzáadó rutindarabot kapunk.

 

 

Destiny, eredeti nevén Dorothy naivaként lép a rúdtáncosok Csodaországába, Ramona, a veterán táncosnő rögtön a szárnyai, pontosabban szőrmebundája alá veszi: igazából megismerkedésük pillanata is bajos, didaktikus, a csillogó bár felett húzódó, sárgásbarnában fotografált, pihenőhelyként funkcionáló tető vizuálisan is ráerősít az egész filmet átható sablonosságra. Scafaria híján van az igazi gondolatoknak, úgy véli, elég csak mézesmadzagként orrok előtt huzigálni az emancipáció (female empowerment) témáját, felvetése automatikusan magasabb régiókba repíti nem különösebben emlékezetes sztorivezetését. Rózsaszín, kék, lila neonfényben vonulnak a táncosnők, színpadon vonaglanak, öltőzőben csacsognak, e hányavetin dirigált jelenetekben épp a lényeg sikkad el, helyesebben, önmagával babrál ki a rendezőnő. Ikonteremtés helyett ugyanis tárgyiasítja, ostoba cicababákká degradálja hősnőit. Olcsó sztereotípiákat hajigál össze-vissza, és bár forradalmi gondolatokat talán nem ildomos várni, bizonyos, hogy mutatóban vezényli ide-oda karaktereit, akik érdemben, hús-vér személyekként tökéletesen érdektelenek, sőt, létidegenek számára.

 

 

Nemrég az Andrea Berloff-féle, ugyancsak a gengszterfilmeken csavaró A bűn királynői zuhant ebbe a csapdába és – ki tudja, miért – rossz amerikai független zsánermozis trendként A Wall Street pillangói is szolgaian követi a sormintát. Különösen fájó ez annak tükrében, hogy egyébként rejlene benne potenciál és erkölcsi kérdéseket vethetne fel a mű. Nincs is baj, amikor a dőzsölő, de a 2008-as recesszió következtében üres kézzel padlóra kerülő hölgyeket szemléli a kamera, viszont azzal már igen, amikor a film pusztán tessék-lássék módon utal visszásságaikra. Romantikus ködbe burkolt, hibáik dacára is mennyekbe emelt nőfigurák vonulnak át a színen, A Wall Street pillangói alig meri őket hétköznapinak, gyarlónak ábrázolni. Ramona és a többiek ugyanis csak részben üzennek hadat a pöffeszkedő, dúsgazdag, rajtuk nyerészkedő, őket kihasználó brókereknek: valójában önmagukért cselekszenek, önzőn viselkednek, és azért táncolnak a férfiak előtt, itatják le őket, kevernek drogot az italukba és nullázzák le a hitelkártyájukat, hogy jól kibéleljék magukat, flancos göncökben vagy drága autókban járjanak – a súlyos adólevonások után a markukban landoló szerény bér pusztán egoizmusuk igazolása. Olykor Scafaria is érzi, foglalkozni kellene e problémás hozzáállással, de ilyen téren is csak kötelező köröket fut könnyekkel, színre lépő zsarukkal, veszekedéssel, melodrámával – kifizetődőbb, szemet gyönyörködtetőbb neki csillogó snittekkel blöffölnie, drogfőzés-pillanatképeket, netán tangában vagy topless sétáló lányokat centrumba helyeznie.

 

 

Destiny felnövéstörténete (bizarr coming-of-age regéje), valamint a talpraesett Ramona és a többi kolléganő ügyeskedése egyre jobban háttérbe szorulnak a szenzációhajhász vágóképek halmában, itt jószerivel nem karaktereket figyelünk, hanem próbababákon legeltetjük a szemünket – roppant kellemetlen alkotói és nézői szituáció ez egy magát amúgy halálosan komolyan vevő, újító szándékkal fellépő mozihoz képest. Senkit nem érdekel, milyen nehézségek várnak Destiny-re, annak viszont lehet örülni, Ramona micsoda anyatigrisként óvja partnernőit és a territóriumát: ez is csak Cosmopolitanbe, nem egyetemi kurzusokra illő slendrián tananyag, bombasztikus képekbe csomagolva, piros masnival átkötve, és az effajta kidolgozatlanság pláne bántó, ha a sokadik visítással, nyavalygással, panaszkodással, affektálással kísért női epizódok sértik a dobhártyákat.

A Wall Street pillangói próbál barátságról szónokoló, ergo mégis női egyenjogúságot pajzsra emelő szatíraként érvényesülni, ám Destiny és Ramona kapcsolata lyukakkal teli, fésületlen forgatókönyvírói húzásoktól terhelt semmiség. Egy ponton az előbbi azt mondja a kerettörténetben Pressler-alakmásként érdeklődő újságírónőnek, már nem beszél mentorával, mire a múltban ennek gyökeres ellentétét látjuk, és Ramona könnyes szemekkel támogatja Destiny-t az egyik sorsfordító napján, hogy aztán – némi közjáték után – happy enddel búcsúzzunk, és újra barátnőkké váljanak a csak látszólag kötélhúzó főszereplőnők. Önmagát cáfoló, generikus semmiség A Wall Street pillangói, találomra felcsendülő Usher vagy Janet Jackson-slágerekkel: a sztriptíztáncosnők Kilenctől ötig-je, Elit játszmája, Én, Tonyája, sőt, Nagymenők-je kíván lenni, de a Showgirls bűnös élvezet-momentumait is csak félgőzzel préselő rutinmunkaként cseng le. Jennifer Lopez színésznői bravúrjaként méltatják (a voltaképpeni főszereplőt, Destiny-t játszó Constance Wu igen halovány), de a mutatvány csak a Jenny from the Block ezredik dúdolásával állítható párhuzamba.

Szabó Ádám

 

 

 

Hustlers, 2019

Rendezőnő: Lorene Scafaria

Szereplők: Constance Wu, Jennifer Lopez, Julia Stiles, Lili Reinhart, Cardi B

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő