11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Rúdtáncos angyalok
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI

Jessica Pressler 2015-ös cikke (The Hustlers at Scores) első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel.

A Steve Carrel és Keira Knightley főszereplésével forgatott, katasztrófafilmet és romantikus vígjátékot összeházasító 2012-es Míg a világvége el nem választ rendezőnője, Lorene Scafaria ezúttal a gengszterfilmek narratíváját vette kölcsön – A Wall Street pillangói már csak (hazai) címében is Scorsese 6 évvel ezelőtti, ugyancsak e zsáner mentén üzemelő brókerszatírájára rímel, újdonsága legfeljebb a toxikus maszkulinitást karikírozó stratégia helyébe lépő feminista perspektíva lehet. Nem véletlen a feltételes mód, ugyanis a mozi csupán premisszájában ígéretes, kidolgozása inkább felszínes, a célig vezető út göröngyös, végeredményben pedig csak egy klisétárat ürítő, a rise and fall-sztorikat némi keserédességgel spékelő, azokhoz valamit alig hozzáadó rutindarabot kapunk.

 

 

Destiny, eredeti nevén Dorothy naivaként lép a rúdtáncosok Csodaországába, Ramona, a veterán táncosnő rögtön a szárnyai, pontosabban szőrmebundája alá veszi: igazából megismerkedésük pillanata is bajos, didaktikus, a csillogó bár felett húzódó, sárgásbarnában fotografált, pihenőhelyként funkcionáló tető vizuálisan is ráerősít az egész filmet átható sablonosságra. Scafaria híján van az igazi gondolatoknak, úgy véli, elég csak mézesmadzagként orrok előtt huzigálni az emancipáció (female empowerment) témáját, felvetése automatikusan magasabb régiókba repíti nem különösebben emlékezetes sztorivezetését. Rózsaszín, kék, lila neonfényben vonulnak a táncosnők, színpadon vonaglanak, öltőzőben csacsognak, e hányavetin dirigált jelenetekben épp a lényeg sikkad el, helyesebben, önmagával babrál ki a rendezőnő. Ikonteremtés helyett ugyanis tárgyiasítja, ostoba cicababákká degradálja hősnőit. Olcsó sztereotípiákat hajigál össze-vissza, és bár forradalmi gondolatokat talán nem ildomos várni, bizonyos, hogy mutatóban vezényli ide-oda karaktereit, akik érdemben, hús-vér személyekként tökéletesen érdektelenek, sőt, létidegenek számára.

 

 

Nemrég az Andrea Berloff-féle, ugyancsak a gengszterfilmeken csavaró A bűn királynői zuhant ebbe a csapdába és – ki tudja, miért – rossz amerikai független zsánermozis trendként A Wall Street pillangói is szolgaian követi a sormintát. Különösen fájó ez annak tükrében, hogy egyébként rejlene benne potenciál és erkölcsi kérdéseket vethetne fel a mű. Nincs is baj, amikor a dőzsölő, de a 2008-as recesszió következtében üres kézzel padlóra kerülő hölgyeket szemléli a kamera, viszont azzal már igen, amikor a film pusztán tessék-lássék módon utal visszásságaikra. Romantikus ködbe burkolt, hibáik dacára is mennyekbe emelt nőfigurák vonulnak át a színen, A Wall Street pillangói alig meri őket hétköznapinak, gyarlónak ábrázolni. Ramona és a többiek ugyanis csak részben üzennek hadat a pöffeszkedő, dúsgazdag, rajtuk nyerészkedő, őket kihasználó brókereknek: valójában önmagukért cselekszenek, önzőn viselkednek, és azért táncolnak a férfiak előtt, itatják le őket, kevernek drogot az italukba és nullázzák le a hitelkártyájukat, hogy jól kibéleljék magukat, flancos göncökben vagy drága autókban járjanak – a súlyos adólevonások után a markukban landoló szerény bér pusztán egoizmusuk igazolása. Olykor Scafaria is érzi, foglalkozni kellene e problémás hozzáállással, de ilyen téren is csak kötelező köröket fut könnyekkel, színre lépő zsarukkal, veszekedéssel, melodrámával – kifizetődőbb, szemet gyönyörködtetőbb neki csillogó snittekkel blöffölnie, drogfőzés-pillanatképeket, netán tangában vagy topless sétáló lányokat centrumba helyeznie.

 

 

Destiny felnövéstörténete (bizarr coming-of-age regéje), valamint a talpraesett Ramona és a többi kolléganő ügyeskedése egyre jobban háttérbe szorulnak a szenzációhajhász vágóképek halmában, itt jószerivel nem karaktereket figyelünk, hanem próbababákon legeltetjük a szemünket – roppant kellemetlen alkotói és nézői szituáció ez egy magát amúgy halálosan komolyan vevő, újító szándékkal fellépő mozihoz képest. Senkit nem érdekel, milyen nehézségek várnak Destiny-re, annak viszont lehet örülni, Ramona micsoda anyatigrisként óvja partnernőit és a territóriumát: ez is csak Cosmopolitanbe, nem egyetemi kurzusokra illő slendrián tananyag, bombasztikus képekbe csomagolva, piros masnival átkötve, és az effajta kidolgozatlanság pláne bántó, ha a sokadik visítással, nyavalygással, panaszkodással, affektálással kísért női epizódok sértik a dobhártyákat.

A Wall Street pillangói próbál barátságról szónokoló, ergo mégis női egyenjogúságot pajzsra emelő szatíraként érvényesülni, ám Destiny és Ramona kapcsolata lyukakkal teli, fésületlen forgatókönyvírói húzásoktól terhelt semmiség. Egy ponton az előbbi azt mondja a kerettörténetben Pressler-alakmásként érdeklődő újságírónőnek, már nem beszél mentorával, mire a múltban ennek gyökeres ellentétét látjuk, és Ramona könnyes szemekkel támogatja Destiny-t az egyik sorsfordító napján, hogy aztán – némi közjáték után – happy enddel búcsúzzunk, és újra barátnőkké váljanak a csak látszólag kötélhúzó főszereplőnők. Önmagát cáfoló, generikus semmiség A Wall Street pillangói, találomra felcsendülő Usher vagy Janet Jackson-slágerekkel: a sztriptíztáncosnők Kilenctől ötig-je, Elit játszmája, Én, Tonyája, sőt, Nagymenők-je kíván lenni, de a Showgirls bűnös élvezet-momentumait is csak félgőzzel préselő rutinmunkaként cseng le. Jennifer Lopez színésznői bravúrjaként méltatják (a voltaképpeni főszereplőt, Destiny-t játszó Constance Wu igen halovány), de a mutatvány csak a Jenny from the Block ezredik dúdolásával állítható párhuzamba.

Szabó Ádám

 

 

 

Hustlers, 2019

Rendezőnő: Lorene Scafaria

Szereplők: Constance Wu, Jennifer Lopez, Julia Stiles, Lili Reinhart, Cardi B

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2019.11.20 - tiszatáj

BÁCS EMESE ALKOTÁSAI
A SAN MARCO GALÉRIÁBAN
Bács Emese Pályám című kiállítása olyan önálló tárlat, mely nemcsak a kollázs és a klasszikus festészet hagyományait tiszteletben tartó eszközkezelés kifinomult egymásra építkezésére példa, hanem arra is, hogy miként tud a művészet kiáltvánnyá válni. Bács úgy emeli be az alkotásaiba a másnak felesleges, sőt szemétnek tűnő, általa azonban talált, gyűjtött és megbecsült tárgyakat, hogy azok túllépnek a ready-made 20. századi értelmezésén… – GALAMBOS ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

A SZAVAK EREJE
Carl Hunter első nagyjátékfilmes rendezése semmilyen meglepetést nem tartogat azok számára, akik bizonyos elvárásokkal ülnek le elé: A szavak ereje a száraz angol humort és a helyzetekből fakadó finom melankóliát hibátlanul ötvözi, igaz, ezen felül semmi különlegeset nem nyújt. Frank Cottrell Boyce szkriptje és a fineszes színészgárda azonban élővé varázsolja a kiszámítható cselekményt… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SÜVEGES RITÁVAL ÉS ZILAHI ANNÁVAL
Október 28-án két, klímaváltozást tematizáló alkotás bemutatójának adott otthont a Nyugi. Az esemény után az extrodæsia szerkesztőivel, az xtro realm művészcsoport tagjaival, Süveges Ritával és Zilahi Annával készítettünk interjút a kötet létrejöttéről, intermedialitásáról és a nemzetközi diskurzushoz való viszonyáról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.11.18 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS SINKÓ JÁNOS FESTŐMŰVÉSZEK KÖZÖS TÁRLATA
Hetvenkedők címmel nyílt kiállítás nemrég a szegedi Fischer Galériában, ahol két festőművész alkotásait szemlézhetik meg az érdeklődők. A vagány címadásból sejthetjük, hogy az alkotók e jubileumi kiállítást nem szánták afféle ünnepélyes összegzésnek, inkább egy állomásnak, ahol kicsit megpihennek, hogy aztán erőt gyűjtve tovább folytassák a nagy kalandot… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.17 - tiszatáj

MADELINE A MÉLYBEN
Lerágott csont őrület és művészet egybefonódása, ám szerencsére – mint rengeteg egyéb témában – itt is akad új a nap alatt. Josephine Decker tavalyi Sundance-szenzációja hipnotikus és zsigeri élménnyel kecsegtető független diadal, a Madeline a mélyben unalomig ismert coming-of-age story-dramaturgiát bont részelemeire, hogy saját kötőanyagából valami teljesen újszerűt, meglepőt alkosson… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN
A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila és Keserű Gizella mutatták be a közönségnek… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő