11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Darázsfészek
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL

Amikor anyám megözvegyült, s talán már érezte, hogy csúszik át valamiféle ellenőrizhetetlenségbe, az élet végét követő és a halált megelőző köztességbe, a családi papírokat rendbe rakta. Régi képek hátuljára ráírta, kik láthatók a képen. Az összetartozó iratokat külön borítékokba csúsztatta, s még a sok éve lejárt igazolványokat és befizetést igazoló szelvényeket is összegumizta. Az így elrendezett iratcsomagokat a családi címerrel díszített bőrmappába rakosgatta. Katt. Többet nem nyitotta fel.

Balla Zsófia esszékötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve.

A kötet ötletét a szerzőnő 70. születésnapja adhatta, a végén ígéretet is tesz, hogy a további kerek évfordulók alkalmával is számíthatunk újabbakra, legközelebb a kerek 75. életévében. A visszatekintő gyűjtés, rostálás, értékelés és az élet tengelyének vagy vörös fonalának elmerengő keresgélése az öregek talán kényszerű, talán kötelező elfoglaltsága. Ugyanazt az alapélményt fellelni, ízlelgetni, újra és újra megélni és megfogalmazni, ezt teszik a szövegek. Azok is, melyek egy-egy epizódot ragadnak meg, azok is, melyek tudományos esszével tanítanak és azok is, melyek tanítómesterei művét elemzik, értékelik.

A kötet sokcsillámú írásaiban a szerző az otthon, a haza bizonytalanságát fejtegeti. A nodális pont Kolozsvár. Akár Budapesten, akár Grácban, akárhol időzött, voltaképpen mindig Kolozsvárott volt, amit elhagyott, s ahol mégis maradt. „Valamire emlékeztet ez a város, valamire, amiben részem volt. Egy nagyobb műre, amelyben már soha nem lehet részem.” Kolozsvár nem csak az ott töltött negyvenvalahány év miatt erezi a szerző identitását, hanem annak a kulturális törésvonal-rendszernek hatásmechanizmusa miatt is, amelyben költővé ért, s amely kialakította egyediségét, jellegzetes fókuszát. Magyarnak lenni Romániában, zsidósága miatt kétszeres kisebbségben; nem írni politikai megrendelésre, mégis írni, ha lehet, s hallgatni, ha kell. S egyszercsak eldönteni a Budapestre költözést, taszítások és vonzások erőterében, közel maradva távolodni, távozóban igazán el sem indulni.

A kötet közepén a szerző Széchenyi Akadémián elhangzott székfoglaló előadása ezt a feszültséget mutatja be több nekifutásban. Ez a leghosszabb írás, amely az olvasótól kitartó figyelmet követel, s egyben pironkodásra is készteti lelepleződő műveletlensége okán. Merthogy a lapokon újra és újra megemlítődnek az erdélyi magyar irodalom sajnálatosan elfeledett nagyjai, akik valamiért – erre keresi a szerző a választ – kimaradtak a hazai irodalmi kánonból. Nem vádakat hallunk, hanem válaszokat kereső töprengésbe vonódunk bele. A Vers Hazája címet viseli ez a rangos szöveg, arról elmélkedvén, hogy milyen hatásoknak van kitéve a lírikus, ha nem anyanyelve nyelvi közegében él, s arról, miért olyan nehéz a hazai irodalmi nyelvnek befogadnia a kisebbségi magyar nyelv jövevényszavait. A vers a szerző maga. Az Kolozsvártól való elszakítottság görnyedve hordott súlya mellé odacsatlakozik a nehezen befogadottság élménye is.

„Emberi és kollegiális gesztusokban nincs hiány. De eszméink, szövegeink értése, szakmai szervesülése, történeti asszimilálása legalábbis felületes és foghíjas.” Amire mégis Kolozsváron, otthon és Budapesten, otthon támaszkodhatott, az a minőség, a költői fegyelem és az erkölcsi tartás. Ebben legnagyobb tanítómesterének Nemes Nagy Ágnest tekinti.

„Nemes Nagy mély és rendíthetetlen komolysága volt az, amely formabontónak gondolt kísérletek, a polgárpukkasztás szappanbuborékaival szemben belső formát és erőt kínált a minket körülvevő társadalmi és művészi renddel való szembenálláshoz.”

Erdélyi költő, szemben az Erdéllyel kapcsolatos érdektelített elvárásokkal, magyarországi költő, szemben a divathullámokkal, az otthon-kérdéssel viselős költő, a teljes befogadás hiányával szemben. Ezt a minden szövegben meghúzódó, vagy akár mélyen felsóhajtó személyes és írói drámát nem lehet megnyugtató szavakkal lesöpörni, joviális gesztusokkal elnémítani, s a legkevésbé érvekkel simára szofisztikálni. Balla Zsófia lírája ebből a drámából fakad. Ez korosztálya drámája, akik még megszenvedték a kisebbségi létre rontó diktatúrát, az odaát és az ideát közé emelt robusztus falat, a ketté-osztott nemzet minden elesettségét és túlélési ösztönből fakadó találékonyságát.

Ölembe ejtve a végig böngészett kötetet, a lezárt családi dossziéra gondolok. Ezek a szövegek a dosszié lassan bezáródó födele alá kerülnek. Katt. A következő generáció világa már nem kétosztatú, hanem sokféleségével zavarba ejtő. A bárhol közegében súlyát veszti a valahol. Tetszőleges mércékkel mérni s megmérettetni sem lehet. Egy letűnő korszak nemes tanúja szemünk láttára rendezi emlékeit, s intőn figyelmeztet mindannyiunk kötelező reményére:

„Régi nyarak remegnek ezer csillagjegyen
S mi vakon vakon lépegetünk a nálunk nagyobban.

Van olyan ég, melyben otthon vagyunk.”

Máté-Tóth András

 

Kalligram Kiadó

Budapest, 2019

384 oldal, 3990 Ft

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2019.11.20 - tiszatáj

BÁCS EMESE ALKOTÁSAI
A SAN MARCO GALÉRIÁBAN
Bács Emese Pályám című kiállítása olyan önálló tárlat, mely nemcsak a kollázs és a klasszikus festészet hagyományait tiszteletben tartó eszközkezelés kifinomult egymásra építkezésére példa, hanem arra is, hogy miként tud a művészet kiáltvánnyá válni. Bács úgy emeli be az alkotásaiba a másnak felesleges, sőt szemétnek tűnő, általa azonban talált, gyűjtött és megbecsült tárgyakat, hogy azok túllépnek a ready-made 20. századi értelmezésén… – GALAMBOS ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

A SZAVAK EREJE
Carl Hunter első nagyjátékfilmes rendezése semmilyen meglepetést nem tartogat azok számára, akik bizonyos elvárásokkal ülnek le elé: A szavak ereje a száraz angol humort és a helyzetekből fakadó finom melankóliát hibátlanul ötvözi, igaz, ezen felül semmi különlegeset nem nyújt. Frank Cottrell Boyce szkriptje és a fineszes színészgárda azonban élővé varázsolja a kiszámítható cselekményt… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SÜVEGES RITÁVAL ÉS ZILAHI ANNÁVAL
Október 28-án két, klímaváltozást tematizáló alkotás bemutatójának adott otthont a Nyugi. Az esemény után az extrodæsia szerkesztőivel, az xtro realm művészcsoport tagjaival, Süveges Ritával és Zilahi Annával készítettünk interjút a kötet létrejöttéről, intermedialitásáról és a nemzetközi diskurzushoz való viszonyáról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.11.18 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS SINKÓ JÁNOS FESTŐMŰVÉSZEK KÖZÖS TÁRLATA
Hetvenkedők címmel nyílt kiállítás nemrég a szegedi Fischer Galériában, ahol két festőművész alkotásait szemlézhetik meg az érdeklődők. A vagány címadásból sejthetjük, hogy az alkotók e jubileumi kiállítást nem szánták afféle ünnepélyes összegzésnek, inkább egy állomásnak, ahol kicsit megpihennek, hogy aztán erőt gyűjtve tovább folytassák a nagy kalandot… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.17 - tiszatáj

MADELINE A MÉLYBEN
Lerágott csont őrület és művészet egybefonódása, ám szerencsére – mint rengeteg egyéb témában – itt is akad új a nap alatt. Josephine Decker tavalyi Sundance-szenzációja hipnotikus és zsigeri élménnyel kecsegtető független diadal, a Madeline a mélyben unalomig ismert coming-of-age story-dramaturgiát bont részelemeire, hogy saját kötőanyagából valami teljesen újszerűt, meglepőt alkosson… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN
A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila és Keserű Gizella mutatták be a közönségnek… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő