11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

Áramszünet, világvége
2019.10.09 - tiszatáj

Elvették az áramot. Fel sem néztünk. Van ilyen. Majd visszaadják. Mindig visszaadják. Legfeljebb egy kis idő után bosszús megjegyzéseket teszünk. Csak úgy megszokásból. Nehogymá! Ez mégiscsak a huszonegyedik század, modern kor, meg minden.

Telt, múlt az idő. Áram nuku. Semmi sem működött. A képernyő, míg aksival bírta, szomorúan közölte, hogy nincs internet-kapcsolat. A hűtő, a megszokott halk duruzsolása helyett némán hallgatott. Este a tévé is vakon nézett vissza ránk.

Tehetetlennek éreztük magunkat. Folyton összevesztünk valami jelentéktelen apróságon. Persze mindketten tudtuk, nem a másikra haragszunk. Ez a szokatlanul hosszúra nyúlt áramnélküliség az idegeinkre ment.

Gyertyát gyújtottunk. Mindenütt. A konyhában, a nappaliban, a hálóban és a mosdóban is. Küzdöttünk a sötét ellen. Kínunkban könyvet vettünk elő. Mondom: könyvet. Valahol, hosszú keresgélés után találtunk egyet. Azt írta rajta: Karl May: Az ezüst-tó kincse. Nem tudtam letenni. Azzal biztattam magam: majd megkeresem a neten a filmes változatát is.

Valahogy nagy nehezen elaludtunk. Sokáig forgolódtunk abban a hitben, hogy az éjszaka valamikor megjön az áram és lesz boldog megvilágosodás. Kapcsolgatjuk majd a fényeket, mint a gyerekek. De nem lett. Reggel sem. A gáztűzhelyet áram híján gyufával gyújtottuk meg. Még jó, hogy kéznél volt. Az este használt gyertyák mellett hevert. Átjött a szomszéd. Adjak egy doboz gyufát. Kifizeti.

Óránként hívtuk az áramszolgáltatót. Míg le nem merült a mobil aksija. Délután gyertyát és gyufát vételeztem. Utánpótlásként. Estére és éjszakára. A sötét időkre. Nem sokat. Az áram úgy is megjön hamarosan. Mindig visszajön.

De most nem jött. Elcsendesült az életünk. Találtunk még könyveket. Kiderült, hogy könyvtárnyi klasszikusunk van félredobva. Közben az ételeink tönkre mentek. Amit tudtunk, elhasználtunk. A többi ment a szemétbe.

Az utcán, a buszon, a tereken valahogy mindenki csendesebb volt a szokottnál. Néhány megszállott még néha elővette a telefonját és szomorúan simogatta a jól ismert, reflexszerű mozdulatokkal. Hiába. A telefonok többsége már lemerült. Csak néhány szerencsésnek tartott még pár nappal tovább az elem. Őket körbevették az utcán és irigykedve bámulták a kis képernyőt. Az utolsó lájkokat, megosztásokat, betöltéseket.

Aztán ezek is elfogytak. És maradt a néma csend. Áram nélkül. A könyvesboltok forgalma az egekbe szökött. Boldog-boldogtalan ott tolongott a polcok előtt. Mert kellett valami kiút az áram nélküli boldogtalanságban. Az áramszünet-betegség egyre többeken felütötte a fejét. Aki nem tudott valami új elfoglaltságot találni magának, az menthetetlenül belebetegedett az áram hiányába. Mi könyvtárat hoztunk létre, szorgalmasan olvastunk, kertészkedtünk. A tévét letakartuk egy asztalterítővel, a lap topot félretettük. Csak útban volt.

De nem mindenki volt ilyen szerencsés. Az utcákon eldobált telefonok hevertek. Karikás szemű, reszkető kezű fiatal és idős megszállottak keresték áldozataikat. Egy töltött aksiért vért ontottak. Ők voltak az első zombik. Az áramszünet szép lassan világvégébe fordult. Tort ült a kegyetlen erőszak. Az utcákon éjszaka már csak az áramszünet-betegek jártak. Jaj volt annak, aki a kezük közé került. Kevesen úszták meg élve.

Reggel a hatóságok elszállították a sebesülteket és a holtakat. Néhány hónap alatt kiürült az utcánk. Csak néhány család bírta még az áram nélküli egyhangúságot. A többség összepakolt és útra kelt. Mindenki egy irányba tartott. Az utcasarkokon ugyanis megjelentek a szakállas prédikátorok, aki azt hirdették, valahol nyugatra található egy földi mennyország, ahol minden megtérő léleknek jut elég áram. Ahol éjszaka is nappali fényben úsznak a városok, ahol minden háztartásban van energiaforrás, mindenki boldogan nézheti a tévéműsorokat és szörfölhet a neten. Úgy, ahogy régen.

Persze tömegek indultak útnak. Áramot akartak. Tévéműsorokat és internetet. Fényt és klímát. A régi életüket. Indulás előtt az új, világvégét hirdető egyház prédikátorai ünnepélyesen felkenték őket az áramba vetett hitre. Csak mi maradtunk. A kerttel és a könyvekkel. És az egyre fogyatkozó áramszünet-zombikkal. Akik végül már egymást is megtámadták és szétmarcangolták.

Az utcákon a természet szép lassan átvette a hatalmat az életünk felett. Mindent benőtt a gyom és a bozót. Átláthatatlan bokrok fedték el az épületeket. Kóbor állatok szaglásztak eleség után. Míg végül ők is egymást irtották.

A sötét, gyertyafényes éjszakákon, az áramszünet-betegek üvöltéseit és randalírozásait hallgatva, sokat vitáztunk arról, menjünk-e mi is a nyugati árammenyországba? De valami óvatos félelem visszatartott. Amikor azonban az utolsó prédikátort is felfalták a zombik, úgy döntöttünk mi is elindulunk. Hátha igaz a világos és fénnyel teli nyugatról szóló evangélium és mi is beléphetünk az árammal teljes földi menyországba. Nekünk is jár egy esély. A visszatérő áramba vetett hittel mondtunk imát és elindultunk. Ha pedig mégsem igaz az egész, legalább megpróbáltuk.

Reménységünk jelenként magunkkal vittünk egy mobiltelefont és egy számítógépet. Hátha találunk valahol egy olyan konnektort, amely az áram fényességes békességét és melegét tölti az eszközeinkbe.

Az sem baj, ha ráz, csak áram legyen. Ámen.

Fábián Tibor


Címke: , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő