08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Áramszünet, világvége
2019.10.09 - tiszatáj

Elvették az áramot. Fel sem néztünk. Van ilyen. Majd visszaadják. Mindig visszaadják. Legfeljebb egy kis idő után bosszús megjegyzéseket teszünk. Csak úgy megszokásból. Nehogymá! Ez mégiscsak a huszonegyedik század, modern kor, meg minden.

Telt, múlt az idő. Áram nuku. Semmi sem működött. A képernyő, míg aksival bírta, szomorúan közölte, hogy nincs internet-kapcsolat. A hűtő, a megszokott halk duruzsolása helyett némán hallgatott. Este a tévé is vakon nézett vissza ránk.

Tehetetlennek éreztük magunkat. Folyton összevesztünk valami jelentéktelen apróságon. Persze mindketten tudtuk, nem a másikra haragszunk. Ez a szokatlanul hosszúra nyúlt áramnélküliség az idegeinkre ment.

Gyertyát gyújtottunk. Mindenütt. A konyhában, a nappaliban, a hálóban és a mosdóban is. Küzdöttünk a sötét ellen. Kínunkban könyvet vettünk elő. Mondom: könyvet. Valahol, hosszú keresgélés után találtunk egyet. Azt írta rajta: Karl May: Az ezüst-tó kincse. Nem tudtam letenni. Azzal biztattam magam: majd megkeresem a neten a filmes változatát is.

Valahogy nagy nehezen elaludtunk. Sokáig forgolódtunk abban a hitben, hogy az éjszaka valamikor megjön az áram és lesz boldog megvilágosodás. Kapcsolgatjuk majd a fényeket, mint a gyerekek. De nem lett. Reggel sem. A gáztűzhelyet áram híján gyufával gyújtottuk meg. Még jó, hogy kéznél volt. Az este használt gyertyák mellett hevert. Átjött a szomszéd. Adjak egy doboz gyufát. Kifizeti.

Óránként hívtuk az áramszolgáltatót. Míg le nem merült a mobil aksija. Délután gyertyát és gyufát vételeztem. Utánpótlásként. Estére és éjszakára. A sötét időkre. Nem sokat. Az áram úgy is megjön hamarosan. Mindig visszajön.

De most nem jött. Elcsendesült az életünk. Találtunk még könyveket. Kiderült, hogy könyvtárnyi klasszikusunk van félredobva. Közben az ételeink tönkre mentek. Amit tudtunk, elhasználtunk. A többi ment a szemétbe.

Az utcán, a buszon, a tereken valahogy mindenki csendesebb volt a szokottnál. Néhány megszállott még néha elővette a telefonját és szomorúan simogatta a jól ismert, reflexszerű mozdulatokkal. Hiába. A telefonok többsége már lemerült. Csak néhány szerencsésnek tartott még pár nappal tovább az elem. Őket körbevették az utcán és irigykedve bámulták a kis képernyőt. Az utolsó lájkokat, megosztásokat, betöltéseket.

Aztán ezek is elfogytak. És maradt a néma csend. Áram nélkül. A könyvesboltok forgalma az egekbe szökött. Boldog-boldogtalan ott tolongott a polcok előtt. Mert kellett valami kiút az áram nélküli boldogtalanságban. Az áramszünet-betegség egyre többeken felütötte a fejét. Aki nem tudott valami új elfoglaltságot találni magának, az menthetetlenül belebetegedett az áram hiányába. Mi könyvtárat hoztunk létre, szorgalmasan olvastunk, kertészkedtünk. A tévét letakartuk egy asztalterítővel, a lap topot félretettük. Csak útban volt.

De nem mindenki volt ilyen szerencsés. Az utcákon eldobált telefonok hevertek. Karikás szemű, reszkető kezű fiatal és idős megszállottak keresték áldozataikat. Egy töltött aksiért vért ontottak. Ők voltak az első zombik. Az áramszünet szép lassan világvégébe fordult. Tort ült a kegyetlen erőszak. Az utcákon éjszaka már csak az áramszünet-betegek jártak. Jaj volt annak, aki a kezük közé került. Kevesen úszták meg élve.

Reggel a hatóságok elszállították a sebesülteket és a holtakat. Néhány hónap alatt kiürült az utcánk. Csak néhány család bírta még az áram nélküli egyhangúságot. A többség összepakolt és útra kelt. Mindenki egy irányba tartott. Az utcasarkokon ugyanis megjelentek a szakállas prédikátorok, aki azt hirdették, valahol nyugatra található egy földi mennyország, ahol minden megtérő léleknek jut elég áram. Ahol éjszaka is nappali fényben úsznak a városok, ahol minden háztartásban van energiaforrás, mindenki boldogan nézheti a tévéműsorokat és szörfölhet a neten. Úgy, ahogy régen.

Persze tömegek indultak útnak. Áramot akartak. Tévéműsorokat és internetet. Fényt és klímát. A régi életüket. Indulás előtt az új, világvégét hirdető egyház prédikátorai ünnepélyesen felkenték őket az áramba vetett hitre. Csak mi maradtunk. A kerttel és a könyvekkel. És az egyre fogyatkozó áramszünet-zombikkal. Akik végül már egymást is megtámadták és szétmarcangolták.

Az utcákon a természet szép lassan átvette a hatalmat az életünk felett. Mindent benőtt a gyom és a bozót. Átláthatatlan bokrok fedték el az épületeket. Kóbor állatok szaglásztak eleség után. Míg végül ők is egymást irtották.

A sötét, gyertyafényes éjszakákon, az áramszünet-betegek üvöltéseit és randalírozásait hallgatva, sokat vitáztunk arról, menjünk-e mi is a nyugati árammenyországba? De valami óvatos félelem visszatartott. Amikor azonban az utolsó prédikátort is felfalták a zombik, úgy döntöttünk mi is elindulunk. Hátha igaz a világos és fénnyel teli nyugatról szóló evangélium és mi is beléphetünk az árammal teljes földi menyországba. Nekünk is jár egy esély. A visszatérő áramba vetett hittel mondtunk imát és elindultunk. Ha pedig mégsem igaz az egész, legalább megpróbáltuk.

Reménységünk jelenként magunkkal vittünk egy mobiltelefont és egy számítógépet. Hátha találunk valahol egy olyan konnektort, amely az áram fényességes békességét és melegét tölti az eszközeinkbe.

Az sem baj, ha ráz, csak áram legyen. Ámen.

Fábián Tibor


Címke: , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő