Tiszatájonline | 2019. október 8.

Emléktáblát kapott Bárdi Sándor Szegeden

Egykori szegedi lakóháza falán, a Szentháromság utca 8-ban tisztelői, barátai, rokonai jelenlétében avatták fel kedden a 2009-ben elhunyt operaénekes, művésztanár, Bárdi Sándor emléktábláját.

Egykori szegedi lakóháza falán, a Szentháromság utca 8-ban tisztelői, barátai, rokonai jelenlétében avatták fel kedden a 2009-ben elhunyt operaénekes, művésztanár, Bárdi Sándor emléktábláját.

Tíz éve hunyt el Bárdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház egykori tenoristája, a Szegedi Kisopera megalapítója, a tanárképző főiskola ének-zene tanszékének volt vezetője. Erre emlékezve az önkormányzat, az egyetem, a teátrum és a Vántus István Társaság Kiss Ernő népművelő és mások kezdeményezésére, magánszemélyek támogatásával emléktáblát állíttatott a máig közmegbecsülésnek örvendő művész és zenepedagógus Szentháromság utcai otthonának falán.

– Bárdi Sándor emléktáblájával a szegedi kultúra újabb utcára néző üzenetét helyezzük el ennek a háznak a falára. Hadd lássa minden erre járó, fejét erre fordító, a tábla szövegének elolvasásától az időt nem sajnáló járókelő – kezdte kedd délután ünnepi avató beszédét Kozma József önkormányzati képviselő. A közgyűlés kulturális bizottságának elnöke felidézte Bárdi Sándor operaénekesi és művésztanári pályafutásának legfontosabb állomásait, sikereit. Emlékeztetett arra is, hogy a művész eredetileg hegedűtanárnak készült, ám kiváló énekessé és énekmesterré vált. Kivételes muzikalitását, gyönyörű hangját nemcsak az operaszínpadon, hanem dal- és oratórium-énekesként a koncertpódiumon is gyakran kamatoztatta. 1977-ben lett a szegedi teátrum magánénekese, többek között a Don Pasquale Ernestójaként, a Hunyadi László V. László királyaként, a Lammermoori Lucia Edgardójaként vagy A sevillai borbély Almaviva grófjaként is sikert aratott. Tanszékvezető főiskolai docensként jövendő énektanárokat, majd a zeneművészeti karon operaénekeseket is tanított. Tanszéki kezdeményezéséből nőtt ki a Szegedi Kisopera, amely évtizedeken át nyaranta üdítő, szórakoztató színfoltja volt a városháza Muzsikáló Udvarának.

– Bárdi Sándor élete és munkássága megtestesíti mindazt, amitől Szeged kultúrája, azon belül a zenekultúrája különösen erőssé vált – hangsúlyozta Kozma József, aki arra is emlékeztetett, a művész különleges zenei gyűjteményét a Somogyi-könyvtárra hagyta, és az ma már az intézmény legnagyobb kincsei közé tartozik.

Az emléktábla leleplezése után Bárdi Sándor rokonai, tisztelői, egykori kollégái, tanítványai helyezték el a megemlékezés virágait és koszorúit az épület falán.

H. Zs.