02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>
12.20.
| Idén Czakó Julianna kapta a Domján Edit-díjat >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Operajátszásról, koncertéletről
2019.10.03 - tiszatáj

TANÁCSKOZÁS
A SZEGEDI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG SZÉKHÁZÁBAN

„A vérszopó operát elbocsátottuk” – írta diadalmasan a XIX. század közepén Hary Mihály, a Magyar Dalszínház igazgatója Szigligeti Edének. Sándor János idézte ezt a szegedi operajátszásról tartott tanácskozáson szeptember 30-án a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A színháztörténész-rendező fölidézte, hogy Szeged is, akár a legtöbb város, mindig ragaszkodott hozzá, hogy színházában zenés drámákat játszanak, ám a műfaj többletköltségeit általában nem biztosította. A Szegedi Nemzeti Színház első formájában megépült színpada nem is nagyon volt alkalmas operajátszásra, hiszen szélessége csak 12,5, mélysége 12 méter volt, a zenekari árokba pedig alig fért be 30 muzsikus. Ennek ellenére a kezdetektől 1944-ig 33 zeneszerző 52 operája került színre.

Az egyik úttörő ebben is Makó Lajos volt. Ő játszott itt először Verdi operát, A trubadúrt. Igazgatásának éveiben színre került többek között A bűvös vadász, Flotow Mártája vagy a Parasztbecsület. A zenekar létszámát 28-ra, a kórusét 24-re emelte.

Több igazgató is megtapasztalta, hogy operát csak nagyon jó színvonalon szabad játszani. 1920-ben Palágyi Lajos igazgató a Carment vitte színre, a korabeli beszámolók szerint „gyönge zeneiséggel.” A darab 24 előadása sokkal kevesebb bevételt hozott, mint A bajadér című operett 18 estén. Színre került még a Faust, a Bánk bán, és egy Mascagni-opera magyarországi ősbemutatójára is itt került sor. Az itteni operatársulat tagja volt többek között Lendvay Andor, vagy komikus szerepkörben Bilicsi Tivadar. Rendszeresen fölléptek a Magyar Állami Operaház művészei is, Alpár Gitta, Halmos János, Palló Imre, Svéd Sándor vagy Székely Mihály. Sikerrel mutatták be Wagner Lohengrinjét, ugyanakkor a Tannhäuser 1928-ban kudarc volt. Többször vezényelt operát Fricsay Ferenc, az ő dirigálásával 1944-ben a fővárosban is bemutatta a társulat a Bohéméletet és a Toscát.

Az első nagyzenekarok az operaházak együttesei voltak, ezeket nevezik hagyományosan filharmonikusoknak. Így alakultak meg 1842-ben a Bécsi vagy a New Yorki Filharmonikusok, 1853-ban pedig a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Ebben a formában jött létre a zenekar Szegeden is 1919-ben. Csak 50 évvel később, 1969-ben Vaszy Viktor kezdeményezésére lett önálló, Szegedi Szimfonikus Zenekar. A szimfonikus jelző a színházaktól való függetlenségre utal. Más magyar városokban, Pécsett, Miskolcon vagy Debrecenben is a színháztól függetlenül működik az együttes, de az operák zenekari részét ők játsszák. Ezt azonban általában másodrendű feladatnak tartják a koncertpódium mellett, mondta Gyüdi Sándor, aki egy személyben a zenekar igazgatója és az operatagozat vezetője. Itt nagy különbség azonban, hogy a szegedi muzsikusok szeretnek operát játszani, és legjobbak ülnek az árokban is. Az operatársulatok-tagozatok működésének nagyjából két módja létezik. Németországban a színházakban állandó társulatok vannak, egész évben ugyanazok éneklik a főszerepeket és jelentős repertoárt játszanak. Olaszországban viszont az úgynevezett staggione rendszer alakult ki, amikor a színháznak csak zenekara és énekkara van, a szólisták csak egy adott darab egy sorozatára jönnek össze, alkalmasint különböző országokból. Magyarországon és Szegeden jelenleg ennek a kettőnek a kombinációja működik. A városban van stabil közönsége a műfajnak, de miként az egész országban, inkább az idősebb generáció érdeklődik.

Barnák László egy 2017-es felmérést idézett megy szerint a 15-29 éves korosztály 91 %-a sosem volt még opera-, operett-, vagy balettelőadáson. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell, már most nevelni kell a jövő közönségét, mondta a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. Az operabérletet a 650 fős nagyszínházban az elmúlt években 220–280-an vették meg egy-egy évadban. A színház évek óta tart gyermek és ifjúsági zenés előadásokat, ilyen volt például a Parázsfuvolácska, vagy tavaly a Szaffi. Idén Mozart Cosi fan tuttéját mutatják be elsősorban iskolásoknak. Egy skóciai felmérés szerint az alábbiak miatt idegenkednek a fiatalok az operától:

  • operába nagyon ki kell öltözni,
  • csak idegen nyelven énekelnek, nem lehet érteni,
  • a jegyek drágák,
  • messzi helyekre szólnak.

Magyar felmérés nincs, de a helyzet hasonló lehet. Ha a fiatalokat be akarjuk csábítani, ezeket az előítéleteket kell eloszlatnunk.

A Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke, Gyémánt Csilla Erkel Bátori Mária című operájának születését elemezte. A szövegkönyvet a zeneszerző állandó librettistája, Egressy Béni írta, Dugonics András drámájából. A helyszínt, a szereplőket és a drámai szerkezetet azonban alaposan megváltoztatta. A bemutató 1840-ben hatalmas sikert aratott.

A 80-as években sorra alakultak az alkalmi, rendszeren kívül álló zenei együttesek. A Fesztiválzenekar Budapesten, Szegeden a Canticum Kamarakórus, a Musica Parlante, a Salieri és a Weiner Kamarazenekar annak ellenére jöttek létre, hogy a hivatásos együttesek is kitűnőek voltak, jól ellátták feladatukat, sorolta Pál Tamás. A Szegedi Nemzeti Színház első karmestere szerint ezeket a független együtteseket az az igény hívta életre, hogy máshogy dolgozzanak. A profi szervezetekben egyszerre van jelen az időhiány és az időpocsékolás. Gyakran nem jut elég próbaidő egy-egy alkotásra. Másfelől pedig ha létrejön egy kitűnő koncert vagy operaelőadás, azt nagy pazarlás csak néhányszor, esetleg egyszer eljátszani. Ebben a vonatkozásban többször utaltak a színház kitűnő Ernani-előadására, vagy a Macbethre. Pál szerint el kellene gondolkodni, hogy jól osztjuk-e be az operai és a koncertévadot.

Jövőre egyelőre nem szerepel előadás a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri programjában, a kulturális TAO megszüntetése ugyanis a Játékoknak 156 millió forint mínuszt jelent. Herczeg Tamás igazgató arról beszélt, hogy Harangozó Gyula művészeti igazgatóval mindketten elkötelezettek a műfaj mellett, mióta ők vezetik a Szabadtérit minden évben új operabemutató volt, de most egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. (Ez többek szerint izgalmasan összecseng azzal, amit Pál Tamás a hiányról és pazarlásról fejtegetett…) Herczeg szerint komoly, hosszú próbák nélkül a Dóm téren sem érdemes operát játszani. Szerinte a legnagyobb sztárok sem képesek önmagukban ezreket behozni a nézőtérre. Példaként Placido Domingo stadionavató koncertjét említette. Domingo talán a legvonzóbb név az opera világában, hangversenyére mégsem telt meg a 6 ezres lelátó. (A Dóm téren 4000 szék van.) Egyelőre csak Újszegedre terveznek csak előadást Händel Agrippinájából, amelyben a Zeneművészeti Kar opera szakos hallgatói is szerepeket kapnának.

A szegedit szokás a salzburgi fesztiválhoz hasonlítani. A számok azonban erős eltéréseket mutatnak.

Salzburg Szeged
Előadásnap 44 29
Helyszín 16 2
Előadás 199 28
Néző 270.584 79.384
Költségvetés 61,7 millió € 3,7 millió €

Herczeg azonban sejttette, hogy a Dóm téren sem veszett oda teljesen az operaremény. A nyitóestére tervezett Ajándékkoncertet későbbre lehet halasztani, és ennek helyére esetleg beilleszthető egy valószínűleg készen hozott operaprodukció.

Márok Tamás


Címke: , , , , ,
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BÁTHORI CSABA: SE FELEDÉS, SE ÁLOM
Báthori Csaba 2019 december végén jelentkezett újabb verseskötettel. Két évvel a vaskos Melankólia c. szonettkötet után most egy filigrán könyvecskével, amelyben szintén a szonett műfaj dominál. Az összesen hatvan versből csupán 4-5 más műfajú. Költői habitusához illő műfaj, kötött, fegyelmezett, klasszikus, egyszerre nehéz és tágas. A verskép közel egyforma, a tartalmak változatosak… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

BOTRÁNY
Önmagában sosem a szebbik nem felvonultatása garantálja a femme power-narratívájú történetek sikerét. Poszterszöveggé redukálni a hölgykaraktereket a rideg férfiszemszögnek alárendeléssel felérő áldozatpozíció – az emancipációs fabulák, legyen bármennyire elcsépelt szlogen, továbbra is ügyesen kontúrozott szereplőkkel, okosan írt szkripttel érvényesülhetnek… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

GÖMÖRI KRISZTIÁN MÁGNÁS MISKA UTÁN DÖBRÖGI SZEREPÉRE KÉSZÜL
A Mágnás Miska szerepében parádés alakítást nyújtó Gömöri Krisztiánnak ez a huszonharmadik évada a Szegedi Nemzeti Színházban. A népszerű színész régóta vágyott rá, hogy a lovászfiú bőrébe bújhasson, most élvezi a sikert. Lúdas Matyi szerepéről lekésett, így a legközelebbi premieren már Döbrögiként mutatkozik be… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő