12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Operajátszásról, koncertéletről
2019.10.03 - tiszatáj

TANÁCSKOZÁS
A SZEGEDI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG SZÉKHÁZÁBAN

„A vérszopó operát elbocsátottuk” – írta diadalmasan a XIX. század közepén Hary Mihály, a Magyar Dalszínház igazgatója Szigligeti Edének. Sándor János idézte ezt a szegedi operajátszásról tartott tanácskozáson szeptember 30-án a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A színháztörténész-rendező fölidézte, hogy Szeged is, akár a legtöbb város, mindig ragaszkodott hozzá, hogy színházában zenés drámákat játszanak, ám a műfaj többletköltségeit általában nem biztosította. A Szegedi Nemzeti Színház első formájában megépült színpada nem is nagyon volt alkalmas operajátszásra, hiszen szélessége csak 12,5, mélysége 12 méter volt, a zenekari árokba pedig alig fért be 30 muzsikus. Ennek ellenére a kezdetektől 1944-ig 33 zeneszerző 52 operája került színre.

Az egyik úttörő ebben is Makó Lajos volt. Ő játszott itt először Verdi operát, A trubadúrt. Igazgatásának éveiben színre került többek között A bűvös vadász, Flotow Mártája vagy a Parasztbecsület. A zenekar létszámát 28-ra, a kórusét 24-re emelte.

Több igazgató is megtapasztalta, hogy operát csak nagyon jó színvonalon szabad játszani. 1920-ben Palágyi Lajos igazgató a Carment vitte színre, a korabeli beszámolók szerint „gyönge zeneiséggel.” A darab 24 előadása sokkal kevesebb bevételt hozott, mint A bajadér című operett 18 estén. Színre került még a Faust, a Bánk bán, és egy Mascagni-opera magyarországi ősbemutatójára is itt került sor. Az itteni operatársulat tagja volt többek között Lendvay Andor, vagy komikus szerepkörben Bilicsi Tivadar. Rendszeresen fölléptek a Magyar Állami Operaház művészei is, Alpár Gitta, Halmos János, Palló Imre, Svéd Sándor vagy Székely Mihály. Sikerrel mutatták be Wagner Lohengrinjét, ugyanakkor a Tannhäuser 1928-ban kudarc volt. Többször vezényelt operát Fricsay Ferenc, az ő dirigálásával 1944-ben a fővárosban is bemutatta a társulat a Bohéméletet és a Toscát.

Az első nagyzenekarok az operaházak együttesei voltak, ezeket nevezik hagyományosan filharmonikusoknak. Így alakultak meg 1842-ben a Bécsi vagy a New Yorki Filharmonikusok, 1853-ban pedig a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Ebben a formában jött létre a zenekar Szegeden is 1919-ben. Csak 50 évvel később, 1969-ben Vaszy Viktor kezdeményezésére lett önálló, Szegedi Szimfonikus Zenekar. A szimfonikus jelző a színházaktól való függetlenségre utal. Más magyar városokban, Pécsett, Miskolcon vagy Debrecenben is a színháztól függetlenül működik az együttes, de az operák zenekari részét ők játsszák. Ezt azonban általában másodrendű feladatnak tartják a koncertpódium mellett, mondta Gyüdi Sándor, aki egy személyben a zenekar igazgatója és az operatagozat vezetője. Itt nagy különbség azonban, hogy a szegedi muzsikusok szeretnek operát játszani, és legjobbak ülnek az árokban is. Az operatársulatok-tagozatok működésének nagyjából két módja létezik. Németországban a színházakban állandó társulatok vannak, egész évben ugyanazok éneklik a főszerepeket és jelentős repertoárt játszanak. Olaszországban viszont az úgynevezett staggione rendszer alakult ki, amikor a színháznak csak zenekara és énekkara van, a szólisták csak egy adott darab egy sorozatára jönnek össze, alkalmasint különböző országokból. Magyarországon és Szegeden jelenleg ennek a kettőnek a kombinációja működik. A városban van stabil közönsége a műfajnak, de miként az egész országban, inkább az idősebb generáció érdeklődik.

Barnák László egy 2017-es felmérést idézett megy szerint a 15-29 éves korosztály 91 %-a sosem volt még opera-, operett-, vagy balettelőadáson. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell, már most nevelni kell a jövő közönségét, mondta a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. Az operabérletet a 650 fős nagyszínházban az elmúlt években 220–280-an vették meg egy-egy évadban. A színház évek óta tart gyermek és ifjúsági zenés előadásokat, ilyen volt például a Parázsfuvolácska, vagy tavaly a Szaffi. Idén Mozart Cosi fan tuttéját mutatják be elsősorban iskolásoknak. Egy skóciai felmérés szerint az alábbiak miatt idegenkednek a fiatalok az operától:

  • operába nagyon ki kell öltözni,
  • csak idegen nyelven énekelnek, nem lehet érteni,
  • a jegyek drágák,
  • messzi helyekre szólnak.

Magyar felmérés nincs, de a helyzet hasonló lehet. Ha a fiatalokat be akarjuk csábítani, ezeket az előítéleteket kell eloszlatnunk.

A Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke, Gyémánt Csilla Erkel Bátori Mária című operájának születését elemezte. A szövegkönyvet a zeneszerző állandó librettistája, Egressy Béni írta, Dugonics András drámájából. A helyszínt, a szereplőket és a drámai szerkezetet azonban alaposan megváltoztatta. A bemutató 1840-ben hatalmas sikert aratott.

A 80-as években sorra alakultak az alkalmi, rendszeren kívül álló zenei együttesek. A Fesztiválzenekar Budapesten, Szegeden a Canticum Kamarakórus, a Musica Parlante, a Salieri és a Weiner Kamarazenekar annak ellenére jöttek létre, hogy a hivatásos együttesek is kitűnőek voltak, jól ellátták feladatukat, sorolta Pál Tamás. A Szegedi Nemzeti Színház első karmestere szerint ezeket a független együtteseket az az igény hívta életre, hogy máshogy dolgozzanak. A profi szervezetekben egyszerre van jelen az időhiány és az időpocsékolás. Gyakran nem jut elég próbaidő egy-egy alkotásra. Másfelől pedig ha létrejön egy kitűnő koncert vagy operaelőadás, azt nagy pazarlás csak néhányszor, esetleg egyszer eljátszani. Ebben a vonatkozásban többször utaltak a színház kitűnő Ernani-előadására, vagy a Macbethre. Pál szerint el kellene gondolkodni, hogy jól osztjuk-e be az operai és a koncertévadot.

Jövőre egyelőre nem szerepel előadás a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri programjában, a kulturális TAO megszüntetése ugyanis a Játékoknak 156 millió forint mínuszt jelent. Herczeg Tamás igazgató arról beszélt, hogy Harangozó Gyula művészeti igazgatóval mindketten elkötelezettek a műfaj mellett, mióta ők vezetik a Szabadtérit minden évben új operabemutató volt, de most egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. (Ez többek szerint izgalmasan összecseng azzal, amit Pál Tamás a hiányról és pazarlásról fejtegetett…) Herczeg szerint komoly, hosszú próbák nélkül a Dóm téren sem érdemes operát játszani. Szerinte a legnagyobb sztárok sem képesek önmagukban ezreket behozni a nézőtérre. Példaként Placido Domingo stadionavató koncertjét említette. Domingo talán a legvonzóbb név az opera világában, hangversenyére mégsem telt meg a 6 ezres lelátó. (A Dóm téren 4000 szék van.) Egyelőre csak Újszegedre terveznek csak előadást Händel Agrippinájából, amelyben a Zeneművészeti Kar opera szakos hallgatói is szerepeket kapnának.

A szegedit szokás a salzburgi fesztiválhoz hasonlítani. A számok azonban erős eltéréseket mutatnak.

Salzburg Szeged
Előadásnap 44 29
Helyszín 16 2
Előadás 199 28
Néző 270.584 79.384
Költségvetés 61,7 millió € 3,7 millió €

Herczeg azonban sejttette, hogy a Dóm téren sem veszett oda teljesen az operaremény. A nyitóestére tervezett Ajándékkoncertet későbbre lehet halasztani, és ennek helyére esetleg beilleszthető egy valószínűleg készen hozott operaprodukció.

Márok Tamás


Címke: , , , ,
2019.11.21 - tiszatáj

DIMÉNY H. ÁRPÁD: LEVELEK A SZOMSZÉD SZOBÁBA
A szerelem és az elmúlás, a költészet e két örök témája körül gravitáltatja verseit Levelek a szomszéd szobába című kötetében Dimény H[aszmann]. Árpád. Versei a szerelem motiválta férfi-nő viszony szinte összes spektrumát érintik: az ábrándozást, a vágyódást, a boldog beteljesülést, az erotikát, a családalapítást, a gyermeknevelést, a féltékenységet, a gondoskodást, a szakítást és megbocsátást, s természetesen ezek számos egymásba játszó variációját is… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.11.20 - tiszatáj

BÁCS EMESE ALKOTÁSAI
A SAN MARCO GALÉRIÁBAN
Bács Emese Pályám című kiállítása olyan önálló tárlat, mely nemcsak a kollázs és a klasszikus festészet hagyományait tiszteletben tartó eszközkezelés kifinomult egymásra építkezésére példa, hanem arra is, hogy miként tud a művészet kiáltvánnyá válni. Bács úgy emeli be az alkotásaiba a másnak felesleges, sőt szemétnek tűnő, általa azonban talált, gyűjtött és megbecsült tárgyakat, hogy azok túllépnek a ready-made 20. századi értelmezésén… – GALAMBOS ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

A SZAVAK EREJE
Carl Hunter első nagyjátékfilmes rendezése semmilyen meglepetést nem tartogat azok számára, akik bizonyos elvárásokkal ülnek le elé: A szavak ereje a száraz angol humort és a helyzetekből fakadó finom melankóliát hibátlanul ötvözi, igaz, ezen felül semmi különlegeset nem nyújt. Frank Cottrell Boyce szkriptje és a fineszes színészgárda azonban élővé varázsolja a kiszámítható cselekményt… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SÜVEGES RITÁVAL ÉS ZILAHI ANNÁVAL
Október 28-án két, klímaváltozást tematizáló alkotás bemutatójának adott otthont a Nyugi. Az esemény után az extrodæsia szerkesztőivel, az xtro realm művészcsoport tagjaival, Süveges Ritával és Zilahi Annával készítettünk interjút a kötet létrejöttéről, intermedialitásáról és a nemzetközi diskurzushoz való viszonyáról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.11.18 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS SINKÓ JÁNOS FESTŐMŰVÉSZEK KÖZÖS TÁRLATA
Hetvenkedők címmel nyílt kiállítás nemrég a szegedi Fischer Galériában, ahol két festőművész alkotásait szemlézhetik meg az érdeklődők. A vagány címadásból sejthetjük, hogy az alkotók e jubileumi kiállítást nem szánták afféle ünnepélyes összegzésnek, inkább egy állomásnak, ahol kicsit megpihennek, hogy aztán erőt gyűjtve tovább folytassák a nagy kalandot… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.17 - tiszatáj

MADELINE A MÉLYBEN
Lerágott csont őrület és művészet egybefonódása, ám szerencsére – mint rengeteg egyéb témában – itt is akad új a nap alatt. Josephine Decker tavalyi Sundance-szenzációja hipnotikus és zsigeri élménnyel kecsegtető független diadal, a Madeline a mélyben unalomig ismert coming-of-age story-dramaturgiát bont részelemeire, hogy saját kötőanyagából valami teljesen újszerűt, meglepőt alkosson… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő