11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

Operajátszásról, koncertéletről
2019.10.03 - tiszatáj

TANÁCSKOZÁS
A SZEGEDI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG SZÉKHÁZÁBAN

„A vérszopó operát elbocsátottuk” – írta diadalmasan a XIX. század közepén Hary Mihály, a Magyar Dalszínház igazgatója Szigligeti Edének. Sándor János idézte ezt a szegedi operajátszásról tartott tanácskozáson szeptember 30-án a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A színháztörténész-rendező fölidézte, hogy Szeged is, akár a legtöbb város, mindig ragaszkodott hozzá, hogy színházában zenés drámákat játszanak, ám a műfaj többletköltségeit általában nem biztosította. A Szegedi Nemzeti Színház első formájában megépült színpada nem is nagyon volt alkalmas operajátszásra, hiszen szélessége csak 12,5, mélysége 12 méter volt, a zenekari árokba pedig alig fért be 30 muzsikus. Ennek ellenére a kezdetektől 1944-ig 33 zeneszerző 52 operája került színre.

Az egyik úttörő ebben is Makó Lajos volt. Ő játszott itt először Verdi operát, A trubadúrt. Igazgatásának éveiben színre került többek között A bűvös vadász, Flotow Mártája vagy a Parasztbecsület. A zenekar létszámát 28-ra, a kórusét 24-re emelte.

Több igazgató is megtapasztalta, hogy operát csak nagyon jó színvonalon szabad játszani. 1920-ben Palágyi Lajos igazgató a Carment vitte színre, a korabeli beszámolók szerint „gyönge zeneiséggel.” A darab 24 előadása sokkal kevesebb bevételt hozott, mint A bajadér című operett 18 estén. Színre került még a Faust, a Bánk bán, és egy Mascagni-opera magyarországi ősbemutatójára is itt került sor. Az itteni operatársulat tagja volt többek között Lendvay Andor, vagy komikus szerepkörben Bilicsi Tivadar. Rendszeresen fölléptek a Magyar Állami Operaház művészei is, Alpár Gitta, Halmos János, Palló Imre, Svéd Sándor vagy Székely Mihály. Sikerrel mutatták be Wagner Lohengrinjét, ugyanakkor a Tannhäuser 1928-ban kudarc volt. Többször vezényelt operát Fricsay Ferenc, az ő dirigálásával 1944-ben a fővárosban is bemutatta a társulat a Bohéméletet és a Toscát.

Az első nagyzenekarok az operaházak együttesei voltak, ezeket nevezik hagyományosan filharmonikusoknak. Így alakultak meg 1842-ben a Bécsi vagy a New Yorki Filharmonikusok, 1853-ban pedig a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Ebben a formában jött létre a zenekar Szegeden is 1919-ben. Csak 50 évvel később, 1969-ben Vaszy Viktor kezdeményezésére lett önálló, Szegedi Szimfonikus Zenekar. A szimfonikus jelző a színházaktól való függetlenségre utal. Más magyar városokban, Pécsett, Miskolcon vagy Debrecenben is a színháztól függetlenül működik az együttes, de az operák zenekari részét ők játsszák. Ezt azonban általában másodrendű feladatnak tartják a koncertpódium mellett, mondta Gyüdi Sándor, aki egy személyben a zenekar igazgatója és az operatagozat vezetője. Itt nagy különbség azonban, hogy a szegedi muzsikusok szeretnek operát játszani, és legjobbak ülnek az árokban is. Az operatársulatok-tagozatok működésének nagyjából két módja létezik. Németországban a színházakban állandó társulatok vannak, egész évben ugyanazok éneklik a főszerepeket és jelentős repertoárt játszanak. Olaszországban viszont az úgynevezett staggione rendszer alakult ki, amikor a színháznak csak zenekara és énekkara van, a szólisták csak egy adott darab egy sorozatára jönnek össze, alkalmasint különböző országokból. Magyarországon és Szegeden jelenleg ennek a kettőnek a kombinációja működik. A városban van stabil közönsége a műfajnak, de miként az egész országban, inkább az idősebb generáció érdeklődik.

Barnák László egy 2017-es felmérést idézett megy szerint a 15-29 éves korosztály 91 %-a sosem volt még opera-, operett-, vagy balettelőadáson. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell, már most nevelni kell a jövő közönségét, mondta a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. Az operabérletet a 650 fős nagyszínházban az elmúlt években 220–280-an vették meg egy-egy évadban. A színház évek óta tart gyermek és ifjúsági zenés előadásokat, ilyen volt például a Parázsfuvolácska, vagy tavaly a Szaffi. Idén Mozart Cosi fan tuttéját mutatják be elsősorban iskolásoknak. Egy skóciai felmérés szerint az alábbiak miatt idegenkednek a fiatalok az operától:

  • operába nagyon ki kell öltözni,
  • csak idegen nyelven énekelnek, nem lehet érteni,
  • a jegyek drágák,
  • messzi helyekre szólnak.

Magyar felmérés nincs, de a helyzet hasonló lehet. Ha a fiatalokat be akarjuk csábítani, ezeket az előítéleteket kell eloszlatnunk.

A Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke, Gyémánt Csilla Erkel Bátori Mária című operájának születését elemezte. A szövegkönyvet a zeneszerző állandó librettistája, Egressy Béni írta, Dugonics András drámájából. A helyszínt, a szereplőket és a drámai szerkezetet azonban alaposan megváltoztatta. A bemutató 1840-ben hatalmas sikert aratott.

A 80-as években sorra alakultak az alkalmi, rendszeren kívül álló zenei együttesek. A Fesztiválzenekar Budapesten, Szegeden a Canticum Kamarakórus, a Musica Parlante, a Salieri és a Weiner Kamarazenekar annak ellenére jöttek létre, hogy a hivatásos együttesek is kitűnőek voltak, jól ellátták feladatukat, sorolta Pál Tamás. A Szegedi Nemzeti Színház első karmestere szerint ezeket a független együtteseket az az igény hívta életre, hogy máshogy dolgozzanak. A profi szervezetekben egyszerre van jelen az időhiány és az időpocsékolás. Gyakran nem jut elég próbaidő egy-egy alkotásra. Másfelől pedig ha létrejön egy kitűnő koncert vagy operaelőadás, azt nagy pazarlás csak néhányszor, esetleg egyszer eljátszani. Ebben a vonatkozásban többször utaltak a színház kitűnő Ernani-előadására, vagy a Macbethre. Pál szerint el kellene gondolkodni, hogy jól osztjuk-e be az operai és a koncertévadot.

Jövőre egyelőre nem szerepel előadás a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri programjában, a kulturális TAO megszüntetése ugyanis a Játékoknak 156 millió forint mínuszt jelent. Herczeg Tamás igazgató arról beszélt, hogy Harangozó Gyula művészeti igazgatóval mindketten elkötelezettek a műfaj mellett, mióta ők vezetik a Szabadtérit minden évben új operabemutató volt, de most egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. (Ez többek szerint izgalmasan összecseng azzal, amit Pál Tamás a hiányról és pazarlásról fejtegetett…) Herczeg szerint komoly, hosszú próbák nélkül a Dóm téren sem érdemes operát játszani. Szerinte a legnagyobb sztárok sem képesek önmagukban ezreket behozni a nézőtérre. Példaként Placido Domingo stadionavató koncertjét említette. Domingo talán a legvonzóbb név az opera világában, hangversenyére mégsem telt meg a 6 ezres lelátó. (A Dóm téren 4000 szék van.) Egyelőre csak Újszegedre terveznek csak előadást Händel Agrippinájából, amelyben a Zeneművészeti Kar opera szakos hallgatói is szerepeket kapnának.

A szegedit szokás a salzburgi fesztiválhoz hasonlítani. A számok azonban erős eltéréseket mutatnak.

Salzburg Szeged
Előadásnap 44 29
Helyszín 16 2
Előadás 199 28
Néző 270.584 79.384
Költségvetés 61,7 millió € 3,7 millió €

Herczeg azonban sejttette, hogy a Dóm téren sem veszett oda teljesen az operaremény. A nyitóestére tervezett Ajándékkoncertet későbbre lehet halasztani, és ennek helyére esetleg beilleszthető egy valószínűleg készen hozott operaprodukció.

Márok Tamás


Címke: , , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő