08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Akik maradtak
2019.09.30 - tiszatáj

Tóth Barnabás, az Akik maradtak című film rendezője csak nagyjátékfilmesként bemutatkozó alkotó. Nehéz lenne, de tulajdonképpen felesleges is felsorolni az összes eredményét, ezúttal csak néhány munkája az utóbbi időkből: rendezett három nagyszerű kisjátékfilmet (Újratervezés, Van egy határ, Susotázs) és főszerepet játszott a Fiú a vonaton című magyar–amerikai filmben.

F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című művét dolgozta fel az Akik maradtakban, tehát a történet ebben az értelemben nem a sajátja, még csak a nemzedékéé sem. A második világháború lelki következményeit kiemelkedő filmek dolgozzák fel, ezek közül több közvetlenül a háború után játszódik – a Valahol Európában hadiárvák környezetében, a Ház a sziklák alatt egy szerelmi és családi válsághelyzet körülményei között. Az Akik maradtak az előbbi filmekkel ellentétben nagyrészt belső terekben mozog a kifejezés több értelmében: egyrészt a történet alig mozdul ki két lakás falai közül, másrészt a hangsúly a szereplők belső átéléseire helyeződik.

 

 

A háború és következményei különös kapcsolatokat teremtenek az emberek között, ezt Szabó István Budapesti mesékjében is láthattuk: olyan emberek sodródnak egymás mellé, akik elvileg soha nem találkozhatnának – a cselekménye kicsit korábbi, de ilyesmi történik a Bizalomban is. Míg a Bizalom egy felnőtt nő és férfi félig kényszerű, félig a körülmények által indokolt együttélését mutatja, addig az Akik maradtak még érzékenyebb helyzetet teremt, egy negyvenes orvos és egy tizenéves lány kapcsolatát ábrázolja. Viszonyuk sokértelműsége többször kiütközik, hiszen az őket körülvevő szereplők nem ismerik a részleteit: a lány tanárnői részben a foglalkozásukkal rárótt felelősségtől, részben pletykaéhségtől vezéreltetve tiltott viszonyt feltételeznek közöttük, a körülöttük felbukkanó mellékszereplők ugyancsak ilyesmire gyanakodnak. A film rendkívüli tapintattal kezeli ezt a mindkettejüket fenyegető veszélyes helyzetet, hiszen úgy intézi, hogy amint valamiféle vonzalom ébred közöttük, a férfit egy másik nő felé irányítja.

 

 

A ki nem mondott fájdalmak filmje az Akik maradtak. A rendező rendkívüli érzékkel adagolja a szereplők sorsának részleteit, amelyekről ott és akkor nyíltan beszélni senki sem képes, mert a sebek túlságosan frissek, és hát nincsenek szavak mindarra, amit átéltek, és amiről hallgatnak. A film dramaturgiája nagyban támaszkodik a történelmi pillanat sajátosságaira: közvetlenül a háború utáni években nem lehet tudni, hogy azok, akik nem tértek vissza a frontról vagy a koncentrációs táborokból, valóban elpusztultak-e, vagy éppen hazafelé tartanak. A film lélektani finomhangolása rendkívüli erővel mutatja meg a túlélés érdekében fenntartott öncsalások és közös hazugságok hálóját, amelyben valamennyi szereplő igyekszik megkapaszkodni. A korszak másik összetevője az, hogy elkezd berendezkedni valami rendszer, amelynek újkeletű törvényszerűségeit a résztvevők nem értik, vagy nem akarják érteni – a besúgások, a csengőfrász, az ablak alatt fékező fekete kocsik időszaka ez, és mindezt a háborútól megtépázott idegrendszerű szereplők nehezen viselik.

 

 

A hasonló kamaradrámák finom építményét törvényszerűen a színészek tartják, akiknek minden rezdülése felfokozott formában mutatkozik meg a zárt terekben. Szőke Abigél Wiener Klára szerepében koravén kamasz. „Én nem vagyok olyan bátor, mint te” – mondja róla a pótapja, és az élve maradtak – nem térnek vissza bölcs szembeállítása is tőle származik (az ugyanis, hogy az előbbieknek az igazán nehéz). Körner Aladár szerepében az ugyancsak nagyszerű Hajduk Károlyt láthatjuk, akit én a Fekete kefében fedeztem fel, de azóta egyebek között játszott A martfúi rémben és a Félvilágban.

Csendes és súlyos film az Akik maradtak. Nagyon remélem, hogy halk hangját minél többen meghallják – ők érteni fogják a ennek a nagyszerű alkotásnak a jelentőségét is.

Szíjártó Imre

 

 

 

Akik maradtak – magyar film (2019)

Rendezte: Tóth Barnabás

Forgatókönyv: Tóth Barnabás és Muhi Klára. Producer: Mécs Mónika, Mesterházy Ernő. Zene: Pirisi László. Operatőr: Marosi Gábor. Vágó: Mógor Ágnes

Szereplők: Szőke Abigél (Wiener Klára), Hajduk Károly (Körner Aladár), Nagy Mari (Olga), Horkay Barnabás (Pepe), Sinkó Katalin (Erzsi), Lukáts Andor (Seilmann doktor)

 

 


Címke: , , , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő