01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.20.
| Fölszállott a páva – Összeállt a döntő mezőnye >>>
12.17.
| Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról a Capa Központban >>>
12.16.
| Az erdélyi népzenét bemutató kötetet jelentet meg a Magyar Művészeti Akadémia >>>
12.14.
| Az Amadinda Ütőegyüttessel ünnepel a Pannon Filharmonikusok >>>
12.14.
| Pinceszínház – Vacsora négyesben >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Fodor Ferenc néprajzkutató kapta az idei Tömörkény-díjat >>>
12.12.
| Megható karácsonyi kisfilmmel hangolódik az ünnepekre a Müpa >>>
12.12.
| Barokk freskófestészetről szóló sorozat első kötetét mutatták be Budapesten >>>
12.12.
| Ellopott Klimt-portré bukkant fel Olaszországban >>>
12.12.
| Az Alice az ágyban című Susan Sonntag-dráma bemutatására készül a kolozsvári magyar színház >>>
12.11.
| Nők helyzete a zenei életben és oktatásban >>>
12.11.
| Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn >>>
12.11.
| Díjazták a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeit >>>
12.10.
| Meghalt Varga Imre, a nemzet művésze >>>
12.06.
| Zsille Gábor műfordító, költő az idei Hieronymus-díj kitüntetettje >>>
12.03.
| Érkezik a Betörő az albérlőm az Újszegedi Szabadtéri Színpadra >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Életünk napjai
2019.09.18 - tiszatáj

SZIL ÁGNES:
ÉLETÜNK LEGSZEBB NAPJA

A műfajoknak is megvan a maguk története. Boccaccio (1313–1375) óta, akit a novellairodalom atyjaként tartunk számon, a novella töretlenül népszerű, különösen azzá lett, a regény mellett, a 19-20. század irodalmában. Napjainkban, kisprózák gyűjtőnéven egyenesen a reneszánszukat élik.

A közelmúltban számos novelláskötet jelent meg, és úgy adódott, hogy közülük hármat nagyjából egyszerre olvastam el, így önkéntelenül is összehasonlításokat tettem. Egységes narratíva, egyéni prózanyelv, a valósághoz való árnyalt viszony, a szereplők hitelessége közös jegyük, egymástól mégis markánsan különböznek. Tóth Krisztina Párducpompá-ja tárcanovelláinak fővárosi elbeszélője jártában-keltében szemlélőként rögzít helyzeteket, jeleneteket, amelyeket mi, olvasók szintén látunk, vagyis láthatnánk, ha volna rá szemünk. Szvoren Edina Verseim c. kötetében található novellái lehúznak a mélybe, az előítéletes, zsigeri gyűlölködés és gonoszság ismerős, nehéz a szabadulás belőle. Szil Ágnes Életünk legszebb napja c. kötetében tágasabb világot találunk: az elmaradott tanyasi, falusi, kisvárosi provincializmuson túl, nagyvárosi és külföldi helyszíneken, értelmiségi körökben is játszódnak a referenciális olvasattal is dekódolható, de azon gyakran túlmutató szövegek. Szil egyszerre több nyelvi regiszteren is játszó történetei is behúznak a mélybe, ám a derűsebb színeknek köszönhetően könnyebben eleresztenek.

Az Életünk legszebb napja c. kötetét 2018-ban a FISZ adta ki. Negyvenes éveit taposó szerzőnk prózaíróként éppen jó korban van, már ha ez számít valamit. Ami viszont biztosan számít, az a kötetszerkesztés, a kompozíció. Az addig különböző helyeken megjelent és/vagy még meg nem jelent novellák kötetbe szerkesztve nyerik el jelentőségüket, igazi súlyukat, mutatnak fel egy egységes írói világot. Szil Ágnes két fejezetbe rendezte novelláit, összesen ötvenet. Az első fejezet címei számomra kissé meghökkentőek voltak: a kínai horoszkóp állatai plusz a hozzájuk tartozó öt elem alkotják. A könyv végén olvasható Orcsik Roland interjúja a szerzővel, szó esik erről is. Kiderül, a szerző részéről inkább poén a kínai állatövi jegyekkel való operálás, játék: hátha van benne valami. Ki tudja, hátha. Az azonban lehetséges, hogy a horoszkópfanokat bevonzza. A második fejezetbe pedig azok a novellák tartoznának, amelyek nem a kínai horoszkóphoz rendelhetők? Más, lényeges különbséget nem látok a két fejezet között, márpedig ez kompozicionális elvnek nem túl erős.

Az Életünk legszebb napja kötetcím olvasócsalogató, de persze csalóka is, ezért jó. A novellák világa tágas: értelmiségi családok kiábrándító életébe (Nyúl/Macska, Trófea, Szerettem volna javasolni), a kórház ridegségébe (Gyomor, alváz, méhecske), a múltban rekedt iskola világába (Fa) is bepillanthatunk általuk…, figurái ismerősek a valóságból, reflexióikban néha a magunkéira ismerhetünk. Olykor mintha egy régi családi albumban lapozgatnánk, karakteres nagymamák, nagypapák alakjai generációkra hatással vannak. Összekuszálódott családi viszonyok szálait bogozhatjuk, mint pl. a Kránitz családét a Kecske címűben. A jóságra is akad példa, mert a jóság, mint Babits Jónás könyvé-ben  „egyik-másik/szívben még […]kicsirázik”. A-z Ilyen a boksz! c. novellában a pap egyszerre két embert ment meg a magánytól: egy öregasszonyt és egy unoka korú, intézetben nevelkedett fiút. Olykor meg hirtelen sűrűbb lesz a nyelv, lírai magaslatokba röppen, mint pl. a  Gratis et franco befejezésében az anya aranyhajáról szóló sorok, vagy éppen a Szamártestvér végének metaforái madárszárnyakkal, spanyol lovak száguldásával. Megint máskor  a szerző finom humora ragad meg, az, hogy iróniára és öniróniára hajlamos és képes. Örkénynél jobb mestere nem is lehetett volna!  Arról, hogy mi a groteszk című novellája tisztelgés is az Egyperces novellák szerzője előtt: ugyanazon című novellájának parafrázisa.

Szil Ágnes életünk napjait írja, mely tragikus és komikus, nagyszerű és kisszerű, csodálatos és rettenetes, mindez egyszerre; írói palettáján sok-sok színnel és színárnyalattal, nyelvi gazdagsággal, mely alsó regiszterének szókimondásától a felső, filozofikus vagy éppen metaforikus rétegéig ível. Ahogy a címadó novella is lépre csal, a többi novellában is kiszámíthatatlan, hogy a fenti felsorolásból mely összetevők keverednek. Jó játék ez az olvasói elvárásokkal, előfeltevésekkel, a lényeg azonban a kötet szerethető novelláiban megmutatkozó gazdag életismeret.

Somi Éva

 

FISZ

Budapest, 2018

230 oldal, 2400 Ft

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2019.12.15 - tiszatáj

DARIDA VERONIKA: ELTÉRŐ SZÍNTEREK. NAGY JÓZSEF SZÍNHÁZA
Darida Veronika könyve szintetizáló és kanonizáló vállalkozás is egyben. A könyv Nagy József művészi pályáját tekinti át 1987-től 2016-ig, pontosabban 2017 őszéig, amikor a táncos-színész-koreográfus számára véget ér a Trafó ötéves igazgatási szerepköre. A filozófiai és esztétikai (elméleti) bevezetés után minden előadói korszakkal egy-egy fejezet foglalkozik, illetve a szerző igyekszik alapos elemzést nyújtani az egyes előadásokról… – OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA

>>>
2019.12.15 - tiszatáj

CORMAC McCARTHY:
ODAKINT A SÖTÉTSÉG
Texasban, Arizonában vagy Mexikóban bonyolódó regényei előtt Cormac McCarthy leginkább az Appalache-hegység lábánál engedte kóvályogni balsorsú figuráit. Csakúgy, mint az 1973-as, főalakja totális lealjasodását dokumentáló – itthon két éve megjelent – Isten gyermeke, a szerző második regénye, a ’68-as Odakint a sötétség is hasonló környezetben bontakozik ki… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.13 - tiszatáj

– MONDJA A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS UTÁN BARNÁK LÁSZLÓ SZEGEDI SZÍNIGAZGATÓ
Hatalmas vihart kavart a színházakat is érintő kulturális tárgyú törvénymódosítás tervezete, amit előzetes szakmai egyeztetés nélkül, bár a zajos tiltakozások hatására némileg finomítva szavazott meg szerdán a kormánytöbbség a parlamentben. A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Barnák László próbál idealista lenni, miközben nemcsak a szférát foglalkoztató változások aggasztják, hanem rendre felhívja a figyelmet a nagyszínház lassan halaszthatatlanná váló felújítására is… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2019.12.12 - tiszatáj

SZÍV ERNŐ: MEGHÍVÁS A RIENZI MARISKA SZABADIDŐ KLUBBA
Az Amíg másokkal voltunk című Szilasi-regényt kedvelő Szív Ernő-olvasó finom összefüggést észlelhet, amint a Darvasi-alteregó új kötetének 58. oldalához ér. Szív a Klima Ilona című írásban az irodalomtörténeti legendárium ismert eseményét beszéli el: Juhász Gyula 1907-es öngyilkossági kísérletét, melyet a tárcanovella címszereplője a költő első verseskötetének megjelenéséről szóló hírrel hiúsított meg… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.11 - tiszatáj

HÁZASSÁGI TÖRTÉNET
Bármelyik pillanatban nyakig gázolhatna a szirupban Noah Baumbach új, Netflixnél készült családi dramedyje, és az, hogy mégis jóra fordulnak a dolgok – okozzon akármilyen meglepetést –, nem kis részben színészeinek köszönhető. A Házassági történet a legutolsó karakterét is precízen felépítő darab, mely nemcsak a ’70-es évek hollywoodi drámáihoz, hanem a New York-i Iskola realizmusához is visszakanyarodik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - tiszatáj

CSUTAK GABI: CSENDÉLET SÁRKÁNNYAL
A Margó-díj tíz legjobb jelöltje közé választott kötet szövegei ismerősek lehetnek a litera.hu portálról, de egybeszerkesztve is élvezhetőek sőt, motívumviláguk, összefüggéseik hangsúlyosabban érvényesülnek. Az egy csokorra való történet ugyan nem tesz ki egy kisregényt, mégis adódik, hogy az egyes szám első személyben megszólaló elbeszélők közé egyenlőségjelet tegyünk, és egyfajta önéletírásként olvassuk a csend­életnek nehezen nevezhető memoár egyes darabjait… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - MTI

Meghalt életének 97. évében Varga Imre szobrászművész, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kedden. A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

SZUBJEKTÍV MEGKÖZELÍTÉSEK: 
AZ ART CAMP, XXIX. MŰVÉSZETI SZIMPÓZIUM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
A *jászberényi művésztelep kiállítás megnyitója utáni napokban, a leíró az alábbiakat jegyzi naplójába:
Az (ismét) elmaradt katarzis érzetével, a nyugtalanító sejtésekkel, és a (talán) feloldásra sem váró agóniával is összefolyik minden… Minden. Az agóniával, az agóniával, az agóniával – és a rejtett Agóniával… Minden […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő